Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

WJT merit 'zJCírhm 1963. JANUÁR 16, SZERDA X IFJÚSÁGI KLUB ALAKUL DABASON A datoasi járási művelődési ház keretében a KISZ és a művelődési ház közös szerve­zésében a már meglévő mű­velődési klub mellett ifjúsági klubot szerveznek, ami nagy népszerűséget váltott ki a dabasi fiatalok körében. Amint ezt Kosa Sándor KISZ- titkártól megtudtuk, az if­júsági klub színes, változa­tos programmal várja az ér­deklődő fiatalokat. Többek között szerepel terveikben egy öt részből álló előadás- sorozat a modem ember er­kölcséről, foglalkozni kíván­nak az élet keletkezésével és segítséget kívánnak nyújta­ni a fiataloknak ahhoz is, hogy eligazodjanak az „il­lik — nem illik” bonyolult ismeretkörében. Az ismeret- terjesztő előadásokon túl filmvetítések, táncos klubes­tek, sport élménybeszámolók és kozmetikai bemutatók sze­repelnek a tervben. Február 7-ig elkészül a végleges névjegyzék Mit keii tenniük azoknak, akik kimaradtak az ideiglenes választói névjegyzékből ÜNNEPSÉG KODÁLY ZOLTÁN TISZTELETÉÜL Kifüggesztették az ideigle­nes választói névjegyzékeket és a tanácsok hivatalos he­lyiségeiben ugyancsak • köz­szemlére tették a szavazásra jogosultak listáját. A tanácsi szervekhez már az első na­pon sokan fordultak azzal a kérdéssel: mit kell tenniük azoknak, akiknek neve vala­milyen okból nem szerepel a jegyzékeken? Az illetékesek ezzel kap­csolatban. elmondták, hogy az érvényes jogszabályok sze­rint az ideiglenes névjegy­zékből történt törvényellenes kihagyás miatt az érintett ■ személy, a névjegyzékbe tör- I tént törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogás-1 sál élhet. Az ilyen termé­szetű felszólalásokat á köz­ségi, a városi, illetve a vá­rosi kerületi tanácsok vég­iHárom hét Kubában Hazaérkezett a Kubában járt magyar írókiildöttség A Kubában járt és a na­pokban hazaérkezett magyar íróküldöttség vezetője, Tatay Sándor a delegáció útjáról és tapasztalatairól beszámolt az MTI munkatársának. — Látogatásunk — mondot­ta — nagyon izgalmas idő­szakra esett. Akkor fejeződött be — mi a végszóra érkeztünk — az első kulturális kongresz- szus. A havannai Chaplin Színházban Dorticos elnök több ezer főnyi hallgatóság előtt mondott beszédet a kongresszus utolsó napján. Mély benyomást gyakorolt ránk az a lelkesedés, amely- lyel a kulturális forradalom eredményeit fogadták a rész­vevők. Végigutaztuk az országot, Havannától Santiagói" — ami több mint ezer kilométer. Több várost megnéztünk, sok emberrel beszélgettünk. A ku­baiak rendkívül közlékenyek és barátságosak. Voltunk fal­vakban. olyanokban is, ame­lyek még a régi szegénység nyomait viselik és láttunk szép házakat, amelyeket már Castróék építettek. A paraszt- emberek életszínvonala na­gyon sokat emelkedett a for­radalom győzelme óta. A leg­több helyen megalakultak az állami gazdaságok, a szövetke­zetek, s igyekeznek modern gazdálkodást folytatni. Ennek megszervezése természetesen igen nagy feladat. — Alkalmunk nyílt elbeszél­getni néhány fiatal íróval és találkoztunk az élő kubai iro­dalom legjelentősebb alakjá­val. Nicolas Guillénnel is. Guillén a művészetek szövet­ségének elnöke, a kubai iro­dalmi lap szerkesztője, a leg­nagyobb élő kubai író. Szá­munkra különösen érdekes volt. hogy mennyire tevéke­nyen vesz részt a politikai életben. Megnéztük az irodal­mi lapokat és folyóiratokat, sok érdekes és izgalmas cik­kel találkoztunk. A forrada­lom óta számos fiatal író je­lentkezett, fő témájuk a for­radalom és a harc az új éle­tért. Ha a felszólalás vagy ki­fogás az illetékes bíróság­hoz kerül át, az ügy végleges elbírálása előtt megidézik azt is, aki kifogással élt, s azt is, akinek névjegyzék­be történt felvétele ellen a felszólalás beérkezett. Az ér­dekeltek meghallgatása után a bíróság legkésőbb három napon belül meghozza vég­leges határozatát, amelyről nyomban értesíti a tanács végrehajtó bizottságát és az érdekelt személyeket. A névjegyzékek összeállítá­sára vonatkozó jogszabályok előírják azt is, hogy az ideig­lenes névjegyzék, a pótnév­jegyzék és a bírósági dönté­sek alapján február 7-ig min­denütt össze kell állítani a vá­lasztók végleges névjegyzé­két, amelyet azután február 8—12-e között szintén köz­szemlére tesznek. (MTI) Szombaton, január 19-én délután 4 órakor a nagykő­rösi városi zeneiskola ün­nepséget rendez a nyolcvan éves Kodály Zoltán tisztele­tére. Az ünnepségen közre­működik a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakis­kola, valamint a nagykőrösi Arany János gimnázium én az állami zeneiskola. Nyolcéves a Pest megyei Könyvtáros Nyolc évvel ezelőtt jelent meg a Pest megyei Könyv­táros című megyei szaklap. Évenként három-négy szám jelenik rrjeg, mintegy hatszáz­ötven példányban, a megye könyvtárosai részére. A szak­lapot a Pest megyei könyv­tárak módszertani tanácsa adja ki, s ez azt jelenti, hogy nemcsak a tanácsi könyvtárak ügyeivel foglalkozik, hanem ismerteti a többi könyvtár- hálózat eseményeit, ügyeit is. A Pest megyei Könyvtá­ros figyelemmel kíséri a há­lózat fejlődését, közli a célki­tűzéseiket, terveiket, s rend­szeresen beszámol az elért eredményekről. Jó szolgála­tot tesz a könyvtárosok ver­senyszervezésében, amely je­lentősen segíti megyénk könyvtárainak fejlődését. Ugyancsak komoly szerepet játszik az olvasómozgalom fellendítésében. Ezenkívül módszertani útmutatást ad a napirenden levő feladatok megoldására. Oktatás* anya­gainak közlésével segíti a könyvtárosok továbbképzését. Helytörténeti cikkei megyénk jobb megismerését szolgálják. Üdvözöljük a nyolcéves Pest megyei Könyvtárost és to­vábbi jó munkát kívánunk. Jó! vizsgázott a váci televíziós képcsőgyár Kielégítik a hazai igényeket - A képcsövek megfelelnek a nemzetközi szabványoknak — Dicséret a műszaki és munkásgárdának Az Egyesüli Izzó vezérigazgatójának tájékoztatója Az Egyesült Izzó elmúlt évi eredményeiről és az idei feladatokról tájékoztatta teg­nap a sajtó képviselőit Dé­nes Béla, a vállalat vezér- igazgatója. Elmondta, hogy bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésére, de a statisztikai számok ta­núsága szerint egy-két kivé­teltől eltekintve minden rész­letében teljesítették az 1962- es tervet. Bizonyoá mértékű elmaradás következett be például a tv képcsőgyártás­ban, ez azonban nem oko­zott problémát a felhasználó iparnak, csupán az átmeneti készletek kisebbek a terve­zettnél. — örvendetes — mondot­ta a vezérigazgató —, hogy j rehajtó bizottságainál ja j nuár 22-ig lehet bejelen- j teni. A bejelentést az érdé I keltek szóban és írásbar I egyaránt megtehetik; szóbeli felszólalás esetén azonban a végrehajtó bi­zottságnál jegyzőkönyvbe kell foglalni a kifogást. Az előzetes jelentések sze­rint jó néhányan nem töltöt­tek ki összeíró lapot, meri állandó lakhelyüktől távol j tartózkodtak, vidékre utaz- I tak, vagy éppen kórházban voltak. A munkásszállások I lakói köizött is vannak olya­nok, akiknek neve hasonló okokból nem került fel az ideiglenes jegyzékre. Ilyen esetekben az érdekelteknek a tanácsok végrehajtó bizott­ságaitól akár személyesein, akár megbízott útján összeíró lapot kell igényelniük, s an­nak kitöltésével kérhetik fel­vételüket a névjegyzékbe. A tanácsoknál a felszóla­lásokat és kifogásokat gyorsan, soronkívül meg­vizsgálják és elbírálják. Ha a tanács illetékeseinek megállapítása szerint a vá­lasztói névjegyzékből történt kihagyás törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe veszik fel. Természetesen, előfordulhat, hogy a végrehajtó bizottság a névjegyzékkel kapcsolatos felszólalást alaptalannak tart­ja. Ilyenkor az ügyet — legkésőbb a beérkezés utáni napon — átteszik az illeté­kes járásbírósághoz, városi, kerületi bírósághoz. A végrehajtó bizottságok­nak hivatalból törölniük kell a névjegyzékből azoknak az adatait, akik elhaláloztak, akik más választókerület névjegyzékében már szere­pelnek, vagy akik a törvé­nyes előírások szerint válasz­tójogosultságukat elvesztet­ték. A rendelkezések azon­ban kimondják, hogy a vég­rehajtó bizottságok — ké­relmükre — felveszik a szava­zásra jogosultak listájára, akik a választói névjegyzé­kek összeállítása után szer­zik meg a választójogosult­ságot. a tranzisztorgyártás tervét tíz százalékkal túlteljesítettük, s ez együtt járt a minőség jelentős javulásával. Három volt önálló üzem csatlakozott a vállalathoz, a gyöngyösi volt traktoralkat- részgyár, az adócsőgyár és a Konverta. Csatlakozásukkal meggyorsítják a vákuumtech­nikai gépgyártást és a fél­vezetők gyártását. i Az összevonással megva­lósult az egész magyar vákuumtechnikai ipar egy. séges irányítása, s ez óriási segítséget jelent a további nagyarányú fejlesz­tés érdekében. A váci televíziós képcső­gyárról elmondta a vezér­igazgató, hogy az itt dolgozó műszaki és munkásgárda lel­kes és odaadó munkájával, szorgalmával rendkívül ne­héz feladatokat oldott meg — sikeresen. Ennek köszön­hető, hogy a korábbi fejlesz­tési és termelési problémák nagyrészt megszűntek. Az idén tömeggyártásba vették a 23 colos; 110 fokos képcsöveket, amelyek a 21 colos képcső úgynevezett sar­kított változatai. A váciak jelenleg mind­két televíziógyárunk vala­mennyi Igényét kielégítik. A hazai igények azonban nem kötik le a váci gyár teljes ka­pacitását, s most kilátás van arra, hogy miután megfelelően megoldódik a hazai ballon- gyártás, külföldre is szállítunk képcsöveket, így ki lehetne használni a váci képcsőgyár kapacitását. A z üvegballon gyártási technológiája, sajnos, még eléggé kezdetleges, a gyártás azonban a tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődik. Vácott a beruházás második lépcsője még hátravan, de az eddigi tervek megvalósításá­ban nincs elmaradás, elérték a tervezett színvonalat. Megol­dották például, hogy magát a képcsövet vonják be robba­násgátló anyaggal, s így a kép­cső előtti plexiüveg felesleges­sé válik. Az is eredményeik közé tartozik, hogy a 110 fo­kos képcsövek nyakrésze 20— 30 milliméterrel rövidebb a korábbinál, ami kisebb kávák használatát teszi lehetővé a készülékgyártásnál. Jelenleg problémát okoz még Vácott, hogy az első kép­csőgyártó gépsoron csak 90 fo­kos képcsöveket lehet gyárta­ni, a ballonellótás viszont nem várt okokból nehézségekbe ütközik, s ezért a gyártás né- ha akadozik. Remélhetőleg egy hét múl­va megszűnik a ballon- hiány, s ekkor ez a sor is teljes kapacitással dolgoz­hat. Ettől függetlenül ezen a gép­soron is még az idén elvégzik a szükséges szerelési munká­latokat, s így 110 fok's kép­csövek gyártására is alkat, mássá teszik. Vácott új üveggyári kemen­cét is építettek, amely még az első negyedévben megkezdi a 'ermelést. Itt izzólámpaballo- lokat és fénycsőtesteket gyár- ianak majd. s ezáltal jelentő­sen csökkentik a behozatalt ezekből a fontos cikkekből. Nem kis elismerést jelent a vezérigazgatónak az a bejelen­tse, hogy a Vácott gyártott lelevíziós képcsövek minden ekintetben megfelelnek a íemzetközi előírásoknak. f. í. NEGYEDSZER amelynek élő, eleven tömeg- szervezetnek kell lennie, s óv­ni kell attól, hogy mechaniku­san dolgozó gépezetté váljon. A két vezető: a járási párt­bizottság tilltára és a tanács­elnök barátsága bírálaton, elv­hűségen, a hibák ostorozásán alapul. Néha viták jellemzik: együttműködésüket: miért ma-: radtalc el a gabona-vetési terv: teljesítésével, miért nem tör- i hették le időben a kukoricát, ': mit tegyenek a gyengébb tér- i melőszöveükezet megsegítésé- j ért? Hogyan értessék meg] minden községben: a megvál- ] tozott faluban, más a tanács] feladata is. Lapusnyik Andrást öt ele- ] mivel állították 1949-ben fe-j lelös tisztségbe. Hihette volna: akkor, hogy „befutott”, meg-] tette a magáét, mozgalmil múltja miatt megilleti a tisz-] tes poszt. Szerencsére, igaz] emberként állott a talpán,] amikor három nagy kitünte- ] test is kapott. Pedig a budai] járásban nehéz dolgozni, ] Nem azért, mert ipar és me-] zőgazdaság váltja egymást. ] mert naponta 120 ezer lakos ] temérdek gondját kell viselni. \ Hanem azért, mert sok a be-] járó Budapestre és sokféle \ ember él itt. A főváros közel-! sége sürgeti a fejlődést. Azt] mondják: Budapesten majd.-] nem kommunizmusban dől- ] goznak és munka után haza- ] lének a feudalizmusba, ahol] némely helyen még petró-i leumlámpa világít, ahol sokat] kell gyalogolni és sokszor hi-] deg, sivár a művelődési ott-] hon. j azonban nem félt majd j másfél évtizede kisebb tudás-í sál, kevesebb tapasztalattal nekikezdeni a sötétség oszla- '( fásának, annak emberségben. % tudásban gyarapodva mir% könnyebb villanyt gyújtani| minden otthonban, modern, f kényelmes, emberhez méltóbb^ életet teremteni a falviakban. í í Sági Ágnes ‘ költöttek a jó víz biztosításá­ra. 1950-ben húszmillió volt az évi költségvetés. Ma — hat- vanötmillió. Az egy felnőtt la­kosra jutó társadalmi munka értéke pedig meghaladja az 50 forintot. Adatok, számok, /elsorolá­sok tanúskodnak a járás és az ember alakulásáról. Sok vesze­kedés, törődés, összekoccanás jut ebbe az időszakba. Lapus­nyik András is ‘ sokat birkó­zott. De mindig szemtöl-szevr- be mondta a véleményét. Oly­kor tán kicsit nyersen. Akad­tak, akik megbántódtak. Érzi ezt ö is. A legfőbb azonban, hogy tűzön-vízen át védi az embereit. Se szeri se száma azoknak, akik tíz, tizenhárom esztendő óta szívesen dolgoz­nak vele. Előfordul, hogy valakit visz- sza kell hívni tisztségéből, de az utcára senki nem kerül. A százhalombattai tanácselnököt például néhány éve vissza­hívták elnöki székéből, de nem hagyták magára. Ma is örül­nek, mennyire megtalálta a helyét a téglagyárban. Hernádi Jenő tanácstitkár mondja: mennyire nem érez­tetik vele, hogy pártonkivüli. A tanácsválasztási ütemtervet például a járási pártbizottság tagjaival együtt ö készítette el. Nemegyszer még a párt­végrehajtóbizottsági ülésre is meghívják. Nincs oka panasz­ra, egy percre sem nélkülözte a bizalmat. Bizalom. Erre építettek e járásban mindent. Lapusnyik András is hiába tanulhatott, akarhatott volna sokat, bir­kózhatott saját hibáival — ha nem érzi mennyire bíznak benne. Mindenkor bizalmat kapott. A pártbizottság a legjobb segítőtársa. Soha nem nyir­bálták meg a tanács jogait. El­vi határozatokat hoznak, de a tanács feladatait nem végzik el. Nemcsak vallják, de tet­teikkel példázzák: a tanács választott ’Hatalmi szerv. Keserűségében néha a bor­hoz menekült és ez okozta az újabb nehézségeket. A bor­pincék szívesen kínálták kin­csültet, s ki könnyen csábult hívásukra, kivált ingerelték. Ivótárs pedig mindig örömmel ajánlkozott. — Eleinte sehogy sem akar­ta megérteni — emlékezik Bo­ri Rudolf —, hogy a javát és nem ft kárát akarom, amikor óva intem a „pincék utcájá­tól”. Váltig azt hangoztatta: élni akarja az életet. És élet­nek nevezte a mulatozást, a hosszú éjszakába nyúló esté­ket. Szerencsére, maga is idő­ben jött rá: nem jó helyen keresi az igazi életet. És a ma­ga erejéből, a maga makacs elhatározásából, kitartásából 1961-ben kezébe vehette dok­tori oklevelét. Nem könnyű úton jutott idáig. A járás lakosainak nagy ré­sze új telepes volt. Az ország sok-sok helyéről költöztek Pest környékére. Hitték is, nem is, hogy a község az övék. Eleinte az otthonukat sem érezték sajátjuknak. Ki­vágták a gerendákat, piszko­san, tatarozatlanül álltak a házak. A nemzetiségek alig fértek össze. A kukorica, a búza volt az istenük és a dú­san termő gyümölcs- és szőlő- telepítést kiirtották. A saját­juk sem igen érdekelte az em­berelőt, nem még a közösség ügye. Azóta ? Ki ismerne az ak­kori járásra ? Olykor-olykor az öregebbek még — sértegetik egymást. A nemzetiségi fiata­lok azonban összeházasodtak, az előítéleteket nem ismerik. A termelőszövetkezetek azon versengenek, melyik telepít több gyümölcsöt és szőlőt. Az­előtt az egészségtelen víztől megbetegedtek az emberek és még a rossz vízből sem volt elég. Egy évtized alatt tizenöt községben 20 millió forintot várhat, amíg diplomájának megfelelő beosztást kap. Küld­ték: éljen a felkínált fővá­rosi lehetőségekkel. A fiatal jogász azonban makacsul is­mételgeti: — Innen javasoltak egye­temre, itt segítettek, miért mennék el innen? Illesztgetem jelleme koc­káit, mozaikba rakosgatom, hogy megértsem, hogyan nőtt nagyra az az ember, aki mel­lett oly szívesen dolgoznak, akit 1949-ben öt elemi iskolai végzettséggel, közigazgatási tapasztalat nélkül ültettek a a főjegyzői székbe? Élete során — pedig már üt esztendő híján az ötödik ,,X”-et írja — összesen há­romszor változtatott munka­helyet. A Kőbányai Bőr­gyárban kezdte. Itt vették fel 1937-ben az illegális pártba is. Két év után a ssr- tésvágóhídon lett szakmun­kás. A közigazgatásba 1949- ben került. Rövid ideig Ráckevén főjegyzösködött és több mint tizenhárom éve a Budai Járási Tanács veze­tője. Lapusnyik András fő­jegyzőt már az első tanács- választáson elnöki rangra emelték. Itt, ugyanebben a tisztségben éri most meg a negyedik tanácsválasztást. Három munkahely huszonöt év alatt! Akarták már több­felé helyezni, magasabb posz­tot, több pénzt ígértek —, de Lapusnyik András maradt. — Nem az a fontos, ki hol dolgozik, hanem hogyan — ez az elve ma is. Természetesen eleinte baj volt a „hogyan”-nal. Tétováz­va, bizonytalanul kereste, mit hogyan intézzen. Az öt elemi vajmi kevés útbaigazítást adott. A feladatok pedig soka­sodtak, nem várták, hogy a ta­nácselnök hozzájuk nőjön. Az akkori politika ellen többször kifakadt. — Ünnepeljünk együtt; Hívjátok meg nevemben az asszonyokat is — mondot­ta a november 7-i ünnepség előtt Lapusnyik . András, a Budai Járási Tanács elnöke. A feleségek örömmel fogad­ták a meghívást. Ma már lassan az új esztendő első hónapja is véget ér, a gép­kocsivezetők mégis felidé­zik a kedves eseményt. Azt mondják: jólesett az elnök figyelmessége. Bori Rudolf, a Budai Já­rási Párbizottság titkára szintén a tanácselnök em­berségét emlegeti: — Multkorában — magam­nak sem vallottam be — ■nagyon fáradt voltam. La­pusnyik azonban észrevette rajtam és nem hagyott bé­kén: — Miért nem pihensz kicsit. miért ez a hajsza, rossz rádnézni, olyan bete­ges a színed — hajtogatta. Addig szekírozott, amíg be nem adtam a derekam. Lapusnyik Andrásról min­denkinek van egy-két jó szava. Hernádi Jenő, Földes Györyyné, Szappanos József, valamint a járás veteránjai. a munkatársak, ragaszkodá­sát emlegetik. — Mindig meghallgatja a javaslatom. Néha vitázunk is — mondja Földesné, já­rási tanácstag. De kérdezz meg bárkit: elkívánkozik-e a. járásból? Tegnap történt, hogy egy évtizedes munka, sok-sok biztatás, figyelmez­tetés után elhelyeztünk va­lakit az apparátusból. Váltig bizonygatta szegény, hogy ér­ti: az élet túlhaladta képes­ségeit, nem maradhat a he­lyén. Mégis könnyezett, ne­hezen búcsúzott a járástól. És dr. ölveczky Edit, a fiatal szociálpolitikai előad i sem akar másutt dolgozni. Pedig a tanácsnál nem biz­tathatják: lehet, hogy évekig

Next

/
Oldalképek
Tartalom