Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

S. 19SÍ- DECEMBER 9, VASÄRNAP 7 HA-7-KPF Vác DJ—5—AT München a moric-billentyü. — Amint a klubunk meg­alakul, december végére, lesz itt rövidhullámú, ultrarövid- hullámú és róka Vad ász, irány­mérő szakosztályunk’ — ma­gyarázzák tovább. — Távolab­bi terveink: hangtechnikai, te­levízió szakosztály, majd URH-adót akarunk építeni. S hogy el ne felejtsük, folyik nálunk lokátoros tanfolyam Amíg Berente Jóska 16 éves diák, Sárosi György felügye­lete alatt beméri az UH vevőt, Boócz Guszti, Témán Pista, Végvári Nándi. Bartyik Jani és Illés Árpi kíváncsian figyelik, hadd tanuljanak belőle ők is evening ... jó estét,,. my friend ... barátom---- Gyu­r i... very clear .., kitűnő a vétel,,, a nevem ... Hans ... adóhelyem ... München .,. Aztán folytatódik a párbe­széd. ftövid műszaki bemutat­kozás, adatcsere, milyen kapa­citású az adó, mekkora az an­tenna, milyen a berendezés ... öt-hat- perc, nyugtázzák az adás-vételt, s máris újabb rádióamatőr baráttal gyara­podott országunk rádióklub­jainak hálózata. A Honvédelmi Sportszövet­ség váci rádió-klubjában va­gyunk. Pontosabban az alaku­ló rádióklubban, ahol azon­ban már nagyon víg élet fo­lyik. Lucza János, az MHS megyei rádiós főnöke és Sá­rosi György, az adóállomás vezetője kalauzolnak. — Megyénkben Ázsiával, Afrikával, Észak- és Dél-Amerikával és az ausztrá­liai szigetvilággal volt kap­csolatunk. Vannak ezenkívül finn, svéd és lengyel diplo­máink. Különösen érdekes ez az utóbbi, amelyet azért kap­is. — Az mit jelent? — Oda a sorköteleseik kö­zül jelentkezhet bárki. Elő­képzést adunk a fiataloknak, hogy majd a hadseregben, a légvédelmi lökiáforos alakula­toknál, könnyebb legyen a dolguk. Elméletben, s a jól fel­szerelt, saját lokátoróllomáson gyakorlatilag készítjük fel őket. A holnap Iokátorosai a katódsugár csövek működési elvé­vel ismerkednek. Oprechtt Károly, az Egyesült Izzó techno­lógusa tanítja őket. 'falamennyien 19 évesek, bevonulás előtt állnak. De nehogy bárki is azt higgye, hogy talán a szakmájuknál fogva is „szakemberek”. Dehogy! Tompos Jóska műszerész, Király Béla bakelitpréselő, Dani János kárpitos, Hetes István eladó a vasboltban, Chikán Sanyi pedig hajóépítő. Mégis, mi hozta őket ide, a lokátoros tanfolyamra? Nos, az egyik legizgalmasabb „fegyvernem’“ iránti érdeklődésen kívül az a gyakorlati elképzelés, hogy így majd könnyebb lesz katonáéknál... (Foto: Gábor) tizenkét adóengedély van, vagyis ennyi amatőr rádió- állomás működik. A váci kö­zülük csak az egyik — ma­gyarázza Lucza János. — Me­gyénkben működik többek kö­zött Keszthelyi Károly, Duna­keszin, a HA—7—PZ adóval, az /-RH sport mestere ... A mi mostani hívójelünkkel korábban Albertirsán műkö­dött egy rádiókor — teszi hoz­zá Sárosi György. — De át­települtünk ide, Vácra, mert arra számítunk, hogy ebben az iskola- és gyárvárosban nagyobb lesz az érdeklődés. Adónk egyébként heti húsz órán át működik. Május ne­gyediké óta háromezer össze­köttetést sikerült létesíte­nünk. — Melyek voltak a legszebb eredmények? — Itt van a falon a „Sea of peace”, a „Béke tengere” tunk, mert a 21-es délkör mentén, Finnországtól Líbián át a Fokföldig az összes or­szágok amatőrjeivel teremtet­tünk kontaktust. — S a rekord? A legtávo­libb kapcsolat? — A tőlünk tizennyolcezer kilométerre levő Uj-Zéland volt. A múlt kedden, szerdán, kora dél­után két-három ausztrál álló- 1 Estére jár, búcsúzunk. Az évszázados klastrom még zsi­bong a fiataloktól. Nincsenek egyedül, társuk a klubban a világjáró kíváncsiság, az iz­galmas és romantikus fantá­zia, a nemes és nagyon hasz­nos műszaki érdeklődés. Nem ismernek határt, tudományuk­kal világrészeken röppennek keresztül. Firon András Géza király tér 10. Komor, fekete kövek, öles falak. Egykori klastrom. Va­lamikor a barnacsuhás feren­ces, barátok hajléka volt. Most a kolostorudvaron mindenfé­le huzalok futnak a magas­ban. Künn, az utcán, zajlik a rendes élet. Lovaskocsik, kerékpárok, focizó gyerekek. Ki gondolná Vácott, hogy bent, az ósdi rendház boltíves termeiből naponta száll ezer és ezer mérföldes messzibe a rádióüzenet, a Pest megyei rá­dióamatőrök határokat és tá­volságot nem ismérő üzenete? Viliódzó kék fények, pislo­gó zöld varázsszemek mellett javában kattog A pontos idő 15,27. Általános hívás száll az éterbe: — . . .CQ. . . CQ.. : CQ. . . Itt a HA—7—KPP . . itt a HA —7—KPP... itt Magyaror­szág, a Pest megyei kollektív adóállomás... a Pest megyei kollektív adóállomás ... S alig két perc múlva, 15.29- kor valahonnan messziről már jön a válasz: — . .. HA—7—KPF ___ HA — 7—KPF ... itt a DJ—5—AT ... a DJ—5—AT___ azaz N yugat-Németország ötös szá­mú rádiókörzete ... jelentke­zem ... Azonnal repül a viszontvá­lasz: — ... GA . . .GA •. - good afternoon .,, jó délütánt... thanks for call... köszönet a kapcsolatért... QTH ... QTH .... adóhelyünk . -. Vác-----my n ame ... a nevem .,. Gyuri... — ... GE .. .GE ... good zászló. Azért kaptuk, mert jú­nius elseje és tizenötödike kö­zött, a megadott feltételeknek megfelelően kapcsolatba lép­tünk egy-egy norvég, svéd, finn, észt, lett, litván, orosz, lengyel, NDK, NSZK és dán amatőrállomással. A németek diplomáját egyébként tavaly is, az idén is megszereztük. mással sikerült beszélgetni. Sőt, a csendes-óceánbeli Mal- dive-szigetek halászaival is voltunk már kapcsolatban. S talán az volt a legérdekesebb esetünk, amikor egy Afriká­ból Nyugat-Európába szálló amerikai repülőgéppel tartot­tuk a kapcsolatot, végig az egész úton, valamennyi or­Itt Vác... itt Vác... A klub törzstagjai sajátmaguk fab­rikálták ezt az adót, amellyel a világ legtávolabbi zugába is eljuttatták a magyar rádió-amatőrök hírét Kétszer vettük birtokba a WKD—100—OK jelű csehszlo­vák diplomát, meghatározott időn belüli összeköttetésért száz cseh, illetve szlovák adó­val. De nálunk van a WAC, a Worked all Continent oklevél is, angol kiadásban, ami azt tanúsítja, hogy egy év alatt, egy hullámsávon mind a hat világrésszel, azaz Európával, szág felett. Meg az, amikor egy japán halászhajóval be­szélgettünk a Perzsa-öbölben. Az adószobában és a mel­lette levő teremben csak úgy rajzanak a fiatalok. Civilben villanyszerelők, diákok, asz­talosok, kárpitosok, de itt lel­kes, kezdő rádióamatőrök, az MHS tagjai. Szívvel-lélekkel vesznek részt a rendkívül ér­dekes rádiózásban. Most még csak tanulnak, de nincs mesz- sze az idő, amikor már ők is ott kopogtatnak az adókészü­lék mellett. Dr. Újvtírossy Miklós egyhónapos növénytani tanulmányútja Kínában ÉLETBEN MARAD-E A KÍNÁBÓL HOZOTT ORCHIDEA? Dr. Ujvárossy Miklós, a j Magyar Tudományos , Akadé­mia vácrátóti botanikus kertjének vezetője nemré­gen tért haza Kínából, ahol a kínai akadémia meghívásá­ra egy hónapot töltött a na­gyobb városokban működő botanikus kertek és növény­tani kutatóintézetek tanulmá­nyozásával. Értékes tapaszta­latokat. rengeteg fénykép- felvételt, sok növénymagvat hozott magával. Nálunk még ismeretlen növényeket is gyűjtött a ha- ', talmas kínai birodalom kü­lönböző vidékein, ezeket azon­ban kínai kollégáit akik ^pre­parálásukra vállalkoztak,' ké­sőbb küldik utána. Tanul­mány útjának egyik legérté­kesebb eredménye — amint hangsúlyozta — talán mégis az, hogy megismerkedhetett kínai kollégáival, és baráti kapcsolatba kerülhetett velük, ami igen nagy segítséget jelent további tudományos munkájához. Leplezetlen lelkesedéssel be­szél úti élményeiről. — Október másodikán in­dultam Budapestről — mond­ja — és november ötödikén ér­keztem haza. Több mint 22 000 kilométer hosszú utat repültem végig. Odafelé Moszkván és Novoszibirszken keresztül, hazafelé pedig Ir- kuck fölött. Maga a repülő­út is felejthetetlen élmény volt. A magyar—kínai kultúr- egyezmény alapján megszer­vezett tudóscsere nyújtott le­hetőséget dr. Ujvárossy Mik­lósnak, a hatalmas távol-ke­leti birodalom meglátogatá­várossy Miklóst, hogy alig maradt ideje és alkalma a kínai élet alaposabb megfi­gyelésére. Azért mégis sokat látott belőle. — Észre kellett vennem — mondja elgondolkozva —, hogy Kína népét végtelen ön­bizalom és szinte határtalan optimizmus tölti el. Sokszor az volt azi érzésem, hogy az a hatalmas nép, amelynek több évezredre kiterjedő történel­mi múltja van, szinte tel­jesen szakított a régmúlttal. nában ősztől tavaszig alig van csapadék, nálunk ezek a hónapok a legnedvesebbek. Ez a különbség természete­sein visszatükröződik a nö­vényzetben is, tudományos föltárása igen nagy gyakor­lati hasznot jelenthet kerté­szetünkben és a mezőgaz­daságunkban. A rátóti botanikus kert ve­zetője Kínában a vegetációt a mérsékelt égövtől a trópu­siig tanulmányozhatta. A ma­Dr. Szun Jat-szennek, a kínai császárság megdöntőjének síremléke Életét és történelmét való­sággal csak — a felszabadulás pillanatától tartja számottevőnek. Sokkal büszkébb új alkotásaira, _ in­tézményeire, elért eredményei­re, mint ä császári múlt föl- becsülhetetlen anyagi és mű­vészi értékű emlékeire. A A nankingi botanikus kertben. Dr. Ujvárossy Miklós bal oldalán dr. Lin professzor, a botanikus kert vezetője sára. (A múlt évben egy kí­nai botanikus járt Magyar- országon, az ő látogatását vi­szonozta.) Utjának főbb ál­lomásai voltak: Peking, a népi Kína fővárosa, a Jang- cse folyó melletti Vuhan, amely Közép-Kína legjelen­tősebb városa, ahol éppen most készült el a hatalmas folyam első monumentális hídja, aztán Nanking, Sang­haj, Hangcsow és Kanton. — Hasznos és tanulságos utam felejthetetlen emléke marad az a szinte határta­lan szeretet, amely irántunk, magyarok iránt, lépten-nyo- mon megnyilatkozik Kínában és ami lényegesen több a hagyományos kínai udvarias­ságnál. Mindenütt, ahol csak megfordultam, találkoztam ezzel a szeretettel, észlelhet­tem azt az őszinte örömet és barátságot, amely elitöltötte vendéglátóimat,, amikor meg­tudták, hogy magyar va­gyok. Már első állomásomon, a pekingi repülőtéren is ta­lálkoztam vele. Hivatalosan Lin-djon, a pekingi akadé­mia elnökhelyettese fogadott, de rajta kívül legalább öt­ven kínai akadémikus is ott; volt., Négy hét múlva, ami- : kor ugyancsak a pekingi re­pülőtérről indultam haza, még többen búcsúztattak. Hogy pe­dig ez nemcsak a szokvá-f j nyos kínai udvariasság volt,,| i hanem őszinte szeretet, an­nak bizonyítására a szeszé- ' lyes időjárás adott lehetősé- I get. A repülőgép ugyanis a kedvezőtlen meteorológiai vi- j szonyok miatt nem indulha­tott az útiterv szerinti na­pon, csak másnap, de kínai barátaim a várakozás egész ideje alatt vélem maradtak. A szakmai nézni- és látni­valók annyira elfoglalták Uj­legbüszkébb arra, hogy sike­rült száműznie földjéről leg­kérlelhetetlenebb ellenségét, az éhhalált, amely a letűnt századokban milliószámra szedte itt minden évben em­beráldozatait. Általános jólét­ről természetesen nem lehet ma még beszélni, de mér nem hal senki sem éhen, ami szinte elképzelhetetlenül nagy eredmény. A nemes hagyományoknak azért ma is van becsülete Kí­nában. Az ősrégi kínai épí­tőművészet díszítő • elemeit például nagy szeretettel al­kalmazzák legmodernebb fel­hőkarcolóik megtervezésénél is. Óriási erőkifejtéssel igye­keznek behozni tudományos és technikai téren a letűnt korszakok mulasztásait. A pekingi tudományegyetemen az oktatók száma meghalad­ja a kétezret, a hallgatóké pedig a tizenötezret. Az egye­tem valósággal „város a vá­rosiban: hajlékot is ad va­lamennyi hallgatójának, még a pekingieknek is. A kutató­intézeteknek se szeri, se szá­ma, és valamennyiben sok 'száz nagyszerűen felkészült Icutató dolgozik. Az út.szakmai eredményei­ről a többi között ezeket mondja. — A pekingi kollégákkal megállapodtunk abban, hogy a két akadémia, a magyar és a kínai, közös témán dolgozik és eredményeit aztán kicseré­li. Tudományos szempontból ennek azért lesz jelentősége, mert Kína meteorológiai vi­szonyai lényegesen . külön­böznek a mienktől Náluk ko­ra tavasztól késő nyárig pél­dául rengeteg az eső, ná­lunk ugyanebben az időben a legnagyobb a szárazság. Ri­gával hozott magvak segít­ségével a rátóti kert állomá­nyát igen sok, eddig ismeret­len, egzotikus növénnyel gyarapítja. Hozott egy eleven növényt | is, egy gyönyörű orchideát,' Az egyik kínai erdőben sa-. játkezűleg „gyűjtötte be” ak­tatáskájába és hazaérkezése után nyomban elültette. A zsákmány most az egyik rá­tóti üvegházban birkózik az életéért. Ujvárossy Miklós ‘reménykedik, h'ogy kibírta a hosszú utat, erőre kapj*’ és egyik dísze léMz a kertnláí. Beszélgettünk a kínai éte­lekről is. Ujvárossy Miklós szerint nincs igazuk azoknak^ akik az európai gyomor szá- ; mára elfogadhatatlanoknak ! tartják a kínai specialitáso- j kát. i — Ételeiket másképpen íze­sítik, másfajta fűszereket { használnak, mint mi — i mondja —, de azért igen jók ezek az ételek, bár szokat­lanok kissé. A nankingi j akadémia vacsorával búcsúz­tatott el. Az egyik kínai akadémikus lakomázás köz­ben tréfásan megjegyezte, Ijogy most végigesszük Kína egész flóráját és faunáját. És valóban, a dúsan terített asztalon megtalálhattunk a lótuszvirágtól, az „istenek eledelétől” kezdve a tengeri moszatokon keresztül a lilio­mig, a molluszkától a csigán, a tintahalon, a polipon keresz­tül a disznóig és a kacsáig mindent, különbözőképpen el­készített fogósok formájá­ban. A bambuszhajtásból például nagyon ízletes fő­zeléket tudnak készíteni. Ujvárossy Miklós útjáról részletes jelentést készít az ! akadémia számára, tapaszta- j latait nagy érdeklődéssel várt j szakmai beszámolóban ismer- I tett, és azt is tervezi, hogy I a laikus érdeklődőket is al­kalomadtán tájékoztatja él­ményeiről. Magyar László Százezer híd A Szovjetunió hétéves gaz­daságfejlesztési tervének be­fejezéséig az ország külön­böző részeiben összesen száz­ezer kisebb és nagyobb ~hi- I dat építenek, köztük óriás- hidakat emelnek a Volgán, a Karinán, az Ob on és a Jenyi- szejen. Egy év múlva elkészül Európa legnagyobb vasbeton- hidja Szaratovban. Ez a híd 2800 méter hosszúságban hi­dalja majd át a Volgát. Az említett százezer hidat jórészt típustervek alapján, gyárban készült egységes vasbetonelemekkel, pillérek­kel és tartókkal építik fel. HAllÚ, ITT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom