Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

«ST HfCVCi ir^rrfflp 1983. JANUÁR 29, VASÁRNAP Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) tort, 5100 traktorekét, 1109 arató-cséplőgépet és több más munkagépet kapott a mezőgazdaság, az év végéin a mezőgazdaság­ban mintegy 50 080 traktor volt. A fon tosaibb_muíkkák gé­pesítési színvonala továDb emelkedett: az állami gazda­ságokban a gabonaaratást tel­jes egészében, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben töfcfo mint háromnegyedrész­ben géppel végezték. Fokozó­dott a kapálás és kaszálás gé­pesítésé is. Az év folyamán mintegy kétszer akkora területen tele­pítettek szőlőt és gyümöl­csöst, mint 1961-ben. Az 1962. októberi állat- számilálás adatai szerint a sertések száma 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állo­mány ugyanezen időpontban meghaladta a kétmilliót és lé­nyegében ugyanannyi volt, mint 1961 azonos időpontjá­ban, a tehénállomány ezen időszakban 5,6 százalékkal csökkent 1962-ben az összes felvá­sárlás — a tervben előirány­zott tíz százalékkal szemben — 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. Az összes felvásárláson belül a vágómarha-felvá­sárlás hét százalékkal, a vágósertés-felvásárlás 22 százalékkal, a baromfi­felvásárlás 25 százalékkal, a zöldségfelvásárlás 24 százalékkal volt több, mint 1961-beai. 1962-ben gyümölcsből 33 százalékkal, borból 11 száza- zalékikal volt kevesebb a fel­vásárlás, mint egy évvel ko­rábban. Az 1962. évben a tejfelvá­sárlás ugyanannyi, a tojásfel­vásárlás tíz százalékkal keve­sebb volt, mint 1961-ben. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1962-ben kb. 215 millió ton­na árut szállítottak, és 18 milliard árutonnakilométert teljesítettek, ami valamivel kevesebb, mint amennyit a terv előirányzott. A teher­szállítás teljesítménye hat százalékkal, a távolsági utas- forgalom kilenc százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962-ben a vasúti áru- és személyszállítás — az előző évekhez’ hasonlóan — az átlagosnál kisebb mértékben (3 százalék, illeu*- 7 szá­zalékkal) haladta .***£ elő­ző évit. Ugyanakkor * teher­gépkocsin szállított áruk mennyisége csaknem 11 szá­zalékkal, a távolsági autóbu­szok utasszáma 12 százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban. A városi közlekedési válla­latok 1962-ben 1,5 milliárd utast szállítottak, két százalék­kal többet, mint 1961-ben. Az év folyamán a jármű­állomány növekedése mellett a közlekedés fejlesztését szol­gálta többek között a hat­van—miskolci vasútvonal vil­lamosításának befejezése. El­készült a Ferenc távbeszél ő- központ és több ezer állomás­sal bővítették a győri, mis­kolci és a szegedi telefonhá­lózatot. Megkezdte működé­sét a Kab-hegyi televízió- közvetítő állomás. Külkereskedelem 1962-ben a külkereskedel­mi forgalom tíz százalékkal meghaladta az előző évit. A behozatal és a kivitel egyen­lege kedvezőbben- alakúit, mint amivel a terv számolt: a tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett a kivitel 2,3 százalékkal több volt, mint a terve­zett. A szocialista országokkal az elmúlt évben tíz százalékkal, a gazdasági fejlődés útjára nemrég lépett (ázsiai, afrikai, közép- és dél-amerikai) or­szágokkal 21 százalékkal, a fejlett tőkés országokkal négy százalékkal növeltük a kül­kereskedelmi forgalmat a megelőző évhez képest. A múlt évi összes behoza­tal 56 százaléka nyersanyag és félkésztermék, 30 száza­léka pedig gép és gépi beren­dezés volt. A kivitel legje­lentősebb tételeit a gépek és gépi berendezések (37 szá­zalék), valamint az ipari fogyasztási cikkek (22 szá­zalék) képezték. Beruházások, építkezések 1962-ben beruházásokra és felújításokra együttesen — előzetes adatok szerint — ke­reken 48 milliárd forintot használtak fel, körülbelül 8 százalékkal többet, mint 1961- ben. A beruházások összege az év folymán valamivel,ke­vesebb volt, mint amennyit az 1962. évi népgazdasági terv előirányzott, de az 1961. és 1962. évi beruházások együttesen meghaladták a má­sodik ötéves terv első két­évi előirányzatát. Az év folyamán a beruházások továbbra is elsősorban az ipari termelés bővítését szol­gálták: 1962-ben az ipari beruhá­zások összege mintegy 16 mil­liárd forint volt, az összes beruházások 44 százaléka. A mezőgazdaság fejlesztésére az év folyamán kb 6 milliárd forintot forditottak, ami az összes beruházások körülbe­lül 17 százaléka volt. 1962-ben a népgazdaság ál­lóalapjainak bővítésére szá­mos új beruházást helyez­tek üzembe. Az ipar és az egész nép­gazdaság növekvő energia­szükségletének kielégítését szolgálja a szocialista or­szágok közötti nemzetközi együttműködés fokozásának keretében 1962-ben üzembe­helyezett „Barátság” olajve­zeték és a „Béke” villamos- energia-távvezeték újabb sza­kasza. Elkészült az új orosz­lányi erőmű első' 50 MW teljesítményű gépegysége. Az Ózdon épített két új mar­tinkemence az ország acél­termelő kapacitását évi 160 000 tonnával növelte. Megkezdte termelését a Sal­gótarjáni Acélárugyár kor­szerűsített hideghengerműve. A magyar alumíniumfeldol­gozó ipar bővítésére 1962- ben üzem behelyezték a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű présművét és a Kőbányai Könnyűfémmű alumíniumfó­lia üzemét. Az év folyamán több új létesítménnyel fej­lesztették a könnyű- és az élelmiszeripart is: befejező­dött például a könnyűipar egyik legnagyobb beruházá­sa, a Dunaújvárosi Szalma- cellulózegyár. Bővült az egészségügyi és a kulturális hálózat is. Üj tbc-gondozóintézet épült Budapesten, új rendelőinté­zet Edelényben. Számos új bölcsőde, óvoda és napközi otthon épült. Általános is­kola épült Budapest több ke­rületében, Miskolcon, Győ­rött, Szombathelyen, Ceglé­den, Kislerenyén stb. Élel- miszeriparitanuló-otthon épült Budapesten a XIV. kerület­ben, szlovák diákotthon Bé­késcsabán. Kollégiumot épí­tettek Debrecenben az egye­temi hallgatók, Esztergom­ban a szénbányászati tech­mezőgazdaságS termeléssel és az idény eltolódásával össze­függésben a zöldség- és gyü­mölcsáraik mind az üzletekben, mind a piacokon az év nagy részében magasabbak voltak, mint 1961-ben. Ez az áremel­kedés 1962-ben az összes élel­miszerárak árszínvonalát mintegy 2 százalékkal ma~nö- velte. A délisvümölcsök, a ká­vé és a csőikéi ádé árának 1961. december 10-én elrendelt csökkentése, valamint a sör és a cigaretta árának növelése 1962-b?n összességében ki­egyenlítette egymást. Előzetes számítások sze­rint a munkás és alkalma­zott keresők reálbére 1902- ben átlagosan egy száza­lékkal, az egy főre jutó reáljövedelem két száza­lékkal haladta meg az 1901. évi szintet, ami valamivel kevesebb, mint amennyivel a terv számolt. A parasztság fagyasztásának reálértéke — előzetes számítá­sok szerint — az előző évi szinten maradt. A .kiskereskedelmi forgalom 10"2-ben — folyóárakcn szá­mítva — 4.8 százalékkal /volt nagyobb az lí>61. évinél. A forgalom növekedése egészé­ben véve nw/elelt a tervben előirányzottnak; a tervezettnél nagyobb volt az élelmiszerfor­galom és kisebb a ruházati forgalom. Áz élelmiszerforgalom — összehasonlítható árakon szá­mítva — körülbelül négy szá­zalékkal haladta meg az 1981. I évit. A kiskereskedelem 19<!2-bgn mintegy 15 százalékkal több tartós fogyasztási cikket (bú­tort, tárművet, háztartási gé­pet, televíziót stb.) adott el, mint MXH-ben. Ruházati cik­kekből ugyanakkor a lakosság vásárlása mem érte el az 1961. évit. Az év folyamán a lakosság takarékbetét ál’ománya körű i- be’ül 2.1 milliárd forinttal nö­vekedett és 1962 végén elérte a 8,3. mi'.liárdot. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága A társadalombiztosítás és az egészségügyi hálózat 1962-ben tovább bővült, Az év folyamán a társa­dalombiztosításba bevon­tak száma 200 900-rel emelkedett és ennek nyo­mán a társadalombiztosí­tás a lakosság több mint 95 százalékára terjedt ki. A nyugdíjasok és járadékosok száma egy év alatt 100 000-nel emelkedett: az év végén több mint 9S0 000-en részesültek nyugdíjban, illetve járadék­ban. A kórházi ágyak száma 1500­j zal, az orvosok száma több mint 600-zal nőtt. A csecse- I mők és gyermekek szakorvosi 1 ellátása érdekében folytatódott a gyermekorvosi körzetek ki­alakítása: számuk az év folya­mán 125-tel (40 százalékkal) nőit. Az egészségügyi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolta az év eleji influenzajárvány, amelynek során a lakosságnak körülbelül egynegyede megbe­tegedett. A bejelentett szövőd­ményes influenza-megbetege­dések száma 1962-ben az 1961. évinek több mint ötszöröse volt. A járványnak hatása ! volt a hiányzásokra és a ha- i landóságra is. 1962-ben tovább fejlődött az 1 oktatás és a lakosság kulturá­lis ellátottsága is. Az 1961— 62-es tanévben az általános iskola VIII. osztályát több mint 140 00Q-en végezték el, a középiskolákban közel 47 000- en tettek érettségi vizsgát. Az 1962—63-as tanévben az ország lakosságának egyötöde, mintegy kétmil­lió fő részesül rendszeres oktatásban. A középiskolák nappali, esti és levelező, tagozatain tanulók száma az idei tanévben meg­haladja a 330 000-et, csaknem egyötödével magasabb, mint az előző tanévben volt. Szá­mos újtípusú — az 1962—63. tanévben indult — »felsőokta­tási intézménnyel (főiskolával) bővült az oktatási hálózat. A felsőoktatási intézmények hall­gatóinak száma 67 300 fő, 14 000-,rel, 26 százalékkal több, mint az elmúlt tanévben volt, ezen belül a nappali tagoza­tokra 5700-zal többen járnak. Szakmunkás tanulóképzésben 1952—6.?-ban 144 000-en vesz­nek részt. 1962-ben a kiadott művek száma meghaladta a 22 000-et, példányszámuk a 63 milliót Az év folyamán 3500 új könyv je­lent meg. A televízióelöl izetek szá­ma az elmúlt évben 118 ezerrel (58 százalékkal) emelkedett és elérte á 324 ezret. Emellett növekedett a rádió­előfizetők száma is. 1962-ben 467 000 külföldi ér­kezett hazánkba, 39 százalék­kal több. mint az előző évben. Külföldre 455 C00 magyar ál­lampolgár utazott, 22 százalék­kal több, mint 1961-ben. ,A szakszervezeti üdültetés­ben részt vevők száma (185 000 felnőtt és 37 000 gyermek) az előző évhez képest 12 száza­lékkal nőtt. Budapest, 1963. január hó 20. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készülődés a tavaszra A kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetben egy esz­tendő . alatt olyan jól felszerelt műhelyeket létesítet­tek, hogy ott mindennemű javító munkát elvégezhetnek. Stiglácz Károly műhelyvezető alkatrészt traktorokhoz esztergályoz a A tbrmelőszövetkezet kilenc erőgépe közül hetet javítanak ki a télen. Cser Benő szerelőnek Teplánszky István trak­toros segít a javításban. Csattog a kalapács! Szükség lesz tavasszal a kerékszegekre • is. Fazekas Mihály kovácsnak Szabó Géza ver rá* a vasra (Mihók felv.) ^xxxxxxxxxxxxxXXXXXNSXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXVVNXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXX'VSVXXXXVXXXV-OevVXCXCXOSXXXXVXXXXXXX'' ^ Hej. az a régi jó világ! (I.) I-----------------------------------------------------*----------------------­(Amikor én főhercegi szárnysegéd voltain A lakosság jövedelmei és vásárlásai lamelyik jelölt politikai né­zeteit és verbuválták szá­mára • a szavazópolgárokat, kiás meg abban a remény­ben támogatta éjjel-nappal a jelöltet, hogy ha képviselő lesz belőle, majd' visszaszol­gálja a buzgalmát, beszerzi valami jó állásra, esetleg trafik-, vagy 'kocsmaenge­délyt jár ki neki. Megint más abban a reményben ügykö­dött valamely párton, hogy sok éves hűsége jutalmakép­pen maga is hivatalos je­löltté avanzsál még egyszer, talán már a legközelebbi vá­lasztáson. Szó\al matenáljs érdekek mozgatták a korteshad zö­mét, noha tagadhatatlan, voltak azért — főleg az el­lenzéki oldalon — meggyő- ződéses kortesek is. Túlzás lenne persze az utóbbiak mindegyikéről valami világ­nézeti meggyőződést felté­telezni, de általában apáról fiúra öröklődött a minden­kori kormány elleni gyűlö­let. Hiába no, ellenzéki or­szág voltunk és ezt a leg­jobban igazolja, ami annak idején a túrái válsztókerü- letben esett meg velem Kő­kén, amikoris egy j^írni már alig tudó nyolcvankét esz­tendős öreg polgárt, hogy voksolhasson, autón vittem a szavazóhelyiségbe. — Aztán bácsikám, ugye tudja, kire kell adni a vok- sát? — kérdeztem tőle út­közben. — Már hogy én ne tud­nám, kérem, hiszeg én leg­alább tizedszer szavallok és mindig az ellenzékre! Mert én kérem másra soha sem adtam még a szavam! — Ez bizony szép dolog, de még szebb lenne, ha megérné még, hogy az ellenzék győzne, az jutna kormányra, aztán ar­ra adhatná a szavazatát. — Micsoda?; Még hogy az ellenzék jutna kormányra? No. én akkor meg ellene vok­solnék, mert én, úgy nézzen rám az úr. tisztességes, becsü­letes magyar ember vagyok, so­ha se szavalltam, de amíg élek, soha sem szavallok más­ra, csakis az ellenzékre. Ekkora ellenzéki meggyőző­dés azért mindenkit nem he­vített. de az a négy férfiú, aki két járművön 1931. június 29- én kora reggel elindult Buda­pestről a ráckevei választóke­rületbe. mindenesetre megrög­zött ellenzéki volt. Akármi egyéb meggondolás is vitte őket erre az útra, Bethlen Ist­ván immár tízéves kormány­zatát ártalmasnak tartották ország és nemzet, a nép szá­mára. Baloldaliak voltak, ahogy ezt a szót akkoriban ki­fejezetten jobboldali ellenzé­kieken kívül a szociáldemok­ratáktól kezdve — kik szélső­balnak számítottak — minden más ellenzékire vonatkoztat­tak honunk politikai fórumán. Ilyen értelemben tekinthető baloldalinak a ráckevei jelölt, Dinich Ödön is. akinek tá­mogatására vonult fel ez a kisded sereg. Máskülönben Dinich az ellenforradalom ide­jén lépett politika,- pályára és kezdetben kifejezetten a jobb­oldalon. úgyszólván jobbszél- sősködött a kormány zászlaja alatt. Dehát ugyebár változ­nak az idők és a meggyőződé­sek. különösen, ha valahogyan kiesik a jelölt a kormány ke­gyéből és nem számíthat többé választási gépezete segítségé­re. Átevickél ilyenkor ellen­zéki vizekre, jelien esetben a kisgazda Pártba. ✓ A négy kortes közüI tam, az ellenzéki újságírón kívül egynek sem volt fix jö­vedelmet biztosító egziszten­ciája még akkori értelemben sem. Az őszhajú. a legidősebb élvezett ugyan hadirokkant százados létére valami csekély- nyugdíjat. Azt próbálta fan­tasztikus szabadalmak értéke­sítésével megtetézni és hihető­leg a segítségével megválasz­tott kénviselőtő! üzletei szá­mára sikeres közbenjárást re­mélte és vetette b°’° magát -a választási harc kellős közepé­be. A másik most készült a politikai pályára, öt esztende­1 Mosl már olyan * időket ! élünk, hogy az embernek még ! a részletes életrajzából sem ! kell feltétlenül kihagynia í egyet-mást, ami vele a régi í múltban megesett. így hát be- ! szélhetek róla, voltam én ! már életemben kérem, fő- í hercegi szárnysegéd is. És ! ezt annál ■ is inkább megte- j hetem, mert hiszen még az ; olyan főbenjáró bűncselek- - mény, mint aminő a gyilkos- ! ság is, gondolom, húsz esz- ! tendő múltán elévül, a szó- í ban forgó díszes hivatalt pe- í dig, ez év júniusában lesz (annak éppen harminckét í esztendeje, egyetlen nap ko- ! ra reggelétől deléig visel- ; tem. Ami viszont a főherce- \ get illeti, aki mellett szárny- í segédeskedtem, hát arról se $ hallgathatom el. hogy őfen- / sége sem viselte hosszabb J ideig a magas címet és ran- £ got. Ellenzéki kortesek vol- \ tunk ugyanis az 1931-es ^ júniusi országgyűlési válasz- £ tások idején. Sokféle-fajta kortes ter- mett akkor a magyar poli- £ tikai élet televényén, de ^ még a szikesén is. közü- /// lük bizony sokan, mi taga- J clás benne, jó pénzért, vagy ^ csupán a bőséges ingyen­2 eszetniszomért hirdették va­1962-ben a lakosság pénzbe­vétele (a munkabérek, a pénz­ben kifizetett munkaegység- részesedés, a nyugdíjak, a táp­pénz, a családi pótlék, a nye­reségrészesedés, az állam.köl- csön-visszafizetés és vala­mennyi egyéíb pénzbevétel) 4,2 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A pén zjövedelmek növeke­dése mellett — a kedvezőtlen niKum tanulói szamara. 1962-ben az állami építő­ipar túlteljesítette 1962. évi lakásépítési tervét és 5 szá­zalékkal több lakást épí­tett, mint 1961-ben. A beruházások műszaki, gazdasági előkészítése, a ter­vező intézetek munkájának tervszerűsége 1962-ben sem volt kielégítő. A beruházások-építkezé- sek megvalósítási ideje valamivel csökkent ugyan, de még mindig jóval hosszabb a műszakilag indokoltnál. Több esetben hátráltatta a beruházások üzembehelyezé­sét a gépi és technológiai berendezések szállításának el­maradása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom