Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

1963. JANUÁR 25, PÉNTEK Több pamutszövet készül Ez évben tovább fejlődik a textilgyártás legnagyobb ága, a pamutipar. A tervnek meg­felelően 5 év alatt 8 méterrel növekszik az egy lakosra ju­tó pamutszövét-termelés, de már most 4,3 méterrel több jut hazánk minden egyes la­kosára, mint 1960-ban, s a tervidőszak hátralevő részé­ben még az eddiginél is na­gyobb arányú lesz a szövödék termelésének felfutása. A textilipar fejlesztésében jelentős lépésnek számít az eddig csak fonodával ren­delkező Szegedi Textilművek szövőgyárral való. kiegészítése. A pamutipar egésze a tava­lyinál 11 millió négyzetméter­rel több textilt gyárt 1963- ban, s ennek csaknem a felét Szeged új üzeme adja. (MTI) — Hátráltatja a nagy hi­deg a Dunamenti Hőerőmű építkezését. Az építők úgy határoztak, mihelyt a jó idő beköszönt, pótolják az elma­radást és az első blokkot szeptember 1-én bekapcsol­ják az országos hálózatba. KULTURÁLIS HÍRADÓ A népművelési tanácsadó választási kiadványa Hétfőn jelenik meg a me­gyei népművelési tanácsadó negyven oldalas választási ki­adványa. Az érdekesen szer­kesztett kis könyvecskében a választással kapcsolatos versek, kórusművek és szín­darabrészletek szerepelnek. A művelődési otthonok és a KISZ-szervezetek minden bi­zonnyal jól felhasználhat­ják majd ezt a kiadványt a választási előkészületek han­gulatosabbá, színesebbé té­teléhez. KI MINEK A MESTERE? Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete Pest megyei bi­zottsága január 27-én a KGV Dózsa György Mű­velődési Otthonában, Ceglé­den Ki mit tud vetélkedőt rendez az építők szakszer­vezete XXIX. kongresszusa tiszteletére. Ugyancsak itt kerül sorra a Ki minek a mestere című vetélkedő me­gyei döntője is. A nagytarcsai falumúzeum híre A Neue Zeitung, a Magyar- országon élő németajkúak hetilapja nagy képes beszá­molót közöl e heti számá­ban a nagytarcsai falumú­zeumról és tevékenységéről. Tapasztalatcsere Egerben, Hatvanban A hatvani irodalmi szín­pad ötéves jubileuma alkal­mából nagyszabású tapasz­talatcserét rendeznek Hatvan, Gyöngyös és Eger irodalmi színpadjainak közreműködé­sével január 25—26-án. A kétnapos találkozón a Pest megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya küldöttséggel képviselteti magát. Az anyagi érdekeltség eredménye Ünnepi hangulatú közgyűl lés délelőtt, ebéd után zenés divatbemutató a népszerű fő­városi táncdalénekes házas­pár felléptével, utána pedig disznótoros vacsora, majd mulatság hajnalig. Ez lesz a programja febru­ár első szombatján, a zár­számadó közgyűlés napján Zsámbokon, a Petőfi Tsz 650 főnyi tagságának és vezetősé­gének. Ez a nap valóban ün­nepnek ígérkezik: már most megvan hozzá a jókedv, amely minden bizonnyal az elnök, dr. László Domonkos beszámolója nyomán csak nö­vekedni fog. Mégpedig azért, mert olyan előrehaladásról, fejlődésről ad majd számot, amelyben három esztendeje, 1960-ban, amikor 930 ezer fo­rint mérleghiánnyal zárt a szövetkezet, senki nem hitt volna. Ma pedig már 53 millió fo­rint tiszta vagyonnal rendel­kezik a zsámboki közös gaz­daság, s nemhogy mérleghiá­nyuk nincs, hanem mintegy 800 ezer forint készáruérték­kel indultak el az új eszten­dőben. A tagság egyéni jöve­delme is mutatja a szép elő­rehaladást: 43 forintot oszta­nak ki múlt évi eredményeik alapján egy munkaegységre és első helyre kerültek a gö­döllői járás szövetkezetei kö­zött. Hogyan, miként jutott el idáig ez a szövetkezet, erről is szó lesz majd a zárszám­adó közgyűlésen. Zsámbok községet szorgal­mas, gazdálkodáshoz értő pa­raszti nép lakja, régi hagyo­mányai vannak itt a zöldség- termesztésnek. El lehet mon­dani, hogy a falu úgyszólván minden lakója, még azok is, akik naponta a fővárosi üze­mekbe járnak be dolgozni, jól értenek a ' kertészkedés­hez. Igen helyesen, 1960-ban, amikor elkezdték a termelő- szövetkezetben a közös mun­kát, ezekre a hagyományokra építettek. / Az első esztendő nagy nehézségekkel végző­dött, elsősorban azért, mert nem volt könnyű megtalálni az utat a falu lakosságához. Meg kellett keresni a jövede­lemelosztásnak azokat a for­máit, módszereit, amelyek mellett a dolgozó parasztság érdekeltnek érezte magát a közös termelésben. A terme­lőszövetkezet vezetősége ma­ga mögött tudva a párt Köz­ponti Bizottságának azt a reális, valóságból kiinduló álláspontját, hogy helyes a szövetkezeti parasztság anya­gi érdekeltségét növelő új jö­vedelemelosztási módszerek alkalmazása, a megyei párt- bizottság és a járási szeriek támogatásával, olyan javadal­mazási módszert dolgozott ki. amely a ténylegesen elvégzett munkán, illetve a megtermelt áruértéken alapul. Mérleghiánytól az 53 millióig — Két óra alatt elkelt a munka —A zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet útja minden tagja jelentkezett két óra leforgása alatt. A zsámboki Petőfi Tsz a most kezdődő új esztendőre is alapos munkával készült fel. A 80—100 holdas nagyüzemi táblákat 50 centiméteres mély­szántással készítették elő a vetésre, hét erőgépüket a hozzátartozó, függeszthető munkaeszközökkel időben elő­készítik a tavaszi talajmű­velésre. Így teremtették meg a zsámboki dolgozó parasztok az elmúlt években közös nagy­üzemi gazdálkodásuk szilárd alapját, amely biztos bázist jelent az újabb előrehaladás­nak, a még szebb sikereknek. <h. f.) Hangversenybérlet Vácott Négy hangversenyből álló bérletet adott ki a közel­múltban a váci Madách Im­re Művelődési Ház. A ja­nuári hangversenyt, amelyen Kovács Dénes és Bacher Mi­hály vendégszerepeit, már megtartották. Februárban a váci Vox Humana énekkar hangversenyére kerül sor. Márciusban Wemer Mária és Kubinyi Attila vendég­szerepei, míg áprilisban a postás szimfonikus zenekar látogat el Vácra. EGRI CSILLAGOK Az Állami Déryné Színház együttese január 26-án Ceg­léden, január 27-én pedig a Csepel Autógyár művelő­dési otthonában mutatja be a Gárdonyi Géza regénye nyomán készült Egri csilla­gok című történelmi szín­művet, Várady György ren­dezésében. Kultúra és civiliiáció A Csepel Autógyár műve­lődési házában hétfőn a műszaki akadémia kereté­ben az automatizálásról, a TIT-akadémia keretében pe­dig a Kultúra és a civi­lizáció címmel hangzik el előadási A szobi járás fejlesztési terve Már most foglalkoznak a végrehajtó bizottságok az első tanácsülések napirendjének összeállításával Az új járási tanács megvá­lasztásáig az ügyeket intéző, az akikori tanács által négy éve megválasztott végrehajtó bizottságok már most igye­keznek előkészíteni és összeál­lítani a választás után össze­ülő új tanács- első ülésének napirendjét. Noha megalaku­lása után a tanács csak már­cius végén, április elején tart­hatja első olyan ülését, ame­lyen ügyeket már érdemben tárgyalhat, a Szobi Járási Ta­nács végrehajtó bizottsága is most fbglalkozik az első ta­nácsülés elé kerülő ügyekkel. A Szobi Járási Tanács 1960- ban elfogadta a kétéves fej­lesztési tervet, amelyet múlt év december 31-ig teljesítettek,'1 sőt, főleg, ami az egészség­ügyet illeti, túl is teljesítet­ték. Most a vb. az ötéves terv­időszak hátralevő részére két­éves kulturális, ipari, keres­kedelmi és egészségügyi fej­lesztési tervet dolgoz ki és azt a választás után öszeülő első járati tanácsülés elé terjesz­ti. Természetesen, ugyanaz az ülés más ügyekkel is foglalko­zik, de a gondosan előkészí­tett fejlesztési terv képezi tárgyalásainak gerincét. Hogy ezenkívül még mi egyéb sze­repel az első ülés napirend­jén, azzal majd csak a fej- I lesztési terv kidolgozása után l foglalkozik a végrehajtó bi- ! zottság. Annyi bizonyos, hogy az új tanácsnak lesz miről (tárgyalnia, munkával már | kezdetben is bőven ellátja a | járás ezernyi problémája. j A fejlesztési tervvel függ össze az a február elejére ösz- szehívott értekeélet is, amely­re a még hivatalban levő ed­digi községi tanácsvezetőkön kívül különböző műszaki, pénzügyi és egyéb szakembe­reket, valamint vállalatokat hívott egybe a Szobi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Az értekezlet feladata az 1963. évi községiéjleszté- si, költségvetési és a Du­nakanyar Bizottság által fedezett beruházások vég­rehajtásának biztosítása lesz. Foglalkozik ezenkívül az ér­tekezlet az 1964. évi beruhá­zások és azok tervdokumentá­cióinak előkészítésével is. A cél az, hogy a különöző köz- építkezések határidőre törté­nő befejezése elől már jóelö- re elhárítsanak minden aka­dályt. Le kell vonni a tanulságokat A választási agitácios munka tapasztalatai Gyomron kérés és javaslat — kíséri. De vajon mi történt azokban a választókörzetekben, ahol el kellett halasztani, vagy meg kellett ismételni a jelö­lő gyűléseket? Az ottani la­kosokat talán nem érdekli községük, kerületük jövője, közömbösek a közügyek iránt? Nem: a hibák gyöke­rei ilyenkor rendszerint az agitációs munkához nyúlnak vissza. % , Gyomron tizenkét, egyen­ként húsztagú agitációs bri­gádot alakítottak. Papíron te­hát kétszáznegyven agitátor tevékenykedik a községben. Papíron igen ... a valóságban azonban jóval kevesebb .,. Még az első jelölő gyűlések előtt, a brigád vezetők eligazí­tásán’ határozat született, hogy egy hét után összeülnek, I megbeszélik a tapasztalato­kat. A megbeszélésre a bri- gádvezetőknek csupán a fele jött el... A megjelentek sok sikerről és néhány mulasztásról adtak számot. Kiderült például* hogy a hatos brigád vezetője — akit a megbeszélésen há­zastársa képviselt — egy hét múltán még azt sem tud­ta, kik tartoznak a brigádjá­ba?! Ez a tény egyben ma­gyarázat arra is, hogy miért nem volt jelen a brigád egyetlen agitátora sem azon a január 16-i jelölő gyűlésen, amelyet nekik kellett volna előkészíteniük* Hiba csúszott a hetes bri­gád működésébe is: a húsz aktivistából csupán tizen­egyen vettek részt az agitá­ció ban. Hogy történt, hogy nem — nem szervezték meg az egyik járási tanácstag je­lölő gyűlését, s azt el kellett halasztani. Másodszorra a népfrontbizottság összekap­csolta a gyűlést Tóth István­ná községi tanácstagi jelölő gyűlésével. Sajnos, a hetes brigád most sem végzett jó munkát. Végül az a különös helyzet állt elő, hogy a nyol­cas brigád vezetője, Tóth Ist­ván hívogatta a választókat — saját felesége jelölésére... Most azt mondhatná vala­ki, hogy az agitáció módsze­rében, s magában a brigád- rendszerben lehet a hiba. Ezt azonban olyan tények cáfol­ják, mint a kettes brigád mű­ködése, amely mintegy het­ven lakost mozgósított Klics Gyuláné vb-elnök tanácstagi jelölő gyűlésére. Kitűnően si­kerültek azok a gyűlések is, amelyeket Sál Lóránd egyes számú brigádjának tagjai szerveztek. Vagy ott van a hármas brigád esete. Juhász Lajos brigádvezetőt váratlanul a fővárosba szólította a köteles­ség: az Építőipari Ktsz-szel néhány napig a fővárosban dolgozott, s csak késő este járt haza. Pártmunkájában azonban kitűnően helyettesí­tette — a felesége. ^*‘8 néhány nap és befeje­ződnek a jelölő gyűlések: o választási kampány első sza­kasza lezárul. Csakhogy az agitátorok utána sem pihen­nek: vár rájuk az újabb fel­adat, a választások előkészí­tése. Jó, ha addig többször is kicserélik véleményüket, s hasznosítják az első hetek ta­pasztalatait! Ny. É. i A növénytermesztésben dol­gozókkal szerződést kötöttek, amelynek értelmében minden tag a vállalt, neki kimért te­rületről betakarított termés bruttó érékének 40 százalé­kát kapja készpénzben. Ha­sonlóan egyszerű módszert alkalmaztak az állattenyész­tésinél is: a gondozók számára teljesítménynormákat dolgoz­tak ki, amelyek magukban foglalják a hízóknál, növen­dékállatoknál a súlygyarapo­dást, a tehenészetben a tej- hozamot, a borjúleválasztást, stb. A vezetők javadalmazá­sának alapját is a tényleges eredmények képezik, ezek után kapják díjazásukat a mezőgazdász, a brigádveze­tők, a főkönyvelő és a töb­biek. Hogy ez a módszer milyen eredményeket hozott, arra számos példát lehet felsorol­ni: tavaly a zöldborsót há­romszor kapálták, átlag húsz mázsa szemtermést takarítot­tak be, míg az előző években, amikor csak munkaegységet alkalmaztak, jó ha hat—nyolc mázsa termett holdanként. Paprikából 180 mázsát termel­tek holdanként, az előző évi 30 mázsa helyett, tengeriből 23 mázsát 11 helyett. A szövet­kezet mind a szántóföldi nö­vénytermesztésben, mind, a kertészetben jelentős mérték­ben fokozta a gépi munkát, nagy mennyiségben felhasz­nált szerves és műtrágyával növelte a talaj termőerejét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy például 1962-ben, a súlyos aszály ellenére, búzából 12 mázsás átlagtermést takarí­tottak be. 800 hold vetésterü­letről. A tervszerű, jól szervezett irányítás és a falu szövetke­zeti parasztságának, közöttük a nagyszámban levő asszo­nyoknak, szorgalmas munkája megmutatkozik a jövedelmek­ben is. Az állatgondozók havi átlagkeresete 2000 forint felett van, a növénytermesztők, a zöldségkertészetben dolgozóké is meghaladja az 1700 forin­tot. Ez az oka annak ^ hogy a múlt év végén, amikor a szövetkezet vezetősége meg­hirdette az idei 710 hold zöldr séges terület, nevezetesen 120 hold paradicsom, 272 hold zöldborsó, 100 hold vöröshagy­ma, 50 hold zöldpaprika, az előhajtott, gyeptéglás 52 holdra kiültetendő primőr- zöldség,^ és ezen kívül a 480 hold tengeri, 110 burgonya és 45 hold mák kapálását, gon­dozását. a 36 munkacsanat 1 Hyenkor, választások előtt, amikor arról kell dönteni, hogy kit jelöljenek a válasz­tók képviselőjüknek az ál­lamhatalmi szervekbe, sok feladat hárul az agitátorokra. Szervezik, mozgósítják a la­kosságot a jelölő gyűlésekre, tájékoztatják őket a jelöltek személyéről, összekötő kap­csot jelentenek a pártszerve­zetek, a tanácsok, a népfront- bizottságok és a választók kö­zött. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az agitációs bri­gádok többsége becsülettel eleget tesz sokoldalú felada­tának: a jelölő gyűlések zö­mét nagy érdeklődés, tártál- 1 I más vita, sok hozzászólás — i ! ÍRÓK, MŰVEK, HŐSÖK - FESTŐK, FESTMÉNYEK Vasárnap kezdődik a Pest megyei Hírlap újabb nagy rejtvényversenye! | A nyeremények: egy 50 és egy 30 kötetes kiskönyvtár, 500 forint értékben müvészlemezek, három értékes képzőművészeti alkotás, valamint könyvek ja. Célja a képzőművészeti is- ff meretek növelése, a képzőmű- ff vészét megszerettetése. E so- ff rozat keretében húsz művészi ff alkotás reprodukcióját közöl- ff jük, s olvasóinknak a mű cí- f mét és alkotóját kell megfej- % teniök. Segítségül felhasznál- ^ hatják a könyvtárakban meg- ^ található képzőművészeti vo- ff natkozású könyveket. A soro- ff zat két fordulós. A megfejté- ff, seket az első forduló, az első ff tíz reprodukció, majd pedig a | második forduló, azaz máso-f dik tíz reprodukció megjele- ^ nése után kell beküldeni a ff Pest megyei Tanács művelő-^ désügyi osztályára (Budapest, ff V., Városház u. 7.). A bekül- ^ dési határidőt a fordulók ff, utolsó rejtvényével együtt ff, közöljük. A megfejtésekhez^ mellékelni kell a lapból ki-£ vágott reprodukciókat, vala- ff mint a megfejtő nevét és pon- ff tos lakcímét. A borítékra ír- ^ juk rá: „Festők — festmé- í nyék”. f y Az első tíz reprodukció ff megjelenése után képzőművé- ff szeti vonatkozású könyveket, f, majd a húsz kép megjelenése^ után három eredeti képzőmű-^ vészeti alkotást sorsol ki a he- fj lyes megfejtők között a mű- f, velődésügyi osztály. ’’ A nejtvényversenyben részt vehet mindenki, aki olvasója a megye valamelyik közmű­velődési könyvtárának. A megfej Léseket a Pest megyei Könyvtár címére kell majd beküldeni (Bp,, II., Krisztina körút 2—4.). A beküldési ha­táridőt az egyes fordulók utolsó rejtvényével együtt kö­zöljük. Kérjük olvasóinkat, a megfejtésekkel együtt nevü­ket, pontos lakhelyüket és könyvtári olvasójegyük számát is közöljék, s mellékeljék a lapból kivágott, sorszámozott rejtvényszelvényeket. A borí­tékra írják majd rá: „írók, müvek, hősök”. A Pest megyei Könyvtár a helyes megfejtők között egy ötven kötetes kiskönyvtárat (a Művelődésügyi Miniszté­rium könyvtári osztályának díja), egy harminc kötetes kiskönyvtárat, (a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának díja) és 500 forint ér­tékben művészlemezeket (az MSZBT Pest megyei titkár­ságának díja) sorsol ki. A másik, a Festők, festmények című sorozatot a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának . művelődésügyi osztálya indít­át r ;zJ ff Az Ismerd meg megyédet! 'aj f, című rejtvénysorozatunk nye- .. í reményeit — mint azt már ff közöltük is — február 9-én os ' sorsol.ía a zsűri és február ,2 ff 10-i, vasárnapi számunkban ._ ff közöljük a nyertesek névso- .." ff rát. A nagy sikerre való te- " ff kintettel, január 27-én, va- ff sárnap újabb rejtvénypályáza- -tt ^ t0£ indítunk lapunk hasáb- ■f- f jain. A nagyszabású verseny f tulajdonképpen két sorozat- ff bál áll, s ezek rejtvényeit iia ^ párhuzamosan, naponként k- í váltakozva közöljük. Az vi ff ,-tt í írók, művek, hősök a ff ké ff című sorozatot a Pest megyei n_ f Könyvtár hirdeti meg, célja a ff könyvbarátok táborának nö- ff velése. Ez a verseny három ff, fordulós lesz. Az első forduló­sa ff ban tizenkét kérdésre kell vá- a ff laszolni, s megfejtésül tizen- ‘g- ff két tró nevét beküldeni. A má- dr ff sodik forduló tizenhat kérdé- 20 ff sében ismert irodalmi hősöket ild f sorolunk fel. Megfejtésül ry_ f azoknak az irodalmi alkotá- az ^ soknak a címe küldendő be, “2 ff amelyekben a kérdezett hő- . 4 ff fők szerepelnek. A harmadik ’5" ff forduló ugyancsak tizenhat °° ff kérdésére válaszolva, ismert ®s ff irodalmi hősök nevét kell n- f meghatározniok a megfejtők- at '■ nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom