Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

r S ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZIRE VH. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1963. JANUÁR 30, SZERDA Osztálykomédia helyett a dolgozó nép akarata embereket. Csoportba állítot­ták a kormány és külön cso­portba a hatóságilag engedé­lyezett ellenzék választóit és a kormánypárti jelölt tetszése szerint engedték be a Válasz­tókat a szavazásra. Nem volt ritka, hogy az ellenzéki szava­zókat 8—10 órát várakoztat­ták, amíg beléphettek a vá­lasztói helyiségbe. No, de lépjünk át a mába. Hogyan készül a választásra a Május 1 Ruhagyár ceglédi te­lepe? — Üzemünkben öt tanácstag van — kezdte tájékoztatását Gál elvtárs. — Lelkes embe­rek. Szeretik őket a szava­zóik és mostani jelölésük nem kétséges. A jelek szerint az idén még nő is a ruhagyári tanácstagok száma és remél­jük, hogy az új tanácsülésben már 7—8 tanácstag képviseli a város különböző körzeteiből a választók érdekeit. — Természetesen, erőtelje­sen készülünk a választások technikai lebonyolítására. Két csoportban kilencven népne­velőt készítünk elő, akiknek feladata, hogy számba vegyék az idős, beteg választókat, akikhez a választás napján kézi, hordozható urnával kell majd kimenni. Nagy felelős­séggel készülnek a választá­sokra, hiszen tudják, hogy ez a választás valóban az ő ér­dekeiket szolgálja és a mi vá­lasztásunk a dolgozó nép sza­bad akaratának érvényesülése. R. K. VILÁGJÁRÓ MUZSIKUS Szófiai beszélgetés Ceglédről életveszélyes helyzetbe került a ceglédi utcákon. A fasiszták szovjet katonának vélhették a félig civil, félig katonaruhás alakot. A mai Puskin utca egyik háza előtt a 'kapualjban ku­porgott a 38 éves bolgár hír­szerző. Az evangélikus temp­lom előtt álló csukaszürke fasiszták észrevették. Egy jó magas kapun kellett átugornia. Néhány perc múlva egy étte­remben találta magát. Ez le­hetett az egykori Fészek. In­nen került a Rákod útra. De ott is lövöldözés fogadta. Egy golyó a jobb combját érte. Az utcán valaki mást is üldöztek. Ez volt a szerencséje. A mozi udvarán keresztül kijutott a Batthyányi utcára és onnan sebesült lábbal vánszorgott kerítéseken keresztül a jelen­legi SZTK központi rendelőig, amely akkor egy építésében abbamaradt, ajtó- és ablaknél­küli épület volt. Sajgó és vér­ző sebbel itt töltött két napot. Csoda, hogy nem kapott vér­mérgezést. Eddig a történet. Egy idősö­dő bolgár ember keserű ceg­lédi emléke. Tizennyolc évvel ezelőtt tör­tént mindez. 1944 novemberé­ben. Krizsik Alfonz Csakarov elvtárssal, az öreg partizánnal úgy ismerkedtem meg, hogy az első kézfogásra, szemvillanásokra, mondatok­ra nem is emlékszem. Azt mondják, akik megjárták Bul­gáriát, hogy mindenkinek ha­sonló érzése van a bolgár em­berrel való első találkozásnál. A bolgár nép közvetlensége magyarázza ezt. Valószínűleg ez történt velem is és a Bo- gumil Csakarovval való be­szélgetés során mondataimból eltűnt minden áludvarias jel­ző, díszes szóvirág. Beszélgettünk a tüzes bo­rokról és tréfásan azon vitat­koztunk, vajon melyik nép vörösbora mámorítóbb, a bol­gár cserveno vinó, vagy a ma­gyar bikavér. Az öreg néha belekezdett egy magyar nótá­ba és szemeiben olyankor a harcos múlt emléke fénylett, talán egy-két dunántúli, me­nyecske elmosódott képe is felderengett előtte. — Makas jekenyefán sárka- rigó feszek! — dúdolta és ké­sőbb szaggatott és mégis fo­lyamatosnak tűnő szavai a pécsi, szigetvári és ceglédi em­lékeket idézték. 1944-et írtak akkor. Csakarov elvtárs talán az egyetlen bolgár katona, aki el­jutott városunkig, mert a szov­jet csapatoknak segítő bolgár egységek főleg a Dunántúl déli részén tevékenykedtek. Csakarov azonban futár- szolgálatot teljesített akkor novemberben és bizony forró, Fordítva helyesebb! Nem először foglalkozunk a törteli közvilágítással. Néhány héttel ezelőtt az volt a jogos panasz, hogy igen lassan és körülményesen, sokszor több napos várakozás után tudják csak a törtelick megjavíttatni a hálózatban jelentkező hibá­kat. Most újabb panasz érkezett a községből. Teljesen érthetet­len — írja a levél írója —, hogy a közvilágítás este nem A SZÁZADIK EST Gyönyörű gitárszóló hallat­szik ki az előcsarnokba. „A Horvay-zenekar játszik. A ceg­lédi Kossuth étteremnek fenn­állása óta — talán ez a leg­népszerűbb együttese...” — mondja a ruhatáros miközben leteszem a kabátomat. Belépve az étterembe is­merkedem a zenekarral. Mu­tatós egyforma zakóban ülnek a pódiumon. A szám éppen} véget ért. Szünet következik, í én pedig megkeresem a zene- í kar vezetőjét. Jubilálnak! Ma este század-: szór játszanak Cegléden. : Horvay Gézától — vezető-: jüktől — eddigi pályafutá-: sukról érdeklődöm: — Budapest—Vác—Cegléd,; ez volt együttesünk útiránya.; Körülbelül egy éve játszunk ; együtt, eddig valamennyien ; más zenekarokkal turnéztunk.; Én például sokáig a népszerű; „Budapest” szájharmonika; triót vezettem. Jól megértjük ; egymást, ragyogóan összeszok- í tünk, szinte ismerjük már a í másik gondolatát is. A váci: Pokol-csárdában is kedveltek í bennünket, de úgy érezzük,: nem okoztunk csalódást a cég-: lédieknek sem. — Meddig szól a szerződés, { meddig maradnak Cegléden?: — Szerződésünk márciusban; lejár. Két hónap múlva teljét; búcsúzunk. No, nem azért; mintha nem szerettük volna '} meg a várost — és főleg az; embereket —, hanem mert va-; lamennyien pestiek vagyunk.; Megszólal a népszerű szig-; nál, amely a vezetőt a hang- J szeréhez szólítja. A szünet; véget ért. Ott vannak márí mindannyian a pódiumon. Tóth Ibolya a zongoránál, Horvay Géza a vibrafon mel­lett, Rigó Péter a dobnál és Sallai János a bőgőnél. Megkezdődik a zene. Ma kü­lönösen szépen játszanak. Szá­zadik este vannak Cegléden. Jubilál a Horvay-zenekar! Andrássy Gyula működik, és a DÄV azzal kár­pótolja a törtelieket, hogy nap­pal viszont égnek a lámpák. Még azt sem mondhatják il­letékes helyen — folytatja a levél írója —, hogy nem tud­nak erről, mert hiszen mi ezt az Áramszolgáltató Vállalat tudomására hoztuk, de az ügy­ben nem történt semmi. Ok nélkül az emberek álta­lában nem panaszkodnak, ezt valószínűleg logikusnak tart­ják a DÁV-nál is. Ha pedig panaszkodnak, akkor panaszu­kat érdemes meghallgatni, és rövid úton orvosolni. A panaszt, íme, ezúton to­vábbítjuk, és a törteliek ne­vében kérjük a sürgős intéz­kedést — Jászkarajenőn 45 000 fo­rint értékben használtak fel saját anyagot — homokot, fát stb. — a községfejlesztési ter­vek megvalósításánál. Ismerkedjünk az új KRESZ-sze!! Lassan már egyhónapos az új KRESZ és kétségte­lenül hasznos, hogy a gép- járművezetők gondosan ta­nulmányozzák a mindentudó kiskönyvet. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség ceglédi váro­si és járási elnöksége már január első napjaiban hoz­záfogott ahhoz, hogy gon­dosan megszervezze a jogo­sítvánnyal bíró járműveze­tők részére a KRESZ-sze 1 való tanfolyamszerű foglal­kozást. A résztvevők húsz órán foglalkoznak szakveze­tők irányítása mellett a köz­lekedésrendészeti szabályok­kal. Kellő jelentkező esetén több tanfolyam is indul. Az elsőre már februárban sor kerül. A részvételi díj negy­ven forint. A ceglédi KIOSZ építőipari szakosztályának táskái szak­osztálygyűlésen határozták el. hogy még a tél folyamán to­vábbképző tanfolyamot szer­veznek. ."I mi /#»leitljfink A HIVATALNOK 1943 nyarán a negyedik gimnáziumot elvégezve sze­rény f iatalember jelentkezett a városházán felvételre. Nem tu­dott tovább tanulni, kereső foglalkozásra volt szüksége. Kisegítőnek vették fel... A felszabadulás után végle­gesítették, 1952-ben adócsoport vezető lett, s ma is ebben a beosztásban dolgozik ifj. Jó­zsef András, Négy évvel ezelőtt nagy megtiszteltetésben volt része, tanácstagnak választották. A 63-as körzet ügyeit bízták rá, négy éven keresztül ennek a körzetnek az ügyeit képvisel­te. Fogadónapjain általában nyolcan-tízen jelentek meg, de ennél jóval többen felkeresték a hivatalában. Nagyon sok családi, köz- és egyéb ügyben nyújtott segítséget választói­ventagú ceglédi énekkart. A művelődési ház színpadán mé­teres felírás köszöntötte a ven­dégeket. A tizenöt fokos hi­degben igen meleg fogadtatást jelentett a bagi forralt bor és az a tenger sütemény, amely könnyen kiállott volna öt la­kodalmat. — Nagyon hálás közönsé­günk volt — mondotta Ben- czédi Mihály, a vasutas-ének­kar karnagya. — Együtt sze­repeltünk a vendéglátókkal, és mondhatom, igen nagy sike­rünk volt. Áll ez az énekkar­ra éppen úgy, mint két szóló­énekesünk szereplésére. Pén­tek Lajost és Raj Rozikát többször és igen melegen meg­tapsolta a lelkes bagi közönség. GYARMATI MIHÁLY ^ P Woe-van. f G^eneMcii/ '^mx Gyarmati Mihály, az abo- nyi Lenin Termelőszövetke­zet volt elnöke, mezőgazdász, a párt régi harcosa váratla­nul hirtelen elhunyt. Teme­tése Abonyban lesz január 30-án, délután 2 órakor a Szolnoki úti nagy temető­ben. A termelőszövetkezet sa­ját halottjának tekinti és temetéséről gondoskodik. Temetésén részt vesznek a régi harcostársai. Képvi­selteti magát a járási-közsé­gi pártszervezet, valamint a járási és községi tanács. A váratlanul elhúnyt mun­kásőrt elkísérik utolsó út­jára munkásőr társai, vala­mint a környező falvak és városok munkásőreinek kül­döttei. ____________ — Varga József Cegléd, Kossuth Lajos utca 2. szám alatti lakos ittas állapotban verekedett, és botrányosan vi­selkedett. ezért a szabálysér­tési hatóság háromszáz forint­ra bírságolta — Abonyban a Kinizsi Pál Gimnázium fenntartására csaknem négyszázezer forintot költenek évente.-— A Mezőgazdasági Felsze­relést Gyártó Kisipari Szövet­kezet ebben az évben már har­mincöt mozgókonyhát javított ki a honvédség részére. — Zurbor Béla Albertirsa, Zámló utca 2. szám alatti la­kos két elhullott hízósertésé­ért összesen ezerhatszázkilenc- ven forint kártérítést kapott az Állami Biztosító ceglédi já­rási fiókjától Nevezettnek épület- és háztartási biztosí­tása volt. — Ennyi hideg és pálfordu- : ló után csak jó kedve lehet az embernek. Tudom, velem ': együtt nagyon sokan várták : ezt a napot, de most még in- : kább várjuk február 2-át, mert bízunk abban, hogy még kedvezőbbre fordul majd az időjárás. ; — Hát bizony, ez a zord idő­járás próbára tette az embe­reket és ** komoly erőfeszítése­ket követelt a nehézségek le­küzdéséhez. — Engem is csak az ilyen irányú kiváncsiskodás csalt ki a jó meleg szobából, de ezt is csak akkor tettem, ha ha­laszthatatlan dolgom akadt a városban. Utaznom is kellett, s így módomban állt a város hajnali életét jobban szem­ügyre venni. Mondhatom, hogy csak az őszinte csodálat­tal adózhatunk azoknak, akik : ilyen nehéz körülmények kö- i zött is biztosították azt, hogy boltjainkba időbe kijusson a kenyér, a tej és mindaz, ami­re szükségünk volt. Merész vállalkozás lenne hiánytalanul felsorolni mindazokat, akik ebben a válságos időben helyt­álltak, s így ennek felsorolá­sa helyett csupán egy esetet mondok el. —Visszatérek az utazásom­ra, és elmondom a vonaton szerzett személyes tapasztala­tomat. A Nyugatiból egészen lényegtelen késéssel indult Ceglédre a 2724-es számú sze­mélyvonat. Lőrincen feltűnően sokat időztünk és utána egyre körülményesebbé vált, különö­sen az állomásokon való meg­állás. Pilis után aztán jobban szemügyre vettem a jegykeze­lőt. aki az állomás közelébe érő mozdonyvezető sipjelzésé- re abbahagyta a jegykezelést, és a kocsi kézifékjéhez sie­tett. Nyomába szegődtem, és c kézifék ki- és behúzása köz­ben megtudtam, hogy a moz- i donyról irányítható szerel-i vény fékező berendezés még': Lőrinc előtt felmondta a szol-': gálatot, de a szerelvény egész': személyzete vállalta azt a koc- \ kázatos munkát, hogy a na-j gyón hosszú időt igénybevevőj mozdonycsere helyett kézi- \ fékkel biztosítják a vonat to- j vábbi útját. Merész, de hatá-'i rozott magatartásuk azt ered-': ményezté, hogy több mint 700: bejáró munkás szerencsésen j hazaért. Ha már a nevük nem \ is, de tettük oda kívánkozikj újságunk sorai közé. Bizonya-: ra ők is jóleső érzéssel fog-i ják olvasni azokkal a bejárói munkásokkal együtt, akik kö-í szönetük és hálájuk kifejező-', sét láthatják majd e sorok-', ban önmaga és mások mun-í kája iránt. Cselekményük ki-} hatással volt arra, hogy a; napi munkával és bejárással'} járó fáradalmat 700 munkás; 1400 dolgos keze jobban ki-"} pihenhesse magát azért, hogy"} másnap, lehet, hogy a közle-"} kedés névtelen hőseivel együt-"} lesen újra útrakelhessenek or-"} szágunk vérkeringésében be-í állható rhegdermedés meggát-"} lásáért. f —és '" — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tegnap tartotta zárszámadó közgyűlé­sét a Kossuth Művelődési Ház­ban. — A Községgazdálkodási Vállalat felhívja az állami há­zakban lakókat hogy a nagy hidegre való tekintettel külö­nösen éjszakára víztelenítsék a lakás belső vízhálózatát. A lehetőséghez mérten fűtsék a helyiségeket, ahol a vízveze­ték be van vezetve, ezzel a lakáson belül a csőrepedése- I két meg lehet akadályozni. I — A Barnevál és a város ^ termelőszövetkezetei között 4 most folyik a szerződéskötés a ^baromfiakra az 1963-as évre. ff — Végh Sándor Cegléd. ff Várkonyi István utca 33. szám ^alatti lakos ittas állapotban ^botrányosan viselkedett, és az ff intézkedő rendőrnek hamis ^adatokat mondott be. ezért a ff szabálysértési hatóság ötszáz f} forintra bírságolta meg. 'f — Jászkarajenőn a KISZ- ff szervezet 14 előadásból álló if- ff júsági akadémiát szervez a ^művelődési házban. Ebből hat 'f előadást külterületi iskolák- ff ban tartanak meg. i — A Cifrakerti Állami Gaz- f daságban 983 katasztrális hold ff őszi búzát, 534 katasztrális 'f hold ősziárpát. 126 katasztrá- ff lis hold kétszerest (takar- ff mányt) és 60 katasztrális hold '} őszi keveréket (búza és bük- ff köny) fejtrágyáztak le a na- '} pókban. \ — Cegléd termelőszövetke­: zetei az 1963-as évben negy- '} ven mázsa lucernavetőmagot "} kaptak a -központi készletből "} — V Malom és Terményfor­"} galmi Vállalat a termelőszö- ; vetkézetokkel megkötötte az í első félévi takarmánytápra a ! szerződést. 437 vagon küiön- ; böző tápra kötöttek megálla- ' podást a gazdaságokkal. nak. Sok kérvényt megírt a körzet lakosai részére szíves­ségből, ajtaja állandóan nyit­va volt a lakosok részére. Ifj. József András helyzete pedig nem volt könnyű, ő nem abban a körzetben la­kott, ahol megválasztották. Most a lakóhelye szerint ille­tékes körzetben jelölték. A részvevők egyhangúan öt je­lölték, s nem egy választó ki­fejezte örömét: Végre haza­jött József elvtárs — mondot­ták. — örülök annak, hogy la­kóhelyem körzetének jelöltje lehetek — mondja József elv­társ — de az csak természetes, hogy régi körzetem lakóihoz sem leszek hűtlen. Ezután is felkereshetnek nyugodtan problémáikkal, segíteni fo­gok ... Néhány hónappal ezelőtt vá­rosunkban vendégszerepeit az országos hírű bagi együttes. A vasutas-szakszervezet ének­kara látta vendégül a bagia- , kát. Az együttes ének- és tánc- együttese és népi zenekara a i vendéglátókkal együtt műsort adott, A műsornak egészen rendkívüli sikere volt. A bagiak azzal tértek haza, > hogy magukkal vitték a cég- , lédi énekkar ígéretét, amely , szerint alkalomadtán a cégié- : di dalosok Bagón viszonozzák : a szereplést. • Vasárnap, január 26-án ke- 1 rült sor a vasutas-szakszeme- < zeti énekkar bagi szereplésé- i re. Az együttes vezetői már a : vasútállomáson várták a hét- 1 A ceglédiek sikere Bagón Négyesben beszélgetünk a Május 1 Ruhagyár telepveze­tői irodájában. Szűcs Lajos te­lepvezető, Petró Józsefrié szb- titkár és Gál Ferenc, a 71-es körzet felelőse. Tulajdonkép­pen azzal indultam el, hogy a választási előkészületekről jegyzek néhány szót, a beszél­getés azonban úgy indult, hogy nem lehetett kitérni az egyko­ri választásokra való emléke­zés elől. — Negyvennégy előtt nem szavazhattam — mondotta Szűcs elvtárs. — Egyszerű-sza­bólegény voltam, dehogyis, volt nekem választójogom! Cegléden ma 26 ezer válasz­tó van. A kizártak száma — a kizárás alapja minden esetben bírói ítélet — nem tesz ki töb­bet, mint 50—60 embert. Vala­mikor a kizártak listája majd­nem olyan vastag volt, mint a választóké. __ Hogy kik voltak a jelöl­tek? — Egymásután említjük a neveket. Ügyvédek, kiérde­mesült szolgabírók, lerongyo­lódott földbirtokosok. Olya­nok, akiket sohasem láttunk, még név szerint sem ismer­tünk. Azt sem tudtuk, ki jelöl­te őket. Valamilyen ismeret­len forrásból letették a kau­ciót, megfizették a korteseket és eljátszottak egy lelketlen szerencsejátékot, amelynek a vége vagy képviselői megbízás, vagy csúnya bukás lett, de minden esetben egy csomó adósság. — Valóságos plakáterdő csú­fította el a ceglédi házakat. Potyán adogatták a nemzeti színű zászlókat, s a választók nem győzték kapkodni a fejü­ket a sok ígérettől. Ugyanazon a falon az egyik plakát ol­csóbb kenyeret, a másik ma­gasabb búzaárat ígért — per­sze felelőtlenül. A választás napján kecske­lábú asztalokon terítettek a Muhr vendéglőben. Literes kanállal mérték a pörköltet, folyt a bor és dőlt a sör. Ez­zel fizettek az urak a vokso- kért. Másnap már még sem ismerték a választókat. Min­den választási iroda előtt ka­kastollasok' fegyelmezték az

Next

/
Oldalképek
Tartalom