Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-16 / 12. szám
1983. JANUAR 16, SZERDA Megnyílt a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) is vannak, és ezeket csak úgy lehet legyőzni, ha minden dolgozó együtt töri a fejét azon, hogyan lehet előbbre jutni. Az NDK-nak 14 éves fennállása alatt igen nehéz feltételek között, a német burzsoázia és militarizmus állandó zavaró és kártevő tevékenysége “közepette kellett építenie a szocializmust. A német forradalmi munkásmozgalom erejét mutatja, hogy meg tudott birkózni ezekkel a nehézségekkel. A munkásmozgalom pártja: következetesen marxista—leninista párt, és a párt programja marxista-leninista program. A párt egyesíti magáiban a német munkás- osztály, a parasztság és értelmiség legjobb erőit. Az NDK munkás-paraszt állam, ahol következetesen érvényesül a proletariátus diktatúrája. Walter Ulbricht ezután a nemzetközi helyzet értékelésére tért ált. — Az utóbbi évek fejleményei igazolták a 81 kommunista és munkáspárt 1960. évi tanácskozásán tett megállapítások helyességét — mondotta Ulbricht referátumának második részében, amelyben értékelte a mai nemzetközi helyzetet. Az imperializmus megszűnt a döntő erő lenni a világban. Az emberi társadalom fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és alapvető sajátosságait a jelenlegi korszakiban elsősorban a Szovjetunió sikerei, a szocialista világrendszer és azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Ezután részletesen foglalkozott a nemzetközi helyzet több kérdésével, majd ezeket mondotta: A világ népeit mélyen aggasztja a bonni kormány re- vanspolitikája és az a tény, hogy a nyugatnémet revansvá- gyók az atomfegyverek bevetésénél közreműködési jogot követeinek. A világ népei béOxt akarnak, leszerelés útján. A leszerelés azonban nyilvánvalóan csak akkor érhető el, te Nyugat- Berlinben és N yugat- Német országban az időzített bombákat ártalmatlanná teszik. Ott van jelenleg a veszély főfészke. Ezért kívánja meg a leszerelésért folyó harc a német kérdés békés rendezését, beleértik Nyugat-Berlin átalakítását békés, semleges, szabad várossá. A német kérdés békés megoldása tehát éppen úgy mint a német népnesk, a földkerekség minden népének érdeke. Itt az ideje tehát, hogy mindazon népek, amelyek az atomfegyverkísérletek megszüntetése és a leszerelés mellett foglalnak állást, következetesen kinyilvánítsák azt az elszánt akaratukat, hogy a békét biztosítani kívánják a szovjet leormánynak a német békeszerződés megtöltésére és annak keretében a nyugat- berlini kérdés rendezésére tett javaslatának támogatásával. Walter Ulbricht ezután felvetette a kérdést, vajon jelenleg megvannak-e a feltételek ahhoz, hogy megegyezés történhessen a német kérdés békés rendezésében- A Szovjetunió és az Egyesült Államok között már régóta tartó tárgyalások — mondotta — bizonyos eredményekre vezettek, amelyekről bennünket bizonyára Hruscsov elvtárs maga fog tájékoztatni. De nekünk is, az NDK-nak és Nyu- gat-Németország békeszerető erőinek, olyan előkészítő erőfeszítéseket kellett végrehajtanunk, amelyek nem voltak egyszerűek. I Ezzel kapcsolatban Ulbricht j utalt az NDK államhatárainak Berliniben, 1981. augusztus 13- án történt biztosítására, amely- lyel Nyugat-Németországban és az egész világban nyilvánvalóvá lett, hogy a nyugatnémet imperialista körök revans- politikája kudarcra van ítélve. Nyugat-Németországban a vezető politikai köröknek köny* nyebbé vált, hogy felmérjék a tényleges helyzetet és fokozatosan megbarátkozzanak a békés egymás mellett élés gondolatával. Ez a határ, amely a katonai agressziós szándékok következtében kénytelen volt fal formáját ölteni, semmi- képo sem teremthet azonban szakadékot"a két német államban élő németek között. Arról van szó, tudomásul kell venni azt. hogy Németországban két, alapjában különböző társadalmi rend létezik, s hogy meg keli teremteni a békés egymás mellett élés normális kapcsolatait a két német állam között. Készéé: vagyunk tekintetbe venni azt, hogy a nyugati hatalmak oldalán Nyugat-Ber- linnel kapcsolatban szerepet .játszanak bizonyos tekintélymegőrzési szempontok. Hajlandók vagyunk ezért a helyzet rendezésének lépésről lépésre történő mérlegelésére Nyugaí-Berlianek szabad, békeszerető, semleges várossá való átalakításánál. A probléma békés rendezése érdekében hajlandók vagvuntk azt a javaslatot is mérlegelni, hogy Nyugat-Bcrlinbeii a NATO zászlaját a jövőbe« az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlajával cseréljék fel, és hogy az ENSZ ott bizonyos nemzetiközi kötelezettségeket .és funkcióitat átvegyen. Természetesen a kérdés ilyenfajta rendezése számunkra csak akkor elfogadható, ha Ki magában foglalja, hogy minden részvevő fél tiszteletben tartja a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását, mindenekelőtt az NDK Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi, vízi és légi közlekedési útjainak felhasználásánál. — Minden értelmes embernek fel kell ismernie: ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a békerendezésről, akkor a két német kormány képviselőinek még inkább tárgyalniok kellene. Ez természetesen csak az egyenjogúság alapján lehetséges — mondotta Ulbricht. A leszerelés nélkül, a béke biztosítása nélkül nem lehet megszüntetni Németország kettéosztottságát — mondotta Ulbricht. Ebben az értelemben a béke és a nemzeti egység elválaszthatatlanul összefügg egymással az NSZEP politikájában. Walter Ulbricht, aki ezután foglalkozott Nyugat-Németor- szág néhány kérdésével, kijelentette. hogy a legutóbbi bonni kormányválság szorosan összefügg azzal a nyugtalansággal, amelyet a bonni uralkodó körök atomháborús és szükségállapot-politikája idézett elő. Walter Ulbricht javasolta, hogy a két német állam között a tényleges és rendes kapcsolatok létrejöttének előfeltételeit fépésről-lépésre teremtsék meg. — E célból olyan józan és jó szándékú egyezményt indítványozunk, amely a két különböző társadalmi rendszerű német állam létezéséből indul ki és az alábbiakat tartalmazhatná: 1. A másik német állam létének, politikai és társadalmi rendjének tiszteletben tartása. Ünnepélyes lemondás az erőszak alkalmazásának minden formájáról. 2. A másik német állam határainak tiszteletben tartása. Ünnepélyes lemondás minden olyan kísérletről és törekvésről, amely e határokat érintené, vagy megváltoztatná. A fennálló német határok meghatározása és megerősítése a külföld felé. 3. Ünnepélyes lemondás az atomfegyverek kísérletezéséről birtoklásáról, előállításáról és megszerzéséről és az atomfegyverekre vonatkozó rendelkezési jogról. 4. A fegyverkezés leállítása mindkét német államban, egybekötve azzal a kötelezettséggel, hogy nem emelik a katonai célú kiadásokat. További megállapodások a két német államban történő leszerelésről. 5. A két német állam polgárai útleveleinek és állampolgárságának kölcsönös elismerése az utazási forgalom normalizálásának előfeltételeként. Minden fajta megkülönböztetés és a két német állam polgárainak nem egyenlő jógii kezelésének mellőzése bel- és külföldön. 6. A rendes sport- és kulturális kapcsolatok megteremtése a két német állam között. A Szövetségi Köztársaság külképviseletei és társadalmi egyesületei, amikor mindkét német állam képviselői egy időben vesznek részt nemzetközi értekezleteken, kongresszusokon, sport- rendezvényeken, Nyugat-Né- metországban és külföldön — lemondanak az NDK polj gárainak mindenfajta meg- I Icülönböztetéséről és viszont I ehhez tartozik az is, hogy | a Szövetségi Köztársaság kor- j mánya lemond arról a mindenféle nemzeti szempontból méltatlan gyakorlatról, hogy a NATO-ban az NDK polgárainak megkülönböztetését szorgalmazza a Nyugat-Ber- limben levő utazási irodán keresztül. 7. Kereskedelmi szerződés megkötése a két német állam kormánya között azzal a céllal, hogy fejlesszék és kiterjesszék a kölcsönös kereskedelmet. — Eddig tartanak javaslataink. Természetesen készek vagyunk olyan nyugatnémet javaslatokról is tárgyalni, amelyek ugyanilyen célokat szolgálnak. Véleményünk szerint a német békeszerződés megkötésé után lehetségessé válik, hogy fokozatosan kifejlesszük az együttműködést a két rémet állam között. Beszédének a kommunista és munkáspártok testvéri ősz- sze tartozásáról. a szocialista táborhoz tartozó államok egységéről szóló részében Ulbricht hangsúlyozta: — A kommunista mozgalom érdekei megkövetelik, hogy minden egyes kommunista párt szolidáris legyen azokkal az értékelésekkel és végkövetkeztetésekkel, amelyeket a testvérpártok tanácskozásaikon együttesen dolgoztak ki az imperializmus ellen, a békéért, demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc közös feladatait illetően. — Ide tartozik elsősorban a békés egymás mellett é'.és meghatározása a lenini elvek alapján- Sajnos, nem valamennyi testvérpárt tartotta magát attakhoz az egyöntetű megállapításokhoz, amelyeket a kommunista és munkáspártok képviselői 1960-ban szögeztek le, a kommunista és a szocialista országok egységéről és egybeforrottságáról, valamint a békés egymás mellett élésről. Gondolok itt mindenekelőtt az albán párt vezetőinek és azoknak magatartására, akik e mögött állhatnak. Az. albán vezetők magatartása időközben eléggé bebizonyította, hogy nemcsak szűklátókörű szektások, hanem ellenie- j lei a marxizmusnak—leni- nizmusnak. Vannak, akik azt hiszik, hogy csak a kommunista mozgalom belső problémájáról van szó. Ez tévedés. — Tekintettel arra a tényre, hogy a Szovjetunió és a szocialista államok közössége a kommunista és munkáspártok vezetésével mindinkább meghatározza a világ fejlődésének irányvonalát, a kommunista mozgalom kérdései rendszerint a népek életbevágó kérdései is. A kínai—indiai határkonfliktusró] Ulbricht ezeket mondotta: — Az volt és most is az az óhajunk, hogy ez a konfliktus a lehető leggyorsabban befejeződhessen, hogy a lehető legrövidebb időn belül ismét helyreállhasson a korábbi hagyományos barátság a két állam között. Sajnos, sem a mi, sem más szocialista államok kormányának véleményét nem kérték ki az indiai—kínai határkonfliktus kérdésében, sőt. arról nem is tájékoztattak. Ezt követően Walter Ulbricht a Német Demokratikus Köztársaság belső életének kérdéseivel foglalkozott. Walter Ulbricht az egyes népgazdasági ágak részletfeladatainak ismertetése után rátért a szocialista országok szoros tudományos együttműködésének további elmélyítéséreBeszédét az egység, a tesl- vérpártok éltetésével fejezte be. A kongresszus ma folytatja munkáját. <sXXXNVVVS>XV>XXVXXX>XVV>XXXXXXXXXXXNXXNXXVXVX\X>XNVXVXX>XSXNXX\NXXXV\XVvX>^NXXXVSXVXV<í Ülést tartott a laoszi minisztertanács Mint az Üj Kína hírügynökség jelenti, az ideiglenes laoszi nemzeti egységkormány nemrég Vientiane ben minisztertanácsot tartott. Értesülések szerint ezen további haladást értek el olyan fontos kérdések megoldásával kapcsolatban, mint o fegyveres erő és a rendőrség egyesítése, a pénz egységesítése. az egységes költségvetés összeállítása. Megegyeztek annak a kormányküldöttségnek az összetételében, amely hamarosan felkeresi a laoszi kérdés rendezésével kapcsolatban meg- tartott genfi tanácskozáson részt vett országokat. A küldöttséget Souvanna Phouma miniszterelnök vezeti majd és együtt utazik vele Vatthana laoszi király is. TOVÁBBI ERŐFESZÍTÉSEKRE VAN SZÜKSÉG lÍHsni/pror ss«r/i>í küIinisiz,tt‘r-h elfjett<>s ilartutneíI»« érkrnőtt mm Híffiíatkosnin a mexikói repülőtérenV. J. Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes, amikor útban Kuba felé Mexikóba érkezett, a repülőtéren a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselőinek: — New Yorkban részt vettünk azokon a tárgyalásokon, amelyek az ENSZ főtitkárának bevonásával folytak a közvetlenül érdekelt felek között a közelmúltban lezajlott Ka- rib-tengeri válság rendezésére vonatkozóan. Ezek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőinek az ENSZ főtitkárához intézett levelével, valamint a Kubai Köztársaság kormányának ugyancsak az ENSZ-főtitkár- hoz intézett megfelelő dokumentumaival értek véget. Az említett közös levél megerősíti a karib-tengeri térség válságának rendezésére vonatkozó megegyezést, azt a megegyezést, amely a Szovjetunió miniszterelnökének és az Egyesült Államok elnökének üzenetváltásával jött létre. — A New York-i tárgyalások folyamán több olyan kérdést nem sikerült megoldani, amelyek fontos jelentőséggel bírnak a karibi térség szilárd békéjének biztosítása szempontjából. Sajnálnunk kell, hogy az Egyesült Államok kormánya nem fogadta el a Kubai Köztársaság kormányának 1962. október 28- án tett javaslatait, J amelyek a béke erősítésére és e térség helyzetének további normalizálására irányulnak, és amelyek teljes mértékig megfelelnek az ENSZ alapokmányának. A szovjet kormány maradéktalanul támogatja a Kubai Köztársaság kormányának ezeket a javaslatait és úgy véli, hogy azokat meg kell valósítani. Kuznyecov és kísérete hétfőn megérkezett Havannába. A szovjet külügyminiszter- I helyettest a repülőtéren Raul | Roa kubai külügyminiszter és más hivatalos személyiségek, valamint A. 1. Alekszejcv szovjet nagykövet fogadta. HELYZETKÉP A müncheni rádió kommentárral egybekötött perui helyzetképet közöl, amely legalább annyira jellemző a müncheni rádióra, mint a perui helyzetre. A hírmagyarázó közölte, hogy Peruban bizony a kétségbeesett éhséglázadás vér- befojíása után nagy Ietar- tóztatási hullám van. Mintegy 800 embert vettek őrizetbe, elsősorban kommunistákat és baloldaliakat. Ez helyes — lelkendezik a müncheni kommentátor —, hiszen június 9-én országos választások lesznek Peruban és a legelemibb, hogy a baloldal indulását igyekezzenek megakadályozni. Azt már kevésbé érti a kommentátor, miért tartóztatták le Alberto Campost, az országos diákszövetség elnökét, valamint olyan kommunistabarátsággal nehezen gyanúsítható politikust, mint Panduk tábornokot, a volt elnökjelöltet. Na de München szerint még ez is csak hagyján. A hírmagyarázó amiatt ad megdöbbenésének kifejezést, azt tartja többször megismételve is „érthetetlennek”, hogy a Haya de la Torre által vezetett, lényegében kommunistaclle- nes polgári párt 21 vezetőjét miért, az istenért miért tartóztatta le a perui katonai junta. Csodálkozunk München csodálkozásán. Ebben a városban ugyanis a rádió- kommentátoroknak is bőven volt alkalmuk megtanulni — a hitleri időktől kezdve Strauss Spiegel-botrányáig —, hogy a komniunistaelle- nesség mindig a polgári szabadságjogok sírásója is^ (h. e.) HE FELEJTSE EL gépkocsija, motorkerékpárja kötelező gépjárniűwzavato'iwagi biztosítási díját januárban befizetni ! állami biztosiio 2 MAI KOMMENTÁRUNK Berlinre tekint a világ, ahol kedden délután megnyílt | a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa. A nagy ^ jelentőségű eseményen hetven kommunista és munkás- ^ párt képviselteti magát. $ A kongresszuson a párt vezetői beszámolnak arról, ( j milyen sillereket ért el a Német Demokratikus Köztársa- ; j súg az elmúlt esztendőkben. A számok beszélnek erről, j I mert amíg az állami beruházási alapra 1958-ban 9.8 mü- í i liárd márkát költöttek, 1961-ben már ez az összeg 12.8 % í milhárdra növekedett, tavaly újabb emelkedés történt, J az NDK-ban 1962-ben 13.9 milliárd márkát fordítottak í i beruházásra. Fontos szerepet kap a kongresszuson a világpolitika f j és a nemzetközi munkásmozgalom egységének kérdése is. I A Német Szocialista Egységpárt tevékenységének közép- j I pontjában jelentős helyet foglal el a béke megőrzése, j j Már eddig is számos javaslatot tett a legidőszerűbb | j európai kérdések megoldására, a második világháború \ I maradványainak felszámolására. Javasolta, hogy a két \ I német állam tárgyaljón egymással és egyezzen meg az \ ! együttműköd.és legalapvetőbb kérdéseiben. Diplomáciai síkon sokat harcolt a Német Szocialista \ \ Egységpárt és az NDK kormánya azért is, hogy Berlint í j tegyék a béke és haladás városává, szüntessék meg Nyu- j f ga1 -Berlinben a frontváros politikát és NATO-támaszpont j | jel legét. A javaslataidat a legteljesebb mértékben támogat- í ; ta a Szovjetunió, éppen ezért jelentős, hogy a kongresszu- á I' son az SZKP-t Hruscsov elvtárs képviseli. A nyugati lapok is bő helyet szentelnek a Német \ Szocialista Egységpárt kongresszusának és arra számíta- i nak, hogy újabb javaslatok várhatók a nyugat-berlini és | általában a német kérdés rendezését illetően. Több lap el- \ ismeri, hogy a NATO-csapatok állomásozása Nyugat-Ber- \ linben a legfontosabb vitás kérdés, amely akadályozza a i német, ügy rendezését. A józanabb nyugat-európai újságok megállapítása $ szerint az ENSZ-et valamilyen módon be kellene kapcsol- í ni a tárgyalásokba, mert ez nyilván megkönnyítené azt, 1 hogy a szembenálló felek közelebb kerüljenek egymáshoz. | (m. k.) >