Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
/ . 1963. JANUAR 3., CSÜTÖRTÖK rear HEGYI KLf£ivlim 3 Napsugárba, holdsugárba, fekete éjszakába... . A gyerekiélek és a néplélek között igen sok a rokonvonás, amiből az optimista szemlélet joggal vonhatja le azt a következtetést, hogy az emberiség még mindig elég messze van az öregségtől. Ez megnyilatkozik a mese iránti fogékonyságában is. Képzeletét, éppen úgy, mint a gyerekét, a valóságnál sokkal inkább foglalkoztatják a mesék. A különbség legfeljebb az, hogy meséinek magja legtöbbször történelmi, hősei rendszerint a krónikák pergamenjeiről szökdösnek át a fantáziák birodalmába, de ott aztán szinte örök életet nyernek. Eredetijükre persze csak nagyon kicsit hasonlítanak. Nem olyanok, mint amilyenek voltak, hanem amilyeneknek lenniük kellett volna. A népképzelet egyik ilyen alakja Attila, a hunok királya, ,isten ostora” és a „világ ura” immár közel másfélezer esztendeje. Nem is annyira az eleven Attila, hanem a halott, akit titokzatos halála után elárvult, hű vitézei hármas koporsóba, aranyba, ezüstbe és vasba, költői nyelvezettel „napsugárba, holdsugárba, fekete éjszakába” zártak, eltemették egy folyó medrében, aztán lenyilaztak mindenkit, aki tudhatta sírjának helyét. Azóta szakadatlanul keresik a világverő nagy király sírját. Kutakodik utána minden nép, amelynek földjéhez volt valami köze. Márpedig a történelem bizonysága szerint is igen ^ sok néphez volt köze, hiszen uralkodása alatt, az ötödik század . derekán birodalma a Volgától szinte az Atlanti-óceánig terjedt. Roppant hadainak véres, üszkös, diadalmas útja keresztül-ka- sul szeldesi egész Európát. Dalok, népénekek, époszok hőse lett Nehéz lenne megállapítani, hogy másfél évezrede tartó keresésének indító okai között miféle a több: a kincs;- vagy pedig a hatalomvágyból táplálkozó babonás hit, hogy a nép, amely feltalálja, elnyeri világraszóló hatalmát. A legnagyobb kultusza nálunk, magyaroknál volt mindig, mégpedig — rokoni alapon. Már legelső krónikásaink is hangsúlyozták ezt a rokonságot, mint jogalapját a honfoglalásnak, írván, hogy Árpád az egykori hun birodalmat törvényes örökségeként foglalta vissza a Kárpátok medencéjében, a Duna és a Tisza völgyében. Ezek a korai krónikások felhasználhatták forrásmunkául az ősi mese színezése és valószínűsítése céljából a még korábbi görög és latin historikusok munkáit, sőt a németek ősi époszát, a Nibelung-éneket is, amelynek, ugyancsak Attila az egyik vezéralakja. Az történelmi tény, hogy Attila 453 telén halt meg titokzatos körülmények között, a magyar krónikákban Ildikónak, a német époszban Krim- hildának nevezett feleségével kötött házassága első éjszakáján. A sírja körül támadt le.- gendák keletkezésének időpontja csaknem egybeesik halálának idejével, ennek pedig az a titokzatosság az oka, ami rögtön elködösítette sírjának helyét. A legrégibb magyar krónikások, Kéz&i, Thuróczi, sőt az óbudai és pozsonyi krónika is a dunántúli Keveházát jelölte meg Attila sírhelyéül. A régészek találtak is ott nagy kiterjedésű hún temetőt, de Attila hármas koporsójának nyoma sem volt benne. Később a tiszántúli Dombegyháza környékén ástak utána, valamint Budapest és Fehérvár között, a Baracska falu melletti szentiváni pusztán; aztán valószínűleg a neve miatt gyanúba keveredett a Somogy megyei Attala falu, utóbb Szentes, Hódmezővásárhely, a Tápió környéke és főleg Szeged, ahol egyszer, mégpedig századunk első éveiben meg is találták. Persze, nem a hármas koporsót, csak a hatalmas hún király vasbaöntött „hiteles” portréját. A nevezetes lelet a város központjában, a Széchenyi téren került napvilágra, egy új lakóház alapozása közben. Óriási volt a lelkesedés. A domborművet beépítették az új lakóház erkélyébe, az alatta nyitott kocsma Attila nevét írta cégérébe, a város hatósága pedig az utcát késedelem nélkül Attila utcának nevezte el. Gyorsan kiderült azonban, hogy korai volt a lelkesedés, mert a vasportré egy alig százesztendős öreg, kiérdemesült öntöttvaskályha egyik ócska oldallapja volt, rajta sisakos, koronás figurával. A lelet azért továbbra is az erkélyen maradt, ott látható ma is, a kocsma, amíg gazdája csődbe nem ment, megtartotta a hún király nevét, az utca pedig még ma is Attila utca. Móra Ferenc nemcsak nagy író, hanem tudós is volt, jól tudta, hogy Attila sírját tervszerű kutatás eredményeként sohasem lehet megtalálni. Ha egyáltalában volt, vagy rejtőzik még valahol, csak a véletlen tárhatja föl. Éppen ezért sokat évődött Csallány Gáborral, a kis szentesi múzeum egykori igazgatójával, aki viszont szüntelenül kutakodott Attila sírja után és egyre fogadkozott, hogy hamarabb ráakad, mint Móra. Szentül hitte ugyanis, hogy az Isten ostora a szentesi homokot tisztelte meg sírjával, nem pedig a szegedit. Móra halála után elárvult miúzeumigazgatói székébe Csallány Gábor fia, dr. Csallány Dezső került, mint fölkészült, tudományosan képzett fiatal régész. Ö is mosolygott édesapja igyekezetén, és kedvesen megtréfálta a derék öregurat. Amikor megszületett kisfia, Attilának keresztel.tet- te, lehet, hogy főleg a tréfa kedvéért. A családi eseményt ezzel a kurta távirattal közölte Csallány Gáborral: „Megvan Attila”: Mondják, hogy a szentesi régészt mélységesen letörte a távirat, csak akkor vigasztalódott meg, amikor értesült róla, hogy nem a hún király sírja van meg, *hanem az unoka. Az Attila-láz titokzatos vírusai különben Csal-' lány Dezsőt sem kímélték meg: néhány évvel ezelőtt kelt szárnyra a hír, hogy ő is megtalálta valamerre Attila sírját. A keresés azonban másutt is folyik századok óta. Az osztrákok arra esküsznek, hogy Attilát vagy Hamburgban, vagy az Ets folyó medrében, vagy Stíriában, Pettau tájékán temették a föld alá. Maguknak követelik a franciák is, akik sokáig keresték, talán még ma is keresik a chalons-i csatatéren. Vesig- neuil falu mellett, ahol egy halmot Attila sírjának nevez a nép. A lengyelek az egykori Galiciát tartják Attila temetkezési helyének. Az olaszok is jogot formálnak rá. Szerintük feltétlenül Felső-Olaszország- ban van a titokzatos sír,« sőt, a múlt században háromszor meg is találták. Legalábbis ilyen híreket kürtőitek Világgá az akkori újságok. Tehát századok óta tart az Attila-láz, amelynek mindig voltak és talán lesznek is megszállotjai. A Nemzeti Múzeum minden évben szinte százával kapja a bejelentéseket biztos, új nyomok felbukkanásáról. Van, aki komoly felkészültséggel határozza meg a sír helyét, van, aki babonás tünetekre, álmokra hivatkozik. Mondják, hogy ai Nemzeti Múzeum fenntartású- ra és gyarapítására biztosított hatalmas összeg sem lenne elég még csak a komolyabbnak látszó bejelentések szakszerű ellenőrzésének költsék geire sem. — Tervszerű kutatás eredményeként sohasem lesz meg Attila sírja — mondják a múzeumban —, csak a véletlennek köszönheti a régészet az eddig megtalált három hún fejedelmi sírt, köztük a két világháború közötti években föllelt szeged—magyszéksósit is. A tudósoknak ez a véleménye. De mindig akadnak olyanok, akik saját elméletük! alapján keresik Attilát. Nemrég jelentkezett egy igen derék nagykőrösi ember, aki már eddig is sok pénzt költött a hún királyra. Ó Tápiószentmárton határát gyanítja Attila rejtegetőjének. Hír szerint legutóbb harmincezer forintot ajánlott fel a Nemzett Múzeumnak az ottani kutatásokra azzal, ha nem kerülne elő a hármas koporsó, a pénz minden maradványát a Nemzett Múzeumnak adományozza. A legújabb szenzáció pedig az, hogy Pomázon már meg is találták Attila sírját, a Holdvilágárokban, a Zdrav- lyák nevű dűlőben. A gyanút a dűlő neve keltette föl: a> zdravlyák szláv szó, a sztra- va-ból származik, eredeti jelentése: „ravatalozó”. Egy kődarabon persze rovásírást is találtak, ennek is akadt megfejtője, aki Attila nevét, Etelét betűzte ki belőle halálos biztonsággal. A Nemzeti Múzeum régészeti osztályán mosolyogva jegyezték fel ezt a bejelentést is abba a végtelen lajstromba, amelyben a tételek száma már sok ezerre rúg. Valamennyi Attila sírjára vonatkozik. m. 1. Üzemi akadémiák az erdőgazdaságokban Az erdőgazdaságokban az elméleti és gyakorlati szakemberek felkészültségének növelése, a műszaki tájékozottság fokozása érdekében a télen üzemj akadémiákat szerveznek, alap-, közép- és felsőfokon. Az erdőgazdaságokban az Országos Erdészeti Egyesület, a faipari üzemekben pedig a Faipari Tudományos Egyesület szakembereinek részvételével dolgozták ki a tananyagot, így a dolgozók megismerkedhetnek a legújabb kutatási eredményekkel, s a külföldön alkalmazott új módszerekkel is. (MTI) Munkásvédelem — tananyagként A Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezésére, sa felsőoktatási intézmények munkásvédelmi ankétjén tett javaslatok alapján — az egyetemeken, tanárképző főiskolákon, a tanító- és óvónőképző intézetekben is bevezetik a munkavédelem oktatását. A művelődésügyi miniszter rendelkezése részletesen előírja az oktatás eredményességét segítő intézkedéseket. Ezek között szerepel mintaszerű munkakörülmények kialakítása az intézmények gyakorlati munkahelyein (műhelyben, laboratóriumban, műteremben. A diplomáciai testület újévi tisztelgése a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január elsején délben fogadta 'a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, akik az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. Részt vett a fogadáson Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, áz Elnöki Tanács titkára és Gyémánt András, a Külügyminisztérium protokollosztá- lyának vezetője. A diplomáciai testület részéről a következők jelentek meg: Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Mirko Te- pavac, a Jugoszláv Szövet-, ségi Népköztársaság, Toivo h. Heikkia, a Finn Köztársaság, Zsambalin Banzar, a Mongol Népköztársaság, V. I. Usztyinov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság, Cei Ce-min, a Kínai Népköztársaság, Mihail Rosianu, a Romaiá Népköz- társaság, J ancso Georgien, a Bolgár Népköztársaság, Joseph Godson Amamo, a Ghánái Köztársaság, Hoang Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Sarino Mamgunpranoto, az Indonéz Köztársaság, Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság, Szón Csan Rjóm, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, J. J. L. Pierre Vanhers- wynghels, a Belga Királyság, Burhan Isin, a Török Köztársaság, Théodore A. Griva Gardikioti, a Görög Királyság, dr. Paolo Vita- Finzi, az Olasz Köztársaság, Pierre Francfort, a Francia Köztársaság követe, Poui Poulsen, a Dán Királyság, Meir Shachar, Izrael állam, dr. Hans Mutter, Svájc, Lutfi Mehmeti, az Albán Népköz- társaság, dr. Juan Bautista Vilarullo, az Argentin Köztársaság, S. Venkatararrum, az Indiai Köztársaság, Carl C. Son Kjellberg, a Svéd Királyság, Turner B. Shelton, az Amerikai Egyesült Államok, Oscar Mas Bringuez, a Kubai Köztársaság, dr. Friedrich C. Zanetti, az Osztrák Köztársaság, Luiz De Almeida Cunha, a Brazíliai Egyesült Államok, Ichiro Y oshioka, Japán ideiglenes ügyvivője és dr. Martin Russu, a Duna Bizottság igazgatója. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Az egyesülés a tagság javát szolgálja Megnagyobbodott földmüvesszövetkezetekkel a falu jobb ellátásáért December 31-i dátummal Pest megye valamennyi járásában egyesült több földművesszövetkezet, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a nagy szövetkezetek sokkal alkalmasabbak az új feladatok megoldására, mint a kicsik, s többféle eíőny származik a tagság és a falvak lakossága részére az egyesülésből. Ebből az alkalomból felkértük Lajkó Károly elvtársat, a MÉSZÖV szövetkezet- politikai osztályvezetőjét, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit. — A SZÖVOSZ V. kongresszusa megállapította, hogy az új feladatoknak megfelelően, a földművesszövetkezeteknél is szükség van bizonyos szervezett átalakulásokra — mondotta. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtti időszakban ugyanis szükség volt arra, Egy hét múlva fősorsolással egybekötött nyeremény-betétkönyvhúzás Egy hét múlva, január 9-én, Budapesten a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési otthonában rendezi az Országos Takarékpénztár a nyereménybetétkönyvek 1962. negyedik negyedévi sorsolását. A húzásop minden 1962. december 29-ig váltott és a sorsolás napján érvényben levő nyereménybetét- könyv részt vesz. Minden ezer betétkönyv közül huszonötöt sorsolnak ki nyereménnyel: egy a negyedévi átlagbetét 200 százalékát, egy a 100 százalékát, kettő az 50 százalékát, huszonegy pedig a 25 százalékát kapja. A rendes*- negyedévi sorsolást követi az évente egyszer megtartandó úgynevezett fősorsolás, amelyen minden érvényben levő betétkönyv részt vesz. Ezen a húzáson tízezer betétkönyv után egy 1000 százalékos nyereményt sorsolnak ki az egész évi átlagbetét alapján (MTI) hogy minden községben önálló földművesszövetkezet működjék és sok irányú tevékenységével elősegítse a parasztság körében a szövetkezeti összefogás érlelő- dését, a szerződéses termeltetéssel és felvásárlással népszerűsítse a tervszerű gazdálkodást. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság létrejöttével megnövekedtek a falusi lakosság igényei, amelyek megkövetelik a nagyobb mérvű hálózatfejlesztést és az ellátás bővítését egyaránt. A már korábban kialakult körzeti földművesszövetkezetek munkájának tapasztalatai Pest megyében is a nagyobb szövetkezetek előnyeit bizonyították. Magasabb színvonalú a vezetés, sokoldalúbb az irányító tevékenység. A nagyobb akkumuláció lehetővé teszi a gyorsabb ütemű hálózatfejlesztést, a szakosítást, — A körzeti földművesszövetkezetek szervesebben kapcsolódnak a falu megváltozott életéhez, a tsz-ekkel több irányú politikai és gazdasági együttműködés kialakítására képesek, különösen ott, ahol a felvásárlást is ellátják. Az új esztendőben Ugyanis a megnagyobbodott szövetkezetekre több feladat hárul a szerződéses termeltetés szervezéséből, valamint a felvásárlási munkából is. De kedvezőbben alakulnak a saját erőből adódó pénzügyi lehetőségek is. — Az alapos előkészítő munka és felvilágosítás következtében a földműves- szövetkezefl tagság megbizonyosodott az egyesülés előnyeiről s így csaknem valamennyi közgyűlésen egyhangú határozattal mondták ki a csatlakozást. » — Január elsejével tehát az aszódi járásban 10 helyett 6, a budai járásban tíz helyett 8, a ceglédi járásban 9 helyett 8, a dabasi járásban 10 helyett 8, a gödöllői járásban 6 helyett 4, a monori ( járásban 8 helyett 7, a nagy- kátai járásban 15 helyett 12, a ráckevei járásban 7 helyett 5, a szentendrei járásban 4 helyett 3, a szobi járásban 6 helyett 4, a váci járásban 5 helyett 4 és Budapest területén 11 helyett 9 megnagyobbodott szövetkezet maradt. Ez azt jelenti, hogy megyei szinten a körzeti, illetve önálló földműves, valamint fogyasztási szövetkezetek száma 101- ről 74-re csökkent. — Az eddig önálló szövetkezetek megfelelő arányban képviseletet kapjak a körzeti vezetőségben s a helyi szövetkezeti élet szervezését és irányítását a megválasztott intéző bizottságok látják el. A helyi választott vezető testületnek kell gondoskodnia arról is, hogy a földművesszövetkezeti sokoldalú ellátási tevékenység erőteljes fejlődésnek induljon , a lakosság és a tagság javára — fejezte be tájékoztatóját Lajkó Károly osztályvezető. KIBŐL LESZ TOLDI ÉS JÁNOS VITÉZ? faggatnak. Szívesen keresik fel mártírjaink hozzátartozóit is. Meglátogatnak gyári, tér* melőszövetkezeti, tanácsi dolgozókat, hogy ne csak a múlttal, de mai életünkkel is megismerkedhessenek. S hogyne csak tankönyvekből tudják* hol folyik a Tisza, hol magasodik a Bükk,* mekkora a Rába; országjáró kirándulásokat szerveznek. Az elmúlt ősszel és nyáron több mint 14 ezer gyermek vett részt országjáráson. Megyénk sok községében adhatnak arról számot: mi minden fűződik acz úttörők, illetve a kisdobosok nevéhez. Hány fát ültetnek el társadalmi munkában, hogyan segédkeznek a sportpályák létesítésében és a falusi ifjúsági szövetkezetek milyen közkedveltek. A nagykátai járásban az úttörőcsapatok 80 százaléka megalakította! az ifjúsági szövetkezeteket. Az őrsi -foglalkozásokon alkalmazott játékos módszerékkel — mosás, vasalás, főzés, kisebb javítási munkák elvégzése — a gyerekek elárulják: otthon, a családi körben segítenek-e édesanyjuknak? A fém- és papírgyűjtés is egyik eszköze a munkára nevelésnek, a közösségi munkai megbecsülésének. A szülők többsége ma már érti, milyen fontos szerepet {ölt be az úttörőmozgalom gyermekük nevelésében. S talán ennek köszönhető, hogy a kisdobos- és az úttörőavatásokon majdnem minden szülő ott van. segít az ünnepségek előkészítésében. Szép emléke marad az 1962-es évnek az is, hogy a nyolcezer végzett általános iskolai tanuló közül ötezer úttörőnek adhattuk át a KISZ-tagkönyvet. Papírgyűjtés és az ország történelmi, földrajzi nevezetességeinek felkutatása — fásítás és a termelőszövetkezetek segítése — milyen messze járnak ezek János vitéz hőstetteitől, s ezekhez nincs szükség. Toldi Miklós erejére sem. Pedig ä gyerekek János vitézek, Toldi Miklósok akarnak lenni. A szülők igen, de a kis úttörők, kisdobosok nem is sejtik, hogy a játékos munka, az ötletes szellemi vetélkedők a próbázásokra való lázas készülődés az igazi, a megálmodott emberréválás útja. S. A. A kis diák ül a padban és tágranyílt szemmel figyeli a tanítót. Gondolatban követi a beszédét és maga előtt látja János vitézt, aki hősként járja be a világot; Toldi Miklóst, aki legyőzi a csehet- S gondolatban János vitéz és Toldi Miklós helyett már magát képzeli hősnek. Otthon pajtásaival is ezerszer eljátssza a hős szerepét... A kis diák hős akar lenni. A szülők nem így fogalmazzák, de a lényege ugyanaz: derék, bátor, szorgalmas gyereknek szeretnék felnevelni fiukat, leányukat. Ami tőlük telik, meg is teszik gyermekükért. A tanítók, a tanárok is, ami szépet, okosat tudnak — átplántálják a gyerekek eszébe, szívébe. Mindez azonban nem lenne teljes, ha nem segítene ebben a nemes törekvésben az úttörőmozgalom. Sókan csak annyit tudnak róla, hogy diákszervezet, de már nem kutatják, mivel foglalkozik és valóban segít-e az ifjúság formálásában? Nem keresik a nyitját: miért emelkedett 61 százalékról 76 százalékra az úttörők száma és a kisdobosoké miért nőtt 58 százalékról 74 százalékra, az összlétszámon belüL Pedig a számok sok mindenről árulkodnak. Elmondják, hogy hány szülő értette mega szervezet jelentőségét, hány gyermek lelkesedik őszintén mindazért, amit a kisdobos- vágy az úttörőszervezetben kaphat. Nem, nem ajándékokról van szó. Egészen másról: munkáról, játékról, közösségi feladatokról, spórtról, tanulásról. Hogyan is fejlődött az elmúlt esztendőben; a megyei úttörőmozgalom? Hatásos volt-e az az intézkedés, hogy az úttörőmunkáért a KISZ vállaljon felelősséget? Már elöljáróban igennel válaszolhatunk. A gyakorlati foglalkozások őrsi keretben történnek, ilyenek a sport, a társadalmi munka, képeslapgyűjtés, ünnepségekre való felkészülés stb. Az új próbarendszernek megfelelően a legtöbb helyen a gyerekek öntevékenységére alapoznak. Nagy népszerűségnek örvend a tartalmas, játé- -kQS vetélkedő. Az úttörők gyakran látogatnak meg régi, tapasztalt párttagokat, akiket múltjukról
