Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

1963. JANUAR 37, VASÁRNAP mr itr.r.YE é'/Cfrlan PÁRIZSI MATUZSÁLEMEK Franciaországban körülbe­lül 300 olyan ember él, aki már betöltötte 100. életévét. Közülük csaknem 50-en Pá­rizsban laknak. A százéves párizsiak 75 százaléka nő. (MTI) AUTOMATA ELADÓK ÉS SZAKÁCSOK! Sokáig az volt a hiede­lem, hogy a pultnál végzett eladói munkát és a konyhai tűzhely melletti folytonos sürgölődést nem lehet auto­matizálni. És mégis eljött Óceán a Szahara alatt Néhá\iy évtized előtt g Szahara a legkietlene Db, legvigasztalanaeb sivatagnak. szá­mított. Tenger­nyi szenvedések között vándorol­tak a futóhoniok szélkavarta ten­gerében a teve­karavánok, és soknapi vándor­lás után értek csak el egy-egy oázist, ahol meg­pihenhettek a pálmafák sze­gényes árnyéká­ban és vízzel olt­hatták szömjukai. Nagy vállalkozás­nak számított o.z is, mikor külön erre a célra konstruált autó­kon átszelték a si­vatagot. A tudósok — a múltból fennma­radt feljegyzések alapján a Sza­hara alatá föld­kéreg mélyén sok­féle kincset sejtettek. Gázt, olajat, rezet, man­gánt, szent, ólmot, titánt sőt ara­nyat is. ügy sej­tik, hogy az Al­géria déli részén elhúzódó Haggar hegységben urán­előfordulások is vannak. Az olaj feltárására a mun­kák megkezdőd­tek, és fúrás so­rán Hassi Mos­sad falunál, amely ma már a sivatag szívé­ben virágzó vá­rossá fejlődött, 120 méteres mély­ségből hatalmas vízár csapott- fel. Valóságos áldás­ként hatott, mert a víz nemcsak a szomjúság ol­tásához volt szük­séges. hanem a munka folytatá­sához, ftz útépí­téshez, sőt ma­gához az olajfú- ráshoz is. A há­romezer méter mélységig való fúrás nem sike­rülhetett volna, ha vízzel a fúró­tornyokat nem le­hetne hűteni. Itt olyan bőséggel tört elő a víz, hogy elpárologta­tósával az átla­gos 45—50 fokos meleget is le le­hetett az elvisel- hetöságig hűteni. A víz felbuk­kanására a tu­dósok hozzálát­tak, hogy meg­állapítsák, milyen mennyiségben le­het a föld mé­lyében és milyen területen húzódik el. A vizsgála­tok során rájöt­tek, hogy a föld­kéreg alatt, na­gyobb kiterjedés­ben, mint egész Franciaország te­rülete, tárolódik, és mélysége né­hol az ezerkét­száz métert is el­éri, vagyis való­ságom óceánt ké­pez. Közel hat­százezer négy­zetkilométerre te­szik a föld alatti tengert, amely az Atlasz hegység­től Líbiáig ter­jed, és szélessé­gében is ilyen kiterjedésű. A vizet most már sok helyen előhoz­zák és segítségé­vel gyümölcsós- és konyhakertté varázsolják az ed­dig kietlen Sza­harát. Természetesen to­vább folyik a föld egyéb kin­cseinek feltárása is. A gazdag olajmezök, a kü­lönböző, nagy mennyiségű ás­ványok kibányá- szása, olyan üz­leti lehetőségek­kel kecsegtettek, hogy ez késztette a francia impe­rialistákat, hogy a szabadság és füg­getlenség után áhítozó algériai nép ellen hét éven át a legvéresebb háborút folytas­sa. Ä tenger hullámverése: energiaforrás Az emberiséget, Platóntól napjainkig foglalkoztatja a tenger hullámverésének. a szabályos időközökben vissza­térő apály-dagálynak a ténye. A külöböző elméletek után, 1909-ben Henri Poincaré, a vi­lághírű matematikus, felállí­totta azt a képletet, amelynek segítségével bárhol megálla­pítható, hogy a tengerpartnak milyen szintmagasságig kell elviselnie a dagály során a víz emelkedését és mikor kö­vetkezik az be. A másik prob­léma, amely évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, miként-lehet azt a hatalmas erőt, amellyel a víz dagálykor felemelkedik, apálykor pedig visszaesik, mint energiaforrást hasznosítani. A hullámverésnek energiá­vá történő átalakítását most kísérlik meg egy gigantikus erőmű létesítésével. Olyan he­lyet kerestek, ahol szűk. de mély öböl van, hogy hatalmas víztömegek tárolhatók legye­nek és ne kelljen különösen hosszú zárógátat építeni. A megfelelő helyet a Bretagne- ban, a Ráncé folyó torkolatá­nál találták meg. Hozzájárult ennek a helynek kijelölésé­hez, hogy a tengerpartnak át­lagosan 1,5—2 méter magas­ságával szemben itt 15 méter­nyire emelkedik a tenger szintje fölé. Bár ez meglehe­tős nehézséget okozott a szük­séges rt#olcszáz méter hosszú zárágát megépítésénél, annyi más előnnyel kecsegtet a vi­dék, hogy az építést megkezd­ték és folyik az erőmű gép­szerkezetének előállítása is. Az építés első szakasza a zárógát létesítése volt, amelyben nyolc darab, villanymotorral moz­gásba hozható zsilipkapu van. Az egyik köztük 13 méter széles, hogy a tengerből a Ranceba és vissza hajók is közlekedhessenek. Az építés második szakasza azoknak a turbináknak az elkészítése, amelyek úgy az árnál, mint a dagálynál jelentkező hullám­verést felfogiák és energiává átalakítják* Három egységben 24 turbinát állítanak üzembe. Minden egységhez 82 000 kW teljesítőképességű transzfor­mátort kapcsolnak. Ezek az áramot 3,5 kW-ról 225 kW-ra alakítják át. A továbbiakban megépítik azt az elektroagyat,' amely a vízi erőművet irányítani fog- ja, úgyhogy az embernek csak a felügyelés lesz a mun­kája. a nap, amikor az eladó he­lyettesítése géppel . megvaló­sult. A Szovjetunióban egyre több automata eladó árusít tejet, vajat, sajtot, cigaret­tát, cukorkát, hűsítő italt és sok egyebet. 1962 őszén nyílt meg a moszkvai Csehov utcában a Haladás nevű új automata üzlet. Azt az egyetlen em­bert, aki ott ül egy ve­zérlő asztalnál és figyelem­mel kíséri az üzlet vala­mennyi automata berende­zését, operátornak nevezik. Az ügyeletes mérnökhöz ha­sonlít, aki a bonyolult ké­szülékek munkáját vigyáz­za. A kiszolgálás ebben a boltban egyszerű, gyors és kényelmes. Mihelyt a vevő beteszi a pénzdarabot az au-‘ tomatába, az elektronikus csápok egy pillanat alatt megállapítják a pénz érté­két, a világító blokkon fel­villan a behelyezett pénz összege. Ez mintegy jel­adás a következő műveletre. Az automaták végrehaitó szerkezete kiad a vásárló­nak egy ’"üveg tejet, egy csomag vajat, egy csoma­golt sajtot, vagy más effé­lét, 24 óra alatt ez az üz­let két és félezer embert tud kiszolgálni. Az üzleti órákat tetszés szerinti időpontig meg lehet hosszabbítani: az au­tomatáknak ugyanis nincs szükségük vasár- és ün­nepnapokra. Érdemes megemlíteni, hogy a boltban hiányzik a könyvelő. Ebben a boltban automatikus számvitel van. Különleges számítógépek fo­lyamatos tájékoztatást nyúj­tanak arról, mennyi árut adott el minden egyes au­tomata az -utóbbi órában, napon, héten, hónapban, sőt évben. Az egyik kutatóintézet labo­ratóriumában most van szüle­tőben egy másik érdekes új­donság: az automata-raktár. Itt nem lesz egyetlen ra­kodómunkás sem. Rendelte- társba, lesz, A polcokkal ellátóit, ’ hosszú csarnokok mentén sínen já­ró rakodó-automaták gördül­nek majd, amelyek előre megadott program szerint működnek. Ezt a programot a raktár egyetlen dolgozója, az operátor tárcsázza fel. Elég, ha tárcsázza az elekt­ronikus • kód néhány szám­jegyét, mire a rakodószerke­zet, a kapott parancsnak engedelmeskedve, működésbe lép. Megtalálja a kellő pol­cot. a szükséges helyet s oda helyezi vagy onnét fel­veszi azt a bálát, amelyre szükség van. A közkeletű árucikkek, mint a textil-, a lábbeli, a rövidáru tárolására alkal­mas automata-raktárak épí­tése hatalmas, több millió rubeles megtakarítást ered­ményez. A Szovjetunió első ilyen raktárát rövidesen fel­építik. Igen érdekes újdonságok­kal gazdagodnak a közétkez­tetési vállalatok is. A néo- gazdaság ezen ágának fej­lődési problémáit ma mély­reható tudományos vizsgá­latok alapján oldják meg. A nagyvárosok minden ke­rületében gépesített és au­tomatizált ételgyárak épül­nek. Ezek naponta több mil­liónyi levest/ főzeléket és harmadik fogást, több száz tonna hidegtálat, félkész húst és főzelékfélét állítanak elő. E célból rendkívül ere­deti elgondolása gépeket szerkesztenek. Például Moszk­va egyik gyümölcs- és zöld­ségtárolójában burgonyafel­dolgozó gépsort helyeztek üzembe. A burgonya sötét lavinaként ömlik a tartály­ba és vízsugarak mossák le róla a rátapadt sarat. A barna áradat ezután hatal­mas erejű gázégő forró láng­ja alá kerül, onnét pedig a tisztító gépbe, amely vé­konyan meghámozza, csak­nem érintetlenül hagyva a keményítős réteget. E szer­kezettel minden szem krump­linak majdnem a 20 száza­lékát meg lehet takarítani, ami nemrég még a héjjal együtt a szemétbe került. Ezután a burgonyaáradat kettéoszlik: egy része táro­lásra megy tovább. A tároló­helyiségben gép borítja be a burgonyát szulfitoldat- tal. A másik részt kések vékony karikákra vágják és egy kemencében félkészre pi­rítják olajban. A burgonya ilyen állapotban eléggé so­káig eláll és nem veszti el se ízét, se tápértékét. Most a kereskedelmi gép­gyártási intézetben olyan gépsor megszerkesztésén dol­goznak. amely óránkint 10 000 darab káposzta, sárgarépa és burígönya-fasirozotiat tud el­készíteni. Egy másik gépsor minden órában ezer töltött palacsintát produkál. Egy harmadik automata gépsor ugyanennyi idő alatt ötezer adag salátát képes — fűsze­rezve — előállítani. Az ételgyárakban automa­ta szakács által készített fél­kész ételeket hűtőszekrényes gépkocsik szállítják majd a vendéglőknek. étkezdéknek, büféknek. Ott már csak fel kell melegíteni, ízlésesen tá­nyérokba kell rakni azokat, s máris elsiethet velük a fel­szolgáló a vendégekhez. B G. DUROV MESTER NYOMDOKAIN Vlagyimir Durov cirkuszi állatidomár neve jólismert a moszkvai gyerekek és jelnőttek körében egyaránt. Az 6 ál- latszelidítő és idomító módszereit alkalmazzák abban a moszk_ vai intézetben is, ahol a különféle vadállatok tulajdonságait megfigyelve a legkülönbözőbb cirkuszi mutatványokra tanítják be őket. Az intézetnek gyakori vendégei a gyerekek, akiknek mosolya és tapsa a legnagyobb jutalom a fellépő „művészek” számára. A. mw ■■HS UH Oroszlfnfoka mint kiváló zsonglőr Vajon mit fog most tenni? — aggodalom tükröződik gyermekareokon (MTI Külföldi Képszolgálat) tülkölni, jóllehet ez tilos. A rendőrség azonban minden esetben elnézte ezt, Nachat Martini ugyanis rendszeresen ajándékokat juttatott az ille­tékes rendörtisztviselőknek. Martini „nagyüzemére” jel­lemző, hogy kétezemyolcszáz ember dolgozott számára ál­landóan, köztük például há­romszáz vetkőző táncosnő. Aki ellentmondott, tönkretet­te. Akit elbocsátott, az nem tudott elhelyezkedni. Felvette a harcot a konkurenciával is, elsősorban a Guerin-csoport- tal. Pierre Louis Guerin, az egykori gyógyszerész, aki a Lido és a Moulin Rouge bir­tokosa, szembe, akart szállni Martinival, de az megfenye­gette. Végül „fegyverszüne­tet” kötöttek, ennek során Guerin megtarthatta ugyan híres mulatóit, de tovább nem terjeszkedhetett. Marti­ni viszont egyre gyarapította intézményeinek számát. 1960-ban Nachat Martini hirtelen meghalt — döbbene­tesen stílusosan, fehér Ca- dillacjában, egyik mulatója előtt érte a szívroham. Azzal számoltak, hogy az üzlet szét­esik, özvegyét megtámadta a különböző rendű és rangú szíriai rokonság, a vagyonból ráeső részt követelve. A vég­rendeletet azonban nem lehe­tett kétségbevonni, négy köz­jegyző előtt történt az aláírá­sa. A rokonság dolgavégezetr lenül Vonult vissza Aleppo- ba, Helene Martini pedig egyedüli örököse és jogutód­ja lett elhalálozott férjének. Az alvezérek lázadása Következett az alvezérek lázadása. Mindazok, akik ko­rábban maguk is kisebb ban­davezérek voltak, de azután Nachat Martininak behódol­tak, igyekeztek lerázni az új főnököt. A fehér Cadillac dudája azonban ismét harso­gott, mintha mi sem történt volna. S amikor Jules Far- guest, az egyik rebellist „vé­letlenül” baleset érte, a töb­biek jobbnak látták a vissza­vonulást. Helene Martinit el­ismerték az „éjszaka király­nőjének”. kegyetlenségével és céltudatosságával férje nyo­mába lépett. Ügy nyilatkozóit, hogv meg akarja „reformálni” a Pigalle-t, s környékét. Eb­ből arra következtetnek; nem fog sokáig tartani a fegyver- szünet Guerinékkel. Párizsnak erről a különös figurájáról készült el, a be­vezetőben már említett film, amely igyekszik amennyire csak lehet, hű krónikása len­ni a történteknek. Martini és özvegye természetesen nem a saját nevükön szerepelnek benne, de művész legyen, aki nem ismer rájuk. A film to­vább pereghet, de folytatód­nak Helene asszony üzelmei is, a fények mögött, az 6 ár­nyéka húzódik meg. S a mu­latók bejárata előtt, éjfél kö­rül egy fehér Cadillac tülköl, amihez a sarki flic fa párizsi rendőr gúnyneve) szolgálatké­szen szalutál... Réti Ervin siet befektetni: megvesz a Pi- galle-an két eladó mulatót. A szakmából nősül, felesége He­lene de Cressac, nevével ellen­tétben nem főúri származású, hanem az egyik legfelkapot­tabb strip tease* táncosnő. Martini úr megkezdi titokza­tos kettős életét. A felszínen az éjszaka ura, rövidesen ti­zenkét mulatót birtokol, töb­bek között a „Falles Pigalle”-t, a ,,Robinson”-t és a „Shehere- zade”-t. Megvásárol két szín­házat, valamint három kisebb kabarét is. Ha bármit venni akar, a pénz mintha korlátla­nul folyna kezébe — azt re­besgetik, hogy a ti "'osszolgá- lattai együttműködve nagy­szabású fegyverkereskedelmet és kábítószer-csempészetet folytat Ázsiában és Afrikában. Egy fehér Cadillac tülköl Több lap munkatársai meg­próbálták kifürkészni sötét út­jait, de kevés sikerrel. Párizs keleti peremvárosában, a vil- lemenoni kastélyban testőrök vigyázták nyugalmát, elkísér­ték akkor is, amikor jól ismert fehér Cadif-'-ján végiehajta- tott „birodalmán”. Amikor megérkezett valamelyik mu­latójához, elkezdett hangosan Pigalle térre is, az éjszakai elet központjába. A mulatók reklámjai egymást igyekeznek túlharsogni, a prompterek (fel- hajtó-portások) szinte ránci- g'álják befelé az idegent, soha nem látott látványosságokat ígérve. Vajon gondol-e arra a vendég, hogy jóformán akár- hova tér be, frankjai végül is egy titokzatos asszonynál, He­lene Martini-nál kötnek ki... Kezdjük azonban az elején a különös történetet. A háború előtt Damaszkusz köpontjában volt megtalálható Nachat Martini ügyvédi irodája. Las­san mind kevesebbet foglalko­zott peres ügyekkel, irodája azonban valóságos búcsú járó­helye lett a különböző kétes elemeknek. Amit mindenki sejtett, rövidesen beigazoló­dott: Martini doktor a francia, sőt az angol titkosszolgálat ügynökeként dolgozott. A há­ború után jobbnak látta, ha otthagyja szülővárosát és át­tette székhelyét Libanonba. Itt olyan sötét politikai üzelme­ket folytatott, hogy halálra ítélték. De csak távollétében, mert a francia titkosszolgálat előzőleg kimentette értékes emberét. 1949-ben érkezik Párizsba, tekintélyes tökével, amelyet A padsorok zsúfolásig meg­telitek, a folyosón szorongtak az emberek: régen nem láttak ennyi érdeklődőt a párizsi bí­rósági épület ódon falai. A per egy film körül forgott, Eddie Constantin és Carla Marker főszereplésével, az elmúlt esz­tendő végén mutatták be a francia fővárosban. A vádat Helene Martini emelte azzal az indokkal, hogy „Az éjszaka királynője” című film őt és férjét rágalmazza, kedvezőtlen színben tünteti fel. Az ameri­kai filmgyártók ügyes ügyvé­dei kivédtek a támadást, s a bíróság elfogadta álláspontju­kat, hogy „Az éjszaka király- nőjé”-ben csupán képzelt sze­mélyek szerepelnek. Martini asszonynak tehát nincs joga felháborodnia. A valóságban azonban mindenki tudta Pá­rizsban, hogy a film nem kita­lált történet, néhány lényegte­len apróságtól eltekintve, tény­leg Helene asszonynak és el­hunyt férjének üzelmeire de­rít fényt. Libanonból kicsempésznek egy ügynököt Ha valaki megtekinti Pá­rizst, a Louvre és az Eiffel to­rony mellett okvetlen elláto­gat a neonfényefctől vibráló A párizsi neönfények mögött Az „éjszaka királynőjének" üzletei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom