Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

VII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1963. JANUÁR 26, SZOMBAT TermeiőszöveSisezeteink kevés szerződért kötnek a MÉK-kel A NAGYÜZEMI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS LEGFONTOSABB KÉRDÉSEI — Járásunknak összesen 3580 holdra kell szerződést kötni 1963-ban. Ebből 450 hold jut Nagykőröse. 1963. január 15-ig a nagykőrösi termelőszövetkezetek csak 221 holdra kötöttek szerződést — tájékoztatta lapunkat Kollár János, a MÉK járási főagro- nómusa. A 200 holdas őszi burgonya­vetési tervből a helyi termelőszövetkeze­tek csak tíz holdat kötöt­tek le eddig. önkéntelenül felvetődik a kérdés: hogyan akarnak a termelőszövetkezetek a köz­ponti burgonyaellátáshoz hoz­zájárulni? A MÉK csak államilag meghatározott árat fizet, ezt a termelőszövetkezetek ke­veslik. A szabadpiacon ennél sok­kal előnyösebben tudják értékesíteni a burgonyát. Visszaélnek ezzel a lehe­tőséggel. A termelőszövetke­zeteiknek nem az volna a céljuk, hogy spekuláljanak, hanem, hogy a felvásárló ál­lami szerveknek adják át a burgonyát, hogy a dolgozók is olcsón juthassanak hozzá a MÉK-en keresztül. Nagykőrösnek mindig ha­gyományos, jó szokása volt a korai zöldségtermesztés. Például a korai karalábé termesz­tése holdanként 30 000 fo­rintot is meghaladó jö­vedelmet biztosított. Utána a földet bármi más vetemény részére fel lehet használni. Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet tíz holdon termelt korai karalá­bét. Holdanként a gyenge termés ellenére is 27 000 fo­rintot jövedelmezett. Utána közép kései fejsská- posztával ültették be a föl­det, és még 21 000 forintot jövedelmezett holdanként a karalábé után. Ez holdan­ként 48 000 forint jövedelem! Mindössze tíz holdja volna Nagykőrösnek karalábéter­mesztésre? Csak a Dózsa Ter­melőszövetkezet szerződött le eddig két holdra. Pedig a MÉK ezer forintot fizet hol­danként a termelőszövetkeze­teknek az esetleg elfagyott | karalábépalántákért. I — Ä saláta sem megy úgy, ahogy kellene. Nagykőrös az elmúlt év- l ben 2 500 000 fej salátát Egynyolcvanért eladó a becsület? Néhány éve nyíltak meg városunkban az önkiszolgáló­boltok, s azóta megnőtt az eladók és boltvezetők prob­lémája. Az emberek egy kisebb rétege úgy fogja fel, ha már önkiszolgáló-boltba megy, akkor nemcsak a vásárlásra kijelölt kosarakat kell meg­tölteni, hanem a zsebeket is, de főleg úgy, hogy az el­adók ne vegyék észre. Ezek az emberek úgy gondolják, hogy az eladók úgyis túl so­kat keresnek, s futja a pénz­tárcájukból arra is, hogy az ilyen vevők által eltulajdo­nított árut kifizessék. Sokan tévesen értékelik a vásárlókba vetett bizalmat. Nagyon sok vásárló igen ol­csón eladja az igen értékes becsületét, amelyet elveszteni csak egyszer lehet, s vissza­szerezni nagyon nehéz. Szerdán egy fél óra lefor­gása alatt a 150. számú ön­kiszolgáló-boltban két lopás fordult elő. Juhász Istvánnét figyelitek a kiszolgálók, s a gyanús mozdulatok arra kész­tették őket, hogy bizalmasan behívták az irodába. Zsebé­ből három darab 60 fillé­res Biírnm csokoládé került elő. Mikor a boltvezető a jog­talan eltulajdonítás okát ke­reste, az asszony felháborod­va tiltakozott azellen, mikor anyagi helyzetéről faggatták. Vadonatúj irhabunda volt rajta, s büszkén jelentette ki, hogy férjének 700 munka­egysége van a termelőszövet­kezetben. ' önkéntelenül is felmerül a kérdés, ha a férje becsületes munkával összegyűjtött 700 munkaegységet, ebből már nem jut egynyolcvan csoko­ládéra is? S akkor a becsü­letes úton marad, nem kel­lene most szégyenkeznie. Altman Lászlóné ismerősei nem gondolták volna, hogy hamarosan szégyen éri nevét és személyét. Nem olyan asz- szonynak isimerték a város­ban. p’ irmk filléres' gondjai vannak, s mégis előfordult, 1 hogy fizetés nélkül csúsztatott! a zsebébe egy 5 dekás kávét, melynek ára 10 forint. Megérte az a 10 forint, hogy becsületét kockára tegye? Nyugodt lelkiismerettel meg­itta volna azt a kávét, me­lyet a bolt dolgozói fizettek volna ki maga helyett? Ha mindenki úgy fogná fel az önkiszolgáló rendszert, mint maga, naponta több ezer fo­rintos kiadása lenne a bolt dolgozóinak. Az ilyen fajta „divat” nem- csak a 150-es boltban uralko­dik, hanem a 31-es boltban is. Erdődi pénesné két „Fi­garó” zsilettpengát akart el­vinni, melynek értéke 4,60. Egy becsületes vásárló rosz- szul érzi magát az önkiszol­gáló-boltban, mert minden eladó szemét magán érzi, és még válogatni sem mer, mert fél, hogy meggyanúsítják. Az eladók meg kénytelenek nyitva tartani a szemüket, mert ilyen vásárlók is akad­nak, mint a felsorolt, szomo­rú példák. A konzervgyárban láttuk Félautomata géppel végzik az ivegek címkézését a konzerv­gyárban (Godány felvétele) adott át a MÉK-nek. Eb­ből csak 40 000 darabot hoztak be a termelő­szövetkezetek, a többit a háztáji gazdálkodásból kaptuk — szól a tájékoztatás. Miért nem termelik a ter­melőszövetkezetek is millió számra a fejes salátát, amikor az majdnem ugyanannyi mil­lió forint bevételt is jelent nekik? Erre a kérdésre kí­váncsian várjuk a legilleté- kesebbek: a közös gazdaságok válaszát! — fehér — címmel a városi pártbizott­ság mezőgazdasági osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportja, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezete és a konzervgyár rendezé­sében dr. Kovács Sándor egyetemi adjunktus, a me­zőgazdasági tudományok kan­didátusa tart előadást. Az előadás helye: az MSZMP városi bizottság nagyterme. (Dalmady Gy. u. 5). Az előadás ideje: 1963. ja­nuár *28, hétfő délután 2 1 óra. Akinek szívesen tapsoltak a körösiek A napokban városunkban vendégszerepeit Kazal László. Az idősebb nemzedék még jól emlékszik rá, hogy 32 éve Ka­zal László nemcsak vendég­szerepelni járt hozzánk, ha­nem az itt tartózkodó Károlyi János színtársulat állandó tagja volt. A 32 év előtti emlékekről beszélgettünk a művésszel. — A körösi szép napokra igen nagy szeretettel gondo­lok vissza. Nagyon kedves volt a körösi közönség már akkor is. 32 évvel ezelőtt még én is karcsú fiatalember vol­tam és amit ma már kevesen hisznek el, hősszerelmest ját­szottam — mondta. ­— Körösről merre vezetett az út? — Miskolc, majd Budapest következett, az utóbbinál meg is állapodtam. — Melyik színház tagja most? — A Vidám Színpadé és a Petőfi Színházé. — Milyen érzés újra Kő­rösön játszani? — Nagyon jó, mert itt is­mét fiatalnak érzem magam. Néha még felmerül egy-egy ismerős arc is. Tavaly pél­dául felkeresett egy öreg pin­cér, meg az a kedves öreg prí­más, aki még itt húzta fülem­be a nótámat. ílMfcMABOL Horváth Lehelt tanácstagnak jelölték HORVATH LEHEL nevét mindenki ismeri a városban. Nemcsak azért mert tős­gyökeres körösi, hanem azért is, mert mindenütt ott van, ahol a városért tenni kell valamit. Huszonöt évvel ezelőtt végzett a körösi képzőben. Az első út a képző elvég­zése után örményespuszta uradalmi birtokra vezetett. Itt tanította a cselédek gyer­mekeit. A háború után visz- szatért örményespusztára, majd 1950-ben kinevezték a t zolnoki Városi Tanács ok- itási osztályára. Mindig hazavágyott. 1952- ben végre hazatért. A Petőfi általános iskolában először nevelő, majd igazgató lett. 1952. óta tanácstag, s ti­zenegy éve a végrehajtó bi­zottság tagja. A termelőszö­vetkezetek átszervezésében kiemelkedő munkát végzett. A városi népfrontbizottság­nak megalakulása óta elnöke, s most a harmadik alkalom­Horváth Lehel és a jelölő gyűlés részvevői mai irányítja a városban a választásokat. Jó munkája elismeréséül 1961-ben elnyerte a Szocia­lista Munkáért Érdemérmet. (Gönczöl—Godány) Korszerűsítik a vasútvágányokat Ceglédtől Szegedig í Símán, kopogás nélkül gurulnak majd a szerelvények 120 ember munkáját megkönnyítik az új gépek Az ország főbb vasútvona­lain 'már sok helyen összehe" gesztik a síneket, ami óriási anyagmegtakaritással jár, amellett igen kellemessé te­szi az utazást. Most került a sor a Cegléd—szegedi vo­nalrészre is. I 1963. év elején, amikor a munkálatokat az időjárás megengedi, már a Cegléd— nyársapáti vonalrészen is megkezdődnek a munkák. A korszerűsítés abból áll, hogy egy-egy nagyobb távolsá­gon összehcgesztik a síne­ket. Nyársapát és Cegléd között egy darabbá válik a sín a pá­lyán. Az ilyen vonalon az uta­sok nem érzik a kopogást. ; Kellemesebb és egyben biz" tonságosabb is lesz az utazás. Kényelmesen lehet olvasni majd a vonatokon, nem rezeg a könyv a kezekben és nem lötyög ki a színig töltött po­hárból az ital sem. A felsorolt előnyökön kívül óriási anyagmegtakaritást jelent ez a korszerűsítés. j Gondoljuk el, hogy egy 10 kilométeres vonalon a két sín­szál mintegy 800 darab 24 méteres sínből tevődik össze. Ehhez 1500 darab összekötő heveder kell és temérdek ösz- szekötő csavar. Ez mind feles­legessé válik, szinte vonat­számra való megtakarított vasanyagot nyernek. A munkához különleges gé­pek is érkeznek, például alá­verő lapvibrátor, amely meg­szünteti a nehéz, csákányozó, fizikai munkát, az aláverést. A nagy átápitkezésekhez meg­jöttek a szovjet gyártmányú nagy teljesítményű nehéz alá­verőgépek is. • Ezek a gépek egyenként 120 ember munkáját vég­zik el egy nap alatt. A vasútépítés, a pályafenn­tartás a közeljövőben már olyan korszerű gépekkel fog dolgozni, amelyek az erőterek nehéz testi munkáját teljesen kiküszöbölik. A napi vonalbejáró-őrök kezéből is kikerül a nagy- kalapács, amellyel a vona­lon levő meglazult sínsze- geket verték vissza. Helyette tükrös műszert, kap­nak, ezzel minden gyanús he­gesztést alulról is meg lehet vizsgálni. A pályamesíeri háromke­rekű hajtóka is a múlté már. A kecsesnek látszó piros kis jármű nehézkes volt. Ha meg" deresedett a sín, már nem le­hetett használni. Leesett a sínről és széllel szemben meg­állt. Most 250 köbcentis mo­torral ellátott négykerekű fürge hajtánnyal szaladgál a pályamester a 15—20 kilomé­teres vonalán. Bárhol történik valami, a pályamester azon­nal ott terem és intézkedik. F. Sz. MtQnfäjßu — Beindult a Kinizsi sportkör vívó-szakosztályá­ban a bírók képzése. Szak­előadó Joós Miklós vívóta­nár, aki nagy ügybuzgalom- mai foglalkozik a jelenleg vizsgára készülő 8—10 hall­gatóval. Jelentkezni még le­het Joós Miklós mesternél. — Vikartóczky Miklós (Len­csés Világos dűlő 45.) Dózsa termelőszövetkezeti tag egész évi szorgalmas munkájának eredménye 466 munkaegy­ség, ennyit teljesített 1962. január 1-től december 31-ig. — A városi könyvtárnak az elmúlt évben összesen 3210 olvasója volt. Az év elejei beiratkozások azt mu­tatják, hogy ez idén még többre szaporodik az olva­sók száma. Az elmúlt három hét alatt 1200 olvasó irat­kozott be a könyvtárba. — Nem erőltette meg ma­gát a közös munkában Tóth Balázsné (Csikvár dűlő 65.), a Dózsa Termelőszövetkezet tagja. Mindössze 37 munka­egységet szerzett az elmúlt esztendőben. Ötórai tea a Kőrisfa Cukrászdában Január 27-től kezdve min­den vasárnap délután a Kö- risfa Cukrászda vezetősége a fiatalok, elsősorban a diákok Vészére ötórai teát rendez. — A háztartásukban vá­gott sertés húsát idegenek­nek kimérték Fábik Lajos és felesége (Galgóczi Károly u. 7.). A szabálysértési ható­ság fejenként 200 forintra bírságolta őket. — Fodor Ferenc tanuló­nak balesete miatt' fOO fo­rint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító helyi fiókja. — Sportbál. Ma este a Kinizsi Sportkör sportbált rendez sportolói számára. Be­lépődíj 6 forint. £qeS2^eqClqi( íázÜLOÖtmO^ ÁTALAKÍTÁSA mm 240ooo Ft. cSeÍseMootthon koksz. ~ 1# /r­iDOGOFt i&s Í^P ELŐ INTÉZET BŐV. It/ílv 20 000 Ft. O0NDÍ3ZÓINT. K0RSZ. ii/Usj 106 ooo R. IfBjfiUjlNTÉZET BÖV. SMIB 11öooof=t. gÉNDELÖlNTÉZET |§£f3# -yr Jailft io ooo Ft. SPORT Járási törvívó bajnokság Cegléden Január 20-án megrendez­ték Cegléden a járási tőr- vívó-bajnokságot. Képvisel­tette magát az újjászerve­zett Nagykőrösi Kinizsi ví- vószakosztálya is. A versenyen megjelent: Barna József, a Pest me­gyei Sporttanács elnöke, Saiga Lajos, a megyei sport­tanfolyamok főiskolai veze­tője és Budai elvtárs, a me­gyei tanács munkatársa. Az év első versenyére szép számmal neveztek be a ver­senyzők. A verseny rendezője Gál Lajos, a Ceglédi Járási Sport­tanács elnöke volt. Tech­nikai vezető és- felelős Joós Miklós vívómester, me­gyéi szövetségi elnök volt. Városunk színeit kicsi, de igen lelkes gárda képvisel­te, akik fegyelmezettségük­kel és nagy lelkesedésük­kel tűntek ki. Részletes eredmények a következők: az ifjúsági női tőr 9-es döntője után a kö­vetkező eredmény alakult ki: 3. Juhász Ibolya. 5. Kiss Juika, 7. K. Varga Emma, 8. Vágó Gabriella. Úttörő női tőr: 2. Koroknai Zsuzsanna, 4. Kunos Irma. Úttörő kard: 2. Vörös Ta­más, 3. Donáth Dénes. Őszinte nyugalommal el­mondhatjuk, hogy a kezdet nem is rossz. Ha továbbra is ilyen fegyelmezetten és lelkesen dolgoznak a fiata­lok, akkor még sok szép eredményt érhetnek el. Az eredmények elsősorban Joós Miklós vívómester lel­kes, kitűnő munkáját dicsé­rik. A mintaszerűen megrende­zett versenyért. a fogadta­tásért köszönet a ceglédi ren­dezőknek és sporttársak­nak. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom