Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

re 3it HECYEi hKírfom 1963. JANUÁR 20, VASÁRNAP A földmüvesssöve tkezete szerepe a népművelésben ROSSANA PODESTA, MADÁCH IMRE leg csupán Pest megyében, a 150 ezer főnyi földműves­szövetkezeti tábornak van egy népi együttese, nyolc népitánc-együttese. két ének­kara, két fúvószenekara, négy színjátszó együttese, s négy irodalmi színpada. Ezekben az együttesekben több mint ezer állandó mű­kedvelő képezi magát, s nyújt hasznos szórakozási, művelődési alkalmat a jól szervezett fellépésekkel. A művészeti csoportokon kívül a népművelés más ágaiban is igen komo­lyak az eredmények. Pél­dául egy év atett a föld­művesszövetkezetek 450 ezer forint értékű könyvet aján­dékoztak a könyvbarátmoz- galom keretében a falusi könyvtáraknak. Segítették az olvasó toborzást is. Egy év alatt 62 esetben tartottak író—olvasó-találkozót, és a TIT szerveivel közösen 110 irodalmi estet szerveztek. Ezenkívül közel 11 millió forint értékű könyvet adtak el egy év alatt. Több száz ismeretterjesztő és szakmai ismereteiket bővítő előadást tartottak. Egy év alatt 104 alkalommal szerveztek csopor­tos színházlátogatást. Buda-'( pestre. Ezeknek a csoportos ^ utazásoknak révén 7500 em- iy bér jutott el a fővárosi szín- 4y házak valamelyikébe. Megtör- ^ tépi az is, hogy kibérelték# az egész színházat, s a művé- 'f szék csak nekik játszottak, 'f Telt ház volt! i. y Hosszan lehetne sorolni a be- 4y szédes számokat, amelyek a ^ földművesszövetkezeti népmű- ff velés tömegjellegét, tömeg- í hatását jelzik. Külön fejeze- i, tét érdemelne, hogy a bú- 'f torkiállításokkal, kozmetikai £ bemutatókkal hogyan segítik f a falusi lakosság ízlésének fej- 'f lödését. i Ma már, a kezdet hősi kar- ^ szaka, majd a kibontakozás ( évei után eljutottunk oda, \ hogy nem spontán, ötletszerű ( megmozdulások, alkalmanikén- ( ti fellángolások adják a ’>t munka zömét. Tevékenységük; céltudatos, átgondolt és szer-; ve sen illeszkedik egyrészt az^ állami népművelési szervek j tevékenységéhez, másrészt a ( többi tömegszervezet népmű-> velési programjához. Ez azon-; ban nem a lendület csőkké-: rését, hanem a munka szín-J vonalának emelését, s na-; gyobb temszerűséget jelent.; Igen figyelemre méltó, hogy { az igazgatósági ülések napi- J rendjén a kulturális tévé-; kenység más napirendi pon-j tokkal, például gazdasági' kérdésekkel egyenrangú téma- 4. ként szerepel. íj U j esztendőt mutat a nép- if tár, s új feladatok el- if végzésére készülnek a szövet-^ kezeti együttesek, népműve-^ lesi aktívák. Mi az, amiben iy most a legtöbbet tudnának se- ^ gíteni, eddigi szerepkörük bő-# vítésével? A leglényegeseb- # bet említjük. Napirendre ke-'f rült a klubosítás, mint nép-$ művelési tevékenységük vi- í szonylag új, ‘ de nagy re- 'f menyekre jogosító ága. Azit eddigi tapasztalatok szerint a if klubok igen nagy szerepet (í játszhatnak a falusi errube- if rek életében is, ha azok jól^ szervezettek, gazdag prog- 'f rammal rendelkeznek, s az ^ emberek jól érzik magukat í az azonos érdeklődésű társa-^ Ságban. A földművesszövet- 'f kezetek eddigi tapasztalatuk- ^ kai, nagy táborukkal igen 4y sokat Segíthetnének ebiben a if mozgalomban is. '. Széleskörű^ tevékenységük eredményei to- £ váblb bővülhetnének, ha se-^ gítenék felvirágoztatni ezt az iy új mozgalmat. Tenkely Miklós ^ ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\,\\\\\\\\\\ Téli utazás Hóban töprengenek a parid fák.. Tavasz volt nemrég s tél lett a világ. A zöldellő lomb rég a földre hullt. Emlék tavasz és nyár, csak lenge múlt. Harsak, tölgyek csüggedten állanak. Csend fogad köztük. A víg madarak elszálltak délre, túl a tengeren. Egy bús veréb gubbaszt az ághegyen. Az is tovább röpül, tán mag után. Alkonyba hajló csendes délután, mégse látni egy párt, egy randevút váró fiút, vagy lányt. A havas út nem vonz magányos, vagy lázas szívet. Kit erre visz dolga, tovább siet. « Utcán lucsok és sár. Itt a fák közét ma is hó fedi. Hogy nő a sötét, úgy nézem a hoidnyi fehér telet, vonatablakból, mint szép szigetet. Futó házsor. Itt-ott villany ragyog. Mellettem nő, csinos, szép. Hallgatok. Vár egy szerény szoba s hű asszonyom. Sár és gyaloglás. Majd bosszankodom. Indulni kell. A táj elém terül. S nekivágok az útnak — egyedül... büntetésre ítélik, mert mene­déket adott egy politikai ül­dözöttnek. Szabadulás? után elküldi feleségét, akinek hűsé­gében már nem tud hinni. Tel­jesen visszavonul, de 1861-ben országgyűlési képviselővé vá­lasztják. Újra tevékenyen, részt vesz a politikai és irodalmi életben, haláláig, 1864-ig. Köz­ben 1859—60-ban, a nem hi­vatásszerűen író emberek cso­dálatos. alvajáró vakmerőségé­vel megírja élete fő művét. Még halála előtt megérhette az irodalmi életet képviselő Arany János elismerését. *\ 1 ragédia műfaji meg­határozásán is sokat vitatkoz­tak, hiszen inkább filozófiai költemény, a hatalmas törté­nelmi körkép mellett is kita- pinthatóan bujkáló lírai szál­lal, mely epikus képekben mu­tatja meg az ember évezredes vándorlását. A mű nemzeti klasszicizmusunk legnagyobb alkotása, s egyben a XIX. szá­zad nagy szellemi áramlatai­nak egyik legjellemzőbb össze­gezése. A Tragédia és Goethe- Faust párhuzamot sokat vita'- íák. Függetlenül attól, hegy Goethe nyolcvan év alatt és két tragédiában összegezte csak mondanivalóját. Madách re­meke más jellegű. Művészi zökkenőivel együtt iá líraibb. . érzékletesebb, színesebb, em- berközelibb. mint a Faust- A század nagy mozgató gondola­tai az egyén és közösség sza­badságának kérdése, a fejlődés problémájának természettudo* mányos optimizmusa, az egyé­niség és kollektivitás eszméi adják a mű erőteljes gondola­ti töltését és ezeknek a kérdé­seknek és Madách életkörül­ményeiből fakadó pesszimiz­musának viaskodása a feszült­ségét. Éva változó alakja mel" Tett Ádám, az optimista kere­ső, idealizmusa és Lucifer fényhordozó realizmusa cso- dá’atos dialektikus egységet al­kot. Rövidesen a magyar mozik is vetítik a Napfény és árnyék című díjnyertes bolgár filmet szolniuk. Feri bácsi javasolta így és a KISZ-vezetőség élén­ken helyeselte: legyen a mű­sor mindenki szóralcozása. Nem jártam utána, a kér­dések voltak-e könnyűek, vagy a tagság volt olyan le­leményes, de tény, hogy a tizenkét kérdés közül tizen­egyre harmincán válaszoltak jól. írásban, természetesen, mert csak így lehetett elejét venni annak, hogy egymástól hallják meg a helyes választ a versenyzők. Ekkor tették fel a tizenkettedik kérdést, amelyet Feri bácsi javasolt a bizottságnak. Ez a kérdés pedig imigyen hangzott: „Mi­lyen fajtájú borok vannak a termelőszövetkezet pincéjé­ben ?” Na, hiszen könnyebb sincs ennél, gondolták a tagok, mert csak azt kell tudni, hogy milyen fajtájú szőlők terem­nek az öreghegyen. Irta is vígan a választ a rnég ver­senyben lévő harminc férfi, asszony, fiú és leány, de a zsűri egyik tagja, a furfan­gos pincemester csak három versenyző papírját találta megfelelőnek. Azokat szólítot­ta fel a színpadra. — Most pedig kedves tag­társak. engedjék meg, hogy gratuláljak a verseny győz­teseinek és javaslatot tehes­sek megjutalmazásukra. Hat­vanén vagyunk ebben a te­remben, tehát összesen hat­van liter bort hozunk fel ma este a pincéből. Mindenki megkapja a maga egy liter­jét, amelyet ez a három fia­talember fizet. — Micsoda? — hüledeztek az előbb még rátarti legé­nyek. — Ne bolondozzon már, Feri bácsi! — Már pedig én amondó vágyófc, hogy tőletek vpnjvk le a hatvan liter „bánáti riz- ling árát”, amelyet ma éjjel egészséggel fogyaszt el a tag­ság. Ügy bizony. Hej, lett erre harsány ka­cagás és nagy taps. kivált­képpen amikor ■ Feri bácsi elárulta a furcsa jutalom tit­kát. Gondolom, az olvasó is sejti, hogy a három fia­talember szívta titokban a slagot, csak az nem világa még, hogy miként jött rá er­re tévedhetetlenül Feri bácsi s miért pont ők nyerték meg a versenyt. A TITOK NYITJA: Feri bácsi azért maradt legutoljá­ra esténként a pincében, hogy ne lássa senki, amikor a' egyik olasz rizlinges hordó ról letörölte a krétacimkéi és ezt írta helyébe: bánáti ril­ling. Legkorábban meg azért ment reggel, hogy megint ne lássa senki, amikor azt is letöröli, majd helyébe írja a régit. így díszelgett éjjel a bánáti rizling, nappal meg olasz rizling felirattal a meg­kezdett hordó. A többit már mindenki könnyen kitalálja ... Nagyiniklós István dött, nyomozott és különféle csapdákon törte a fejét. Csakhamar azt is megálla­pította, hogy milyen időtájban . szívják a slagot a láthatatlan bortölvajok. Esténként ugyan­is előszeretettel nézte a tele­vízió Ki mit tud műsorát, és ez jött kapóra a borszerzés­hez. Hiába mondott le azon­ban egyik-másik népszerű mű­sorszámról, úgy látszik, azok is figyelték, akiknek érdekük volt ismerni az útját. Ősszel, hogy újra forrtak a borok, Feri bácsi így szólt a KISZ-titkárhoz: — Milyen KISZ-esek vágy­tak ti, Jani? Még egy Ki mit tud .műsort sem szerveztek! — Hű. de igaza van magá­nak Feri bácsi! Szervezünk is egyet szilveszterkor. Majd ad­dig gondolkozunk a kérdése­ken. Maga nem tudna kigon­dolni valami ravaszságot? — De éppen, ha akarjátok... Feri bácsinál készen volt már akkor a kérdés, de a vi­lágért sem szólt volna .arról senkinek. Ehelyett még a szokásosnál is korábban ment reggelenként a pincébe és ké­sőbb hagyta el azt este. Olyan­kor járt tehát, amikor más még nem, s amikor már nem tartózkodott a hordók közt rajta kívül. A SZILVESZTERI Ki mit tud műsort valóban megszer­vezték. Szinte az egész tag­ság pályázott a kitűzött ju­talmakra. mért falusi témá­jú kérdésekre kellett vála­csizmában menj reszlit lop­ni, hiszen csak neked van gu­micsizmád az egész faluban. Hát ilyen csavaros eszű volt már akkor is Feri bácsi. Szó, ami szó, büszke is volt arra, hogy az ő eszén nem jár túl senki emberfia. Azaz, hogy ... Egy szép napon észrevette, hogy valaki, vagy inkább va­lakik rájárnak a borra. Reg­gelre öt-tíz liter borral keve­sebb maradt valamelyik hor­dóban. Hiába ólálkodott éjje- lentne a pince körül, nem si­került rajtakapni az illegális borbarátot. FVRFANGHOZ FOLYA­MODOTT: finom homokkal szórta be esténként a pince földjét, de ahogyan őt elárul­ta, a ravasz Bacchus-imádókat úgy titkolta el — a gumicsiz­ma. Csak annyit sikerült, meg­állapítania, hogy negyvenket­tes gumicsizmát viselnek tit­kos ellenfelei, de ahhoz hason­lót legalább ötvenen hordanak a tsz-ben. Gondolta, hogy kicseréli a zárat a pinceajtón, de ezt azonnal elvetette, mert akkor nem csípheti el az éjféli mi­sézőket. Elnökhöz, vezetőség­hez nem akart segítségért fo­lyamodni, mert akkor oda a kényesen ápolt hírnév: kide­rül, hogy túljártak az eszén. így aztán egymaga mérgelő­f FORTELYOS ÖREGEMBER fyFeri bácsi, a Rákóczi Tsz pin- ^ cemestere. Vidám nótáiról és # tréfás mókáiról mindenki is- % meri. Hogy ne szaporítsam fe- 4f leslegesen a szót a népszerű $ vincellér bemutatására, el- ^ mondok róla egy jellemző tör- 4y ténetet, amely még a régi vi- if lúgban esett meg vele. £ Az uraság megengedte, hogy if a cselédek is tarthatnak egy- 4 egy tehenet, már akinek volt # hozzá tehetsége. A teheljet $ azonban etetni kellett. így mi % tűrés-tagadás, a cselédek gyak- if ran kényszerültek arra, hogy 4y az éber szérűpásztorok kiját- % Szásával szerezzék meg tehe- if neik táplálékát. Feri bácsi is 4y éjszaka hordta a cukorrépa- £ szeletet tehene jászolába. £ Egy alkalommal az intéző, if aki egyébként kedvelte az ak- iy kor is mókás, munkáját jól # érfő vincellért, így szólította if meg: if — Te Feri! Elárultak ló­it pásért! y iy — Ki volt az a huncut gnz­# ember, aki elárulta az intéző # urat?! — kiáltott fel a leg- g őszintébb felháborodással. if — Nem engem árultak el. i, hanem tégedt — válaszolt az if intéző, aki tán ma sem tudja if hogy mi volt több a talpra­esett kérdésben: együttérzés, if vagy gúny? — Na — mondta 4 végül is —, máskor ne gumi■ ■•"»"■'«'"""’‘»""»'"«."vv'vxvkwxxxvxvwvxxvvvwwwvwwwwweKWWVCvvVwW'VV A FURFANGOS VINCELLÉR A z emberek többsége, ha földműves szövetkezetről hall vagy olvas, a falusi 'bol­tokra gondol, amelyeket a földművesszövetkezetek tarta­naik fenn. 'Való igaz, hegy ezek a boltok is iöldműves- szö vetkezeti érdekeltségűek, de ezen túlmenően a föld­művesszövetkezetek még sok mindennel foglalkoznak. Egy­részt a boltokon és áruhá­zakon, vendéglőkön kívül a földművesszövetkezeti szervek bonyolítják az árumozgás má­sik útját is. Azt az utat, amelyen a falu tennék© a városba jut, A gazdasági tevékenységen kívül azonban a földművessaövetkezetek ko­moly politikai és népműve­lési munkát is végeznek. A téves képzet gyökerei talán még a felszabadulás előtti szövetkezeti mozgalom idejébe nyúlnak vissza, ami­kor a szövetkezeti szervezke­dés lényegében, tőkeszervez­kedés volt, gazdasági tevé­kenységre. A földművesszö­vetkezet azonban, mint új típusú szövetkezet, személyi tömörülés és nem tőketömö­rülés. Ez pedig alapvető különbség. A társadalomban játszott szerepét is ez hatá­rozza meg. Konkrét megfo­galmazására akkor került sor ennek az új elvnek, amikor még a koalíciós idők éveiben, a baloldali pártok kezdemé­nyezésére, megszületett ha­zánk szövetkezeti ■ történeté­iben az első szövetkezeti törvény. Ez kimondja: „A szövetkezet előre meg nem határozott számú kis gazda­sági cffyedek, társasága. Tag­jai egyéni és közös gazda­sági érdekét, valamint tár­sadalmi felemelleedését a kölcsönösség alapján hivatott előmozdítani...” Hogyan szolgálta és szol­gálja a földművesszövetke­zeti mozgalom a társadalmi felemelkedés célkitűzését? Gazdasági tevékenységén kí­vül niegalakulásának első hónapjaitól kezdve, egyik döntő feladatának, tagjai' világnézetének alakítását, művelődésének elősegítését tekintette. M ég sokan emlékeznek az első boltok „áruellátá­sára”. A boltos nemegyszer hátizsákkal a vállán indult el a háború utáni hónapok zűrzavarában, hogy sót, cuk­rot, ecetet s más, fontos- cik­keket szerezzen be. Ilyen „hátizsákos” hősiességgel és vállalkozó kedvVel indult meg a szövetkezetek nép­művelési tevékenysége is. A hajdani . népkörök, gazdakö­rök, 48-as olvasókörök rom­jain és azok hagyományaim kezdték meg a falusi embe­rek, elsősorban az újgazdák társas életének szervezését, az, eszmecserék lehetőségének- szervezését. A téli esték prog-; ramja mán az első évek-: ben sokat nyújtott. Nem egy: falusi, tanyasi ember előtt; ott tárult ki a világ, ott; tanulta meg, hogy az ői szűk portájának dolgai nem; függetlenek a világ dolgai-: tói. Az öntevékeny népi tánc-: csoportok, színjátszó együtte-: sek szervezésével, a régiek életrekeltésével szórakozási lehetőséget is nyújtottak. S ezek közül a régi csoportok közül nem egy komoly munkát végzett a helyi nép­dal, népi tánc, népszokás gyűjtésében is. Az első évek jórészt spon­tán megmozdulásaiból aztán olyan híres, és nagymúltú együttesek nőttek ki, mint a tíz éves abonyi népi együt­tes, amelyet az egész ország ismer, vagy mint a vecsési színjátszó együttes, amely­nek működése, s működésé­nek hatása túljut a község határain. Elegendő csak az elmúlt év néhány lényegesebb moz­zanatát felidéznünk, néhány fontosabb adatát megnéznünk, hogy felmérhessük a fejlő­dést. amelyet a földműves­szövetkezeti együttesek, s amelyet az egész földmű­vesszövetkezeti népművelési tevékenység megtett. Jelen­Száznegyven éve szüle­tett Madách Imre, akinek egész életművét képviselő Tra­gédiája különös sziklacsúcs­ként emelkedik ki a magyar klasszicizmus, sőt, az egész magyar irodalom hegyvonúla- tából, Bár Madách életműve költeményekből, hét másik drámából, s más írásokból áll, nevét mégis egyetlen műve, Az ember tragédiája örökítet­te meg, ma mér nemcsak a magyar, hanem a vllágiroda- jloxn számára is. Ebben a saját- Iságos remekműben a kor leg- í fontosabb problémái és az író ; magánéletének legdöntőbb ; konfliktusai szövődnek össze, soha nem ismételhető egység- ; be. ; A majdnem arisztokrata ran- i gú, Nósrád megyei alsó-sztre- i govai neves és gazdag katoli- : kus család fia korán elveszti : édesapját, s az élete végéig I gyenge fizikumú, beteges fia- ítalem-bert édesanyja neveli. A ! katolikus nevelésnek és anyja ; nyomasztó, erőszakos szerete- ; tének döntő kihatása van egész (életére. A pesti egyetemen jo- ígi és filozófiai végzettséget j saerez. majd megyéjében mint < tiszteletbeli aljegyző, részt ; vesz a politikai és társadalmi (életben. Ekkor kezdődik mély, ; a Tragédia szempontjából \ ugyancsak döntő jelentőségű (barátsága Szomtágh Pállal,aki­inek alakja, nézetei, kitapint- (hatók Lucifer szerepében, s ! akitől, illetve aikinek egy iró- ! ni kus megjegyzésétől a 'nagy jmű címét is nyerte. Meigis- ; merkedik a vidám, mulatós' ! költekező Fráter Erzsébettel. (Sok ellentmondással és érzé- (kiséggel terhes szerelem fűzi ; hozzá. Feleségül veszi, anyja (és barátja ellenzése ellenére is. (.Az anya és feleség éles ellen- ; tété. saját betegsége, amely ; miatt a közélettől is visszavo- í nul, mélyíti pesszimizmusát. (Betegsége akadályozza, hogy ; a 48—49-es harcokban részt ^vegyen, de 1852-ben börtön­a tehetséges fiatal olasz film színésznő új filmjének egyi jelenetében Hegedűs László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom