Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

II nrr MICYKI cMírltm 1963. JANUAR 31. CSÜTÖRTÖK fleo Csőmbe val tárgyai Heo, a kongói központi kor­mány megbízottja, kedden folytatta tárgyalásait Csomóé­val. Ileo közölte, a Csomóéval folytatott tárgyalás során is­mertette, milyen együttműkö­désnek kell kialakulnia a központi kormány és a katan- gai tartományi kormány, azaz Csőmbe között. Csőmbe ugyancsak nyilatko­zott. Kiemelte, hogy szerinte Katanga ..átmeneti időszak­ban él”, és arra kérte Ileót, hogy „ne siettesse a dolgokat ebben az átmeneti időszak­ban”. A Csőmbe—Ileo-megbeszé- lésen részt vettek a katangai tartományi kormány tagjai is. Ileo az elkövetkező napokban külön-külön tárgyal a katan­gai miniszterekkel. Az angol nagytőke megkezdte a közös piaci politika gyötrelmes felülvizsgálását XXXXNXXNXXXNXXXNXX>XXNXNXX>>^W>CCC*>N>^>>XXVNX\^XX\>XX\XXNXXX\XXXXXVWNXX\N\NNN>X'XVXVS>^ 1 DONIT! TÖRTÉNELEMRE OKTAT Most van 30 esztendeje a német történelem leggyászo­sabb napjának: a hitleristák 1933. január 30-án ragadták magukhoz a hatalmat. A mai német fiatalok már csak má­sok elbeszéléseiből ismerik hazájuknak azt a szomorú korszakát, amely a hitlerista hatalomátvétel- után szakadt az országra. De Nyugat-Né­met ország mai urai gondos­kodnak róla, hogy ébren tart- j sák a fiatalokban a revansiz- mus és a militarizmus szelle­mét. Amint erről a Lauenbur- gische Landezeitung című nyugatnémet lap beszámolt, a geeshachti gimnáziumban meghívták a háborús bűnös Dönitz tengernagyot, Hitler utódját, hogy tartson történe­lemoktatást 300 lánynak és if­júnak. —““““ • Áremelkedések Ausztriában Mint a Kurier című oszt­rák lap közli, Ausztriában az árak 1959 óta 23 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és az ipari árucikkek ára to­vábbra is állandóan növek­szik, de megdrágultak a köz­szolgáltatásók és a viteldíjak is. A vízdij ötven százalék­kal emelkedett, az orvosi és kórházi ápolási díjak pedig hatvan százalékkal, míg a villamosjegy ára 30 százalék­kal drágult. Csufkov marsait a voigai csatáról Köves Tibor, az MTI tudó- I sítója jelenti: Miiközben az angol parla- j ment mindkét házában meg-j kezdődött Nagy-Britannia el-1 vetélt közös piaci tagságának j haiottikém-vizsgálata, egymás j után szólalnak meg a rendkí- j vül érintett üzleti és ipari kö- | rök képviselői. Elemzik a ku­darc gazdasági következmé­nyeit és — a nyilatkozatokból kitűnik —, hogy máris felvá­zolják az angol égisz alatt működő Európai Szabadke­reskedelmi Társulás (EFTA) és a Közös Piac közti gazdasági háború stratégiai terveit. Sir William Mcfadzenn, a brit-európai export kama­ra elnöke, „tragédiának’' nevezte Nagy-Britannia kizárását és kijelentette, hogy „természetesen nem mondhatunk le a napi négymillió font sterling értékű európai exportról. Következésképpen a kamara elfogadja a kihívást. Nem te­hetünk mást, mint támadunk, támadunk és újra támadunk”. Richard Briginsfhaw, a For­ward Britain mozgalom (a konzervatív kormány szélső- jobboldali belső ellenzéke) ve­zetője bejelentette, hogy „a kormány zsákutcába juttatta az országot, veszélybe sodorta a nemzetközösséget és óriási károkat okozott az iparnak. Most a világkereskedelem minden lehetőségét fel kell tárni és kiaknázni”. Közölte, hogy a mozgalom márciusra értekezletet hi­vott össze, melynek fel­adata egy gazdasági világ­értekezlet megszervezésé­nek előkészítése. Ezen az értekezleten megvi­tatnák Nagy-Britannia, a nem­zetközösségi és az EFTA-or- szágok kereskedelmi kapcso­latainak fejlesztését Észak- és Dél-Amerikával, a távol­keleti államokkal és a kelet­európai országokkal. A brit kereskedelmi kama- j rák szövetsége nyilatkozatá­ban hangoztatja: „legfőbb tö­rekvésünk. hogy fokozzuk Nagy-Britannia kereskcd el­mét, nem csupán Nyugat-Eu- rópával, hanem az egész vi­lággal”. Angol üzletemberek utaznak Moszkvába A brüsszeli fejlemények a kelet-európai piácok lehetősé­geire terelték az angol nagy­tőke és az üzleti körök figyel­mét. Az új irányzatot jelző el­ső fecske egy TU—114 mintá­Sa tusát jú óriási szovjet repülőgép lesz, amely február 8-án indul Londonból Moszkvába. A gépet Roy Thomson, a kanadai származású angol sajtómágnás bérelte, hogy az angol gyáripar és pénzvilág vezető tagjait saját költségén moszkvai kirándulásra vigye az Anglia és a Szovjetunió, valamint szövetségesei közöt­ti kereskedelem növelésének tanulmányozására. 3 I MAI KOMMENTAR i Nyugat-Európában politikai földcsuszamlás történt. J A repedes jelei mar korábban is mutatkoztak a szóvetsé- £ gesek között, de most amikor De Gaulle becsapta az aj- f tót Macmillan angol miniszterelnök előtt, aki országát % szerette volna beléptetni a Közös Piacba, r/teg jobban ki- } robbantak az ellentétek, a nyugati hatalmaik között. '/ Londonban izgatottan tárgyalnak az angol kormány / tagjai és nem túlzás azt állítani, hogy a brüsszeli döntés, / amely lehetetlenné tette Anglia « belépését beláthatatlan í következményekkel jár. Az angol kormány elég nyugtala- 5 nul keres kiutat a kellemetlen és elszigetelt helyzetből. í Macmillan hamarosan Olaszországba látogat és diploma- ; ciai bőröndjében előreláthatólag magával viszi a London, $ Róma-tengely tervét. Az angolok ezzel az elképzeléssel szeretnék kiegyensúlyozni a Nyugat-Európában túlsúly­ba került Párizs—Bonn szövetséget. i Macmillan azonban még el sem indult Rómába, s az $ olasz politikai körökben máris izgatott tárgyalás kezdő- v dött. Az olaszok számvetést készítenek, hogy megéri-e í gazdaságilag és politikailag, ha Anglia mellé csatlakozik. \ Az olasz autógyártásban bizonyos időszakos fellendülés ta­pasztalható és ezt a római szakértők a Közös Piac előnyei- vei magyarázzák, mert Itália piaca kitágult. Rómáoon t azt is tudják, hogy a fellendülés csak pillanatig tart. de Olaszországnak még az átmeneti;fejlődés is létfontosságú, \ mert nemrég még kétmillió munkanélkülit tartottak szá- $ mon. Az olasz párták között egyre hevesebb a vita és Fanfani miniszterelnök kormánya is veszélybe kerülhet '• ha nincs egyetértés a kormányelnök és az őt jelenleg tá­mogató Nenni-}ele szocialista párt között. j Macmillan tehát kedvezőtlen körülmények között in- £ dúl Rómába, ahol nem egyértelmű az álláspont, hogy va- £ jón Olaszországnak érdemes-e támogatni ' Angliát. De Gaulle és Adenauer ellenében. A brüsszeli döntés tehát íj láncreakcióként végighalad a nyugat-európai szövetség minden államán, összekuszálja az amúgy is bonyolult helyzetet, kiélezi a bel- és külpolitikai ellentéteket. , M. K. <NXXVS^^^CC^^X^^X^^X^^^XVO^^^XN^^XV^^^iX^X^XVC^^VVXXXXXNXV^^XXXXXX^^^^X^XXXXXXV<SX^^^^^A. „Portugália — írta a napokban az Humanité — nagy koncentrációs táborrá alakul át. A portugál politikai fog­lyok helyzete egyre rosszabbodik. A börtönök zsúfoltak, annyira —, hogy a Salazar kormány elhatározta, két eme­let ráépítésével bővíti a Caxiss erődöt” (Kersin szovjet karikaturista rajza) FRANCIA BEISMERÉS AZ ELLENTÉTEKRŐL Rövidesen tárgyalások kezdődnek a többoldalú NATO-atomerő létrehozásáról L. T. Merchant, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekkel foglalkozó volt ál­lamtitkára, akit Kennedy el­nök megbízott a multilaterá­lis NATO-atomerő előkészíté­sére vonatkozó tárgyalások folytatásával, kedden este egynapos párizsi látogatásaiéi visszaérkezett az Egyesült Ál­lamokba. Merchant Párizsban több vezető NATO-politikussal folytatott tárgyalásokat. New Yorkba érkezve annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy néhány héten belül tár­gyalások kezdődnek Párizsban a többoldalú NATO-atomerő létrehozásáról. Az amerikai politikus nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, miként befolyásol­ja majd a tárgyalásokat Fran­ciaország ellenállása a NATO- atomerő vei szemben. Franciaország NATO-n be­lüli szerepe szóba került azon a díszvacsorán is, amelyet a francia-amerikai társaság New Yorkban Norstad tábornok, volt NATO-főparanc&nok tisz­teletére rendezett. Hervé Alphand washing­toni francia nagykövet pohárköszöntőjében elis­merte, hogy az Egyesült Államok és Franciaor­szág között bizonyos né­zeteltérések vannak, ezek azonban nem érintik a két ország „közös akara­tát a szabadság ügyének közös megvédésére”. Norstad tábornok válaszában a NATO katonai problémáival foglalkozott és ismételten hi­tet tett az önálló NATO-atom­erő mellett. A saját atom­erőt kiépíteni akaró francia állásponttal szemben Norstad kiemelte: „Az amerikaiak elismerik Franciaország jogát, hogy szö­vetségünk vezetéséről kimond­ja véleményét, azonban azt is szem előtt kell tartanunk, mit vár el a NATO tagjaitól. A NATO-n belül jelenleg fenn­álló helyzetet a közös célok szempontjából kell vizsgál­nunk. A legutóbbi hetekben Csujkov marsall a Pravda j szerdai számában írja Volgo- i grádról: „A hős város a béke j és a szovjet emberek boldog- | ságának bástyája. Úgy áll a Volga partján, mint a szovjet | állam hatalmának szimbólu- ma, mint szörnyű ügyel mez- J tetés: mire képes a szabadság gát védelmező nép”. A volgai csata 20. évfordu­lójának szentelt cikkében a várost védelmező 62. hadsereg; egykori parancsnoka megái- ..állapítja, hogy „az ellentá-J inadás haditerve, amelyet an- nak idején „Sztálin lángelmé- ^ jenek” tulajdonítottak, való- 'j jában a szovjet hadvezérek nagy csoportja munkájának ^ eredménye volt”. j Aláírták a szovjet—bolgár | árucsereforgalmi egyezményt £ í A Szovjetunió és Bulgária ; közötti árucsereforgalom érté- ^ ke az idén meghaladja majd 2 a 800 000 000 rubelt, s jelentő- ^ sen túlszárnyalja az 1962. évi ^ árucsereforgalom volumenét. ^ Az erre vonatkozó megállapo- ^ dást most írták alá Moszkvá-í ban. ? , --------- f U j rézleíőhelyeket i tártak fel Bulgáriában \ A bolgár geológusok Etro- ; pole város közelében nagy kiterjedésű rézlelőhelyre búk- kanták. Az Elacite elnevező- ^ sű hegyes, erdős vidéken a ^ geológusok kétéves kutató- ^ munka során megállapították,; hogy e vidéken mintegy száz- ^ millió tonnára tehető rézérc ^ van. ^ Az érc kisebb mélységben^ található, s így külszíni iej- J téssel aknázható ki. Franciaország és egyes szövetségeseinek viszonyá­ban aggasztó fordulat kö­vetkezett be. Ne kövessük el azt az osto­baságot, hogy csökkenteni igyekszünk a történtek ko­molyságát’’ — állapította meg a NATO volt főparancsnoka. Befejeződött a lengyel—angol kerekasztal-ért ekezlet A Varsó melletti Jabloná- ban négy napig tartott a len­gyel és az angol közéleti sze­mélyiségek eszmecseréje az európai bizottság, a leszerelés, a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseire)', valamint a békés nemzetközi együttműködés erősítését cél­zó eszközökről. A január 29-én befejeződött tanácskozást mind lengyel, mind angol részről eredmé­nyesnek tartották és megálla­podtak abban, hogy a követ­kező ilyen eszmecserét Ang­liában tartják. _ Alekszandr ü Naszibov: Rejtekhely az Elbán könyökére támaszkodott. Egé­szen belevörösödött az erőlkö­désbe. — Miért?! Azizov vállat vont. — Mert ugyanolyan külföl­di kém. mint maga. S lebuk­tatta magát. Először megren­dezte a villamosban a zseb- metszést. zajt provokált, s elérte, hogy magát letartóztat­ták. Aztán elment a maga la­kására, s belopta a bőröndjé­be az újságot. Nagyon egy­szerű volt a számítása. Ha egyszer letartóztatták magát, gondolta, akkor házkutatás is lesz. Akkor pedig megtalálják a rejtjeles újságot. A rejtieies szöveget megfejtik, s a szov­jet kémelhárító szervek rá­jönnek. kivel van dolguk. És megsemmisítik az ügynököt. Vagyis magát. Scsuko mesterkélten eről­tetve elnevette magát. — Durva módszerekkel dol­goznak. nyomozó polgártárs. Megvásárolták az öregasz- szonyt. Meg azt a szakállas öreget is. Az újságot pedig maguk tették a bőröndömbe. Maszlag az egész, főnököcs- kéim. Meg akarnak etetni ve­le, ezredes. De én nem vagyok veréb, én nem veszem be ezt a maszlagot. — Azt mondja, maszlag? — Azizov felállt. — Szemin őr­nagy! Hívjon kocsit. — \ztán Scsukóhoz fordult. — Készül­jön. azonnal indulunk. Scsuko hunyorogni kezdett. — Idegeskedik a kedves fő­nök... Éppenséggel nem az öreghez akar vinni? — Fejé­vel az öreg fényképére intett. — Őhozzá magához. Csak aligha telik benne majd nagy öröme. 4. Azizov ezredes kocsija a nap folyamán már másodszor tet­te meg az utat Bakutól a kis tengerparti faluig. A sofőr meg a kísérő felemelte Scsu- kót. bevitte a lakásba. A szobában minden válto­zatlan ‘volt. Csak a padlón he­verő hullát fedték le egy le­pedővel. Scsukot leültették, a sebe­sült lába alá pedig kis széket tettek. Azizov jeladására fel­emelték a lepedőt, s a halot­tat arccal felfelé fordították. Scsuko felszisszent. — Ügy látszik megismerte —. mondta Szemin. Azizov ezredes magához in­tette az egyik beosztottját. — Ijozzon ide mindent, amit a rejtekhelyen találtak. A nyomozó egy csomagot hozott a szobába. Az asztalra tette, s kipakolta. Két fémdo­boz volt benne, mindkettőn kapcsolók és skálák voltak. — Nézzen ide. Scsuko —, mondta Azizov. — Ez radió- leadó. Ez a kisebb doboz pe­dig a hozzávaló energiatelsp. Látja, a vezetékek össze van­nak kötve. Tehát az áramíor- rás be volt kapcsolva. (Folytatjuk) — Már hogyne ismerném meg! Szemin, aki eddig a két éj­jeliszekrény előtt állt. arrébb lépett. Az éjjeliszekrényeken kiterített fényképsorra mutat­va ezt kérdezte Szuhanovától: — Nézze meg. nincs-e ezek között annak az öregnek a fényképe. — Ez az. — Szuhanova az egyik fényképre mutatott. — Vegye kezébe ezt a képet és mutassa meg albérlőjének. Az asszony felvette az éjje­liszekrényről az öreg fényké­pét. — Köszönjük —, mondta Azizov. — Elmehet, Szuhano­va polgártársnő. Szémin kikisérte az asz- szonyt, aztán visszajött, s leült az ágy mellé. Azizov folytatta a kihallga­tást. — Ezek után. Scsukov/ azt hiszem érti. miért nem jelent­kezett ez az ember a rendőr­ségen. Vagy még mindig nem világos minden? Akkor meg­magyarázom. Azért igyekezett bejutni a lakására, hogy le­gyen még ideie az ön bőrönd­jébe csempészni ezt az újsá­got. amelyen a rejtjeles írás áll. — Miért? — kiáltott fel hirtelen Scsuko, miközben (15) Szuhanova megerősítette: ez ugyanaz az ember, aki nála ideiglenesen albérletben lakik. — Mondja, Szuhanova pol­gártársnő. azon a napon, ami­kor utoljára látta albérlőjét, járt-e magánál valaki? — Hozzám személyesen nem jött senki. — Hát kihez? — Őhozzá. — Szuhanova Scsukóra mutatott. — Ki volt ez a látogató? — Egy öreg ember. — Mikor volt ott? — Délelőtt. Tizenegy óra tájban. — Jól figyeljen Scsuko! — Azizov egy kis szünetet tar­tott. — Tizenegy óra körül járt ott. vagyis közvetienül azután, hogy magát bekísérték a rendőrségre. — Az ezredes most ismét az asszonyhoz for­dult: — És mi történt ezen a látogatáson? — Az öreg kérte, engedjem be az albérlőm szobájába. Azt mondta, egy néhány sort kell írnia a barátjának. Én erre beengedtem ... — Hová engedte be? Mond­ja meg pontosabban. — Scsuko polgártárs szobá­jába engedtem be a látogatót. — Tisztázzuk; az öreg ma­ga kérte, hogy engedje be, Scsuko szobájába? — Ö maga ... Aztán, ami­kor bement, leült az asztal mellé, s írni kezdett. De ké­sőbb meggondolta, és abba­hagyta . . . — Bocsásson meg. hogy közbevágok. Ön egész idő alatt benn volt a szobában, amíg az öreg ott tartózkodott? Vagy esetleg közben magára hagyta egv ideig? — A kásám majdnem oda­égett. Egy percre kiszalad­tam, hogy elzár iám a gázt. — Tehát az öreg körülbelül egy percig egyedül tartózko­dott Scsuko polgártárs szobá­jában? — Igen. körülbelül egy per­cig. — Hallja ezt. Scsuko? Az öreg egy teljés Percig egyedül volt a maga szoba láoan. — Aztán elment — folytat­ta Szuhanova. — Azt mondta, hogy később maid visszajön — És nem ment? — Nem. — Miféle emosr volt ez az öreg? — Hát miféle! Mint a töb­bi öreg ember. Barna bárány- bőr kucsma volt 3 fején, az öltönye . .. — Megismerné, ha találkoz­na vele?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom