Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

1963. JANUÁR 9, SZERDA "k/fívlao 3 A felnőttkor mezsgyéjén A februári ors2ággyülési és lanácsválasztásra a fiatalok is készülnek. Olvasóm tervü­ket, amelyben részletesen ír­ják. melyik időszakban mit kívánnak tenni. „A január havi taggyűléseken tájékoztat­ni kell a KISZ-tagságot a ta­nácsi és az országgyűlési vá­lasztásokról ...” „A közsé­gekben 1963. január 3—7 kö­zött történik a választási agi- táciőban részvevő agitátorok kiképzése ... ” „Január 10—29 között tartják a körzetek sze­rinti jelölő gyűléseket. . . Se­gítünk, hogy minél többen ott legyenek ezeken a gyűlése­ken ...” Egyszer csak megakad sze- ! mem valamin, s a sorokat most hosszabban böngészem. Már nem mint sablonos tervet j olvasom. Hiszen azt megszok­tuk, hogy a KISZ-esek min- , den munkában részt vesznek: 1 gyárak építésében, a városok és községek • szépítésében, a termelőszövetkezetek munká­jában és a szocialista munka- J versenyben. Miért éppen avá- j lasztási munkából maradná­nak ki? Elképzelhető-e. hogy a kartali fiatalság, vagy a gyömrőiek, akik ifjúi lelkese­déssel munkálkodnak közsé­gük épülésén — vagy a nagy- kátaiak, a dömsödiek. a KE­FÉM, a Diósdi Csapágygyár fiataljai, akikre mindig szá­míthatunk —, most tétlenül néznék a politikai élet élén­külését? S ha majd arról érkezik hír, hogy a szobi és a monori já­rásban, vagy Gödöllőn és Nagykőrösön az ifjúság is mozgósított a választásokra, ízlésesen feldíszítették a vá­lasztási helyiségeket — termé­szetesnek tűnik. A tervben a sok ismert fel­adat között olvasva azonban megállók. Az első választókról olvasok. Az első választókról, akik emléklapot kapnak majd, hogy deres fejjel is felidézzék felnőttkoruk első állomását. Gvűlést hívnak össze tisztele­tükre, ahol a Hazafias Nép­front. a párt. a tanács képvi­selői köszöntik őket és ünne­pélyes szavak kíséretében el- mondiák majd. mi mindent vár tőlük társadalmunk. Személyes élmények kí­sértenek első választásomról. Engem nem hívtak gyűlésre és Elkészült az első magyar gyártmányú palackmosógép A boltokból, vendéglátóhe­lyekről hetenként milliószám­ra szállítjáik vissza az élelmi­szergyárakba a kiürült sörös, bqmtbis. paradicsomos, tejes palackokat, amelyeknek tisztí­tása jelentős műszaki felkészü­lést igényel. A sör-, konzerv- és tejipari üzemekben órán- kint körülbelül százezer üve­get tisztítanak — egyelőre külföldi gépek segítségével. Rövidesen a magyar gyártmá­nyú palack-mosó automatát is üzembe helyezik, aijielyfiek el­ső példánya a napokban ké­szült el a Vegyipari Gép- és Rádiátorgyárban. A hat és fél méter hosszú gép óránként nyolcezer 0,25—0.5 literes pa­radicsomos-. sörös-, üdítő ita­los- és tejesüveg tisztítására képes- A végtelen szalagon el­helyezett palackok először lan­gyos áztatófürdőbe, majd a „zuhanyozóba” kerülnek, ahol lúgos, majd tiszta meleg víz bőséges áradata tisztítja meg az üveg belső és külső felüle­tét a szennyeződéstől. A gép szállítószalagjáról a palack közvetlenül a töltőautomatába jut. ígv az egész művelet em­beri kéz érintése nélkül bo­nyolódik le. Az első üvegmosót a gyár­ban próbálják ki, az ehhez szükséges több ezer paradicso­mos palackot már meg is ren­delték- A sikere? kísérlet után az automatát a Budapesti Kon­zervgyárba szállítják, s ha itt is beválik, megkezdik a soro­zatgyártását. (MTI) Országos tanácskozás az egyetemi és főiskolai jegyzetellátásról A Tankönyvkiadó Vállalat kedden a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men országos értekezletet rendezett az egyetemi és fő­iskolai jegyzetellátás idősze­rű kérdéseiről. A résztve­vők — dr. Gábor Elek- nének, a Tankönyvkiadó osz­tályvezetőjének referátuma alapján — megvitatták azo­kat a feladatokat, amelyek­nek végrehajtása szükséges a zavartalan jegyzetellátás­hoz. Hangsúlyozták azt az igényt, hogy a jegyzetellá­tásnak igazodnia kell az egyetemi oktatásban már eddig végbement és a re­formból következő további fejlődéshez, olyan tananyagot kell a hallgatók kezébe ad­ni, amely lehetővé teszi minél sikeresebb felkészülé­süket a vizsgákra. Fontos feladatként jelölték meg az értekezleten a jegyzetkészí­téssel kapcsolatos szerződés­kötések és a kéziratleadások gyakori késedelmének meg­szüntetését. Ez elengedhetet­len feltétele annak, hogy a jegyzetek időben megjelen­jenek és a hallgatókhoz ke­rüljenek. A Tankönyv’kiadó, az Ál­lami Könyvterjesztő és a Jegyzetollátó Vállalat to­vábbi munkájában hasznosít­ja majd a tanácskozásokon elhangzott javaslatokat, ész­revételeket. (MTI) Veszélyben a vadállomány Az idei „nagy télben” — el­sősorban a hóra fagyott jég­páncél miatt .— veszélybe ke­rült az ország híres vadállo­mánya. A vadásztársaságokat azonban nem érte készületle­nül sem a nagy hó, sem a szo­katlanul kemény hideg időjá­rás. Mint a Magyar Vadászok Országos Szövetségénél tájé­koztatásul elmondották, az úgynevezett vadföldekröl már a nyáron és az ősszel nagy mennyiségű szálas, gumós, il­letve szemestakarmányt gyűj­töttek be és tartalékoltak té­lire. Saját takarmánykészle­teik kiegészítésére a vadász- társaságok nagy része egyez­séget kötött a környező ter­melőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, hogy az egyéb célra nem, vagy kevésbé al­kalmas hulladéktakarmányo­kat átadják a vadállomány te- leltetésére. A havas, hideg idő beálltá­val mindenütt megkezdték az etetőhelyek kialakítását. Na­gyobb baj egészen a legutóbbi időkig nem volt a vadfélék kondícióját illetően. A terí­tékre kerülő nyulak, fácánok húsa elég zsíros, tehát a vad­félék szervezetében vannak még felhalmozott tartalékok. Ennek ellenére, most, amikor' az erdöt-mezöt mindenütt hó és jég borítja, s szinte semmi lehetősége nincs az apróvad­nak „önellátásra”, a vadász- társaságoknak fokozott gon­dot kell fordítaniok a telélte- tésre. A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetsége külön felhívja a vadásztársaságok figyelmét a hasznos vadmadarak, első­sorban a fogoly és a fácán védelmére. Szükségesnek lát­szik, hogy a vadrejtő bozótok környékére, a gyepük mellé, bokrok tövébe hetenként leg­alább kétszer szórjanak ki kukoricát, árpát, kölest, cirok­magot vagy rostaaljat, gyom­magvakat, s a tél közepétől kezdve gondoskodjanak egy kevés olajosmag: napraforgó- mag, kendermag, lenmag, olajpogácsa-morzsa stb. ada­golásáról is. (MTI) nem indítottak útba ünnepé­lyes szavakkal. A körzetben csak egyszerűen kezembe nyomták a listát, amelyen fel­sorolták mi mindenben keli segítenem. Emlékszem, reg­geltől estig rohantunk és este készítettük elő a másnapi ro­hanást. 1947-et írtak. Életem első választása. Ahogy így visszaemlékszem. sok hasznot nem hajtottam: tapasztalatlan, tájékozatlan voltam. De fűtött a lelkesedés. A kommunisták győzelméért szálltam síkra. Idősebb emberekkel vitáztam, akik nálam jóval többet tud­tak és elnéző mosollyal nyug­tázták, hogy tudásomat néha csak a lelkesedéssel — és szé­gyellem bevallani — jelsza­vakkal pótoltam .. . Mégis az a választási csata, — mert csa­ta volt a javából — érlelt kö­zösségi emberré. Akik majd ott ülnek az ün­nepi gyűlésen és hallgatják a köszöntőket, tán hirtelen meg sem értik, milyen nagy pilla­natot értek meg. Miért — Kér­dezhetnék sokan —, olyan nagy dolog az a választás? Olyan nagy dolog, ha a ta­nácsba új tanácstagokat, vagy az országgyűlésbe új képvise­lőket választanak? Ügy tűnik, nem nagy dolog a nép legjavát a sok kiválóból könnyű kikeresni. Mégis nagy dolog a választás. Nem egy­szerű formalitás. Akik nem képviselték jól küldötteiket, aszok helyébe új. friss erők ke­rülnek. Akik jól dolgoztak, azok megérdemlik a megerő­sítésüket. Az pedig: hogyan ítélkezünk, nagy felelősség. Az első választókra gondo­lok. akik a gyűlésen megillető- dötten ülnek majd. és akik igaz hittel fogadják magukban, vagy talán fennszóval is. hogy első választásukon felelősen választanak. Az első választók, noha gyakran az idősebbek gyerek­nek szólítják még őket, a fel­nőttekkel együtt szállnak sík­ra. hogy a legjobbak képvisel­jék a tánáesöitbán. az Ország­gyűlésben n választókat. Olyan emberek, akik arra tették fel életüket, hogy a kö­zösséget szolgálják. Olyanok, akik soha nem azt keresik, mit miért nem lehet megvaló­sítani. hanem akik olykor a lehetetlent is megoldják. Olyanok, akiket az íróasztal, a rang sem tesz elbizakodottá. Olyanok, akik fáradságot nem ismerve frissen, szívesen mun­kálkodnak a panaszok orvoslá­sán. Olyan embereket válasz­tanak, akik elég erősek ahhoz, hogy elviseljék,, ha választóik bírálják tettüket, s nem szegi kedvüket a ítel-felbukkanó ne­hézség. Olyanokra van szük­ség. akik türelmesen hallgat­nak a nép szavára, akik a leg­hétköznapibb munka közben sem veszítik tüzük lángját és tudásuk, erejük javával küz­denek mindenért, ami csak egy kicsit is a nép boldogulá­sát táplálja. Az ilyen emberek kiválasz­tásában részt venni első vá­lasztóként szép, felelősségtel­jes feladat. Sági Ágnes MEG KELL PUKKADNI i Ez volt a címe a túrái iro­dalmi színpad, a Rákóczi rá­dió és az út törőcsapat jól si­került összeállításának, ame­lyet január 1-én mutattak be a zsúfolásig megtelt Bartók Béla Művelődési Házban. A minden részletében érdekes humoros műsort Takács Pál állította össze, az összekötő szöveget Szarvas László mond­ta. Nagy sikert aratott a Rá- kóczi-rádió tánczenekara is, főleg twist-bemutatójával, amelyet az Ondreás András, Sára Mihály és Teliér lstván- trió adott elő. Ki mit tud-ot is rendez­tünk. Ebben a műsorban kü­lönösen Békési István, Köles József és Meleg Ilona jeleske­dett. Sok szép vers és humo­ros jelenet is elhangzott, a kétórás összeállítás valameny- nyi közreműködője dicséretet érdemel. A műsor után nagy­szabású diákbál kezdődött. Tetézy István ITT A BAU SZEZON Itt a báli szezon *és mi, tá- piószőllősi fiatalok szomorúan állapítjuk meg, hogy eléggé elmaradtunk. Karácsonykor ugyanis a kultúrotthon bált rendezett, amelyre tíz forint volt a belépő, de megfelelő ze­nekarról nem gondoskodtak. Egyetlen harmonika szólt, s ez érthetően nem is tudott meg­felelő zenét produkálni, arról nem is beszélve, hogy egyet­len zeneszerszám hangja nem képes túliharsogni azt a zsi­vajt, amelyet a bál kétszáz­ötven fiatal részvevője okoz. Később jött egy dobos is, aki olyan lármát csapott, amely végleg száműzte a harmonika még megmaradó néhány kis hangfoszlányát. Mi. fiatalok, akik ezt pana­szoljuk, egész héten Pesten dolgozunk. Amikor hazame­gyünk, szeretnénk ' kulturált körülmények között szórakoz­ni. Egy jó bálban, vélemé­nyünk szerint, sokkal haszno­Domony mostohafia Budapesttől 38 kilométerre, a miskolci főútvonal mentén, az úttest baloldalán egy 50—60 házból álló település látható. A települést Domonyvölgynek hívják, elég jelentős múltja van, s a régi öregek meséi I szerint, Petőfi, míg Aszódon I lakott, sokat járt ide kirándul- | ni. j De ne a múlton merengjünk, j a jelenről, a főútvonal és fő | vasútvonal mentén elterülő ! Domonyvölgy helyzetéről kell most szólnunk. Domonyvölgy, a jelek szerint, ugyanis anya­községének, Domonynak, leg­jobb esetiben csak mostohafia. Villanyt évek óta kérünk. Majd ha tsz lesz, mondták az illetékének -Most már tsz-be tömörült csaknem az egész te­lepülés. Most az az indok, hogy — állítólag -v- Domony község tanácsa külterületnek nyilvá­nította a települést, s így nem sok remény van a villanyra. A másik: ötvenen-hatvanam Becsületből jeles Feleségem még tavaly, december 15-én vásárolni ment Kispestre, a Vörös Hadse­reg útja 121. szám alatti 106. számú Ruházati boltba. 340 forintot kellett volna fi­zetnie, de vala­hogy elnézte a dolgot és 440-et fizetett. Erre ott­hon, Vecsésen jött rá, azonnal visszament Kis­pestre, és kérte,’ hogy nézzenek utána, mert va­lószínűnek tartja, j hogy 100 forint | többlet lesz majd a kasszában. A ■ruházati bolt ve­zetője nagyon ud­variasan és kész­ségesen fogadta, s megígérte, hogy ha többlet lesz, megkapjuk a 100 forintot. Néhány nap múlva, de­cember 19-én, ko­pogtatott ajtón­kon a postás, hozta a már el­veszettnek hitt pénzt. Szerény nyugdíjból élünk, mindketten rok­kantak vagyunk, a 100 forint na­gyon npgy pénz a mi háztartá­sunkban. Épp ezért nagyon kö­szönjük, hogy a ruházati bolt ve­zetője ilyen be­csületes volt, s a százforintost visszakaptuk. Csatári Kálmán Vecséi, Katona J. n- 37. ,* Anikó pamutvászon, 80 cm széles 24,83 Ft Lepedővászon, 140 cm sz. 50,90 Ft Pannónia zefír, 80 cm sz.. 37,— Ft Inlet 80—180 cm. széles 32,-------- 78,— Ft L en lepedővászon, 140 cm széles 55,------- 62,— Ft v asion-és kész ágynemű a régi helyett! sabban eltölthetjük az időn­ket, mint a kocsmáiban és ott­hon különben is jobban esik a szórakozás, mint a munkahe­lyünkön, Pesten. Épp ezért szeretnénk, ha megteremtenék kulturált szórakozásunk lehe­tőségeit. Nagy István Tápiószöllős járunk innen Gödöllőre, vagy Pestre dolgozni. Naponta fél öt-öt óra tájiban gyalog vágunk neki az útnak, télen a síkos úttesten sem motorozni, sem kerékpározni nem lehet. Gya­log érkezünk az öt-hat kilomé­terre levő Máriabesnyőre, in­nen van csatlakozásunk, mert a rendes autóbuszjárat első kocsija csak reggel 6.50-kor megy Gödöllő, illetve Aszód felé. Domonyvölgyet a Horthy- rendszerben „nyomorvölgy­nek” csúfolták. Ma már nem illik rá e név, de ha figyelem­be vesszük, hogy minden köz­ség fejlődik, csak Domony­völgy állt meg egy helyben, fé­lő. hogy :emärtU3urtk.' -«kéret­nénk. ha megszűnne mostoha- gyermeki helyzetünk, s a tele­pülés lakói igazi segítséget kapnának. Pataki Ferenc és még 74 aláírás A karácsonyi bál alkalmá­ból zsúfolásig megtelt a tápió- györgyei művelődési ház tánc­terme. A jelenlevők a zenekar lassú tangóira, gyors csárdá­saira és vérpezsdítő twist-szá­maira táncoltak. Voltak, akik már elég jól ismerték ezt az Európa- és világszerte divatos számot, a twistet, de sajnos nem mindenki járta ízlésesem Ekkor közbe jött egy inci­dens. Bejölt két lend őr és hi­vatalos hangoh véget vetettek a twistelésnek. Persze, miután elmentek, tovább járták a twistet. Mint később megtud­tam, néhány idősebb néni biz­tatta fel a rendőröket, hogy vessenek véget ennek a tánc­nak. Véleményem szerint a twist, ha szépen járják, nem megbotránkoztató. A bál ren­dezőségének a kötelessége — s nem a rendőrségé —. hogy figyelmeztesse azokat, akik íz­léstelenül táncolnak. Osváth László Tápiógyörgye, Dózsa Gy. u. 44. Egy furcsa rendelkezés Asztalos kisiparos vagyok, és az ipari tanulómat az új rendelkezés értelmében min­den hónapban be kell jelente­nem a budapesti SZTK-nak. Azelőtt csak akkor jelentettük be, amikor a tanuló szerződött, illetve amikor lejárt a tanuló ideje. A fizetésváltozást az iparilanuló-iskola küldte az SZTK-nak. Most csak azt nem tudom, hogy ez a rendszer ilyen egyszerűen miért nem felelt meg a követelmények­nek. Hiszen az új rendelkezés szerinti havonkénti ürlapkitöl- tés sok bosszúságot okoz, már csak azért is, mert sok idős kisiparos van akinél nehezen megy az írás. Zsemlye István asztalosmester Cegléd, Dózsa- telep 30. 'ÁRVA BALETTCIPÓK címmel az elmúlt hetekben le­vél jelent meg a Pest megyei Hírlapban. Én is csatlakozom ehhez, hiszen a levélírónak teljesen igaza van. Nagyon ké­rem az illetékes kultúrvezető- ket, sürgősen vizsgálják ki, mi lehet az oka, ki lehet a ke­rékkötője annak, hogy Gödöl­lőn nem működik a balettis­kola. Hivatásos művész, Mar- tonyi Alfréd volt 9 éven ke­resztül az iskola balettmeste­re. aki egykor a stockholmi opera szólótáncosa volt. Tudá­sa közismert. Nívós, művészi vizsgaelőadásokat produkált ipinden alkalommal, és növen­dékei Budapesten is szerepel­tek. Vannak gyerekek, aki to­vábbra is szeretnének tanulni, és nagyon sok gyereknek hasz­nos és tartalmas elfoglaltságot jelentett a balettiskolába já­rás. Kérjük az illetékeseket, gondoskodjanak arról, hogyne maradjanak árván Gödöllőn a balettcipők. Özv Herencsényi Andrásné

Next

/
Oldalképek
Tartalom