Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

A FÉSŰ Vecsés egyik nagyj orgalmú boltjában fésűt akartam vásárol­ni. Találtam vol­na kedvemre va­lót kettőt is, de mindkettőt hasz­nált állapotban, így aztán nem _ vettem meg. Igaz, Ms hogy az új fésű rossz tulajdonsá­ga, hogy a fogai ólesek, a* használt fésűé tompa, s ta- . Ián igy akartak kedveskedni a vevőknek a bolt egyes dolgozói? De én nem a hegyéről állapítottam meg a használtságot, hanem arról, hogy fogai között „virí­tott” a hajról rátapadt szeny- nyeződés. S bár tiszta új fé­sűt is megmosunk használat előtt, azt hiszem, senki nem kap a ritka alkálimon, hogy a mások által használt fésűt megvegye és úgy piszkosan, esomagolatlanul táskájába te­gye, s otthon szépen tisztára mossa. S mindezt szó nélkül! V. V. A NÉP BIZALMÁBÓL HOB»VIDÉEE • 1 Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1963. JANUÁR 31, CSÜTÖRTÖK A tervezettnél többet osztanak a pilisi Új Elet Termelőszövetkezetben — Sportpályázatunk nyer­teseinek figyelmébe! A díjki­osztás szombaton technikai okok miatt elmaradt. Az új időpont 1963. február 2., szom­bat, déli 12 óra. Helye: Monor és Vidéke szerkesztősége, Mo­nor, Kossuth Lajos utca 88. Külön értesítést nem küldünk, ezúton kérjük fel a legtöbb szavazatot nyerőket, valamint a jutalomsorsolás nyerteseit, hogy a díjkiosztáson jelenje­nek meg. — Nagy farsangi bált ren­dez az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének gyömrői alapszarvezete szom­baton este 8 órakor az ifjú­sági otthonban. Járási tanácstagnak jelölték Vecsésen Szalai István elvtár­sat, a központi általános isko­la igazgatóját. Uj jelölt, eddig nem volt tanácstag, de már sokat tett a község érdekében. A községi párt vb, a járási szakszervezeti bizottság és a járási köznevelési bizottság tagja. Minden megbízásának szívesen tesz eleget, s öröm­mel vállalta a tanácstagi meg­bízást is. Mint igazgatót sokan ismerik és szeretik, megbíz­nak benne. Jelölésével is ezt bizonyították. — Áthelyezik az ecseri sportpályát 81 ezer forintos költségvetéssel. Előrelátható­lag 20 ezer forintos társadal­mi munkát kíván az átépítés. — Hatszáztizenkét olvasót tartottak nyilván a múlt év folyamán a vecsési könyvtár­ban. Ez évben már 200 az ol­vasók száma. Nemcsak az ol­vasók tábora növekszik állan­dóan, gyarapszik a könyvtár állománya is. 15 ezer forint ér­tékű új könyvet vásárolnak az idén is a könyvtár bővítésére. A SZÁZEZER FORINTOS ÜLLŐI BŰNÜGY TOVÁBBI RÉSZLETEI kel igyekezett lebeszélni Ba- fiánét és Pádámét arról a szándékukról, hogy az ügyet az illetékesek előtt feltárják. A bajok azonban súiyosod- tak: a 7. számú boltban ok­tóber 17-én 2315 forint lel­. tárhiányt találtak. (Ez nagy­jából az az összeg, amelyet Malcowszkyné Dobogókőre való utazása előtt felvett.) Most már elkerülhetetlenné vált, hogy az ügyet feltárják az illetékesek előtt. Lakatos Ferenc igazgató- sági elnök nemcsak a hanyag ellenőrzésben vétkes, hanem maga is követett el apróbb csalásokat. Észrevette pél­dául, hogy egy statisztikai számfejtésért 300 forinttal többet akartak kiutalni, mint ami járt. Csak úgy volt hajlandó a kiutalást aláírni, ha a 300 forint különbözeiét ő teheti zsebre. Természete­sen, ő is a vádlottak padjá­ra került. A nagyszabású és nagy társadalmi veszélyességű bűn­ügy elérkezett utolsó stádiu­mába. Reméljük, a bíróság — sokak megnyugtatására — hamarosan pontot tesz a vé­gére, s kiszabja a méltó bün­tetést a bűnszövetkezet vala­mennyi tagjára. Sietősen szedik lábukat ko­ra reggel a pilisi polgárok a Rákóczi úton az állomás felé. Csak elrohannak az Uj Élet Tsz sötét ablaktáblái mellett. Odabent pedig nagy munká­ban van Tóth Rudolf elvtárs, a tsz főkönyvelője. Szinte öt nap óta egyfolytában asztala mellett ül és a számokat ren­dezgeti a megszabott rendben, hogy mielőbb elkészüljön a zárszámadással. Hétfőn reggel a fáradságtól kimerültén tette le a ceruzát, de az arca mo­solygott Végre, sok kitérő után, eljutott oda, hogy a jö­vedelem felhasználási kimuta­tást levezette és megállapít­hatta, hogy a tavalyi 11 forint 57 fil­léres munkaegységgel szemben 20 forinton felüli eredményt mutatnak a számok. Mint megtudtuk, a tervben is alig több mint 18 forint szere­pelt, pedig az aszályt nem is tervezték be. — Minek köszönhető ez a nem magák, de a tervezett­hez viszonyítva nagyon is szép eredmény? — Ezt a kér­dést már Bemula Károly elvtársnak tettem fel, aki szintén nagy megelégedéssel vette tudomásul a főkönyvelő közlését. — Az eredményünk igaz, hogy nem kiugró, de ha a ta­valyit és tervezettet vesszük alapul, akkor elégedetteknek kell lennünk. Az év elején bizony nagyon sok gonddal kellett megküzdenünk. A ta­gok egy része nem vette ki ré­szét a munkából, amiben két­ségtelenül szerepet játszott az a tény is, hogy tavaly csak 11 forintnál alig többet ért egy munkaegység. Ahogy javult az idő, úgy javult a tagok jelen­tős részének munkakedve is és nyáron már olyan eset is előfordult, hogy a borsó, lencse betakarítá­sánál 100—150 ember sür- gött-forgott a táblákon. Ugyancsak jelentős hátrányt jelentett az, hogy nyár köze­pén a központi majorban ser­téspestis ütött ki, ami majd­nem 100 hízót vitt el. ugyan­akkor a megmaradó állo­mányt is 1—2 hónapra vissza­vetette fejlődésében. A veze­tőség éppen ezért az úriak példáján felbuzdulva látott hozzá a kiesések pótlásához a háztáji állományból. A kiesett 100 darab jelentős részét pó­tolni is tudtuk, de sajnos a mintegy 70 darab fejlődésben visszamaradt állatot föl nem fújhattuk és csak az elmúlt héten kerültek olyan stádium­ba, hogy az Állatforgalmi Vállalat átvehette őket. — Ha ezek még december 31 előtt elkészülnek, akkor minden megerőltetés nélkül ki tudtunk volna osztani 22 forintot. A vezetőség minden esetre kéréssel fordul a felet­tes szervekhez, hogy ezeknek a sertéseknek az árát az 1962. évi munkaegységek értékébe beszámítani engedélyezzék. Úgy gondoljuk, ez nem jelenti azt, hogy az 1963. évi munka­egységrészesedést megesszük, mert ezeket az állatokat vég­eredményben még 1962-ben hizlaltuk, és nem a tsz hibá­ja, hogy nem lettek idejében kész. Az 1963. gazdasági évre is tartalékoltunk 300 mázsa gabonát, ami az üzemvitel szükséges költségeit fedezni fogja. — Ha felsőbb szerveink ké­résünket teljesítik, úgy gon­dolom, ez olyan lendítő erő lesz ez évben, hogy jövőre a tsz saját erejéből a 30 forint körüli munkaegységrészese­dést biztosítja — fejezte be a beszélgetést Bemula elvtárs és asztalához ült, amelyen az 1962. évi gazdasági beszámoló munkalapjai mellett az 1963. évi termelési terv is elő volt készítve, bizonyságul arra, hogy a vezetőség egy pilla­natra sem pihen babérjain. Fekete Benő A kedvezőtlen időjárás nemcsak a TÜZÉP-telepen, de az ivóvízhálózat működésénél is érezteti hatását. Ugyanis az ivóvízhálózaton több kút be van fagyva, s így kútról kútra vándorolva kénytelenek az emberek ivóvizszükségletüket beszerezni. Egyes magánkez- deményezők a kútfejek fel­melegítésével próbáltak ,.vi­zet fakasztani”, de vajmi ke­vés sikerrel. Az ivóvíztársulat műhe­lyében kerestem fel Bácskai elvtársat, de távolléte miatt munkatársától kértem, s kap­tam az alábbi felvilágosítást: — Működési zavarok az ivó- vízhálózatban nemcsak ná­lunk Vecsésen, de megyénk más községeiben is előfordul­nak. Mi a lehetőséghez mér­ten igyekszünk a hibákat or- j vosolni. Meg kell jegyeznem. ! hogy a kútfejek felmelegíté- j séhez szükséges üzemanyaggal nem rendelkezünk mindig kel­lő mennyiségben, mert szállí­tási nehézségek miatt az üzemanyag pótlása késve ér­kezik. A kútfejek befagyása a helytelen használat miatt történik a legtöbb eset­ben. Ilyenkor télen öblös szájú edé­nyekben (kanna, vödör) kell a vizet a kútról elhordani, mert csak erős víznyomás kifejté­se után tud a víz visszahúzód­ni. Üvegeknek ivóvízzel való megtöltésénél a vízfogyasztók csak gyenge nyomást tudnak alkalmazni, mely esetben a kútba lassan visszahúzódó víz rétegesen befagy. A helytelen kimelegítés következtében — a hozzá nem értés miatt — már komoly hibákat is észleltünk (kútfej repedése), s ez a kút­nak a vízhálózatból bizonyta­lan időre való kiiktatását von­hatja maga után. — Helytelen, hogy egyes vízfogyasztók ké­nyelmi szempontból fa­ékekkel kívánják a ka- j tat üzemeltetni, mert ezek beletörve, a kút j lassú és állandó vízfolyását ! idézik elő, mely a kút befa­gyásához vezet. A Pest megyei Kút- és Csatornakarbantartó Vállalat a közkutaknál elhe­lyezett figyelmeztető táblák­kal hívta már fel a lakosság figyelmét a kút helyes hasz­nálatára, illetve kezelésére, amelynek betartása mindany- nyiunknak közös érdeke ... Perget Ágoston ItUzZtá, — Uj, különleges meteoroló­giai műszert készítettek a ve­csési Vegyes Ktsz-ben. A Me­teorológiai Intézet főmérnöke felügyelete mellett egyedi da­rabként calibráló berendezést gyártottak, amely a szondákat hitelesíti. A berendezés előál­lítása 200 ezer forintba került, ugyanezt külföldről 360 ezer forintos áron tudták volna beszerezni. — Mi újság a monori Üj Élet Tsz-ben? — kérdeztük Gajdos Józsefet. Folyik a zár­számadás felülvizsgálata. Az újságban megjelent cikk nyo­mán rendet teremtünk a tsz udvarán: a trágya elhordását már megkezdtük. Párhuzamo­san végezzük a tenyészállatok kötelező mérlegelését — Kap­tuk a választ. napokig nem láttuk, ment a nyáj után Jászország szity- tyóin. — Széthullott a család, mint a kötetlen kéve. Kilencéves koromban már cseléd voltam Jászárokszálláson. Ebben az időben a szegénységemnél csak a szomorúságom volt nagyobb. Aztán ahogy nőttem, mindig közelebb kerültem Pesthez. Ott aztán gyorsan emelked­tem a cselédek ranglistáján. Házvezetőnő lettem a Rima­murányi egyik uránál. Akkora trakták voltak ott, hogy a Színházi Élet hetek múlva is arról irt. — Igaz, előbb a Metropol szállóban dolgoztam a konyha­főnök mellett. Nem láttuk egymást a hektós kondérok- ból gomolygó gőztől, de virá­gos volt a kedvünk, daloltak a konyhalányok, mert az étte­remben minden este húzta a cigány. A szállónkban legin­kább bőtorkú vidéki dzsentrik tanyáztak, akik a birtokuk nagy részét már elverték a Pannóniában, itt pedig az ap­raját muzsikálta el Várad hí­res prímása: Bura Károly ... — Aztán a hátára kapott a \1ff0. icmuw^i [mcUxq ógu&ok. a kánu- sie/'j'tcx/fctcíscíff Lcíe/e/L műn. kcyuuxÁ, osuu, ex. PtCt/LÁ öti offAoKjókkcui.. A- gya-kartaJi lopcxírlr- k<yvtls- UÁjuhjstLga. / (íttíwfv Wfl, 1 kCbtalocuujoag | Elf» avoir! ica MOST sz.aro.T- ÍNL- tíéxUÜ- Jdt! flazh-oz SZA'LUnvtt JhiytöS' bcíjíkothx- hois'1 1/cUL 0&/CXJC. is/ oJc.L . ClÍÓl cl ied^CLSt/cúk fti­(Csák András rajzai) AKVARELL Tintában oldott encián az ég. Hóban guoqolnak a sárga házak. Rőt napsugárban arannyá válnak, s az eresz alatt megcsillan a jég. Borzongó tyúkok a kazal tövén, szemük lehunyva melegre várnak. Fenn a magasban csak varjak szállnak — károgva, lomhán és éjfeketén. Ferenczy Hanna é 1 --------­\ ANYAKÖNYVI HÍREK í Pilis < Született: Négy esi Mihály és ß Tóth Hona fia: Attila. ^ Elhunytak: Szclepcs.ényi Ferenc­it Magórai Terézia P6 éves, Zsa- dányi Ferenc 54 éves. ^ Vecsés ^ Született: Tormási János és ^ Szabó Éva leánya: "ilona. í Házasságot kötöttek: Dabasi J János és Egresi Éva. Szirmai Pé- ^ tér és Bognár Éva Már^a. j Elhunyt: Balog József 26 éves. | — í MAI MŰSOR Mozik ^ Mende: Az utolsó tanú. Úri: A ^ kapu nyitva marad. Vasad: Apát í keresünk. Vecsés: Kertes házak yf utcája íszéles). TIT-elöadás £ Monor r31-én, 1« óra. Kossuth í Tsz! Termelőszövetkezet: akadé- ^ mis: Állatbetegségek és ezek ki- í hatásai. Film: Sertéspestis. Harc a ; brucellózis ellen. Csibék betegsé- f sei. Hólyagférgesség. Előadó: dr. Homoki Nagy László. Most talán én folytatom, kedves jó Annuska néni. 1942—43-ban sok-sok hazá­ját, családját vesztett lengyel katona volt internálva Üllőn, házaknál, gazdáknál dolgoz­gattak. Esténként szomorú da­lokat énekeltek a gyors vizű Visztuláról s a végtelen erdők­ről, ahol még meghalni is jobb.,. Az uradalomba is ju­tott néhány, ahol maguk is dolgoztak, Annuska néni. Az egyiknek egy hatéves kislá­nya volt, a Kriszti. S az egye­dül maradt otthon. Addig ki­lincseltek, kalapoltak a férjé­vel együtt, amíg a Nemzetközi Vöröskereszt útján vonatra tették a kislányt, hogy az új j hazába hozza. Ott álltak a Keleti üveg- \ csarnoka alatt, a remegő szí- \ vű édesapa futott a vonat elé. : amely már átrobogott a bejá- i rati váltókon, amikor jött a \ Gestapo... Az idegen kislányt maguk \ ölelték csak meg, és hozták \ haza. Fel is nevelték férjhez \ is adták. S az igazi boldogság \ az, amikor vasárnaponként te- \ li a kisszoba és a kis Kriszti \ azt mondja: Nagymami. te i olyan jó vagy! Kiss Sándor \ szél, mint egy sehová se tar­tozó levelet, és itt, Üllőn tett le. Azóta főzöm a vacsorákat lakodalmakban, ünnepsége­ken. De lassan már elfára­dok ... Finoman eres kezébe veszi a fényes nyelű botot, kört raj­zol a kőre, közepében megpi­hen a bot, mintha azt jelente­né: tgy volt, eddig volt! Aki hatszáz lakodalomban főzött Hej, de sok disznótoros va­csorán láttam már a kedves jó Csányi-mamát, amint ada­golta a zsírban sercegö pecse­nyedarabokat, fürgén szelte a a jóízű májas- meg a véres- íhurkát és a fokhagyma szagú kolbászszálakat, hogy a piros arcú lányok melegen tegyék az éhes vendégek elé... És nemcsak adagolta, délelőtt ké­szítette, ízesítette, fűszerezte is. Számtalan virslivacsorán láttam, amint fürkésző szeme a lobogó vizet nézte, és sok­sok reggelig tartó, vidám ked­vű lakodalomban... — Hatszáz lakodalomban főztem én öt- meg hotfogásos vacsorákat ez alatt a negyven év alatt. És sose volt panasz! Hűséges kísérőjét az asztal mellé támasztja, mert ném lesz szükség a barna színű bot­ra. azon az úton, az emlékezés ösvényein, ahova most elindu­lunk. — Apám juhász volt, tizen- ketten voltunk testvérek. Én hétéves voltam, amikor édes­anyám itthagyott bennünket elvitte magával arcunk moso­lyát, életünk szépségét. Ügy álltuk körül koporsóját, hogy a.• gyászolók nem a halottat, bennünket sirattak. Apámat OAClUdl fluOcbl 11 U.I IX ■TV'--r-VJ tűk el annak a 16 oldalas vád­iratnak az ismertetését, ame­lyet a járási ügyészség állított össze Maclowszky Tibomé és társai, az Üllői Földműves­szövetkezet volt vezetőiből és egyes beosztottjaiból szer­vezett bűnszövetkezet ügyé­ben. Ismertettük azokat a mód­szereket, amelyekkel Mal­cowszkyné, Tóthné és Ke­rekes Árpád boltvezető sok ezer forinttal megkárosítot­ták a társadalmi tulajdont. Ezt tehették azért is, mert az ellenőrzés formális és la­za volt. Kerekesnek 1962- be hárofh és fél hónap alatt több mint 20 ezer forint áru és göngyöleghiánya volt. ám ezért őt senki felelősségre nem vonta. A nagyobb sza­bású bűncselekmények mai- lett eltörpülnek az olyan „apróságok”, hogy Malcowsz­kyné a ruházati boltból eső­kabátot vett kölcsön, bábi- ruhákat vitt el „felpróbálni”, és se ki nem fizette, sem visz- sza nem vitte azt. Maclowszkynénak nem volt elég az a „mellékjövedelem”, amelyeket a Kerekes-féle üzelmekből szerzett, további bűntársakat is szervezett ma­gához. 1962. IV. 16-án felke­reste Eafia Jánosnét, a 2. számú vegyesbolt vezetőjét,: pénzgondjairól panaszkodott; neki, s pénzt kért tőle köl-' csőn, majd javaslatot tett, hogy azt a 9 ezetr forintos többletet, amely a bolt leg­utóbbi leltárában megmutat- kozott, vegyék ki és osfcák. meg egymás között. így is; történt, Malcowszkyné, Tóth-; né, Bafiáné fejenként 2500: forintot kivettek a bolt pénz-: tárából. Pádár Alberlné, a' bolt pénztárosa, aki szintén benne volt az ügyben, 2400, forintot vett fel. Bafiár.é szeptember 24-án' átvette -a 7-es számú bolt; vezetését. Alig pár nap: múlva, megjelent Malcowsz­kyné és 2500 forintot kért tőle dobogókői üdülési költ-: régeire. Bafiáné k’sebb til-; takozás után át is adta a; pénzt. Természetesen a bolti: pénztárból. > Közben felsőbb vizsgálat' indult a Bafiáné áltel ko-j rábban vezetett üz'et 13 j ezer forintos hiánya ügyé-j ben. Gyors telefon ment' Dobogókőre Malcowszkyné-; hoz. leadva a vészjeleket. Aj főkönyvelő hamarosan haza' is érkezett, és ígéretekkel,' valamint enyhe fenyegetések-' VÍZÜGY- KÖZÜGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom