Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

Ö A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1962. DECEMBER 9, VASÁRNAP A műszaki fejlesztésről tárgyalt a városi párt-végrehajtóbizottság A párt Központi Bizottságá­nak különböző határozatai arra hívták fel az iparban dolgozó párt- és gazdasági ve­zetők figyelmét, hogy fokozott gondot fordítsanak a műszaki intézkedésekre. Nem utolsó­sorban a műszaki intézkedé­sek; helyes megszervezésétől, a jó műszaki fejlesztési és mű­szaki intézkedési tervek elké­szítésétől függ egy-egy válla­latnál a termelékenység emel­kedése és ennek következté­ben a vállalat gazdálkodásá­nak eredményessége. Az 1962- es évben kötelezővé tették fel­ső szervek a tanácsi vállala­tok számára is a műszaki fej­lesztési és intézkedési tervek elkészítését. Ezáltal városunk területén is a minisztériumi és a tanácsi vállalatoknál ezek a tervek elkészültek. A vb most azt vizsgálta, Jiogy az első háromnegyed év tükré­ben hogyan néz ki e tervek megvalósítása és a megvaló­sítás milyen konkrét eredmé­nyeket hozott. / A legjobb műszaki intézke­dési tervet a Villamosipari Gyár, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, a tanácsi vállalatok közül a Húsipari Vállalat készítette. E tervek reálisak voltak és valóban elősegítették a termelés szer­vezettebbé tételét, egyes mun­kafolyamatok gépesítését, a termelékenység növelését. A Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat, valamint a Húsipari Vállalat tervét végre is hajtotta, a KGV első. háromnegyed éti teljes ,■ termelési /tervét.-. '100,9 százalékra teljesítette. A helyes műszaki intézke­dések jó eredményeket hoz­tak a húsipari és a szeszipari vállalatnál. Mindkét helyen végrehajtották a betervezett műszaki fejlesztést, valamint a műszaki intézkedéseket, ez­által nagymértékben növelték a vállalatok termelő kapacitá­sát. A Villamosipari Gyár jól elkészített terve azonban nem egészen valósult meg. Az éves szinten beterve­zett 512 000 forintos mű­szaki fejlesztési alapból a harmadik negyedév végéig mindössze 223 000 forintot használtak fel. Ez természetesen befolyásolta a vállalat eredményes gazdál­kodását, működését és közvet­ve egyik oka annak, hogy ez az üzemünk még ebben az év­tgmaszkodni a vállalati szak­munkások és műszaki káde­rek kezdeményezéseire. A ter­melékenység emelkedését cél­zó javaslataikat el kell fogad­ni, meg kell valósítani és fel­tétlenül az eddigieknél jobban elő kell segíteni az újitámoz- galom további fejlődését is. A helyes kezdeményezések után megvan a lehetőség ar­ra, hogy a következő években tovább haladjunk a megkez­dett úton és városunkban is teljesítsük az MSZMP VIII. kongresszusának határozatát, amely az ipar elsőrendű fel­adatává teszi a műszaki szín­vonal mind magasabb szintre emelését. V. G. Nincs már akadály Júniusban újjalakult a nyársapáti Kossuth Termelő- szövetkezet KISZ-szervezete a nőtanács segítségével. A hu­szonöt KISZ-tagnak igen nagy problémája volt, hogy nem állít rendelkezésükre megfelelő hely a rendezvé­nyék megtartására. Sokat ku­tattak megfelelő lehetőség után, de sikertelenül. A na­pokban azután megoldódott a probléma. Károlyi Józsefné, a nőta­nács titkára felajánlotta a KlSZ-istáknak saját tanyáját, amit .eddig brigádszállásnak használtak. A fiatalok öröm­mel fogadták a két helyiség­ből álló épületet, és elhatá­rozták: hamarosan rendbehoz­zák a KISZ-rendezvények cél­jaira. Elhatározták azt is, hogy továbbra is szoros kap­csolatot tartanak a nőtanács- csal és kölcsönösen segítik egymást feladataik megoldá­sában. Új brigádok alakultak Október végén a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén termelési értekezletet tar­tottak. A gyár dolgozói meg­Pálné Április 4 brigádjában pedig 10 dolgozó vállalt egy­mással szoros közösséget. Felfektették a brigádnaplót és hozzálátták céljaik meg­valósításához. Nem vállaltak sokat, a termelésben csak 103 százalékos . tervteljesítésről beszéltek. A két brigád új szellemű munkája következ­tében a kongresszusi mű­szakban általában 10S szá-., zalékos eredményt ért el a- szalag. Az alakulás óta igen rövid idő telt el, nem csoda, hogy nem tudnak sok ered-, ményről beszámolni. A bri-» gádnaplókban még kevés aj bejegyzés. de hamarosan lesz mit, megörökíteni. Közös színház, és mozilátogatások, tanulás, beteglátogatás, tár-; Sadalmi munkában való rész--: Ami mindenkit érdekel Őszinte helyzetkép a tüzelőeilátásról Bedé Istvánná, a Bcke-brigád vezetője beszélték az előző időszak eredményeit s természetesen igen sok szó esett a jövőről is. Javaslatok hangzottak el, hogyan, mi módon lehetne eredményesebbé tenni a mun­kát, jobban kihasználni a lehetőségeket a termelés nö­velése érdekében. Beszélt a kongresszusi műszakról is, amikor egymásután két asz- szony szólalt fel. Mindket­ten a 47-es szalag dolgozói. „Alakítsunk a szalagon szo­cialista címért küzdő bri­gádokat” — javasolták. Másnap már két brigáddal több kezdte meg a munkát. Látszólag semmi sem válto­zott, de huszonkét nő mégis új lendülettel vett részt a termelésben. Bede Istvánná Béke-brigádjában 12, Ladányi Ladányi Pálné, az Április 4 brigád vezetője vétel, mind olyan célok, amelyek megvalósítása még - jobban összekovácsolja majd a brigád tagjait. — December 27-én a műve­lődési házban új tánctanfo­lyam kezdődik, amelyet Fo­dor Péterné vezet. A művelő­dési ház irodájában már most jöhet jelentkezni. \ y " HOL A HARMINCHATODIK ? Csütörtök reggel hét óra 40 perc. A ceglédi Lábbelikészí­tő Ktsz Rákóczi úti vállaló irodájában többen várnak a kész cipő átvételére. A pult mögül, „egy közületi ügyfél” részére egymás után kerülnek át a bakancsok. Egy, kettő, három és tovább, huszonöt, huszonhat..., harminchá­rom ..., harmincöt... és nincs tovább. A „magánügy- felek”, akik 8 órára sietnek munkába, , tíz perc várakozás után • feliéi edzenek: most már ők következnek. Nem így törtérA. Hol a har- minehatodik . pár bakancs? És jött a keresés. Először a polcok között, aztán a nyii- ván tartó könyvben.: Az. óra hét óra ötvenhárom percet mutat. A munkába sie- tők idegeskednek. Az egyik ügyfél megkísérli *a lehetet­lent. — Tessék mondani, nem le­hetne bennünket soron kívül venni? Munkába sietünk. A kiadó kartársnő hajtha­tatlan marad. — Előbb egyet kell elintéz­ni — volt a rideg válasz és máris csukódott az ajtó né­hány letört és hiába váró dol­gozó után. Ha a harminchatodik ba­kancs délig nem került volna meg, vajon az ügyfeleknek egyetlen sarkalás. vagy talpa- lás átvételére ugyancsak délig kellett volna várni? ... —m— Naponta vagy százszor cseng a telefon a ceglédi TÜZÉP- telepen. Kovács elvtárs, a te­lep vezetője szinte ki sem lát­szik a munkából. ' Állandóan érkezik vagontételben a tüze­lő és a kocsik hordják szét a városba. A IV. negyedévre 215 vagon szénkerete volt a telep­nek és idáig 375 vagon került eladásra. A 305 vagon brikett­ből is idáig már 158 vagon megérkezett, az utolsó szemig eladták. Ebben a mennyiség­ben azonban nem szerepel a közííiétók fészeré' érkezett'több mint 5;ö^X5gon, Jtijzplő-, lőtelep dolgozói mindent meg­tesznek a lakosság ellátásáért, ennek ellenére mégis 50—60- an állnak a TÜZÉP városi iro­dája előtt reggel. A tüzelő- ellátás nem megfelelő, pana­szolják sokan. Ebben van is igazság, de a lakosság is hibás, hiszen a nyáron alig tudták tá­rolni a rengeteg szenet és akkor nem gondoskodtak időben a tüzelő beszerzé­séről. Bizonyára lehetett volna a nyáron újabb pótkeretet kap­ni és nem lenne jelenleg fenn­akadás. A szénhez a szükséges fa­mennyiséget minden esetben biztosítják. 16 vagonnal több tűzifát adtak el az idén. mint amennyi a keret. A tüzelőellá­tást nagy mértékben megne­hezíti. hogv sok vidéki Ceglé­den szerzi be tüzelőszükségle­tét. Volt olyan nap, hogv 59 tételt vittek vidékre a TEFU gépkocsijai. A szállítással nincs fennakadás, hiszen volt olyan nap. hogy 4200 mázsa szenet szállítottak ki. Sajnos, a lakosság minden irányú igé­nyeit — különösen berentei szénből — nem tudják kielé­gíteni. Az idén még kb. 56 va­Két nap — két halálos baleset Újjáépül az OF Pár nappal ezelőtt az OFO- TÉRT-bolt átköltözött az órás ktsz egykori helyére. Igen rö­vid idő alatt berendezkedtek az új helyen és ideiglenesen itt elégítik ki a vásárlóközön­ség igényeit. Mi tette szüksé­gessé az átköltözködést? A ré­gi bolthelyiséget korszerű új bolttá építik át és sokkal jobb lehetőségeket teremtenek az igen nagyszámú vásárlók ki­szolgálására. Naponta több százan felkeresik ezt a boltot nemcsak a fotócikkek, hanem a szemüvegek miatt is. Itt az új helyen változatla­nul nagy a forgalom, nehéz szót váltani a bolt dolgozói­val. Annyit azonban megtu­dunk, hogy több újdonságuk érkezett. Kapható a Szmena 6 közkedvelt fényképezőgép és ismét vásárolható OTP hitel­levélre a Werra 5. Nagy sike­re van a Penti II, a Pajtás és a Fotobox gépeknek is. A Vi- lux hálózati örökvaku árát 1650 forintról 950 forintra szállították le. Újdonság a 2000 forintos fénymérős Ad- mira 8 F filmfelvevőgép és a 660 forintos diavetítőgép. Na­gyon kedves ajándék az idő­jós-házikó, amelyen hőmérő van és egy fiú, valamint egy lány figurája jósolja a vár­ható időjárást. Ha a fiú van elől, akkor rossz időre számít­hatunk, ha viszont a lányfi­gura kerül előre, akkor jó idő várható. Nagy sikere van a Kolibri táskaírógépnek és''a különböző színházi látcsövek­nek is. A különböző ajándékozásra alkalmas tárgyak mellett fo­tóanyagokból is bőséges a vá­laszték, sőt a napokban kü­lönleges külföldi vegyszerek érkezése várható. December 5-én az esti órákban Kiss Károly ceglé­di lakos Újszilvás külterü­letén, a Bicskei úton szabá­lyosan haladt motorkerékpár­jával. Szembe jött vele Csi- csó Miklós tápióbicskei la­kos motorkerékpárral, aki Kiss Károlyt névnapra várta. Csi- csó nem győzte várni a név­napi vendéget, ittas állapot­ban elébe ment. Amikor egy­más közelébe értek, Csicsó szabálytalanul átment a bal oldalra és nekiütközött Kiss Károly motorkerékpárja első kerekének. Az összeütközés következtében Kiss lerepült a motorkerékpárról és fejét olyan szerencsétlenül Ütötte a fényszóróba, hogy sérülésébe a helyszínen belehalt. December 6-án szintén az esti órákban Kőcser község határában a Szolnoki úton erősen ittas állapotban haladt a kocséri Petőfi Tsz kétlovas kocsijával Vörös Ferenc tör- tcli lakos. Előtte egy lovas­kocsi haladt, amit Vörös Fe­renc előzni akart. Ekkor ér­tek oda motorkerékpáron Módra Dénes és felesége, törteli lakosok. Amikor Mód­ra észrevette az út közepén előző lovaskocsit, hirtelen fékezett, de már késő volt. Motorkerékpárral együtt a lo vak alá csúsztak, az egyik ló megvadult, és Módra Dé- nesné fejét összetaposta, A szerencsétlen asszony sérü­lései következtében a ceglé­di baleseti kórházban meg­halt, Módra Dénes könnyebb sérüléseket szenvedett. Vin- cze Dénes, az előzendő ko­csi hajtója. észrevette a sza­bálytalan előzést. Rákiáltott Vörösre, hogy ne előzzön, de az nem adta meg a jogos elsőbbséget a motorkerékpá­rosnak. MI IS SEGÍTÜNK A Kertész utca és környé­kének lakosai már több eset­ben próbálták elintézni az artézi víz bevezetését. A kör­nyék egyes részeihez igen messze van a Petőfi utcai, a Déli úti és a Szeszipari Vállalatnál levő kút. A Kút utcán végigvezették a vizet, csak a Déli úton kellene át­hozni a csövet és máris vízhez jutna a Kertész utca. Az illetékesek eddig azt mondották, hogy problémánk megoldásáról egyelőre szó sem lehet, mert a jelenlegi vízhálózat nem bírná az újabb megterhelést. Ebben, valószínű, igazuk is van, de a válasz nem jelenti problé­mánk megoldásét. Vajon nem lehetne valami megfelelő, köz­ponti helyen újabb kutat fúrni, amely nemcsak a kör­nyék vízellátását oldaná meg, hanem könnyítést jelentene a városi vízhálózat részére is? A kútfúráshoz a környékbeli lakosság anyagilag és társa­dalmi munkával nagyon szí­vesen hozzájárulna. A Kertész utca és környé­kének lakói nevében Sándor Béla Arckép AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ Nagy Erzsébet nemrégen még Budapesten dolgozott, ez év tatxiszán jött haza a cse- mői Szabad Föld Termelőszö­vetkezetbe. ahol az állatte­nyésztésben helyezkedett el. Megtalálta számítását a cse- mői termelőszövetkezetben, hi­szen 350 munkaegysége van idáig. A napokban tartja el­jegyzését és bizony, a vőle­gény örülhet szorgalmas menyasszonyának. Tervei között szerepel, hogy szeretne jó állattenyésztő len­ni. Elég gyenge jelenleg a fe­iest átlag és helyesebb takar­mányozással, az állatok jobb gondozásával ezt akarja nö­velni. Szabad idejében szíve­sen felkeresi a termelőszövet­kezet KISZ-klubját. —K— — A Kossuth művelődési ' házban a színjátszó csoport , próbái minden hétfőn, pénte- • ken este 19—22 óráig, a kép- i zőművészeti csoport foglalko- : zásai minden szerdán és pén- j "féken lfU-lh iőraíjj, a- bábeso- ■[ port minden szérdán és fjén-' teken 17—19 óráig, a foto- : szakkör minden vasárnap dél­előtt 10—12 óráig tart foglal­kozásokat. Jelentkezőket min- | den szakkörbe szívesen lát- : nak. — A város termel őszövet-: kezeteiben ebben a gazdasági évben összesen - 62 740 mázsa cukorrépát takarítottak be. — Hétfőn, 10-én délután a művelődési ház Petőfi szobá­jában a növényvédelmi szak­kör megbeszélést tart, ame­lyen részt vesz a földműves­szövetkezet képviselője is. A megbeszélés tárgya: a házi­kertek fokozott növényvédel­me, és az ezzel kapcsolatos rendelet ismertetése. — A Széchenyi téri iskola december havi programja meglehetősen gazdag. Ebben a hónapban indul be a nyom- oivasói munka, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom elő­adássorozatának bevezető, el­ső rendezése, a hulladékgyűj­tés értékelése, az üzemláto­gatások. A téli szünetet is igyekeznek jól kihasználni az iskola .tanulói. Az őrsök kö­zötti asztalitenisz-bajnokság, a fenyőfa ünnepély, a vidám, hangulatos klubdélutánok és a kisdobosok részére az első csillag átadása szerepel a prog­ramban. — 1962. december 10-én a Hazafias Népfront ceglédi bi­zottsága és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület ceglédi csoportja előadást és tapasz­talatcserét rendez a városi művelődési ház Kossuth-szo- bájában. Tárgy: tájtermesztés. Adottságok Cegléden és a ceglédi járásban. Előadó; Bor- bás Lajos mezőgazdasági mér­nök, Pest megyei Tanács VB. Az előadás kezdete délután 15 óra. — T. S. és A. J. ceglédi fiatalkorú lakosok a törteli úti laktanyánál a kiserdőnél megtámadták M. P. ceglédi lakost. A szabálysértési elő­adó 300—300 forint pénzbír­sággal büntette őket. I gon szén, 70 vagon brikett, 5 vagon koksz és a hozzá­való tűzifa érkezik a te- | lepre. Sajnos, minden igényt ez sem I tud kielégíteni. A TÜZÉP-telep munkáját nagymértékben nehezíti az a sok jzáz telefonáló, aki „pro­tekcióval” soron kivit} óhajt- j ja beszerezni tüzelőjét. Ezt a j telep dolgozói nem tudják megoldani, hiszen azok , ter- I here, akik kora reggeltől sor- ! baállnak, nem vehetik el a tu- , zelőt. t ;-ie{ .,, ..Kecs&eqi^ti Mihály. ben sem tudta elérni a két­harmad ;egyharmad aránytv és termelékenységi mutatója még mindig csak ötven szá­zalék körül mozog. Formális műszaki intézkedési tervet készített a ceglédi Cipőipari Vállalat. A műszaki fejlesztési terv 36 pontból áll. A terv­ben olyan formális célkitűzé­sek is szerepelnek, amelyek nem műszaki jellegű problé­mák, és ennek kapcsán sem­miképpen sem segíthetik elő az üzem műszaki fejlődését. A tapasztalat tehát azt mu­tatja, hogy a helyes kezdemé­nyezések néhány helyen ko­moly eredménnyel jártak, azonban főleg a tanácsi válla­latoknál még igen komoly tennivalók vannak a műszaki «Kínvonal további emelése ér­dekében. Az első év tapasz­talataiból le kell vonniok a megfelelő tanulságot, arra kell törekedniök, hogy 1963- ra megalapozott, reális terve­ket készítsenek, és minden szempontból biztosítsák azok végrehajtását. Be kell hozniok azt a lemaradást, amely a mi­nisztériumi vállalatokkal szemben tapasztalható, a mű­szaki káderek létszáma tekin­tetében. Bár az összehasonlí­tás nem teljesen reális, hisz két különböző iparágról van szó, mégis szemléltetően mu­tatja a lemaradást, hogy a KGV több mint 100 mű­szaki szakemberrel dolgo­zik, az ennél nagyobb évi bruttó termelési értéket teljesítő Húsipari Válla­latnál pedig a szakmába Vágó műszaki közép- vagy felső képzettséggel rendel­kező szakember egyetlen egy sincs. Ezt persze befolyásolja az a tényező, hogy ebben a szak­mában egész a nemrég múlt időkig sem felső, sem közép­fokú iskola nem működött. Arra kell törekedni a továb­biakban minisztériumi és ta­nácsi vállalatainknak egy­aránt, hogy az 1963-as évre tervezett műszaki fejlesztést és műszaki intézkedéseket, il­letve ezek zömét lehetőleg már az év első felében vég­rehajtsák, mert csak ebben az esetben tud kihatással lenni az év gazdasági eredményei­re. Nem elegendő a rendelke­zésre bocsátott anyagi alap felhasználása a műszaki fej­lesztés céljaira, hanem az ed­digieknél sokkal jobban kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom