Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-08 / 287. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. DECEMBER 8, SZOMBAT 1963. február 24: országgyűlési és tanácsválasztás As Elnöki Tanács ülése A Tájékoztatási Hivatal közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott. Az alkotmány rendelkezé­seinek megfelelően 1963. február 24-re kitűz­te az országgyűlési választásokat és a taná­csok tagjainak általános választását. Az Elnöki Tanács megállapította a főváro­si, a megyei és a megyei jogú városi válasz­tókerületek számát. Megtárgyalta és elfogadta az Elnöki Ta­nács a Baranya, Vas, Veszprém és Zala me­gyei tanácsok javaslatát több kis községnek közös községi tanácsba vonásáról/Határoza­tot hozott továbbá néhány község egyesíté­séről, valamint községi és városi határrészek területátcsatolásáról és Bagolasánc község ne­vének az érdekelt lakosság kívánsága alap­ján Bagola névre változtatásáról. Az Elnöki Tanács végül honosítási, vissza­honosítási és a magyar állampolgársági köte­lékből való elbocsátási ügyekben határozott. Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a választások ki­tűzéséről hozott határozatá­val kapcsolatban a Magyar Közlöny december 8-i száma közli a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ren­deletét az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok vá­lasztásáról. A kormányrendelet első fe­jezete a választási szervekre vonatkozó rendelkezésekkel foglalkozik. A választásokat különböző szintű választási szervek bo­nyolítják le. Az országos vá­lasztási elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki, és az országos választási elnökség tagjai a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa előtt esküt tesznek. Az or­szágos választási elnökség az ország egész területén, őrkö­dik a választások törvényes­sége felett; feladata a többi között a helyi választási el­nökségek munkájának irá­nyítása. Ezenkívül megálla­pítja az egyes országgyűlési választókerületekben megvá­lasztandó képviselők és pót­képviselők számát, közhírré teszi az országgyűlési képvi­selők választására vonatkozó országos eredményt, s meg­állapítja, a tanácstagok vá­lasztására vonatkozó orszá­gos eredményt. 1963. január 2-án a fővá­rosban, valamennyi megyé­ben, megyei jogú városban, járásban, járási jogú város­ban, városi (fővárosi) kerü­letben és községben válasz­tási elnökséget kell alakíta­ni. A helyi választási elnök­ség feladata a többi között: működési területén őrködik a választások törvényessége fe­lett; közzé teszi az egyes tanácsi választókerületek je­löltjeinek nevét; megállapítja, illetőleg összesíti a választá­sok eredményét és szükség esetén pótválasztásokat tűz ki. A helyi választási el- nökségek tagjai az illetékes tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke előtt esküt tesz­nek. A tanácstagok választásá­nak levezetésére 1963. január 2-án tanácsi választókerüle­tenként választókerületi bi­zottságokat kell alakítani. A bizottságok tagjait a Haza­fias Népfront megfelelő he­lyi szerve jelöli ki és közűi az illetékes tanács végrehaj­tó bizottságával. A választó- kerületi bizottság látja el a tanácstag megválasztásával kapcsolatos teendőket. A kormányrendelet ezt kö­vetően szavazókörök kialakí­tásáról és szavazatszedö bi­zottságok megalakításáról in­tézkedik. A szavazatszedő bi­zottságok tagjaira a Haza­fias Népfront megfelelő helyi szerve tesz javaslatot. A vá­lasztási elnökség e javaslatok alapján 1963. február 8-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat, amelyeknek tagjai az illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága előtt esküt tesznek. A szavazatszedő bi­zottság a választás napján le­vezeti a szavazást; gondosko­dik annak zavartalan lebo­nyolításáról, megállapítja és továbbítja a szavazási ered­ményeket. A kormányrendelet máso­dik fejezete a jelöléssel, az országgyűlési képviselők lajst­romának összeállításával és tanácstagjelöltek bejelentésé­vel foglalkozik és ismerteti az országgyűlési választókerüle­teket. A választásokat jelölés előzi meg. Az egyes tanácsi választókerületek lakossága, a tömegszervezetek, továbbá az üzemek, gépállomások, az ál­lami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, a hivatalok és intézmények dolgozói, vala­mint a fegyveres erőknél szol­gálatot teljesítők 1963. január 10 és 29 között gyűléseket tar­tanak, amelyeken javaslatot tesznek az egyes képviselője­löltekre, illetőleg tanácstag­jelöltekre. E gyűléseket a Ha-, zafias Népfront helyi szervei a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik. A kormányrendelet harma­dik fejezete a szavazásra vo­natkozó rendelkezéseket tar­talmazza. A választási elnök­ségek 1963. február 12-én vá­lasztási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazza a szavazókörök sorszámát, va­lamint a szavazóhelyisége* pontos megjelölését is. A vá­lasztási hirdetménnyel egy­idejűleg a választási elnökség falragasz útján közhírré teszi az országgyűlési választóke­rület lajstromát és az illeté­kes választási elnökség a ta­nácsi választókerületek jelölt­jeinek nevét, foglalkozását es lakáscímét. A szavazás a választás nav- ján 7 órától 20 óráig tart. Ha a névjegyzékbe felvett vá­lasztók valamennyien szavaz­tak, a szavazatszedő bizottság 20 óra előtt is lezárhatja a szavazást. A kormányrendelet negye­dik fejezete a választási ered­mények megállapításáról, ki­hirdetéséről, valamint a kép­viselők megbízólevelének ki­adásáról intézkedik. Az or­szággyűlési képviselők válasz­tókerületekre és a tanácsok általános választására vonat­kozó országos eredményt az országos választási elnökség állapítja meg. Az egyes taná­csokra vonatkozó eredményt a tanácsok alakuló ülésén kell kihirdetni. A kormányrendelet ötödik fejezete a pótválasztásokra vonatkozó rendelkezéseket is­merteti, hatodik fejezete pe­dig a választásokkal kapcsola­tos vegyes rendelkezéseket tartalmazza, ezek sorában szabályozza az ideiglenes la­kóhelyen történő szavazást. Kormányrendelet a választók névjegyzékének összeállításáról A hivatalos lap december 8-i száma közli a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány rendeletét a választók névjegyzékének összeállítá­sáról. E jogszabály kimond­ja, hogy a választójogosult állampolgárokról új névjegy­zéket kell készíteni, ebbe fel kell venni minden olyan magyar állampolgárt, aki nagykorú, valamint azt. aki a 18. életévét 1963. február hó 24-ig betölti. Nem lehet a választók névjegyzékébe fel­venni azt, aki a közügyek­től, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; szabadság­vesztés-büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van; rendőri felügyelet alatt áll, avagy elmebeteg. A választók névjegyzéké­nek összeállítása összeíróla­pok alapján történik, ame­lyeket kijelölt összeíró­biztosok 1962. december 9— 13. napja között osztanak ki. Az érdekelt személyek az összeírólapot 1962. decem­ber 17-ig kötelesek kitölte­ni és aláírni. Ha valaki tes­ti fogyatékossága miatt, vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hoz­zátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság megál­lapítja, kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. A választók ideiglenes névjegy­zékét legkésőbb január 12-ig elkészítik és 1963. január 14-től január 19-ig a végre­hajtó bizottság hivatali he­lyiségében közszemlére teszik ki. A névjegyzéknek a város belterületére vonatkozó ré­szét a házakban is ki kell függeszteni. Ideiglenes névjegyzékből Megérkezett Bamakóba a magyar kormányküldöttség Mo kezdődnek a magyar—mali államközi tárgyalások A magyar delegáció, amely Kállai Gyula vezetésével hét afrikai országba látogat el, december 6-án, csütörtö­kön délben helyi idő szerint 11 órakor megérkezett a Mali Köztársaság fővárosába, Ba­makóba. Kállai Gyula, midőn a küldöttség különrepülő- gépe elhagyta Guinea határát, üdvözlő táviratot küldött a gép fedélze­téről Sekou Touré el­nöknek, Bamakóban díszszázad fo­gadta a magyar delegációt, amelyet Kállai Gyula a két nemzet himnuszainak elhang­zása után megszemlélt. A re­pülőtéren a delegáció foga­dására megjelentek között volt Barema Bocoum, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere. A küldöttség tag­jai pénteken reggel Segou városába utaztak, ahonnan csak ma térnek vissza. Ugyancsak ma kezdődnek a tárgyalások a magyar és mali delegáció között Kállai Gyula miniszterel­nökhelyettes a bamakói re­pülőtéren nyilatkozatot adott a mali rádió munkatársá­nak. Megköszönte Modibo Keita elnök meghívását, amely lehetővé tette, hogy a küldöttség Maliiba láto­gasson. Örülünk, hogy olyan országba érkeztünk, amely­nek álláspontja a nemzet­közi élet legfontosabb kér­déseiben azonos a miénkkel — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: Nagyra értékeljük azt az állhatatos harcot, amelyet a Mali Köztársaság népe és kormánya országuk felemelkedéséért folytat, s ügy gondoljuk, látogatá­sunk tovább mélyíti kapcso­latunkat. Kállai Gyula látogatása a Mali Köztársaság elnökénél Néhány órával azután, hogy a magyar kormánykül­döttség megérkezett Bamakó­ba. Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke fogadta Kállai Gyulát, a Miniszter­tanács elnökhelyettesét, a küldöttség vezetőjét, s húsz percen át tartó beszélgetést folytatott vele a két ország kapcsolatait érintő kérdések­ről. Újabb szovjet—amerikai megbeszélés Kubáról Csütörtök este ismét talál­koztak New Yorkban, az ENSZ székhelyén a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok képviselői, hogy meg­oldást találjanak a kubai válság végleges felszámolásá­ra. Az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének székhá­zában tartott két és egynegyed órás megbeszélésen, amelyen megegyezés még nem szüle­tett, szovjet részről jelen volt K uznyecov, a külügymi­niszter első helyettese és Zo­rin külügyminiszter-helyettes, amerikai részről pedig meg­Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Az idei Rózsa Ferenc-díjasok Pénteken délután a Magyar Sajtó Házában rendezett ün­nepségen Nagy Dániel, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak helyettes elnöke a ma­gyar sajtó napja alkalmából kormánykitüntetéseket adott át a sajtómunka területén ki­tűnt dolgozóknak: újságírók­nak, szerkesztőknek, kiadóhi­vatali dolgozóknak, nyomdá­szoknak és hirlapkézbesítő postásoknak. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend kitüntetést ado­mányozta Antalffy Gyulának, a Magyar Nemzet olvasó szer­kesztőjének; Eck Gyulának, a Képes Üjság főszerkesztőjé­nek; Pécsi Ferencnek, a Ma­gyar Távirati Iroda főszer­kesztőjének, Szentkirályi Já­nosnak, a Szabad Föld főszer­kesztőjének; Tardos András­nak, a Magyar Rádió és Tele­vízió főosztályvezetőjének; Timmer Józsefnek, a Népsza- i főszerkesztőjének; Tóth Benedeknek, a Népszabadság szerkesztő bizottsága tagjá­nak. Tizenheten kaptak Szocialis­ta Munkáért Érdemérem, ti­zenhármán Munka Érdem­érem és tizenegyen Szocia­lista Kultúráért kitüntetést. Ezután llku Pál átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc-díja- kat. A Rózsa Ferenc-díj első fo­kozatát kapta Mihályfi Er­nő, a Magyar Nemzet főszer­kesztője és Vető József, a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának tagja; második fokozatát Horváth József, a Népszabadság főmunkatársa és Szepesi György, a Magyar Rádió és Televízió rovatveze­tője; harmadik fokozatát Ba­ráti Géza, a Népszava fő­munkatársa és Hámori Ottó, a Film, Színház, Muzsika fő- szerkesztője. A . kitüntetettek nevében Horváth József mondott kö­szönetét. Ezután a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége baráti találkozón látta vendégül a kitüntetett dolgozókat. (yTI) jelent McCloy, a kubai ko­ordinációs bizottság elnöke és Yost, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének helyet­tes vezetője. Lennartson, az amerikai hadügyminisztérium állam­titkára és szóvivője csütörtök esti sajtóértekezletén megerő­sítette, hogy a Szovjetunió a korábbi megállapodásnak meg­felelően eltávolította Kubá­ból IL—28-as típusú löQchaj- tásos bombázó repülőgépeit. Ezeket a repülőgépeket há­rom különböző szovjet hajón szállították el Kubából; a hajókról és rakományukról készített amerikai légifelvéte­lek minden kétséget kizár­nak. • Kennedy elnök csütörtökön találkozott a nemzetbizton­sági tanács végrehajtó bi­zottságának tagjaival és részt vett a kubai helyzetről szóló vitán. Kennedy később Ste- vensonnal, az Egyesült Álla­mok ENSZ-küldöttségének ve­zetőjével is találkozott, és nyugati hírügynökségek utal­nak rá, hogy az elnök tün­tető módon barátságosan ke­zelte Stevensont, akit — mint ismeretes — egy ameri­kai lapjelentés nyomán bizo­nyos körök az elmúlt napok­ban ,,.a kubai válság idején ta­núsított puha magatartása miatt” élesen támadnak. Adenauer 1963 őszén válik meg hivatalától A CDU—CSU parlamenti képviselőcsoportjának pénte­ki rendkívüli ülésén von Brentano, a csoport vezetője bejelentette, hogy Adenauer kancellár 1963 őszén, a parla­ment nyári szünete után vég­leg megválik hivatalától. Hozzátette, hogy a kancellár ezt hamarosan rríaga közli a képviselőcsoporttal. történt törvényellenes kiha­gyás miatt a kihagyott sze­mély, a névjegyzékben tör­tént törvényellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet. Ha a végrehajtó bizottság megállapítása szerint a vá­lasztók névjegyzékéből tör­ténő kihagyás törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe ve­szik fel. A végrehajtó bi­zottság az általa alaptalan­nak tartott kifogásokat át­teszi az illetékes járásbíró­sághoz, amely meghallgatás céljából megidézi azt a sze­mélyt, aki a kifogással élt és azt is, akinek a névjegy­zékbe történő felvételére a kifogás vonatkozott. A végleges névjegyzék köz­szemlére tételére 1963. feb­ruár 8. és 12. között kerül sor. Ha választójcrosult sze­mély a választók névjegy­zékének összeállítását köve­tően állandó lakhelyét meg­változtatta, az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvé­telét a választók névjegyzé­kébe. A kérelemhez csatol­ni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott iga­zolást arról, hogy a kérel­mezőt a választók névjegy­zékébe felvették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom