Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R ' * . t _ J Aj* ” VII. ÉVFOLYAM, 2. SZÄM 1983. JANUAR 4, PÉNTEK Mozog a föld a Malomtószélen Ügy látszik, a Malomtószél rendezése és az Ifjúsági park kialakításának ügye a lassú társadalmi munka területéről átlendült a sokkal komolyabb megoldás felé. Tizennégy mar­kos kubikos, a Gerje—Per je társaság Szabó Imre-brigádja három hét óta* végzi a talaj- egyengetést, s a nagy terüle­ten már csak három domb várja az eltakarítást. Az út mellett körülbelül öt­ven négyzetméteren korcso­lyapálya. Nemcsak a környék fiataljai sportolnak itt, ha­nem sokan jönnek a vá­ros közepéről is. — Mi magunk csináltuk a pályát — mondja mosolyogva Diószegi Pista. — Láttuk, hogy a víz befagyott, a jég olyan erős, hogy megtart ben­nünket. Másnap vagy tizen­öten nyírfasöprűvel vonul­tunk ki, szépen letakarítottuk a jeget, és ezzel el is készült a pálya. — Vagyis társadalmi mun­ka? — Igen — bólint a legény­ke. — Megcsináltuk, mert magunknak csináltuk. Érméi egyszerűbben és szebben még senki sem fogal­mazta meg a társadalmi mun­ka lényedét. Néhány lépéssel arrébb csil­lék csikorognak. A téglagyár nagylelkűen rendelkezésre bocsátotta a használaton kí­vüli kocsikat és a pályát. — Óriási segítség ez ne­künk — mondotta Szabó Im­re brigádvezető. ■— Nagymér­tékben csökkenti a nehéz fizi-' kai munkát. — Igen hasmos segítség volt az, hogy a gépjavító vál­lalat markológépe két napon keresztül itt dolgozott. Indokolt a kérdés, hogyan kerültek ide a Malomtószélre a Gerje—Perje társulat dől- | gozói. — Egész éven át van szer­ződéses munkánk a város és a járás területén. Átokásás, csatornatisztítás, átereszek gondozása, szóval általában minden olyan talajmunka, amely a vízilevezetéssel kap­csolatos. A Malomtószél ren­dezésének egyik legnagyobb feladata a terület elegyenge- tése. Be kell temetni a gödrö­ket, és el kell hordani a dom­bokat. Ezt csináljuk most, és ezt a munkát eddig folytat­juk, amíg az idő engedi. Gya­korlatilag' 10—12 fok hidegig megy a munka. •— Jelenleg a csónakázó he­lyét készítjük el, és ennek során körülbelül 700 köbmé­ter földet mozdítottunk meg. —sí— Gyümölcsfáink védelmében Szinte országszerte tapasz­talható az a megélénkülő ér­deklődés, amely egyre több gyümölcsfát igényel. Az álla­mi faiskolák szinte alig győ­zik kielégíteni az igényeket. Ez természetesen azt is ered­ményezi, hogy a gyümölcsfák megszaporodásával — szapo­rodnak a fák kártevői is! > A Földművelésügyi Minisz­térium rendelkezése értelmé­ben most intézményesen kí­vánnak gondoskodni a gyü­mölcsfák védelméről. Nem­csak a zárt telepítésű gyümöl­csösökben, hanem a szórvá­nyokban és házikertekben le­vő gyümölcsfákról is. Megen­gedhetetlen ugyanis az, hogy egyes helyeken lelkiismerete­sen irtják a fák kártevőit, más helyeken pedig a nemtörő­BeaSesetet okozott a földelés nélküli pénztárgép dömség következtében szinte tenyésztik a férgeket. Az így előálló kár szinte felbecsülhe­tetlen, amelynek gátat kell vetni. A járási tanács mezőgazda­sági osztályán a napokban már értekeztek is az illetéke­sek. A terv szerint megfelelő mennyiségű permetezőgép és permetlé lesz majd rendelke­zésre bocsátva, de szó van ar­ról is, hogy brigádok alakul­nak, amelyek sorjában elvég­zik a védekezés munkáját az egyes községekben s a váro­sokban is, termőfaegységen- ként megállapított díjért. örömmel üdvözöljük ezt a kezdeményezést és reméljük, hogy ezt a bizonyára legol­csóbb védekezési módot min­den gyümölcsfatulajdonos szí­vesen veszi igénybe — már a kora tavasszal! V. Megrendítő hír szaladta kö­rül a várost karácsony előtt. A papírbolt pénztárosát áram­ütés érte és kórházba szállí­tották. Az esetnek szerencsére nem lőtt súlyosabb következménye, a tanulság okából azonban kénytelenek vagyunk a do­loggal részletesebben foglal­kozni. A 220 voltra való áttérés so­rán a papírbolt, de minden bolt pénztárgépét földelni kellett volna. A magasabb feszültség kétség­telenül veszélyesebb és a föl­delés a veszélyt nagymérték­ben csökkenti. A munka el­végzését elmulasztották. A gép több esetben megrázta a pénz­tárgép kezelőjét, áld ilyen esetben átmenetileg kikapcsol­ta a gépet az áramszolgált&tás­EV VÉGI VISSZAPILLANTAS Ahogy a sporttudósiló látta Ismét egy évvel öregebbek lettünk. Már 1963-at írunk, de mégegyszer és utoljára visszapillantunk röviden: ho­gyan is történt? A sporttudósítók ilyenkor hosszú-hosszú fejtegetéseket írnak az egyes sportágakról, sokáig mérlegelik az elért eredményeket. Ez helyett mi röviden átszaladunk az ösz- szes ceglédi sportszakosztá­lyon, megállapítjuk, melyik milyen helyzetben van és mi a hiányosság. Kezdjük talán az atléták­kal. Köztudomású, hogy at­létikai szakosztályunk a me­gye legeredményesebb atlétáit adja. Jó néhány igen tehetsé­ges atlétánk van, akikhez könnyen fölzárkózhatnak a szorgalmas fiatalok. Itt te­hát nincs baj, csak így to­vább. Asztaliteniszezőink jelenleg az NB II középmezőnyében tanyáznak. Tőlük sokkal töb­bet várunk. Talán baj van az utánpótlással? Valószínű. Bizonyítja ezt a megyei tízek bajnoksága, ahol, főleg a fia­talok, nem szerepeltek kielé­gítően. Itt az alkalom, az új évben lehet javítani! Sok szó esett az elmúlt időszakban a ceglédi birkó­zókról. Keresték a nagy visszaesés okát, szerettek vol­na segíteni. Szerintünk a kevés verseny az oka a (hát­ramaradásnak. Az új esz­tendőben ezen a téren is Javítani kell. még akkor is, ha nem a birkózókon múlik. 1963-ban ismét szeretnénk ott lenni az osztályozón — mondották a kézilabdázók, amikor a jövő évi tervek­ről kérdezősködtünk. Erősen fogad koznak, hogy az új év­ben megvédik a bajnokságot, és ami 62-ben nem sike­rült az osztályozón, behoz­zák 63-ban. Labdarúgóinknak is van mit törleszteni 1962-ért. Még semmi sincs veszve, hiszen egy fél bajnoki idény hátra van! Fiatal gyeplabdázóink sok, értékes győzelmet szereztek, és gazdagították városunk sportsikereit. 1963-ban is ezt szeretnénk látni tőlük. Ökölvívóink megmutatták, hogy Cegléden is vannak „kemény öklű fiatalemberek”. Szép győzelmi sorozatot ér­tek el, sajnos, legtöbbször „barátságosan”. Az új évben erről is gondoskodni kelle­ne és benevezni a ceglédi ökölvívókat CSB-be. Tekézőink úgy az NB I- ben, mint az NB II-ben ko­moly szerepet játszanak. Mél­tán mondhatjuk, hogy váro­sunk legeredményesebb spor­tolói a tekézők. A tornászok többször bebi­zonyították, hogy felfelé ível Cegléd város tornasportja. 1963-ban nekik is lesz al­kalom a feljebbjutáshoz. Úszóink és vízilabdázóink a vártnak megfelelően sze­repeltek. Mint ismeretes, ví­zilabdázóinkat „egy hajszál” választotta el az NB II-be jutástól. Megpróbálhatják 63- ban Is! Vívóink, a Vasutas Kupá­ban úgy, mint jó néhány országos versenyen, bebizo­nyították, hogy jó kezekben van városunk vívósportja. Végére értünk. Megállapít­hatjuk, hogy itt-ott van még „sebezhető pont“, kell még javítani. Az új év módot ad a javításra, csak cselekedni kell! Fehérvári János ból és néhány napon keresztül kézzel üzemeltette. Legutoljára november hó­napban történt hasonló eset mire a vállalat területi ellen őre megkérte a vállalat egyik szakemberét, hogy kapcsolja ki a gépet és felhívta a bolt vezetőjét, hogy a gép földelé­sét sürgősen végeztesse el. A bolt vezetője ajánlott levét ben kérte a vasipari ktsz-t, hogy ezt a különjben jelenték­telen munkát sürgősen végez­zék el. A vasipari ktsz azonban olyan túlterhelt hasonló mun kákban, hogy a mai napig ezt a földelést nem tudta elvégezni. Nem sikerült kideríteni, hogy erről a szövetkezet értesítet te-e a papírboltot azzal, hogy a munkát mással, szakképzett kisiparossal végeztesse el. Még kideríthetetlen körül­mények között a karácsonyi csúcsforgalomra való tekin­tettel egy ipari tanulóval be­kapcsoltatták a gépet, s a sze­rencsétlenség a karácsony előt­ti napokban megtörtént. Mi a véleménye az Áram­szolgáltató Vállalatnak? — Minden erőlködésünk el­lenére is sorozatos visszaélé­sek vannak az áramszolgálta­tás terén — mondotta Paulo- vics Imre, a DÁV ceglédi üzemvezetője. — A 220 volt­ra való áttérésnél minden fo­gyasztót, természetesen a vál­lalatot is nyomatékosan fi­gyelmeztettünk a 220 volttal való üzemelés veszélyére és ezt a figyelmeztetést minden­ki aláírásával igazolta. Külön előadást tartottunk a vállalati villanyszerelők és a kisiparo­sok számára. — Üjabban mindé» új berendezést szi­gorúan felülvizsgálunk és csak akkor kapcsoljuk be, ha mindent rendben talá- lurik. Sajnos, a fogyasztók nem je­lentik be nálunk az új beren­dezések beszerzését. Engedély nélkül használják a főzőlapo­kat, hűtőszekrényeket, boyle- reket, pedig helyes lenne még a bejelentésre nem kötelezett berendezések vásárlásánál is felkeresni a vállalatot, hiszen a mosógép, facsaró, vasaló használatával kapcsolatban is tudunk tanácsokat adni. — Tudunk arról, hogy mi­lyen súlyos balesetet okozott a pénztárgép a papírboltban. Ezeket a berendezéseket föl­delés nélkül használni szigo­rúan tilos és életveszélyes. Már az első rendellenességnél ki kellett volna kapcsolni a gépet az áramszolgáltatásból és csak akkor lett volna sza­bad újra bekapcsolni, amikor az óvóin.tézkedések megtör­téntek. Nagyon sajnálatos eset és helyes lenne, ha ennek a tanulságát az érdekeltek levonnák. Hogy ezen a vonalon rengeteg a tennivaló, azt elsősorban mi tudjuk. CSAK ANNYI UDVARIASSÁGOT... amennyit magadnak megkí­vánsz! Igaz, hogy ez általában a kereskedelmi dolgozók jel­szava és naponta örömmel ta­pasztalhatjuk, hogy az udva­riasság területén nincs is baj. Nagyon jó lenne, ha ez a jel­szó vonatkozna mindazokra, akik emberekkel foglalkoznak munkájuk során. A napokban a Sport- és Já­tékszerboltban jártam és ke­rékpáromat a bolt előtt egy fához támasztottam. Nagyon siettém és őszintén szólva, ész­re sem vettem, hogy a közel­ben kcrékpármegőrző is van. ő azonban észrevett. Igen durván, nem ismételhető sza­vakkal hívta fel magára a fi­gyelmet, s azt hiszem, nem le­het azon csodálkozni, hogy azért sem tettem le hozzá a kerékpáromat, hanem odébb' vittem egy fához. Nem sajná­lom az egy forintot, még ak­kor sem, ha csak egy fél perc­re szaladok be az üzletbe, de elvárom, hogy udvariasabban figyelmeztessenek, illetve hív­ják fel a figyelmem a megőr­zőre. Ügy hallottam, ismerő­seimtől, hogy ennél a megőr­zőnél másokkal kapcsolatban Is előfordult az udvariatlan­ság,- Egy bosszús kerékpáros — — Elkészült és ma adják át a ceglédi Kossuth Termelő- szövetkezet 20 kw-os villany- vezetékét és transzformátor­állomását.- A Ceglédi Városi Tanács vb. építési és közlekedési szol­gáltató részlege megkezdte az állami váll álatokkal és lakás- szövetkezetekkel az 1963-as évi szemételszállítási szerződé­sek megkötését. — Kollár Károlyné Cegléd, Teleki utca 21. szám alatti la­kos ittas állapotban botrányo­san viselkedett, ezért a sza­bálysértési hatóság százötven forintra büntette meg. — Az Állatforgalmi Válla­lat 1400 darab sertéssel túltel^ jesítette évi tervét, — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet az 1963-as évre 1300 darab sertésre kö­tött szerződést. — A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezet 800 darab rántani való csirkét adott át a Barneválnak. — A ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezet a napokban adott le 56 darab hízott mar­hát az Állatforgalmi Vállalat­nak. — A termelőszövetkezetek­ben megkezdődtek az év végi leltározások. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetből jelentjük Tsz-akadémia kezdődött a vezető beosztásban dolgozók részére. A hallgatók 12 elő­adáson különböző termelési és politikai kérdésekkel ismer­kednek meg. 30 hold új szőlő telepítését tervezik tavaszra. Köszönetét mondunk a városi tanácsnak azért, hogy végre erélyes rendeletekkel és jól szervezett munkával ren­det teremt a Malomtószélen. Mennyivel szebb lesz a virág­gal beültetett környék. Na­gyon örülünk neki, alig vár­juk, hogy tavasz legyen és a gyönyörű virágokat láthassuk mocskos, bűzös víztócsák he­lyett. Sajnos, azonban már előre van félnivalónk is. A malomtószéliek az évek folya­mán hozzászoktak a baromfi­tartáshoz és ez nem utolsósor­ban hozzájárult a környék rendetlenségéhez. Tudjuk azt, hogy p Malomtószél rendezése nem egv környékbelinek nem nagyon tetszik, mert nem tud­ja tovább nevelni a nagy fal­ka libát és csirkéket. Remél­jük. hogy a tanács a rendele­téinek betartását itt is eTlen- őrizni fogja és eljár azokkal szemben, akik továbbra is ki­engedik állataikat az utcára. Egy olvasó «■ Elkészült a IV. üzemegység­ben egy 60 férőhelyes tehénis­tálló. A közös gazdaság területén négy helyen folyik politikai oktatás, több mint 70 részve­vővel. A közös gazdaság 2200 da­rabos juhállományát 8 jól képzett juhász látja el. Mozgalmas élet várható a Cifrakerti ÁJlami Gazdasága ban a jövő héten, ugyanis 6—12-ig a KISZ városi bizott­sága itt rendezi meg a szoká­sos évi t árfolyamot. — Elsősorban a politikai to­vábbképzés lesz a feladat, a VIII. pártkongresszus anyagá­nak feldolgozása, az 1963-as évi feladat ismertetése és az Ifjúság a szocializmusért moz­galom szervezésének fokozása — mondotta többek között Molnár József, a KISZ vb- titkára. — Kik és hányán vesznek részt a tanfolyamon? — A tanfolyamon részt vesznek a városi és járási KlSZ-titkárok több mint hat­“vaman. A -teljes ellátásról mi gondoskodunk. — O V. — — A kőröstetétleni könyv­tár bővítésére a megyei könyvtár biztosította a pénz­összeget, így korszerű könyv­tár áll majd az olvasók ren­delkezésére.1 — Cegléden jelenleg 3800-an részesülnek közétkeztetésben állami, szövetkezeti, üzemi és tanácsi konyhákon. — Bene János Jászberényi út 382. szám alatti lakos a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság tulajdonát képező akácfát kivágta és azt eltulaj­donította, ezért 300 forint pénzbírságot kapott. — A MÉK a város és .’árás területén az összes termelőszö­vetkezetekkel megkötötte a szerződést. — A ceglédi erdészet eddig 2500 köbméter fát termelt ki, amiből a környékbeli TÜáEp­eknek 160 tonna tűzifát szál­lított le. — Albertirsám, Jászkaraje- nőn és Kocséron tíz előadás­ból álló ifjúsági előadássoro­zat indult be. Tízhónapi börtönbüntetést kapott a megrögzött csaló Telek Bálint, abonyi lakos a pénzszerzés nagyon eredeti módját választotta. Otthagyta a kufcikosszerszámait és munka helyett úgy próbált pénzt sze­rezni, hogy naiv embereknek azt mesélte: terményt akar el­adni igen olcsó áron. Hamarosan ráfizetett üzel- meire. Az abonyi rendőrség rajtaütött és november 5-én a ceglédi járásbíróság büntető tanácsa előtt felelt űzőiméiért. A tárgyalás után néhány perccel betért a Kazinczy ut­ca 1. sz. alá. ahol tudomása szerint termelői áron bort kap­hatott. Az első fél liter után megeredt a szava és elmondot­ta Hartyányi Jánosnak, hogy huszonöt mázsa kukoricája lenne eladó, amit a felesége, mint termelőszövetkezeti tag termelt. Igen méltányos árat Kért, 190 forintot, amit a pia­ci árakat figyelembe véve Hartyányi nagyon is elfogad­hatónak talált. Annyira ment a bizalom terén, hogy Telek Bálint markába nyomott ezer forintot foglalónak. Telek Bá­lint is sokat adott a látszatra cs a nagylelkű vevő markába nyomta a személyi igazolvá­nyát. Ami biztos, az biztos. Másnap jött a meglepetés. Hartyányi fuvarost fogadott és áthajtalott a terményért. Telek Bálint szomszédai azonban fel­világosították, hogy nem ez volt a szomszéd első csalása. December 23-án tárgyalta a Ceglédi Járásbíróság büntető .tanácsa Telek Bálint ügyét és jogerősen 19 hónapi börtönre ítélte a dologkerülő kubikost. Hartyányi pedig elgondolkod­hat azon, vajon érdemes-e „mélyen leszárított áron” vá­sárolni olyan embertől, akit soha életében nem látott Jelenet a Királyi gyermekek című, magyarul beszélő \ NDK-filmből

Next

/
Oldalképek
Tartalom