Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

1963. JANUÄR 37, VASÁRNAP WEGriEf Z/CíHap 9 ülpolitika teülp o litt Ica feSlpoiltiifea táSfykahgfa Rendkívüli mozgalmasság — így jellemezhetjük a kül­politika elmúlt hét napját. A távirati irodák jelentéseiben a legtöbbször három város neve szerepelt: Berlin, New York és Párizs. A nemzet­közi érdeklődés középpont­jában a következő témák­kal találkozhatunk a leg­gyakrabban: a Német Szo­cialista Egységpárt kong­resszusa, a szovjet—ameri­kai párbeszéd és tárgyalás az atomkísérletek betiltása ügyében, valamint De Gaulle merev álláspontja Nagy-Bri- tanniának a Közös Piachoz való csatlakozásának# kérdé­sében. A hét elején fejeződött be a Német Szocialista Egy­ségpárt VI. kongresszusa. A napirenden belső kérdések épp úgy szerepeltek, fhint a nemzetközi politika leg- időszerűbb ügyei. Fontos szerepet kapott az NDK gazdasági helyzete. Még a kongresszus előtt,' az előkészítő vitákban, sok fórumon megvitatták a Né­met Szocialista Egységpárt tagjai, hogy gyorsabban kell előrehaladni, mert -az NDK- nak kell gypztesen kikerül­ni a Nyugat-Németországgal folytatott békés versenyből. A kongresszuson szóba ke­rült az is, hogy csökkente­ni kell a gazdasági irányí­tás bürokratizmusát. Nemzetközi téren a kong­resszus utat mutatott a né­met kérdés ésszerű megoldá­sának ügyében, amelyet a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Mindkft német ál­lam politikái és társadalmi rendszerének tiszteletben' tar­tása. 2. A határok sérthetet­lensége. 3. Mindkét német ál­lam mondjon le az atomfegy­verek gyártásáról és birtok­lásáról. 4. Szüntessenek meg minden megkülönböztetést a másik német állam polgárai­val szemben. 5. Teremtsenek normális kulturális és sport­kapcsolatokat a két állam között. 6. Kössenek kereske­delmi szerződést az NDK és az NSZK. Hruscsov elvtárs berlini fel­szólalása egyértelműen jelzi a Szovjetunió állásfoglalását a német kérdésben. A megoldás elve nem lehet más, mint a békés együttélés politikája, vagyis az érdekek kölcsönös figyelembevétele, amelynek alapja, hogy két Németország létezik. Külföldön általában kiemelik a beszéd higgadtsá­gát és realitását. A nyugati rádiókommentátorok az el­múlt napokban gyakran idéz­ték Hruscsov elvtárs kijelen­tését, amely szerint az eset­leges termonukleáris háború­ban több száz millió ember pusztulna el. A szovjet kor­mányfő hangsúlyozta, hogy „á marxisták—leninisták nem képzelhetik el a kommunista civilizáció kiépítését a világ kultúrközpontjainak romjain, elpusztított vidékein.” Jogos bizakodással nézhe­tünk a jövő elé, mert Nyuga­ton egyre inkább hódit a tár­gyalási vágy, egyre több ál­lamférfi hangóztatja, amit az egyszerű becsületes emberek, há úgy tetszik, az utca embe­rei, már régebben tudnak, hogy jóakarattal és tárgyalás­sal megoldható a német 'kér­tóttá jóakaratát, és közele“ dett Washington álláspontjá­hoz éppen azért, hogy ismé­telten bebizonyítsa, mennyire szívén viseli a béke ügyét. A két kormányfő levélváltása után újult erővel folytatták a héten az egyébként már rég­óta húzódó szovjet—amerikai tárgyalásokat. New Yorkban némi előrehaladás mutatko­zik, és tekintettel arra, hogy az ellenőrzés kérdésében ezek után meg lehet talán egyez­ni, elképzelhető, hogy a világ belátható időn belül kedvező fordulatnak örülhet. Elkép­zelhetetlen lenne a megegye­zés, ha azok a nyugati állam­férfiak, akik jelentős szerepet játszanak a nemzetközi politi­kában, nem vonnák le a leg­utóbbi kubai válság tanulsá­gait. Kiderült ugyanis, hogy a feszült világÜelyzet esetleg az atomháború szakadékéba ránthatja az emberiséget. Fő­leg a washingtoni kormány­nak kell levonni a megfelelő következtetéseket, és háttérbe szorítani azokat a reakciós, kardcsörtető irányzatokat, amelyek Dulles volt külügy­miniszter nyomdokain halad­nak, és a feszültség fenntar­tására törekednek. Több elképzelés áll egymás­sal szemben az amerikai kül­politikában, és a józanabb po­litikusok hajlanak is a Kelet —Nyugat közötti átfogó tár­gyalásokra. Rusk külügymi­niszter a legutóbb nyilatko­zott, és eszerint 1963-ban to­vább folytatják a tapogatód- zást a Szovjetunió és az Ame­rika közötti komolyabb tár­gyalások érdekében. Hruscsov Kennedyhez in­tézett levelei alapot nyújt­hatnak az amerikai elnöknek ahhoz, hogy bebizonyítsa, át- érzi felelősségét, és az átfo­gó meg egyezés érdekében közeledik a szovjet álláspont­hoz, hogy végre megegye­zés történhessen az atom- kísérletek betiltásáról. MENTÉSEK A KA TAN6AIHEL YIETRÖL Elisabethville-ben pénteken megkezdődtek a tárgyalások Csőmbe és az ENSZ képvise­lői között. A Reuter közlése szerint, a pénteki megbeszélé­sen általános vita folyt a ka- tangai helyzetről. Mint a jelentésekből látha­tó, megegyezésre jutottak ab­ban, hogy a kongói nemzeti hadsereg egységei és az ENSZ- csapatok közös járőrszolgála­tot teljesítenek Elisabethville- ben, az ENSZ parancsnoksá­ga alatt , Köztudomású, hogy a nyu­gati hatalmak támogatásával Csomóénak teljes egészé­ben sikerült megőriznie tízezer fős csendőrségét, é® így továbbra i® meglehető­sen arcátlanul viselkedik Pénteken a katangai szakadd- rok főkolomposa levelet inté­zett Adoula miniszterelnök­höz, követelve, hogy állapítsa meg Ileo „pontos funkció­it”. Egy másik levélben Csőmbe az ENSZ-íőíitkár- tól követeli, hogy „minél gyorsabban” küldjön Eli- sabethrville-be különleges megbízottat a „Kongó föderalizáláséra” vonatkozó terv végrehajtásá­ra, A szerdán Elisabethville- be érkezett lleö egyébként hozzálátott a rábízott „funk­ciók’’ teljesítéséhez: péntekien „ünnepélyesen” bejelentette* hogy amnesztiát kapnak a ka­tangai politikai bűnösök. Legújabb jelentések sze­rint, Adoula kongói minisz­terelnök, pénteken este a leo- poldville-i rádión keresztül felhívással fordult Csőmbe zsoldosaihoz. Közölte velük, nem kell tartamok a megtor­lástól, amennyiben február ír­ig beszolgáltatják fegyvereiket a köz,ponti kormány vagy az ENSZ megbízottjának. Ezzel biztosítják maguknak azt a lehetőséget is, hogy rangjukat megtartva, beléphetnek a kon­gói nemzeti hadseregbe. Az Indiai Köztársaság napja A szombati Pravda Kucen- kovnak, a lap delhi tudósító­jának tollából meleg hangú cikket közöl az Indiai Köz­társaság kikiáltásának 13. év­fordulója alkalmából. A tu­dósító ismerteti az indiai népgazdaság helyzetét, a nép életszínvonalában beállt vál­tozásokat, iszol azokról a még meglevő hatalmas el­lentétekről, amelyek az egész ország életét jellemzik, majd a következőket írja: India fejlődésének útja bo­nyolult és ellentm,ondásos. Minden lépés sok erőfeszítés­be kerül, s új konfliktusokat is szül. Ez az út távolról sem mindenkinek tetszik. Külö- lönösen nem teszik a külföldi De Gaulle alaposan pró­bára tette a nyugat-európai szövetség szilárdságát. Ma­kacsul megakadályozza ugyan­is, hogy Anglia csatlakoz­hasson a Közös Piachoz. Ti­zennyolc hónapja folyik már a diplomáciai tárgyalás,, és most sóikkal távolibb az eset­leges megegyezés, mint a tár­gyalások kezdetén. Minél több a tanácskozás, annál inkább napvilágra kerülnek az el­lentétek a nyugat-európai ál­lamok között. Milyen, állás­pontok állnak egymással szemben? ' Az angolok sze­New Yorkban folytatják a háromhatalmi tárgyalásokat Pénteken lezárult a nuk­leáris kísérletek megszün­tetéséről • folyó szovjet—ame­rikai—angol tárgyalások első szakasza. Pénteken délután Fodorenko, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezető­je azután a munkaebéd után, amelyet William G. Foster, az amerikai leszere- | székhelyén. lési és fegyverzet-ellenőrzé­si hivatal igazgatója adott, közölte az újságírókkal, hogy a megbeszéléseket a jövő hé­ten New Yorkban folytatják. Az első ilyen tárgyalásra ked­den, magyar idő szerint 21 órakor kerül sor a Szovjet­unió ENSZ-küldöttségének LAPZÁRTAKOR ERKEZETT: Kennedy a háromhatalmi tárgyalások idejére feltételesen elrendelte a föld alatti atomfegyver-kísérletek felfüggesztését Nyugati hírügynökségeik egybehangzó jelentése sze­rint, a Fehér Ház szombat délután rövid közleményt adott ki. A közlemény be­jelenti, hogy Kennedy elnök elrendelte az amerikai föld­alatti atomfegyver-kísérletek felfüggesztését arra az időre, amíg a Szovjetunió, az Egye­SírkőüzemCinkben modern kivitelű gránit-márvány és műkő síremlékek szegélyek-márványvázák és lámpák nagy választékban KAPHATÓK" Hruscsov és Kertnfdy több­szöri levélváltása felcsillan­totta a reményt, hogy a világ két atomnagyhatalma, az Szovjetunió és Amerika meg­egyezhetsz atomkísérletek be- tiltási ügyében. A szovjet kormány éppen úgy. mint a Karlb-tengeri vál­ság idején, ismét kinyilvání­Megrendelhető: Budapest X., Kozma utca 3—5. (Újköztemetőnél), valamint a farkasréti, óbudai és megyeri temetőkben ' Megrendeléskor 25% fizetendő FŐVÁROSI TEMETKEZÉSI INTÉZET Budapest VIII., Mező Imre út 16. sült Államok és Nagy-Bri- tanmia között tárgyalások folynak az atomfegyver-kí­sérletek megszüntetéséről. A közlemény szerint „az Egyesült Államoknak nincs szándékában hozzájárulni újabb, meghatározatlan idő­re szóló moratóriumhoz. To­vábbra is készen áll arra, hogy bármely időben újra kezdje a kísérleti programot. Ha világossá válik, hogy nem sikerül gyakorlatilag megvalósítható megállapodás­ra jutni, akkor az Egyesült Államok ennek megfelelően fog eljárni” — hangoztatja a közlemény. Az Egyesült Államok 1961 nyarának végén kezdte meg jelenlegi föld alatti atomfegy- verk ísérl ef-s o rozatát a neva- dai sivatagiban. (MTI) KI A MEGBÍZHATÓ? Az II Messaggero című ró­mai újságban jelent meg a következő hirdetés: „össz­komfortos kétszobás lakás megbízható bérlőnek kiadó. A Lazio futballcsapat szurkolói előnyben”. Amikor a riporter felkeres­te a háztulajdonost és meg­kérdezte tőle, miért tartja a Lazio szurkolóit megbízha­tóbbaknak más embereknél, a következő választ kapta: „jó­magam az ÁS Róma csapat szurkolója vagyok. A Lazio már két évvel ezelőtt lekerült a bajnoki listáról. Úgy gon­dolom, ha valaki kitart egy ilyen kevés eséllyel rendelke­ző csapat mellett, az bizonyá­ra j elemes és megbízható ember!” (MTI) .1 Pravda rihke monopóliumoknak: minden új üzem, főként az állami szektorban, új csapást mér az angol, amerikai és nyu­gatnémet monopóliumokra, amelyek megszokták, hogy India nyomorán és elmara­dottságén gazdagodjanak. In­dia minden újabb állásfog­lalása a gyarmati rendszer ellen, a békéért és a lesze­relésért újabb vereséget mér az imperialistákra. Vannak Indián belül is olyarf erők, amelyeknek szin­tén nem tetszik sok minden abból, ami az országban le­zajlik. A volt földesurak­ról, rádzsákról és maharad­zsákról van szó, valamint az indiai nagyburzsoáziáról is, amely ugyan nem kívánja visszatérését a régi rendhez, de nem hajlandó étvágyát összhangba hozni az ország szükségletével és terveivel. A nagy burzsoázia pénzt és minél több pénzt akar. Kö­veteli, hogy a szakszerveze­teket fékezzék meg, egy­szer s mindenkorra tiltsák meg a sztrájkokat, végezze­nek a demokratikus szabad­ságjogokkal. „Erős kormány­ról”, tehát a pénzeszsákok diktatúrájáról ábrándozik. A belső erők és a nemzetközi tőke nyomása miatt India nem sokat tehetett a függet­lenség kivívása óta a dolgo­zók helyzetének megjavítá­sáért. Az egy főre jutó nem­zeti jövedelem továbbra is alacsony. A reakciósok most a hirna- lájai konfliktust akarják ki­használni, hogy megtegyék mindazt, amit eddig nem sikerült elérniük. Ismét bör­tönbe kerültek olyan embe­rek, akik a gyarmati rend­szer idejében önfeláldozóan harcoltak a szabadságért. A kommunista párt helyisége előtt, az aszfalton üvegtör­melék található, az Indiai repülőtereken pedig megje­lentek az amerikai légierők felségjeleit viselő repülőgé­pek. A sötét erők le akarják taszítani Indiát a semleges­ség álláspontjáról, s a nyu­gati agresszív tömbök há­lójába akarják kergetni az országot. De a népet nehéz megté­veszteni azzal a hisztériával^ amelyet mostanában szít a reakció -*-■ írja a tudósító. — Ezért most az Indiai Köz­társaság napján, amikor In­dia újra és újra visszate­kint a megtett1 útra, az in­diai nép továbbra is tel­jesíteni akarja az iparosítás terveit, folytatni kívánja a béke — és a tömbökön kívül- maradás politikáját, amely máris kivívta az egész ha­ladó emberiség tiszteletét India számára. Ünnepségek Indiában Kínai vezetők üdvözlő táviratai Szombaton ünnepi díszt öl­tött India fővárosa abból az alkalomból, hogy 13 évvel ez­előtt kiáltották ki az Indiai Köztársaságot, s ezzel az or­szág lerázva a gyarmatosítás láncait, az önálló fejlődés út­jára lépett. Delhi fő útvonalán szomba­ton katonai díszszemle és fel­vonulás zajlott le. A menet élén Nehru miniszterelnök, a kormány tagjai és parlamenti képviselők haladtak. Díszsor- tűz is eldördült az ünnep tisz­teletére. A nemzeti ünnep alkalmá­ból Liu Sao-csi, a Kínai Nép- köztársaság elnöke Radhak- risan indiai köztársasági el­nökhöz, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke pedig Nehru miniszterelnökhöz üdvözlő táviratot intézett, Liu Sao-csi Indiának „felvirágzást, népé­nek pedig boldogságot” kíván táviratában. Csou En-laj táv­iratában többek között ez áll: ..erősödjék és fejlődjék Kína és India népének hagyomá­nyos barátsága”. JANUAR 31-1G pótlékmentesen fizetheti be autója, motorkerékpárja 1963. évi kötelező szavatos­sági biztosítási díját! A díj postai befizetéséhez szükséges igazolást a gép jár­műtulajdonosoknak á lakóhely szerint illetékes Állami Bizto­sító-fiók adja ki. A magántulajdonban levő gép­járművek kötelező gépjármű­szavatossági biztosításának évi díja személygépkocsi után 460,— Ft motorkerékpár után (oldalkocsival is) 100,— Ft háromkerekű gépjármű után * 300,— Ft rokkantak háromkerekű gépjárműve után 10,— Ft A magántulajdonban levő sze­mélygépkocsi biztosítási díja január 1-én és július 1-én, két egyenlő részletben is fizethető. Ha a gépjármű év közben kap rendszámot, úgy az évi díj arányos részét keli megfizetni. Állami biztosító \ rint a Közös Piac széle­sebb körű tömörülés, te­hát ebben a partnerek telje­sen egyenrangúak. A fran­ciák, é® közel áll hozzájuk a nyugatnémetek vélemény« is, azt szeretnék, ha Nagy- Rritannia alkalmazkodnék e Közös Piac alapító tagjai­hoz. Mit jelent ez gazdasá­gilag? Ha London álláspontja győz­hetne, akkor megszűnne c Közös Piac eddigi zárt gaz­dasági tömb jellege, vagyis c tagállamok piacára zavarta­lanul eljuthatnak a Bri1 Nemzetközöáség tengeren tú­li, olcsóbb mezőgazdasági termékei: Ez hatalmas, és egyben behozhatatlan hát­rányt jelenítene a francia mezőgazdaságnak. Ezt D( Gaulle nagyon jól tudja, és ezért akadályozza tűzzel-vas- sal 'Anglia belépését. Párizs egyébként nemcsak gazdasági, hanem katonai pe­csenyét is szeretne sütni és szeretné partnereit arra kényszeríteni, hogy önálló francia atomerőt létesíthes­sen, és így Nyugat-Európá- ban De Gaulle vezető sze­rephez jussion. Ez az elkép­zelés azonban Párizst nem­csak Londonnal, hanem Wa­shingtonnal is szembeállítja. Kérdéses, hogy a nyugat­európai szövetség ‘ hogyan tudja áthidalni a jelenlegi válságot, amelyhez hasonlót a második világháború óta nem élt át. Molnár Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom