Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

\ 1963. JANUÁR 20, VASÁRNAP ff EG VEI st/ÜHaa „UNATKOZOM..." Schopenhauer német filozó­fus, akinek pesszimista bölcse­letével távolról sem értünk egyet, az élet jelenségeinek jó megfigyelője volt. Azt írta kortársairól — jó száz évvel ezelőtt —, hogy két veszély fe­nyegeti őket: a szegényeket a nélkülözés, a gazdagokat az unalom. Ugyanebben az idő­ben született az angol spleen szó, és alakult ki a jómódú semmittevők irodalmi figurá­ja. A „nemes lord” naphosz- szat ásítouva, szótlanul ül kandallója előtt, sivárnak és értelmetlennek érzi az életet — „spleenje van”- A nélkülözéstől hajszolt sze­gényeket és az unatkozó gaz­dagokat ma is megtaláljuk a kapitalista társadalomban és korunk irodalmában. Elég, ha Steinbeck, Galsworthy regé­nyeire, Shaw és O’Neill drá­máira, vagy legújabban az egzisztencia-lista életformára és művekre utalunk. Mit szóljunk azonban ahhoz, hogy olykor saját gyermeke­inktől és a környezetünkben élő emberektől is hódijuk ezt a szót: „Unatkozom -. Tevékenység Arisztotelész, az ókori Görög­ország egyetemes érdeklődésű bölcselője, ezt írta Étiké-j á- ba-n: minden örömérzés felté­tele a tevékenység, tehát va- valamilyen energia kifejtése. A természet nemcsak azért látta el az élőlényeket külön­féle erőkkel, hogy elháríthas­sák az őket fenyegető veszé­lyeket, hanem azért is. hogy tevékenységük útján több örömhöz juthassanak. A nem foglalkoztatott energiák teher- ■ ként mutatkoznak a lelki-szel­lemi háztartásban; beáll a tes- pedés, az unalom kínzó érzé­se. íme, milyen modem és talá­ló elemzés, két és félezer év távlatából! Még ezt kell hoz­zátennünk: az unatkozás sajá­tosan emberi „képesség”, sem a növény, sem az állat nem ismeri; az állatok látszólag lustálkodó heverése a napsü­tésben, gazdaságos erőgyűjtés az új meg új tevékenységre. Kezdjük a legkisebb ember­nél, . a csecsemőnél­Időérzék Ki látott már unatkozó cse­csemőt? — ugye a kérdés ön­magában komikus. Az újszü­lött a táplálkozás és mozgás funkcióinak gyakorlásával, il­letve a pihenés, alvás szük­ségletének kielégítésével tölti napjait. Nem gondolkodik azon, mire fordítsa, hogyan ossza be idejét — nincs is idő­érzéke. Ez még később is hiá­nyos1. Tudjuk, hogy a gyermek határtalannak érzi az előtte álló napok és évek sorát. Ide­jét teljesen kitölti az ismerke­dés a világgal, a, játék, s mi­vel élete lényegében csupa szó­rakozás, az unatkozás gondola- i sem férkőzhet közel hozzá. A tanulással, az iskolába •ássál együtt kezd kifejlődni UKRÁN SZSZK A gyerek megérkezik az is­kolából. Anyja rémülten látja, hogy új sapkája szakadt, csu­pa sár. — Micsoda dolog ez? — for­med rá. — Anyu, a fiúik.... — Mi van a fiúkkal? — Elvették a sapkámat és futballoztak vele­— S te mit csináltál? — Védtem a kapuban. NDK — Hány éves vagy, Edit. — Tizennyolc. — De mintha két évvel ez­előtt is ugyanezt mondtad vol­na. — Én nem vagyok olyan, mint a többiek, akik ma egyet mondanak, holnap meg mást. AFGANISZTÁN Az apa: — Mondd el fiam, mit tanultál a külföldi isko­lákon. Hogy mondják például arabul azt. hogy borjú? A fiú: — Az arab nyelvben ilyen szó nincs- Ott megvár­ják, amíg a borjú megnő, s akkor vagy tehénnek, vagy ökörnek hívják. PERZSIA A bíró megkérdezi a női ta­nút: . — Hánv éves? Ne felejtse a gyermek időérzéke- Napjait most már órákra kell beoszta­nia, az iskolai és az otthoni tanulás mellett szabad ideje is marad. (Nem térünk ki a túlterhelésre, mert ez általá­ban már nem probléma ná­lunk.) S éppen a szabad idő rejti magában az unatkozás veszélyét — gondoljunk az előbb említett dologtaianokra, akik az egész világgal azono­sítják belső ürességüket. Fontos tehát, hogy a gyerek­nek segítsünk a szabad idő ki­használásában, mert egész éle­tére jó hatással lehet, ha ezt korán megszokja. Változatosság A segítés nem azt jelenti, hogy mindig a gyerekkel együtt játsszunk, szórakoz­zunk, Érdekes megfigyelés: a gyerek gyakran akkor is „unatkozik”, ha nem tud vá­lasztani például az olvasás, a játék, a séta között. Határo­zott szót, tanácsot, útmuta­tást vár, s akkor egyszeriben célra irányul tevékenységet kereső ösztöne­id gyeljünk ,a változatosságra — ez egyébként is a harmoni­kus lelki élet alaptörvénye. Ha naponta (kettőtől négyig tanul, négytől ötig sétál, öttől hétig megint tanul és héttől nyolcig játszik a gyerek, ez idővel ép­pen olyan unalmassá válhat, mint a teljes tétlenség. Ellen­ben a merev időbeosztás va­riálása szinte megsokszorozza a benyomásokat, tartalmasab­bá teszi az időélményt. Az is, ha olykor, „olvasónapot” vagy „játéknapot” rendezünk. Mindez már a felnőttekre is vonatkozik. Az egyformaság, az egyhangúság, nyomasztó ha­tású- Az emberi agy sokféle inger befogadására — és fel­dolgozására, „megválaszolásá­ra” — alkalmas. Az egyhan­gúság zavarokat okote; ha a zongorán tíz éven át egyetlen billentyűt nyomkodna valóiki, az a billentyű elkopik, a húr­ja meglazul. Egy régi híres színész elmondta, hogyan un­ta meg egy világirodalmi re­mekmű szövegét, mert egymás­után százötven este azt kellett szavalnia. (Éppen ezért, a leg­nagyobb sikerek szériáit is más előadásokkal szakítják meg.) A jövő Gyermekeink biztosan meg-' érik azt a kort, amikor álta­lánosan megrövidül a napi munkaidő, több szabadnap is lesz egy héten. Nem csekély problémaként jelentkezik ak­kor majd a szabad idő fel- használása. így is mondhat­juk: a szervezett, társadalmi küzdelem az unalom ellen- Jogosan gondoljuk, hogy bár­csak itt tartanánk, bár ez lenne a legfőbb gondunk! Mégse becsüljük le az unatko­zás lelki-szellemi kárát, in­kább készítsük fel magunkat és gyermekeinket az állandó, tartalmas és változatos tevé­kenységre. Gyen es István A HOVERCAR ÉS A LEVACAR: Vasutak — 500 kilométer óránkénti sebességgel Tavaly Münchenben a világ vasúti társaságainak képvise­lői nemzetközi értekezletet tartottak. Ezen a kongresszu­son vetődött fel a városok kö­zötti forgalom új távlatainak kérdése. Ma a légiközlekedés egyre nagyobb vetélytársat jelent a vasút számára, s hogy a versenyben lépést tud­janak tartani, két dologra van szükség elsősorban: na­gyobb sebességre és a magas­fokú automatizálásra. Csak néhány példát az újabb elgondolások közül: A német szövetségi vas­utak expresszútvonalat akar építeni Hamburg és Hannover között. Ezen a pályán a sze­relvények tervezett sebessége elérné-a 200 km/órát Japán­ban a két nagyváros, Tokió és Osaka között 250 km/óra sebességet biztosító sínrend­szert építenek és nem sokkal marad el a mögött a francia- vasutak Basel—Mülhausen— Strassburg közöt haladó kor­szerű szerelvényeinek sebes­sége. Úgy látszik azonban, hogy az említett értékek túl­lépése ma már egyre nehe­zebben megy s éppen ezért új technikai megoldásokra van Baloldalt a Hovercar, jobboldalt a Levacar légpárnás ko­csik metszeti kepe. Figyeljük meg a Levacar belsejé­ben rajzolt nyilakat- amelyek a levegőfilmet létrehozó légstigár betáplálásának irányát mutatják. szükség. Angliában dolgozták ki a légpárnás hajókkal foly­tatott eredményes kísérletek nyomán a légpárnás vasúti motorkocsi, a Hovercar ter­vét. A számítások szerint a várható haladási sebesség 300 és 500 km/óra közötti lehet. Az új típusú motorkocsinak nincenek kerekei. Hajtóművei sűrített levegőt állítanak elő és ezzel mintegy 10—15 cm vastagságú légipárnát alkot­nak. Ezen a légpárnán igen cse­kély súrlódással haladhat a Mi borítja a Holdat? Amiről a fotometria, a rádiómetria és a rádiócsillagászat eredményei beszélnek Az emberek ősidők óta lát­ják az égbolton a fényes Hol­dat, rajta pedig számos sötét foltot. A csillagászatban efol­Indiánok között élnek a lezuhant brazíliai repülőgép utasai? Decemberben az Amazonas folyó környéki dzsungelek felett lezuhant egy 47 utast szállító repülőgép. Miután mind­eddig csupán 24 holttestet sikerült megtalálni, elterjedt a híre annak, hogy a többiek egy indián törzs településére kerültek. A brazíliai hatóságok széleskörű vizsgálatokat folytatnak, hogy megállapítsák, mennyiben felel meg a hír a valóságnak. Pillantás az agy mélyébe ' r Uj készülék: a Venticoloskop Az agy alakulásának és a benne előforduló elváltozások megállapítására jelentős lé­pést tettek francia kutatók. A>z agy belsejének átvizsgálá­sa eddig körülményesen és a betegre nézve igen fájdal­masan történt. Az agyon ke­resztül az üregek felé vastag tűt vezettek, ezen keresztül pedig levegőt fújtak be, hogy azután az agyüreg alakját és esetleg deformációját rönt­gensugarakkal megállapít­sáik. A francia agyspecialis­ták most egy Venticoloskop elnevezésű készüléket dolgoz­tak ki, mely közvetlen bepil­lantást nyújt az agy mélysé­geibe. Ezzel sikerült elérniök, hogy a beteg megterhelése nélkül, fájdalommentesen el­lenőrizzék az agy működését, az agyüregekben végbemenő esetleges változásokat és pon­tos diagnózist készítsenek az agy megbetegedéseiről. eredetű, tömör kőzetekből áll. Úgy véiték. hogy „őseredeti” állapotukban igen légóta azért maradtak meg, mivel a Hol­don nincs se víz, se légkör, is­meretlenek azok a porlódási folyamatok, amelyek Földün­kön a köveket és szákiakat pusztítják. Most a holdfelü­let mibenlétének ilyen megíté­lését elvetik: a tömör kő nem rendelkezik a holdfelületre jellemző sajátságokkal. Ma már biztosra vehetjük, hogy a Hold felületét min­denütt egészen kései ere­detű, egynemű kéreg bo­rítja. E takaró minden része igen sötét színű és szerkezete erő­sen lyukacsos. Mikor keletkezett ez a ta­karó? Egyik feltevés szerint a holdsziklák felülete a hőmér­sékleti ingadozások és egyéb okok miatt folyvást repedezik és morzsálódik, s finom, sötét” színű porrá változik, amely nagy távolságokra is eljut. Ez a por alkotja a Hold összetett takaróját, és helyenként eléri a több ezer méteres vastag­ságot. E feltevés azonban né­mi ..nehézségekbe” ütközik. Ellentmond például a fotomet­riai adatoknak. Minden „nehézséget” elhá­rított azonban egy másik fel­tevés, amelyet Nagyezsda Szityinszkája leningrádi pro­fesszor dolgozott ki. Ű úgy véli, hogy a holdfelület taka­rója vulkáni salakra hasonlít­ható anyag és meteorit-becsa­pódások nyomán keletkezett. A Földet ezektől az égi kö­vektől a légkör védi, amely” ben az apró meteor-részecs­kék ..hullócsillagok” gyanánt szóródnak szét. A Föld felüle­téig csak a nagyobb meteori­tok jutnak el, de sebességüket tetemesen csökkenti a levegő ellenállása. Mivel a Holdon nincs lég­kör, ott minden részecs­ke másodpercenként több tucat kilométeres, teljes kozmikus sebességgel fú­ródik a talajba, A számítások szerint becsapó­dáskor rendkívül sok energia képződik. Ezért a közönséges meteoritkő olyan robbanást idéz elő, amelynek ereje csak az atombomba hatásával vet­hető egybe. Igen magas hő­mérséklet keletkezik, a kövek forrni kezdenek és fekete, hó­lyagos salakká válnak. Ez bo­rítja hát az egész Holdat. Hogyan ellenőrizhetők az ilyen feltevések? Ennek csak egy radikális módja van: el kell jutni a Hold felszínére és annak anyagát ott a helyszí­nen kell megvizsgálni. Vszevolod Saronov kocsi. Természetesen kerekek hiányában a Hovercar pálya- szerkezete is újszerű lesz — ezt rajzunkon mutatjuk be olvasóinknak. Egyelőre 150 személyes motorkocsikat ter­veznek, 500 km/ó csúcssebes­séggel. Mit jelent a gyakorlat szempontjából ez az érték? Angliában, ahol az első Ho- vercar-pálya épül majd, a london—edinburghi távolság megtételére az expresszvonat­nak 7 órára van szüksége, re­pülőgéppel ugyanez az út —> figyelembe véve a városköz­pont és a repülőtér közti tá­volság megtételére szükséges- időt — mintegy 3 és fél óra. Ugyanakkor a Hovercar 1 óra 40 perc alatt teszi meg az utat. A Hovercamak további előnyei is vannak: oszlopokon nyugvó pályaszerkezete ugyan, drágább, mint a közönséges vasutaké, ugyanakkor — mi­vel teljesen elkülönítve kell felépíteni — csökkenti a bal­esetveszélyt: a Hovercar pá­lyaszerkezete ugyanis mentes a közutakkal való keresztező­désektől (az oszlopokra épí­tett pályát az utak felett ve­zetik át.) • A Hovercarhoz hasonló megoldás a képünkön ugyan­csak bemutatott Levacar, amely azonban a közönséges vasúti sínekhez hasonló szer­kezeten halad: a sinszálat minden oldalról légfúvókák veszik körül és az általuk be­táplált levegő körülbelül l cm vastag „levegőfilmet” ké­pez a sín körül. Felvetődik még a kérdés: kerekek hiányában milyen hajtómű biztosítja a jármű előrejutását? Itt- több lehetős­ség kínálkozik: a hagyomá­nyos légcsavarok, továbbá sugárhajtóművek alkalmazá­sa, a legkorszerűbb megoldás azonban az úgynevezett „li­neáris villamosmotor”. Ennek működése a közönséges há­romfázisú indukciós aszink­ron motorokéhoz hasonló. Képzeljük el azonban a mo­tornak mind a forgó-, mind a tekercsrendszerrel ellátott ál- lórés-zét kiterített (síkba kifej­tett) formában. Az elektron technika törvényei ilyen „ki­terített”, vagyis „lineáris’’ motor esetében is érvényesek: az álló és a — most már csak képletesen mondhatjuk — „forgó” rész között a villa­mos-áram nyomán most is lét­rejönnek elmozdulást biztosí­tó erőhatások. A légpárnás járműveknél ilyen lineáris motorokat használnak: a sín­szál képezi a síkbaierített for­górészt, míg a sínszálat két? oldalról ugyancsak síkbaterí- tett, és most a motorkocsi al­vázára szerelt tekercsrend­szer fogja közre. A tekercs- rendszer (ez volt korábban a normális vülamosmotor álló­része), valamint a sínszál kö­zött a tekercsben keringő! áram hatására létrejövő erő­hatások biztosítják a kocsi mozgását. Ligeti György KROKODIL A MŰTŐASZTALON Különös műtétéit hajtottak végre Nápolyban. Az állat­kertnek a Ganges folyó partjá­ról származó 70 esztendős kro­kodilját kellett furunkulusai- tól megszabadítani. Egy indiai fakir hipnotikus álomba me­rítette a rendkívüli pácienst. A műtétet egy magyar szár­mazású nápolyi sebész végez­te a cirkusz műtővé átalakí­tott arénájában. > 4 — Ugye nem lesz kifogása j ellene, ha átmegyek a földjén? \ Szeretném megrövidíteni az \ utat, hogy elérjem a 6.45-ös \ vonatot. — Persze, hogy megenge-! dem! Sőt, ha a bikám észre- \ veszi önt, biztos lehet benne,! hogy még a 6.15-ös vonatot is 1 eléri­SVÄJC Egy svájci idegenvezető így; szól a turistákhoz Ioz Alpok-! ban: — Ez igen veszélyes hely. Vigyázzanak, nehogy lezuhan-; janak. Ha pedig már esni kéz- j denek, ne felejtsenek el jobb-; ra nézni: ritka szép látvány! í JUGOSZLÁVIA t A rendőr odakiált a gyalo-\ gosnak, aki az úttesten átha-j ladva az eget bámulja: — Ha nem oda néz, ahová \ megy. gyorsan odakerül, aho-; vá néz! ! FRANCIAORSZÄG i A feleség megmutatja férjé-1 nek az új divatlapot: — Az idén a férfiak gomb-\ nélküli inget fognak viselni. \ — Nagyszerű. Lám, én már: 25 éve a legújabb divat szerint • öltözködöm. ( el, megesküdött. hogy az iga­zat mondja. — 21 és néhány hónapos. — Pontosan hány hónapos? — Százegy — válaszolja a tanú. TÖRÖKORSZÁG Megkérdezik a könyvikeres­kedőt: — Hogy megy az üzlet? — Nagyon rosszul — vála­szolja. Akiknek pénzük van, nem tudnak olvasni, akik tud­nak olvasni, azoknak nincs pénzük. ANGLIA Egy termetes hölgy a szín­házba lépve két jegyet mutat fel az ellenőrnek■ — Tudta — szól elpirulva —. egy székben nem férek el, ezért két jegyet vettem. — Semmi kifogásom ellene — jegyzi meg a jegyszedő —, de nem lesz könnyű d'olga. A két jegy ugyanis két különbö­ző sorba szól. AMERIKA Egy fiatalember az állomás felé tartva megkéri az út men­tén álldogáló farmert: A nagyvilág tok egyezményes elnevezéssel „tengerek”*ként szerepelnek. Mibenlétüket vizsgálva, egyes kutatók már rég feltételezték, hogy a holdgömb különböző térségeinek sötét, illetve vilá­gos színe a talaj egyenlőtlen összetételével magyarázható. Most aztán kiderült: hogy az egész Hold — sötét, majdnem fekete. Ezt új vizsgálati módszerrel derítették ki. Az új módsze- j rek: a fotometria, amely a | napsugaraknak a Hold felületé- j ről való visszaverődése sajá- ; tosságait tanulmányozza; a rádiometria, amelynek révén meg lehet állapítani a hold­felület hőmérsékletét külön- • böző helyeken és különböző időpontokban; végül a rádió- csillagászat, amely a Hold által kibocsátott rádióhullá­mokat tanulmányozza. Megállapították, hogy a Hold legsötétebb körzetei a napfénynek legfeljebb 5 szá­zalékát verik vissza, legvilá­gosabb szakaszai a 15 százalé­kát. Ez sokkalta alacsonyabb arány annál, amit olyan sötét földi kőzetek vernek vissza, mint a bazalt és a diabáz. A Hold felületét borító anyag igen sötét, barnás-fekete szí­nével csokoládéra emlékeztet. Milyen háti ennek az anyag­nak a szerkezete? ■f A holdfelület hőmérsékle- ^ tének tanulmányozása meg- ^ erősíti a tudósok ama követ- í keztetését, hogy í a Hold anyaga szivacsra í hasonlít. Ezzel rokon $ szerkezetűek a földi1 vnl- í kánsalakok £ A holdtalaj hővezetőképessé- ge igen alacsony, ez pedig azt ^ jelenti, hogy e talaj jó szige- í telő képességű anyagból van. $ A rádiócsillagászati megfi- í gyelések hasonló megállapítá- 'j sokra vezettek. Mivel a rádió- ^ hullámok részben behatolnak ^ a holdtalajba, jogos az az ál- £ lítás. hogy az erősen pórusos, • £ szivacsszerű szerkezet a j ^ mélybe is kiterjed, legalább J egy méternyire. Erre a követ- ( keztetésre jutott a közelmúlt- ban Vszevolod Troickij szovjet ^ tudós a rádiócsillagászati meg- ^ figyelések alapján. ^ A holdfelület (amely a £ fénysugarak számára baráz- ^ dált és érdes) a tíz centiméte- ^ rés, vagy annál hosszabb rá­gj dióhullámokat tükrözve veri ^ vissza, akár egy fénylő anyag. ^ Ez azt jelenti, hogy a hold- í felület mikrodomborzatát al- '/ kotó egyenlőtlenségek nem nagyok és minden valószinű- ^ ség szerint néhány millimé- ^ ternyi méretűek. ^ Még nem is olyan rég sok íj csillagász azt hitte, hogy a ' Ilold látható felülete vulkáni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom