Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-10 / 7. szám
VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM Hétnapos körutazás Erdélyben Az IBUSZ-iroda áprilisban társasutazást szervez Kolozsvár — Torda — Marosvásárhely — Tövis — Gyulafehérvár — Déva — Vajdah^i- nyad — Temesvár — Arad — Nagyvárad útvonalon. A hétnapos utazás autóbusszal történik. Részvételi díj körülbelül 1555 forint. Jelentkezni lehet január 20-íg az Arany János Művelődési Ház irodájában, (emelet, 38. szoba). 1963. JANUÁR 10, CSÜTÖRTÖK h o /ti o ff ti h h jövő ítjvroie Látogatás a művelődési ház politechnikai napközi otthonában KRESZ és józao előrelátás 1961 decemberében alakult meg a művelődési ház politechnikai napközi otthona. Kiss Istvánnak, a művelődési ház igazgatójának a felhívására Csete Gyula, a II. Rákóczi Ferenc általános iskola igazgatója, lellkies buzgalommal hozta össze a nevelői felügyelői munkát ellátó pedagógusok csoportját. Patay Dezső, Pintér Lajos és Hupka Ferenc- né személyében, akiknek hatékony közreműködésével létrejött a hatodikos és hetedikes általános iskolai tanulók huszonöt tagot számláló, kétharmad részében fiúkból álló, ma már jó eredményekkel dicsekedhető törzsgárdája. A tanulókörnek az a célja, bogy a művelődési ház számára aktívákat neveljen. A tanulókat orosz és magyar nyelvből, valamint számtanból korrepetálják. Ha a tanulással a tanulók elkészülnek, kellemesen elszórakozhatnak. Sakk, dominó fémépítő, cica-egér társasjáték és közlekedési já- téjt áll rendelkezésükreA részvevőket a játékszerek is az életre nevelik. Játék közben megtanu'hatjálk, hogyan kell figyelmüket egyszerre több irányba is kiterjeszteni. Karácsony előtt a művelődési ház vezetősége új játékokkal ajándékozta meg ezt h minden iránt olyan fogékony és élénk érdeklődést tanúsító, kedves közösséget. A politechnikai oktatás keretében a tanulókör műhelyében hetenként és csoportonként kétszer van foglalkozás. A tanulóterembői nyíló műhelyben — komoly értékű, — különböző satukkal felszerelt munkapad és egy nagy szerszámos szekrény száz fajta szerszámmal, szolgálja a politechnikai oktatást. A sok kalapács, fogó és satu igénybe vételével, ónozott lemezből szalvétatartó. tölcsér, szeges doboz, hamutartó, pogáDélutánomként ketten álldogálnak a kisajtóban. A férfi zseb- retett kézzel, ő hegyesen feltartott fejjel. Hosszú nyaka meg sem rebben. Csak félretartott feje és csillogó két szeA kiváncsi me mutatja: érdekli, amit lát. A küszöbről meg sem mozdul, amíg gazdája és jó barátja meg nem adja a jelt. Vége a nézelődésnek. Akkor elindul befelé és az udvarba érve. a látottakról alkotott véleményét hatalmas gágogással összegezi. Ugyanis a büszke szemlélő nem más. mint egy hófehér liba. A Kossuth Lajos utcában látható, a kora délutáni órákban. — bi — — A gépállomás őszi vető- szántási és mélyszántási terve együttesen 14 600 hold volt, s ezzel szemben 19 084 , holdat szántottak fel összesen, a múlt év szeptember 1-től december 31-ig. csaszaggató, horganyzott huzalból forrasztópáka-tartók, csipeszek és függönykarikák készülnek. Valent Sándor és Marton György hetedikes tanulók már kitűntek ügyességűikkel a szerszámok kezelésében, de a többiek is szorgalmasan dolgoznak a műhelyben. A tanulókör a téli szünidőben délelőtt 9—12 óráig, rendes tanítási idő alatt délután fél 3—5 óráig van nyitva. A kör fenntartására, hozzájárulás címén személyenként és havonta húsz forintot fizetnek. A kör az egész tanévben működik. Vasárnaponként rendszeresen tv-adást néznek. A múlt évben „Ki mit tud” címmel irodalmi műsort állítottak össze, s az igen jól sikerült. Ebben az évben már a tavalyinál nagyobb szabású ren- dezvénnvel szeretnének a pódiumra lépni. Jóleső érzés látni azt az összhangot, amely itt az általános iskolások és a felügyelő pedagógusok közötti viszonyt jellemzi- Patay Dezső tanár együtt él. szórakozik, a műhelyben mee együtt dolgozik tanítványaival. Ez a titka az itt tapasztalt családias hangulatnak és melegségnek, mely szétárad a napközi otthon falai közül. Ez a közösség már igazi kollektíva: a boldogabb jövő ígérete. —hódi— A zsúfolásig megtelt autóbusz bekanyarodik a járásbíróságnál, halad a Hősök terén a gimnázium felé, mór fordul is, amikor a Losonczi utcán motorkerékpár csattog végig. Az úttest kegyetlenül csúszós, nem sok kell ahhoz, hogy a fékező jármű megszaladjon, nem is beszélve arról, hogy a jeges úton könnyen kivágódik az első kerék. A motoros nem sokat törődik a szembejövő autóbusszal, bekanyarodik a gimnázium sarkánál, és vágódik az autóbusz elé, hogy a menetiránynak megfelelően jobb oldalon folytassa útját. Nem tudok vitatkozni a KRESZ szempontjából a vezetővel. Annyit készségesen elismerek, hogy az a bizonyos jobbkézszabály a motoros oldalán volt egészen addig, amíg a nehéz jármű el nem kezdte a befordulást. Pillanatokról volt szó, az elsőbbség megállapításáról nem beszélhetek. Annyit azonban kénytelen vagyok leszögezni, hogy helyes lett volna, ha a motoros bizonyos udvariassági szempontokat figyelembe véve, előre engedte volna a súlyosan terhelt nehéz járművet. Ettől függetlenül pedig gondolt volna a saját testi épségére. Elsőbbség ide vagy oda, KRESZ ide vagy oda, szomorú következményekkel járhatott volna, ha az autóbusz kerekei alá kerül. Megállt bennem a lélegzet, amikor a motor éppen csak centiméterekkel bravúrozott el a gépkocsi előtt. Behunytam a szemem, mert nem akartam látni az előreláthatólag biztosan bekövetkező tragédiát. A közlekedési szabályokról biztosan elbeszélgetett a motoros és az autóbusz vezetője, én csak annyit állapítok meg, hogy az AX—94—45 rendszámú motor vezetőjének élete, testi épsége olyan drága, hogy pillanatnyi előnyért ezt kockáztatni nem is helyes, de nem is szabad. Helytelen példamutatás A posta és a járásbíróság Ceglédi úti szakaszán is igen élénk az autó-, valamint a kerékpárforgalom. A Hősök tere felől két felnőtt és egy kisfiú közeledik Cegléd felől személy- és teherkocsi fut a város felé. A két felnőtt nekiiramodik és átszalad a nedves, csúszós úttesten. A gyermek is nekilódul, de idejében meggondolja magát. Kis lábaival visszalépdel a bíróság sarkára. Onnan nézi a két felnőttet, akik immár ráérősen tekingetnek széjjel és bamba vigyorral hallgatják a fékező gépkocsivezető nagyon az „ügyhöz” vágó megjegyzéseit. Mi lett volna, ha a gyermekben nem győzi le az ösztönt a józan ész?! Két felelőtlen ejnber áldozataként a gépkocsi alá került volna. Ezen nem bambán vigyorogni és eloldalogni, hanem nagyon komolyan elgondolkozni kell. — Bíró — A KONZERVGYÁR MINDENESEI A Varga Dénes-brigád mindenütt ott van. ahol arra szükség van. Szabó Mihály, a konzervgyári gépüzem szerkesztési csoportvezetője a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a tizenkét tagú Varga-brigádról. A tizenkét szakmunkás egyszerű általános lakatos. A szakmunkát mindannyian valamelyik kisiparos műhelyében sajátították el, és a konzervgyár gépüzemében tökélelag a konzervgyár és a tejüzem exportált árut. Az elmúlt évben megkezdte részleges exportját a gépjavító ktsz is, amely borsófejtő gépeket, autoszifongyá- rakat, atomreaktorhoz szükséges kelléket exportál a szomszédos népi demokráciáknak. 1959-ben 72,1 millió forint értékű exportáru hagyta el a várost. 1960-ban 104,6 millió forint, 1961-ben 125,2 millió forint, 1962-ben 163 millió forint. Ebben az évben 200 millió forintot tesz ki a város exportja. Felmerül a kérdés, vajon javult-e a munkások átlagtesítették a legmagasabb fokon. — Fő profilunk a- gépjavítás — vette át a szót Varga Dénes brigádvezető. — A gyártóvonalak építése, ezen belül a besűrítő gépek szerelése, a túlnyomásos sterilizáló berendezések üzembeállítása és karbantartása. — Brigádunk roppant mozgékony, és mindegy, hogy az egyes vagy a kettes telepre kell kivonulni, mindig ott vagyunk, ahol arra a legnagyobb a szükség. J — Tavaly a brigád egészen J rendkívüli feladatot kapott — J folytatta Szabó Mihály. — Az J első két negyedben í a Schmied—Luxemburg- féle túlnyomásos sterilizá- J ló prototípusát készítették a brigád tagjai. JJegyezzük meg, hogy a gépet J a tervezőintézet két kiváló ter- J vező szakembere tervezte meg, Jés a brigád tagjai — egykori \ egyszerű lakatosok — J a mintegy 30 négyzetmé- J tért kitevő rajzdokumen- ; táció alapján készítették \ eK { A hat méter magas gépszömy J prototípusa kitűnően sikerült, J és a sorozatgyártáshoz szüksé- J geg dokumentációk már kéjszülnek. Érdemes megjegyez- J ni. hogy hasonló gépeket csak J'súlyos valutaáldozatokkal tud- J tunk eddig beszerezni. — A múlt év harmadik ne- | gyedében készítettük a Zsigmond-féle sűrítőberendezést. >f, Ez is magyar találmány. Zsig- fmond András, a Cukoripari J Kutató Intézet igazgatójának í nagyszerű tervezése. A mun- \ kát teljes egészében a mi bri\ gádunk végezte el. í ; Mi szereltük be a köriilbc- J löl tizenkét méter magas j gépóriást, amely az idén \ az almafeldolgozó kam- S pányban kitűnően bevált. ! — 1963. évben — kapcsolóJdott be újra a beszélgetésbe ! Szabó Mihály — az első ne- 5 gyedben ; a brigád rekonstruálja a ; 2-es telep sterilizálóját, lé- í nyegesen növeli a főzőüstök teljesítményét. ! A telepen új daruhidat és da- ! rupályát épít. Természetesen ; ezek a munkák a termelési \ kampány idejére elkészülnek. ! A szerkesztési osztályon már j készülnek a részletrajzok, és ! az új év első napjaiban meg- í indul a munka. ! R. K. pór szu mzrejf Az Aranykalász Étteremben közkívánatra póiszil- vesztert rendeznek szombaton (január 12-én). A jó hangulatot bor, pezsgő és malacsorsolás biz-) tosítja. ! Akik kimaradtak a szil. j veszten szórakozásból, most í módjukban áll pótolni. — Botrányosan verekedett Simon István Kocsár, Kossuth Lajos u. 4. száín alatti lakos, akit 150 forint bírság megfizetésére kötelezett a szabálysértési hatóság. — Kerékpárját őrizetlenül hagyta Szőke János Földvári u. 10. szám alatti lakos. Gondatlanságáért 80 forint bírságot kapott a szabálysértési hatóságtól. — Még ebben az esztendőben új élelmiszerboltot létesítenek a konzervgyár környékén, vagy esetleg a meglevőt megnagyobbítják. — Oláh György dolgozónak balesete következtében 200 forint baleseti kártérítést nyújtott az Állami Biztosító helyi fiókja. — ötven tehene van a Rákóczi Termei őszövetkezetnek. — ötszázhárom munkaegységet szerzett az elmúlt év november végéig Kecskeméti Antal (Gubodi.u, 7.) a Dózsa T e rm előz z#ve tkeze t szorgalmas dolgozója, s ezenkívül még vállalása is volt. — Az állami gazdaságban 30 holdon termett spárga az elmúlt évben. — A nagykőrösi Faáru és Dohányzócifckgyártó Vállalat 1962-es termelési évében ösz- szesen 1000 darab háromajtós szekrényt gyártott. Mit látunk az Arany János mórban » Pinocchio. Magyarul beszélő, szenes amerikai film. Kísérőműsor: Földből és tűzből. Magyar híradó. Előadások kezdete : negyed 8 órakor. es 2 Uj kandeláberek űzik ei a sötétséget, árasztanak városi fényt Nagykőrösön Kezdjük az iparnál. Eb. ben a városban két minisztériumi vállalat, három vállalati telephely, három tanácsi vállalat, öt kisipari termelőszövetkezet és a magánipar képezi az ipart. Ezeken a helyeken az 1959. évben 3494 fő, 1960. évben 4026 fő, 1961. évben 4716 fő, 1962. évben 5464 fő dolgozott. Négy év alatt 1600 fővel növekedett az ipari munkások száma. Az utóbbi három évben a konzervgyárban 700 állandó munkással nőtt az állomány, és 700-zal kevesebbet vettek fel, mert nem volt munkaerő, a ládagyárban 360, a faárugyárban 250» dolgozóval gyarapodott a létszáip. Nőtt az üzemek termelő kapacitása is. 1959-ben a termelési érték millió forintban kifejezve 344,7 millió forint, 1960- ban 480,8 millió forint, 1961- ben 559,9 millió forint, 1962- ben 600 millió forint volt. Az elmúlt időszak alatt 74 százalékkal növekedett a termelés. A városban eddig kizáróbére, emelkedett-e a dolgozók é le tszínvonala ? Csak a konzervgyárnál 21 százalékkal növekedett az átlagkereset. A kifizetett munkabérek statisztikája is érdekes képet mutat. 1959-ben 52,7 millió forintot fizettek ki munkabérre, 1960-ban 62,6 millió forintot, 1961-ben 71,3 millió forintot. 1959-től a kifizetett munkabér 20 millió forinttal növekedett. Sokan mosolyognak talán, ha a képre néznek. Képtej Fejlődött-e ez a város [négy év alatt? Álljanak itt a j tények — a száraz számok —, ■ amelyek minden szubjektív : hangulatnál ékesebben bi- i zonyítanak. Még azok is : meglepődnek a számokat ol- jvasva, akik ismerik az egész : város fejlődését. 39 százalékkal nőtt az ipari munkások száma 74 százalékos termelésnövekedés - 200 milliós export Húszmillió pluszbér — Milliós beruházások Elkészült a mérleg. Négy év mérlege. Előbbre jutott-e a város, mérföldköveket hagyott-e maga után, vagy téli álmát í alussza? „Ebben a városban semmi sem történik.” Nem létesül új : gyár, új üzem, betonjárdák sem kötik össze a főtérét a Ludas- ; dűlővel. Az üzletek? Ugyan! Csak Kecskeméten lehet vásárolni I — szóval ez a város visszafejlődik.” Igaz-e ez a kesergő hang, armely egy-két lokálpatttóta szá- ] jából hangzik el, hol nyilvánosan, hol pedig suttogva? Senki sem. A négy év alatt 69 millió forintot költött a konzervgyár új üzemrészekre, automata berendezéseikre, készáruraktárakra, gépek beszerzésére. Csak az elmúlt évben 40 millió forint munkabért fizetett ki a gyár dolgozóinak. A gyár termelése az 1959. évi 152 millióról 300 millióra, éves átlaglétszáma 2000 főről 2900 állandó főre emelkedett. Kell-e hozzá kommentár? Aligha! (takács) lenség! — mondják a fiatalok. Propaganda! — bosz- szanikodnak az öregebbek. Talán még azok is, akik mezítláb állnak a paradicsomszalagnak nevezett udvari képen, amely 1943-ben készült. Elhessegetik maguktól a rossz emlékeiket — s tűnődnek, igaz-e? A „felügyelő” lábán sincs cipő, a ruha is saját. Az elmúlt négy évben a konzervgyár 19,5 millió forintot költött csak szociális ellátásra! Az új, nemrégen beszerelt, modem, olasz paradicsomszalag mellett ki vállalkozna arra a munkára, amit az alábbi kép. tár elénk. A paradicsomszalag 1943-ban
