Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

Vasald kovács vasald... VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1963. JANUÁR 8, KEDD BESZÉLJÜNK ŐSZINTÉN A KENYÉRRŐL Szitagép fából — Rossz szén — Miért szalonnás? Nem a legszívesebben fo­gadtak. Sőt! Szinte azt mond­ták: kívül tágasabb. Igaz, elkönyveltem annak is, bogy igen nagy volt a forga­lom. Ki ad szívesen felvilágo­sítást csúcsforgalmi napon? Végre ae álmosságtól és fá­radtságtól karikás szemmel előkerült az egyik kemencétől Lovas Pál szakmunkás. Nem valami vidáman, de azért szó­ba állt velem. — Miért fogadtak ilyen „ki­rúgásán?’’ — kérdem. — Nézze — feleli —. ha magát is annyian piszkálnák, mint minket, nem tudom, ma­gának hogy esne. A város va­lamennyi kenyérfogyasztója minket szid. Hogy ilyen meg olyan a kenyér. Pedig hát bi­zonyos mértékig nem is mi va­gyunk a hibásak. Sőt, nem is mondanék nagyot, ha azt mondanám, egyáltalán nem vagyunk hibásak. Kezdjük itt az üzemben. Abszolút korsze­rűtlen az üzem, még csak meg Bujdosó Sándor Lovas Pál sem közelíti a korszerűség ha­tárát. A szitagép fából van. előbb-utóbb szilánkká megy a vége, fadarab kerül a tésztá­ba. Következik a kemence, a hét darab magyar rendszerű kemence. Ahhoz, bogy szép le­gyen a kenyér és' folyamatos legyen a munka, ahhoz állan­dó egyenletes hőt kellene biz­tosítani. De ezt nem lehet, a bányák olyan lehetetlen rossz szenet küldenek, hogy fűteni i$ alig lehet vele, nem pedig egyenletes hőt biztosítani. Igaz, van olajfűtésű kemen­cénk, de mondom, ez sem kor­szerű. — A malomipar 50 évvel megelőzött minket, A gyártás- technológia 72,5 kilogramm lisztből 100 kilogramm kenye­ret ír elő, ezt pedig nem lehet megcsinálni. Nem lehet, mert nem egyforma a liszt, egyik­nek ilyen, másiknak olyan a sikértartalma. Egyiknek ki­sebb, másiknak nagyobb a vízfelvevő képessége. — Hogy úgy istenigazában kipanaszkodjam magam, lás­suk csak tovább. A szállítás. Nézze meg ezeket a kenyere­ket. Kihúz a kemencéből vagy négy gyönyörű pirosra sült ke­nyeret, az embernek a nyála csordul, olyan szépek. Egy év alatt huszonkétezer csibét nevelt Szükséges is, hogy lassan az állomány teljesen elfogyjon, mert kell a hely az ismét sok ezerre tervezett naposcsibék számára. \ . — bődi — — Látja, milyen szépek? A kocsikat aztán hogy rakják föl?! Nem a rakodók a hibá­sak, nincs helyük, ezek a ke­nyerek még gőzölögnek. Ha egy sorba rakják a kenyereket lapjára, ugyanúgy kapná a fo­gyasztó, mint ahogy a kemen­céből kihúztam, de így több sor kerül egymásra és így m-, lesz a vége? Szalonnás kenye­ret kapnak a vevők. Kit szid­nak? A péket. Az igények na­gyok és ez érthető, de a kö­rülmények, azok bizony gyen­gék. Hogy még mindig a pa­naszról tartsak: volt olyan is, hogy besült a kenyér, szénné égett. Miért? Mert áramszü­net volt. És nem vagyunk ké­pesek kapni akkumulátoros lámpákat. Már megvoltak, de amikor a gazdacsere megtör­tént. ott maradtak, Cegléden. Azóta sem kerültek ide, pe­dig többször kértük. Most ócs­ka. üvegnélküli petróleum- lámpával világítunk, ha nincs áram. — Nekünk nincs ünnep, nincs éjszaka. Nem panasz­ként mondom, mert szeretem a mesterségem. Igyekszünk is mindig a lehető legjobbat csi­nálni. hisz mi is ezt esszük, de higgyék el, csak akkor tudunk megfelelőt csinálni, csak ak­kor tudjuk az igényeket töké­letesen kielégíteni, ha a kö­rülményeket nekünk is bizto­sítják. — Mi tudjuk legjobban, hogy a mindennapi kenyér mennyire fontos, rpennyire nem lehet nélküle élni. (Tamasavszky) Fodrászüzletet kérnek az alszegi asszonyok Közel egy hónapja már, hogy a Szolnoki út 32. számú házban megürese­dett egy üzlethelyiség. No­sza lett is öröm az alszegi asszonyok és lányok köré­ben. Végre megnyitják szá­mukra a régen kívánt és ígért nőifodrász-üzletet, nem kell a város távoli részei felé barangolni. Köz­tudomású, hogy egyetlen akadályként az üzlethelyi­ség hiányát hozták fel az illetékesek. A napok telnek- m ti Inak. A fodrászüzlet meg­nyitására semmi Jel sem mutat. Reméljük, az „ígéret" nem ment feledésbe, és a lehetőséghez képest (nem hosszú idő múlva), az al­szegi nőifodrász-üzlet meg­nyílik. — bi — Így énekelhetne Máthé Kál­mán, a Szabadság Termelőszö­vetkezet feketei üzemegységé­nek patkóié és kocsivasaló, mindentudó kovácsmestere. Nem mai gyerek már szakmá­jában. ismeri ennek a foglal­kozásnak ezerféle csinját-bin- ját. A technika fejlődése ezt az iparágat is modernizálta. En­nek következtében a messze határban működő kovácsmű­helyekben sem lábbal vagy kézzel hajtják már a fújtatót, hanem villany energia segítsé­gével élesztik a tüzet. Igaz, olykor ezzel is van egy kis baj — mert jelentéktelen mű­szaki hiba miatt órákig áll a munka. Ilyenkor haragba Jön az öreg kovács, s mérgében akkorákat csap óriás pörölyé­vel az üllőre, hogy az égcsat­togás hozzá képest egy kis diótörésnek tűnik. De ha jó ai fújtató, vígan megy a munka, s ő a legkedélyesebb ember az egész környéken. Hozhatnak hozzá javításra szoruló gumikocsikat, mázsa­vasalást vagy patkolást, a ter­melőszövetkezetből rúgós lo­vakat, rajta semmi sem fog ki, mindenhez ért. Komoly munkatársa a fiatal Márton László, aki bár soha­sem tanulta ezt a szakmát, két év alatt annyira belejött, hogy akár futtában is meg tudná már patkolni a legtüzesebb pa­ripát. Mostanában, persze, a tüzes paripák helyett a kuko- ricagórékat vasalták. Máthé Kálmán és Márton László jól megértik egymást. Máthé Kál­mán eddig 700 munkaegységet teljesített. Máidon Lászlónak 600 munkaegysége van. Ter­mészetesen ehhez még hozzá­jön a háztáji jövedelme is. Ke­resetükkel meg vannak elé­gedve. Az öreg mester homlo­ka azért néha össze-összerán- colódik. Ugyanis hat hónapja hiányzik még a nyugdíjhoz, s ha ez letelik, ezt a sokágú mesterséget amelyet gyerek­ként kezdett el több mint fél évszázaddal ezelőtt, abba kell hagynia. Hivatalosan így is lenne, ha nem szeretné a kopácsolást és a szakszerű lópatkolást. de sze­reti, s megkeresi majd módját, hogy azért egy-egy keveset mint boldog nyugdíjas is dolgozhasson még a mű­helyben. A termelőszövetkezet vezetősége biztosan ad erre le­hetőséget. —bödi— — Az állami gazdaság 1708 holdon termelt kukoricát az elmúlt évben. MA folytatódik a nők akadémiájának előadássorozata Ki merre járt külföldön ? (Bacsó felvétele) Meghosszabbították a szerződéses állatok átvételi idejét A termelők az 1962-es évre a földművesszövetkezettel kö­tött baromfinevelési és hizla- lási szerződésüket 1983. ja­nuár 3I-ig kötbérmentesen tel­jesíthetik. A szerződésre átadott ba­romfiért az 1962. december hó­ra érvényes szerződési árat fi­zeti a földművesszövetkezet. A nők akadémiája 14 előadásból álló sorozatának első fele befejeződött decem­ber hónapban. Január hónappal új helyen és új témával folytatódnak az előadások. Élménybeszámolók következnek arról, hogy vá­rosunk lakói közül az elmúlt nyár folyamán ki merre járt. A színes, személyes élmény- beszámolók szeretnék megis­mertetni a hallgatókat a szomszéd népek életével. Ké­pek vetítésével kísért előadá­sokban oda repítik el az ér­deklődőket, ahová még nem juthattak el. A tanulságos és szórakoztató előadások nem­csak a felnőtteknek, hanem a 10 éven felüli gyermekeknek I is maradandó élményt jelen­tenek. A szülők, édiesanyák és édesapák mellett szeretettel látja a nőtanács kulturális bi­zottsága a család nagyobb gyermekeit is. Az előadások új helye az MSZMP városi bizottságának nagyterme, ahol a jól fűtött, szépen rendbehozott helyiség­ben, baráti légkörben tölthet­nek el az érdeklődők néhány kellemes órát. Az akadémia előadásainak ideje változatlan, vagyis dél­után 6 óra. Ma, január 8-án az első él­ménybeszámoló a Német De­mokratikus Köztársasággal is­merteti meg a hallgatóságot. Az előadást Mezősi Istvánná, a nőtanács titkára tartja. — Uj szabás-varrás tanfo­lyam kezdődik január 7-én az Arany János művelődési ház­ban. Jelentkezőket még most is felvesznek (az emeleti iro­dában, 38. szoba). — 100,2 százalékra teljesí­tette éves tervét a ládagyár. — Baleseti káráért négyszáz forint gyorssegélyt fizetett ki az Állami Biztosító helyi fiók­ja Erdei Lajosnak. — Háromezer darab napos­csibe érkezett ma, kedden, a Szabadság Termelőszövetke­zetbe, szerződéses nevelésre. — Nem világította ki kerék­párját és úgy vett részt a köz­úti forgalomban Medgyesd József né Tázerdei u. 1. szám alatti lakos. 60 forint bírsá­got kapott a szabálysértési ha­tóságtól. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? SENKI NEM TUD SEM­MIT. Nagy sikerű csehszlovák filmvígjáték felújítása. Kísérőműsor: Győz az egész­ség. A föld legmagasabb csú­csa. Előadások kezdete: 5 és Y48 " ' '"«««TOVWWWWWWWWWWWW I. rész. S zép napsütéses délután Volt szeptember 23-án. Ezen a délutánon vettem szemügyre újból a már sokszor megnézett területet a Középgógányban. Jobb­kor nem nézhettem volna meg. Nem sokkal előbb szántottak itt. A nagy ki­terjedésű szántáson hamus foltokat láttam. A foltok egymástól 30—50 méter tá­volságra voltak és 20—30 négyzetméter területen is látszottak. 53 hamus foltot olvastam meg. A tatárjá­rás előtt még falu állott itt. Emberek lakták e helyet, s ma már csak hamus fol­tok jelzik a házak helyét. Az ellenség által elégetett nádfedelek és fedélszékek hamuja keveredett a szán­tott rétegben. A szántott területen túl volt a falu­széle északkeletre és dél­nyugatra is. Több ház volt itt, 50-re, 100-ra is becsül­hető számuk, ha az egész területet beleszámítják, ahonnan Árpád-kori edény­töredékek kerültek elő. 1960-ban ásattam itt elő­ször, október első napjai­ban. A falu templomát, a temetőjét, a templom mel­letti két Házat sikerült rész­ben, vagy egészben feltárni. A második ház beosztását, terjedelmét pontosan fel nem mérhettem, nem volt rá idő. A folyó évben sike­rül a második házat is ki­kutatni. Szeptember 26-án fogtunk munkához. Ez a ház nyugat-keleti irányban húzódott. 21 méter hosszú volt és szélessége 8 méter. Három helyiségből állott. A keleti végében levő he­lyiség volt a konyha. Kettő és fél méter átmérőjű kör­ben, 0,20 méter vastagon hamus, kormos, edénytöre­dékekben gazdag réteget találtunk. A második járó­szintje szürke agyag ta- pasztású volt. A harmadik helyiség járószintje barnás kevert homok föld volt. A helyiségek mérete: 6,7x8, 6,7x4 méter. A falvastag­ság 0,35—0,45 méter. A talált edénytöredékek minősége eltért a határban más helyeken talált edé­nyek töredékeitől. Abból az anyagból (agyag) készí­tették, amelyet csak mázul alkalmaztak a korabeli edé­nyeken. Vékonyabbak és finomabbak voltak a putri­lakásokban talált edények­nél. A díszítésük egyezett azokéval. Az edénytöredé­kek mennyiségéről arra le­het következtetni, hogy több embernek főztek ezen a konyhán. Az volt a má­sodlagos célom — a ház méreteinek megállapításán túl —, hogy a faluban min­den ház felépítményes volt-e. Ezért a kutatott ház­tól 200 méterre újabb ku­tatóárkot ásattam, itt egy 15 méter hosszú és 4 mé­ter széles putrilakás nyo­mai kerültek napvilágra. J elentős mennyiségben találtunk kérődző ál­lat csontokat A sok edény­töredék arra vallott, hogy itt sokáig éltek emberek. A putrilakás gödrének kutatása közbeh egy edény­fenék került elő az Árpád­korból. Embereim megle­pődve nézték az edény fene­ket, mert azon horogkereszt alakú mesterjel volt. Az edénykészítö mester bizo­nyosan nem gondolt még arra, hogy ez a jel milyen veszedelembe sodorja nyolc évszázad múlva az emberi­séget. A felkutatott háznak fából volt a tetőszerkezete, és nád volt a fedele. A többi ház is ilyen volt. Fel­építményes ház csak a templom és körülötte levő két ház volt. Ezek lakói urak voltak, inkább papok, mint világi személyek. A finomabb edények is erre engednek következtetni. Nemcsak magyar őseink laktak itt, lakott a bronz­kori emberek egy nagyobb csoportja is. A második ház alatt és mellett is bolygat­va volt a föld. Ezek a bronzkori putrilakások nyomai. A beásások elér­ték az 1,7 méter mélysé­get, E l kell még mondani, hogy a házsorok 65— 70 méter távaü voltak egy­mástól. A házsorok távol­ságából és a házak egymás közötti távolságáról arra következtethetünk. hogy akiok lehettek a házak kö­zelében. amelybe a jószá­got csukták éjjelre, vagy a téli időben. Az eddig vizs­gált lelőhelyeken talált há­zak kicsinyek, egysejtűek voltak, csak az idő viszon­tagságai ellen hyzódott be­léjük az ember, Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk.) j Születtek: Horváth István _ j Kovács Terézia fia: Zoltán, Fehér 4 Bálint és Utas! Erzsébet da: Bá- í lint. Káplár Béla és Csőké Erzsé- J bet fia: Béla. Nagy Sándor és j Pécsi Rozália leánya: Agnes, ^ Házasságot kötöttek: Balázs j Ambrus és Zatykó Erzsébet. Gulá- 4 esi Ambrus és Gyömbér Erzsébet J (KlSZ-estküvő). í Elhunytak: Tóth Balázsné Gulá- í esi Eszter 82 éves. Csete Jánosné J Dezső Teréz 87 éves. Angyal Im- ^ re 78 éves. Téglás-Kovács Lalosné 4 Vlncze Terézia 64 éves, Godó Jó- í zsefné Komáromi Margit 47 éves, V. Nagy Dániel né Gerecze Rozália 70 v, éves. Ml Ceglédi Ruhaipari Vállalat Nagykőrös, Kossuth Lajos u. 13 mérték után a leg­újabb divat szerint készít férfi és női kabátot, öltönyt, ruhát saját és hozott anyag­ból. Őseink lakásviszonyai az Árpád-korban Sok-sok méter annak a ha­talmas épületnek a hossza, amely a Szabadság Termelő­szövetkezet feketei üzemegy­ségének baromfitelepén a tyúkok, kakasok, jércék lakó­helyéül szolgál. Senki ss gon­doljon egyszerű baromfiólra, > mert ez a nagy hodály inkább hasonlít óriási méretű üzemi ; ebédlőre, mint bármi másra. Fala a korszerű követeimé- ; nyéknek megfeleljen téglából; épült. Téld időiben a terem ; közepén hosszában sorakozó; fűrészporos kályhák ontják a - meleget, hogy az értékes, igen í egészséges állomány meg ne / fagyjon. Ebben az évben 22 ezer csirkét nevelt itt fel ; özvegy Hegedűs Albertné, ; a termelőszövetkezet baromfi- ; gohdozója, akinek a háztájin í termett 30 mázsa kukoricája 1 mellett közel 600 munkaegy- j sége is van már. Az etetéssel, itatással és a í baromfineveléssel járó egyébí tennivalók bizony lekötik. ; Hogy szeret-e a hangos csibe- { népséggel bíbelődni, arra kér- ; dezés nélkül is megadná a vá- ' laszt az a tény, hogy j feladatát 6 év óta látja el, í s szorgalmas, odaadó mun- í kával őrködik, hogy a ; gondjaira bízott szárnyas J jószágok mindig időben ; megkapják az eleságet és { a baromfitápot is. A jelenlegi állomány hat-! ezer darab, de rövid időn be- j lül csak kétezer lesz, ugyan- í is a napokban a BARNEVÁL í négyezer csirkét szándékszik í átvenni. Téli örömök „Üllőn koppan a kalapács, Én vagyak az ősz sczakállú, Hárommázsás kalap ácsú. Jó tsz-kovács .. .*»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom