Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

» A CEGLÉDI JÁRÁS É£ CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE Vn. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1963. JANUÄR 9, SZERDA ___________i -------------------—­S ikerült megfékezni az árt Hétfőn délután 3 órakor riasztó híít adott le a Gerje- Perje Vízgazdálkodási Társu­lat csatomaőre: — A Gerje-csatornán kelet­kezett jégdugó miatt felduz­zadt a csatorna vize. az Örké­nyi úttól másfél kilométerre átszakadt a gát és a víz ha­talmas hullámokban hömpö­lyög a város felé! Órák alatt megmozdult a város. Félötkor már a Szol­noki Vízügyi Igazgatóság is bekapcsolódott. Karczagi Gá­bor főmérnök sietett a hely­színre és a helyszínen adta meg a szükséges utasításokat a városi tanács részéről már kint dolgozó embereknek. f Az est leszálltával a Tö­mörkényi utca és Kőrisfa utca lakói aggódva nézték a nyári gát tetejét nyal­dosó hullámokat. Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke megnyugtató szavaira bizalommal várták a segítséget, ami nem is késett sokáig. , Dóra Lajos főhadnagy veze­tésével 100 derék katona sie­tett a gátak mellé és a mérnö­kök utasításának megfelelően csákánnyal, lapáttal megkezd­ték a gátak megerősítését. Be­futott a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság teherautója: 3 ezer zsákot hozott. A zsákokat esőtől verve, az izadtságtól gyötrődve töltötték az önfelál­dozó honvédek. Éjfél felé sikerült elzárni a Körisfa utcától a Pesti útig terjedő részen kelet­kezett gátszakadásokat.. Ezután kezdődött meg a mun-\ ka legnehezebb része. A Tö­mörkényi utcától alig 100 mé­terré vízesésszerűen zuhogott a víztömeg, zúgó morajlással a gátak tetején és egyre 10b­ban kimosta a nyári gát vé­kony koronáját. Cselédes József városi fő­mérnök vette át a hajnali ügyeletet. Az «lső fények vi­lágánál örömmel állapította meg: — Az áttörést sikerült tel­jesen eltömni. A Csíkos-szél meg van mentve; Az addig bezúdult víztöme­gek az Aranymeggyes-szél és a Várkonyi István utca csator­nái felé törtek utat maguknak. Éljünk állampolgári jogunkkal! A csatorna mentén Oláh László és Krisztián János, a városi tanács útkarbantartó részlegvezetői és dolgozói vir- rasztottak az átereszek men­tén. Ahol a jég megtorlódott, ott azonnal rudakkal. csákányokkal szabadították ki az utat. Reggel 7 órára a legnagyobb veszély elhárult. A gátak meg­erősítése és helyreállítása sza­kadatlan munkával most is folyik. /I közösségért tették • A vasárnapi szeszélyes idő­járás a nagy tömegű hóolva­dás mellett még záporszerű esőzést is zúdított Albert- irsára. A fagyos föld nem volt képes befogadni ennyi csapadékot, így az alacso­nyabb fekvésű utcákban összegyűlve kiöntéssel fenye­gette a lakosságot. Ehhez járult még az a hátrányos körülmény, hogy a levezető csatornák híd­jait, átereszeit jé-dugók torlaszolták el. ' Az egyre súlyosbodó hely­zetet gyorsan felismertük a községi önkéntes tűzoltóság tagjai, akik Pintér János parancsnok vezetésével azon­nal munkához láttak. Feladatuk nem volt könnyű, hiszen a víz pusztítása alat­tomosabb még a tűznél is. Itt a fecskendővel való be­avatkozás nem biztat ered­ménnyel. Annál inkább a kéziszerszámokkal: lapáttal, ásóval, csákánnyal a megfe­szített munka. Ehhez viszont lakosság összefogása erejé­nek tudható be. Természe­tesen az eső bőrig áztatott parancsnokot és beosztottat egyaránt, a bajba jutottak iránti se­gítőkészség azonban nem ismert akadályt, a na­gyobb vészt sikerült el­hárítani. 'így vizsgázhattak jelesre az albertirsai önkéntes tűzoltóik árvízvédelemből és köteles­sé '’teljesítésből. Ha a község orvosai ezek­ben a napokban meghűléses betegeket kezelnek, különös szeretettel tegyék, mert bizo­nyara lesznek köztük a kár- elhárítás derék harcosai is. J. Z. Ez aztán a vendéglátás Tóth József egyik este roko­ni látogatásra indult és beko­pogtatott sógora házába. Var­ga Gyula azonban nem volt otthon, ő is elszánta magát egy kis vendégeskedésre és át­ment a szomszédban lakó Drózdik Jánoshoz. Varga Gyula családja erről tájékoz­tatta a sógort, aki egyet gon­dolt, átment Drózdikákhoz és hazahívta a házigazdát. De úgy látszik Ahányban itt-ott másképpen értelmezik a szíves vendéglátást. Drozdik ugyancsak paprikás hangulat­ban sógorával átvághatott Var­gáikhoz és alaposan felelős­ségre vonta Tóth Józsefet, mi­vel a kedélyes társaságot meg­zavarta. A vita az udvaron folytató­dott é? Tóth a fő dre került. Drózdikék segítségére sietett a szomszéd fia is, úgyhogy vé­gül szabályos verekedéssé fa­jult a vita. Végül is a rendőrség terem­tett rendet a Varga-portán és a nóta vége az lett. hogy a három verekedő szomszéd el­len megindult könnyű testi sértés címén az eljárás. — A ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezetben tíz hollan­di melegágyat építettek már ebben az évben. Mindenkit érdekel Adóbevallás 1963. február 15-ig Asszonyok az üzemben AZ ELNÖKI TANÁCS ha­tározata értelmében — mint ismeretes — február 24-én az ország népével együtt váro­sunk lakossága is az urnák­hoz járul, hogy szavazatával állást foglaljon a párt, a kor­mány programja, a szocializ­mus teljes felépítése mellett. Pártunk VII. kongresszusa óta népünk történelmi jelentősé­gű eredményeket ért el. Szo­cialista alapokra helyeztük a mezőgazdaságot, ezzel lerak­tuk a szocializmus alapjait és dolgozó népünk a szocializ­mus teljes felépítésének idő­szakába lépett. A választásra való felkészülés komoly fel­adat elé állítja a Hazafias Népfrontot, a városi tanácsot és a pártszervezeteket egy­aránt. Városunk lakossága az elmúlt népszámlálás adatai alapján 37 929. Ebből mintegy 25 600 pofgár, a felnőtt lakos­ság szinte teljes egésze szava­zásra jogosult. Ma már nin­csen megkülönböztetés asze­rint, hogy valaki férfi vagy nő, avagy melyik osztályhoz, melyik társadalmi réteghez tartozik. 18 éves korától kezd­ve szavazati joggal bír mini­den olyan állampolgár, korra és nemre való tekintet nélkül, aki az országban él és nem vétett társadalmi rendünk, a Magyar Népköztársaság tör­vényei ellen. A város területén a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga mintegy 1400 embert kért fel arra, hogy munkájával elősegítse a választások sike­rét. 1400 ceglédi lakos, pártta­gok és pártonkívüliek, szabad idejüket feláldozva járják a házakat, elbeszélgetnek vala­mennyi dolgozóval, elősegítik a választások operatív mun­kájának mind jobb megszer­vezését. Az országgyűlési képviselőn kívül városunk lakossága hat megyei tanácstagot és 106 vá­rosi tanácstagot választ. Va­jon kik azok, akik a nép bi­zalmából ilyen tisztségbe ke­rülnek? A Hazafias Népfront által elkészített javaslat sze­rint a jelöltek mindegyike munkás, dolgozó paraszt. ér-L telmiségi vagy olyan alkalma­zott, aki munkájával kivívta dolgozótársai, városunk lakos­sága szeretetét és megbecsü­lését és hajlandó arra, hogy szabad idejét feláldozva lelke­sen segítse a város lakói problémáinak megoldását, szervezze az embereket a szo­cializmus teljes felépítésére. JANUAR 10-TÖL 28-ig ke­rülnek lebonyolításra a jelölő gyűlések. Ezeken a gyűlése­ken városunk minden szava­zásra jogosult állampolgárá­nak állampolgári joga, köte­lessége lesz, hogy részvételé­vel, véleményével, javaslatai­val hozzájáruljon a tanácsi munka további javulásához, érvényesítse azon jogát, hogy kijelölje azokat az embereket, akik a megválasztásra kerülő tanács tagjai lesznek. A kormány és a helyi szer­vek intézkedései alapján öt­éves tervünk előírásának megfelelően az elmúlt két év­ben is hatalmas lépésekkel haladtunk előre. Városunk­ban is gazdaságilag és politi­kailag egyaránt megszilárdul­tak a termelőszövetkezetek. Ma már tsz-eink zöme bizto­sítani tudja tagjainak azt az átlagjövedelmet, amelyet egyéni gazdálkodó korukban elértek. Fejlődtek üzemeink; a párt idevonatkozó határozatát végrehajtva, illetve túlteljesít­ve elmúlt évi tervüket közel 80 százalékban a termelé­kenységből biztosították. Az 1963. január 1-én életbelépett törvényerejű rendelet értel­mében^ az életszínvonal továb­bi emelkedését jelentette a részleges árleszállítás. Ezen túlmenően még ebben az év­ben további intézkedések tör­ténnek az életszínvonal javí­tására. Növelni fogjuk váro­sunk területén is a foglalkoz­tatottak számát, ezzel csök­kentve a jelenleg még fennál­ló viszonylagos munkaerő­felesleget. Az alacsony bér- kategóriájú munkaköröknél fizetésrendezést hajtunk vég­re, emeljük az özvegyi nyug­díjakat, és további szociális intézkedések várhatók váro­sunk lakossága életszínvona­lának emelése érdekében. VÁROSUNK DOLGOZÖI akkor járulnak hozzá legin­kább az országgyűlési és ta­nácsválasztások sikeréhez, ak­kor segítik elő legjobban a magunk elé tűzött feladatok végrehajtását, ha az eddigiek­hez hasonló lelkesedéssel ve­szik ki részüket — ki-ki a maga beosztásában — a mun­kából, a termelő tevékenység­ből, ha pártunk VIII. kong­resszusának határozatai alap­ján tovább emelik a termelé­kenységet, az előállított ter­mékek bőségét és minőségét. Városunk minden dolgozója, valamennyi választópolgára éljen' az alkotmány biztosítot­ta jogaival, vegyen részt a je­lölő gyűléseken, hallassa ott •szavát, mondja el javaslatait és a választás napján adja szavazatát a Hazafias Nép­front jelöltjeire. V. G. Virágh Pálné, a cseinői Szabad Föld Tsz nőbizottságának vezetője Bartók Barnabásné üzemi párttitkárral, Németh Józseínével és Labanc Ferencnével az egyik munkaterem­ben 4 ala — A Cegléd Csemői Állami Gazdaságban az erőgépek és munkagépek már 70 százalék­ban elkészülteik a tavaszi mun­kákhoz. — Január 2-án kezdődött meg a nagy év végi leltározás a ceglédi földművesszövetkezeti áruházban. A nagy munka el­végzése alatt az árusítás szü­netel, s előreláthatólag szerdán vagy csütörtökön nyitják meg újra az áruházat. — Felújították az albertirsai bölcsődét. A felújításra kapott 50 000 forintból elvégezték az összes külső és részben belső tatarozást. 7000 forintos költ­ségvetési keretiből a belső pa­dozat felújítását végzik el. A ceglédi szövetkezeti bizottság harmadik. irodalmi estje- ■*' Kiss Sándorné, a városi nötanács aktívája és Kratochwill Edéné, a járási nőtanács vezetője Holi Károly szalagveze­tővel beszélget. tarján Toccátáját. A zeneértő .közönség nagy lelkesedéssel fogadta. Ezt követően Mikes Lilla előadóművésznő lépett szín­padra. Először Bemard Shaw Ember és felsőbbrendű ember című darabjának ördög-mo­nológjával remekelt, majd Burns pompás kis versét mondta el és Mark Twain Oszkár érdeklődik című sza­tírájának pompás előadásával ragadta el a közönséget. Rend­kívüli sikert ért el Poe A hol­ló című költeményének bemu­tatásával. Utána Lorenz Kornéliát, az Állami Operaház tagját jelen­tették be. Mézürt, Puccini, Rimszkij Korzakov, Verdi sze­repelt a műsorán, kedves meg­lepetés volt Shakespea i e Ahogy tetszik című vigjátéka egyik dalának pompás sz inér­zékre valló előadása. Felvinczi Tibor előadómű­vész Brecht-részlettel reme­kelt, Keats ősz című versének előadásával nagy sikert ara­tott. Az est fénypontja a műsor második részében Tolsztoj: Anna Karenina című regényé­ből előadott részlet volt. ^li­kes Lilla mély átérzéssel tol­mácsolta a nagy orosz regény­író szavait. A műsor méltó volt az ed­digiekhez és kíváncsian vár­juk a jövő havi meglepetést. Szalisznyó Zsuzsa — Az abanyi József Attila Termelőszövetkezet nőtanácsa szervezésében csütörtökön az asszonyok részére népi hímző tanfolyam indul. Már eddig húsz asszony jelentkezett. — A Húsipari Vállalatnál az újonnan épült laboratórium­ban a részleges vizsgálati munka megindult. A sertések vágásánál szükséges Trichinel- la-vizsgálat már folyik. — A Kertimag és Gyógynö­vénytermeiő Gazdaságban foly­nak a téli gépjavítások azokon a gépeken, amelyek a tavasz folyamán munkába állnak. — A Kiskereskedelmi Vál­lalat raktárakat épített a vá-, ros különböző helyén levő fű­szerüzletek részére. A raktá­rak közül kettőt a napokban adtak át. — Jászkara jenön az idén is felújítják a hidakat és az utak egy Vészét. Húszezer forintot fordítanak erre a célra, 35 000 forint értékben pedig társa­dalmi munkát végez a lakos­ság. — A Ma'am- és Termény­fonsalmi Vállalat járási ki- rendeltsége megkezdte a ter­melőszövetkezetekkel az 1963- as évi takarmánytápszerre a szerződési’« ötést. — Nagy mennyiségű dina­mó és lámpafej érkezett a Cse­pel boltba 104 forintos árban. A hátsólámpa-szükségletet az ipar nem képes biztosítani, csak február végén. A késés oka a leltározás. — A Bács megyei Építőipa­ri Vállalat fogja építeni váro­sunkban a -hibridüzemet. A munkálatok ebben az évben megindulnak. Kellemes estét töltöttünk hétfőn este a Kossuth műve­lődési ház emeleti nagytermé­ben, ahol a ceglédi szövetke­zeti bizottság irodalmi-est so­rozatának harmadik előadását láthattuk. Nagyvilág címmel az öt világrész verseiből, da­laiból, színdarabrészleteiből hangzott el igen gondosan ren­dezett, színvonalas összeállítás. Az est keretében fővárosi művészek is felléptek: Mikes Lilla, Lorenz Kornélia, Fel- vinczi György és Arató Pál. tAiszkhiilosztól Edgar Allan Poe-ig felsorakozott előttünk a világ, sőt a magyar irodalom sok gyöngyszeme. A kedves kis bevezető után Arató Pál mutatta be Hacsa­Az ádóbevallást a városi tanács vb pénzügyi osztály 26. számú szobájában kell benyújtani. Az adót 5 százalékkal emelt adótétel (bírság) alkalmazá­sával kell kivetni abban az esetben, ha az adózó a be­vallását 1963. február 15. után felhívás nélkül, vagy csak az adóügyi csoport fel­hívásában kitűzött határidőn (3 nap), belül adja be. 20 százalékkal emelt adó­tételt kell kivetni akkor, ha az adózó az adóügyi csoport felhívásában kitűzött határ­időn túl nyújtotta be. 50 százalékkal emelt adó­tétellel kell megróni azt az adózót, aki adója elsőfokú ki­vetésének megtörténtéig nem tesz eleget adóbevallási kö­telezettségének. Következmé­nyekkel jár a bevallásba va­lótlan adatok beírása vagy tények elhallgatása/ Adókedvezményre jogosul­taknak a bevallás megfelelő helyén igazoltatni kell (igaz­gatási osztállyal) a feltételek fennállását a személyi iga­zolványukkal, illetve' két jelenlevő tanúval, a beval­lást csak ezután kell be­nyújtani a pénzügyi osztá­lyon. Az adóbevallás benyújtá­sakor az adózó hozza magá­val a szükséges iratokat (pl. földbérbeadási szerződés stb.) és az 1962. évi adóívet. Adóbevallást kell adni a fenti határidőig az általá­nos jövedelemadó 1963. évi kivetéséhez. Adóbevallást köteles adni: « 1. Az, aki 1963. január hó i; 1. napján az ország területén ^ gazdaságilag művelhető szá- 4 zalék kataszteri tiszta jöve- 4 delemmel bíró (400 négyszög­2 öl, vagy ennéd nagyobb te­rületű) szántót, rétet, lege- J löt, kertet, szőlőt, erdőt stb. ^ használ bármilyen tulajdon­ai jog. haszonélvezet, haszon- ^ bérlet, felesbérlet, illetmény 4 stb. címen. í 2. Az, aki 1963. január 1. 5 napján két évesnél idősebb 3 ló (öszvér) tulajdonosa. Í Bérletnél a haszonbérlőt, illetve a felesbérlőt, felénél kisebb részért való bérbe- 2 adás esetén, pedig a bérbe- | adót kell az ingatlan haszmá- 4 lójának tekinteni. (A jóvá- 4 hagyott bérleti szerződést be J kell mutatni, mert enétkül i nem vehető figyelembe a | bérbeadás ténye.) J Közös háztartásban élő í valamennyi családtag által l használt földterületet (tu- 4 lajdonukban levő lovat — á lovakat) a családfő köteles 4 bevallani. Az adóbevalláshoz | szükséges nyomtatványt a á pénzügyi osztályon (26. sz. | szoba) kell beszerezni. | A hiányosan kitöltött vagy 4 alá nem írt bevallást pótlás 4 végett visszaadják az adózó- | nak. Kedves vendégei vofCaik a napokban a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének. A járási •ás városi nőtanács a termelőszövet­kezeti és községi nőbizotiságok vezetői részére négynapos tan­folyamat szervezett, és a négy nap egyikén több üzemet meg­látogattak. így kerültek a ruhagyárba, ahol Bartók Barna­básáé iizémi párttitkár és Petró Józsefné szb-litkár vezetésével végigjárták a munkatermeket, megismerkedtek az ott folyó munkával. A látogatók nagyon sok kérdést tettek, fel a ven­déglátóknak, s elismeréssel nyilatkoztak a látottakról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom