Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-07 / 286. szám
nay meoyei fiirítw 1962. DECEMBER 7. PÉNTEK Jelentős kedvezmények Előnyös takarmányjuttatási és hitelakciókkal segítik az árutermelő közös és háztáji gazdaságokat, egyéni gazdákat ményt, további másfél mázsa abrak átvételére jogosult, vagyis a vemhesség igazolásakor a másfél mázsa helyett három mázsa abrakot kap. A háztáji és egyéni gazdaságok ugyancsak részesülhetnek takarmányjuttatásban, ha részt vesznek a kocatartási,, és süldőnevelési akciókban. A vemhes kocákra kötött szerződés alapján már kötéskor másfél mázsa sze- mcstakarmányt kapnak. A koca leellésekor az átadásra vállalt süldők ul*n egyenként további 50 kiló takarmányt utal ki az állam. A süldőnevelési akció keretében a háztáji és egyéni állattartók az átadásra szánt süldők után egyenként 50 kiló abraktakarmányt kapnak, ha az átadást 1963. január 1. utáni időpontra vállalják. Az 1963. évre szóló sertéshizlalási szerződés ugyancsak számottevő előnyöket nyújt a szerződő termelőszövetkezeti tagoknak és egyéni állattartóknak. A szerződés alapján az 1963. január 1-től kezdődően átadásra kerülő hízott sertések utón egyenként 150 kiló abraktakarmányt kapnak a termelők, állami áron. (MTI) Régi vagy új típusú emberek? Átveszi a szobi Új Barázda a nagymarosi Ságvári Endre Tsz földjét sébe kerülnek. Az egyik ilyen épületben sertéshizlalási, a másikban Ihúsbaromfi-nevelőt kívánnak berendezni. Remélik, hogy ezáltal már az első évben nagyobb befektetések nélkül, hasznot hozó lesz termelőszövetkezetük nagymarosi üzemegysége. Van, aki osztályozza: ez jó, ez rossz ember. Vagy úgy: ez régi vágású,-maradi, amaz pedig már ízig-vérig szocialista típusú. Nagy Gábor népfronteluököt akartam így skatulyázná azon a hideg, téli estén, amikor Dömsödön a jól fűtött, meleg szobában Bíró Gábor tanácstagi beszámolóját halKgattuk. Nem volt ez igazi tanácstagi beszámoló, mert kevesen jöttek el. Ki elbújt otthonában a hideg elől, ki az Andrások napját ünnepelte. Így nem is volt értelme nagy beszédet, ünnepi szónoklatot tartani annak a néhány hallgatónak, akik a hívásra mégis megjelentek. Inkább csak Ineszélget- tek ezen az új választás előtti utolsó tanácstagi bes:ámolón. Feljegyeztem, mi ; mindent dolgozott az elmúlt hónapokban a tanács, s mire> készül a jövő esztendőben. Járda- és közútépítés, a közvilágítás, a tűzol tó'Versenyen nyert gépkocsifecskendő számára épült új garázs tatarozása, a hangos híradó bővítése, a járási múzeum támogatása került szó'ba. Időnként közbe-kiözbe szóltak a hallgatók. Amikor a hajóállomás építését emlegették, Szujkó Sándor bácsi vágott Biró Gábor mondókájába: — Nem tudom sógor, jut-e az eszedbe, hányán ellenezték az építést? Jó volt eddig enél- kül, jó lesz ezután is — mondották. Én pedig beszélhettem nekik. Ma meg már ők dicsekednek a hajóállomással: milyen jó, hogy van. Psetaezky Mariannák, amikor a járdaépítésről beszéltek, az jutott eszébe: a nyugdíjasokat is megkérhetnék, segítsenek a szervezésben, a társadalmi munka nyilvántartásában. Mert nem elég a népfront, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet, az állami gazdaság akarata, szükség van a lakosság igyekezetére is. A tizenöt esztendős Majer József szeme pedig akkor csillant fel. amikor a II. Rákóczi Ferepc vízi úttörőcsapat csónakházépítésére emlékeztek. Tán az emlék hatására ígérte újból: ő is segít a következő társadalmi munkában. Figyeltem, mit hallok Döm- söd fejlődéséről, közben azonban szemem mindegyre Nagy Gábort kutatta. Szép. értelmes, időtől barázdált arca felfel derült, amikor a villany továbbvezetéséről, a járdaépítésről került szó. Felcsillant a „ szeme, amikor az új fürdőt emlegették, ahová a környékről is bejárnak. Pedig Nagy Gábor régi vágású ember. Bejár a templomba, sőt még presbitérium i díjat is fizet, az Isten nevét tisztelettel ejti. Ha azonban a közös munkát emlegették előtte, mindenről volt véleménye és elsőnek ajánlkozott munkára. Ezen a téli estén is úgy tervezte: mint népfrontelnök, több tanácstagi beszámolót hallgat majd végig. Hogy mégis a pártházban maradt. az csak azért volt, mert nem tudta abbahagyni elbeszélését kedves témájáról. Hiába, ’ őt is érdekli, hogyan tanulnak a társadalmi ösztöndíjjal iskolára küldöttek, mert a község évente hétezer forintot fizet értük. Érdekli a Du- na-part rendbehozása is. Többször közbe is szólt: szépen kell beszélni az emberekkel, s mert a tanács így beszélt, azért érhettek el any-, nyi eredményt. Figyelem az öreget és a többi nyugdíjast, akik ott ültek ez estén közöttünk. A Rákóczi út kövezése meg sem kezdődhetne nélkülük. Részt kérnek a parkosítás munkájából is. Ott lesznek mindenütt, ahol munka folyik. A pártház tiszta’;- barátságos szobájában késő estig akadt beszélni való. Kivált akkor, amikor a Petőfi Múzeum történetét feszegettük. Nagy Gábor egészen kipirult. És a Petőfi Tsz tagja, az egyszerű dolgos ember már kifogyhatatlan volt a szóból. Rövid mondatával így jellemezte azt az időszakot: — Felvettem a huncutabbik lelkem. Anélkül nem sikerült volna semmi. Mert ami igaz, az igaz. Amíg Dömsödnek Petőfi Múzeuma lett, sokat kellett ravaszkodni. Nagy Gábor, Szabó Lajos nyugdíjas tanítót emlegeti: az volt a kezdeményező. Kétszer, vagy tán többször is eljött hozzá: csináljanak már valamit! Szabó Lajost dr. Dienes Andrásnak sikerült felráznia, aki akkoriban az egész megyét bejárta kutatva Petőfi emléke után. így jutott le Dömsödre, ahol bizony nagyon mostohán bánt a sors az egykori Petőfi-házzal. Ettől kezdve sem Szabó Lajost, sem Nagy Gábort nem hagyta a nyugta. Végül is megalakították a Petőfi emlékbizottságot, amelyben a községi tanácselnök is tisztséget vállalt. A házhoz nehéz volt hozzáférni: a gyámhatóság rendelkezett vele. Meg kellett volna venni, de pénz sem volt rá, a tanácsülés pedig sehogy sem akart ilyen romra áldozni. Különböző furfanggal, ügyeskedéssel mégis a községé lett a ház, a bennlakók pedig azóta már máshová költöztek. Amikor sok viszontagság után végre műemléknek nyilváníthatták a házat, rendbe kellett tenni. Ez a község erejéből már nem tellett. Addig „studiroztak”, amíg Dienes dr. segítségével három gyár igazgatóját meg nem nyerték ügyüknek. Ez a kapcsolat újabb ismeretséget szült: az országos Petőfi Múzeum igazgatóhelyettese. dr. \£arjas Bé- láné is támogatta ügyüket. A nagy múzeumtól bútorokat is kaptak. A Petőfi Múzeumot azóta sok dömsödi lakos és más vidékről ide látogató tekintette meg. A község lakói kegyelettel őrzik Petőfi emlékét. Nagy Gábor népfrontelnök ezen az estén is szívesen mutogatta volna nekünk, ha nem hajlott volna olyan későre az idő. De már valahogy nem is annyira a Petőfi Múzeum érdekelt, mint inkább a mai ember. Az, hogy hová is sorolhatnám azokat, akik összejöttek a tanácstagi beszámolót hallgatni, hová sorolhatnám Nagy Gábort: a régi vágású vagy az új típusú emberek közé? Aztán megfeledkeztem az egész „besorolásról”. Hazafelé már csak az épülő, a fejlődő Dömsödre gondoltam. Arra. hogy az ilyen tevékeny, a községüket szerető emberek napjainkban nemcsak pártolják az újat. hanem sokat, nagyon sokat cselekednek is érte. Nem osztályozni, szeretni kell őket. Sági Ágnes NÁSZÉJSZAKA JAÍlu-iMég öt percet várok...! (Komádi István karikatúrája) A tél: a fokozott gépesítés Készül az 1964. évi mezőgazdasági építkezések tervkatalógusa Prototípusként kipróbált korszerű, gépesíthető épületeket kapnak a termelőszövetkezetek A Földművelésügyi Minisztérium eddig mindig az év végén adta ki tervkatalógusát a következő esztendő mezőgazdasági építkezéseihez. A termelőszövetkezetek számszerű fejlődése, a közös állatállomány mielőbbi elhelyezése ugyanis elkerülhetetlenné tette, hogy gyakran és gyorsan változtassák a terveket. Most, a közös KÖNYVESPOLC Eusebiu Camilar: A betyárok völgye A Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osztályán tájékoztatást adtak a jelenleg érvényben levő takarmányjuttatásos szerződési akciókról. Eszerint a termelőszövetkezetek a tejipari vállalatokkal kötött értékesítési szerződésre átadott teljes tej után literenként 25 deka, a íölözésből származó tejszín után pedig literenként 15 deka korpát vagy — kívánságuk szerint — ennek megfelelő szerződés alapján, a megállapított felvásárlási áron — közvetlenül a felhasználó intézményeknek (kórházak, üdülők stb.) adják át. A termelőszövetkezetek takarmányjuttatásban részesülhetnek az eladott juhtej ntán is: literenként 20 deka szarvasmarhatápot kapnak 2,50 forintos kilónkénti áron. A termelőszövetkezeti tagok és az egyéni állattartók a tejipari vállalatokkal kötött értékesítési szerződés alapján átadott teljes tej után az október I-től májusig terjedő időszakban, literenként 20 deka korpát kapnak. A „tejkorpán” kívül a termelőszövetkezetek 100 kiló korpajuttatásban részesülnek akikor, ha az Állatforgalmi Vállalattól megvásárolt, négyhónaposnál fiatalabb borjúra kötnek nevelési szerződést, s ha vállalják, hogy a szerződésikötéstől számított 12—24 hónapon belül hízott állapotban — az üszőt legalább 380, a bikát vagy tinót legalább 430 kilós élősúlyban — az Adatforgalmi Vállalatnak eladják. A termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének elősegítésére a tenyész- és árutojás értékesítés után adnak takarmányt. A közös gazdaságok az átadott liba-tenyésztojás után darabonként egy kiló, a puly- ka-tenyésztojás után darabonként 40 deka, a tyúk tenyész- tojás után pedig 10 deka abrakjuttatásban részesülnek. Az áru tojás átadására szerződő termelőszövetkezetek minden tojás után nyolc deka abrak- takarmányt kaphatnak. A liba- és pulykahizlalásra, valamint az úgynevezett máj liba értékesítésére a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni állattartók is köthetnek szerződést. Ezek ugyanolyan mérvű takarmányjuttatásban részesülnek, mint a közös gazdaságok. A háztáji és egyéni termelők lúdtenyésztojás után 60 deka, pulyka-tenyésztojás után pedig 3'0 deka kukoricát kapnak. A sertéstenyésztés fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeteknek — az állománynövelésre beállított minden koca után — 3 mázsa abraktakarmányt ad az állam. A háztáji és az egyéni gazdaságok a süldőkoca hitelezési és kihelyezési akció keretében — vemhesség igazolásával — 1,5 mázsa takarmányjuttatás- ban részesülnek. A kocatartási előnyök fokozása érdekében az 1063. évre még kedvezőbb feltéte’eket nyújtanak a termelőknek. Az esetben, ha a szerződő gazdaság vállalja, hogy kétszeri fialásbó! származó 3—3 to- vábbtartásra alkalmas süldőt az Adatforgalmi Vállalatnak ad át a vemhesség igazolásakor három mázsa takarmányt kap állami áron. Ezenfelül az első fialásból átadásra kerülő három sü dő után ellés- kor süldőnként 50 kiló, a második fialásbó! származó három süldő után. ugyancsak el- léskor. további 50—50 kiló. tehát összesen újabb három mázsa takarmányjuttatásban részesül a gazdaság. Mód van arra is, hogy a süldőkoca hitelezési és kihelyezési akció keretében az 1962. július 1 óta megkötött szerződések helyett új szerződést kössenek. Az új szerződés a'apján. amennyiben a szerződő már átvette a másfel mázsa takarA jelentős irodalmi múlttal rendelkező, tehetséges moldvai író könyvében a feudalizmus társadalomrajzát adja, s története nem egyszerűen az erdei legények története, hanem a társadalmi viszonyok elemzése. Ursaru, a betyárok vezére, több gyerekes családapa, aki szívesebben élne békés életet, örülne családjának, de lázadó természete szembefordítja a földesurakkal, s az őket kiszolgáló hajcsárokkal. Ez a lázadás egyben kifejezi, hogy nem tudatos forradalmi megmozdulásról. hanem anarchisztikus, gyűlölet szította alkalmi visszaütésről van szó. Ennyi telt az elkeseredett emberek erejéből, s amikor kielégítették bosszúvágyukat, s elvesztették vezérüket, szét is forgácsolódik a csapat, nem kerül sor, nem kerülhet sor széleskörű társadalmi összefogásra. A regény különös értéke a plasztikus jellemábrázolás mellett, hogy drámai erővel ábrázolja az ügyhöz való hűség, s az ügy elárulásának kérdését, amely nem csupán a parasztmegmozdulások problémája. Tronicu jelleme gyenge. Szerelmi irigységből a súlyosan sebesült Ursarura szabadítja a csendőröket. Tettét elítélik még maguk a csendőrök is. Volt bajtársai pedig annyira sem méltatják, hogy kést eresszenek a bordái közé. Árulásáért mégis megbűnhődik: megőrül a lel- kiismeretfurdalástól. A kötet a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó és a budapesti Európa Könyvkiadó közös kiadásában jelent meg, Ignácz Rózsa fordításában. (tm) gazdaságok alapvető épületszükségletének kielégítése után, megváltozott a helyzet. A Földművelésügyi Minisztériumban már készül az 1964-ben tömeges kivitelezésre kerülő tervek katalógusa. Tavaly és az idén már elkészítettek és üzemeltettek néhány kísérleti, úgynevezett prototípus-épületet, s ezek tapasztalatait is figyelembe vették a katalógus útján széles körben ajánlott tervek végleges jóváhagyásánál. Mivel a katalógus rövidesen megjelenik, az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek elegendő idejük lesz, hogy gondosan kiválasszák, és esetleg a helyi viszonyoknak megfelelően módosítsák a számukra legalkalmasabb terveket. Az új típusú állattartó épületek tervezésénél a szakemberek abból indultak ki, hogy az épületek és gépi berendezések amortizációja az állati termékek önköltségének mindössze 5—10 százalékát teszi ki, a takarmányköltség viszont csaknem 80 százalékát. Ezért most már kizárólag olyan korszerű, megfelelően gépesíthető épületeket terveznek, amelyeknek valamivel nagyobb kivitelezési költsége bőségesen megtérül azzal, hogy a kedvezőbb tartási körülmények között az állatok sokkal jobban értékesítik a takarmányt. Ennek megfelelően valamennyi állattartó épületbe betervezték az önetetőt és az önitatót, a takarmány, és trágyaszállítás gépesítését lehetővé tevő utakat. A sertésfiaztató- kat például úgy tervezték meg, hogy a tervekbe már bevették az infravörös sugárzókat is. Az új épületek természetesen megkövetelik a járulékos beruházások — út-, víz- és villanyhálózat — megvalósítását is. A mezőgazdasági építkezések fejlődését mutatja az is, hogy a katalógus nagyobbrészt egységes, 12 méter szélességű, belső tartóoszlopok nélküli épületek tervét tartalmazza. Ez lehetővé teszi egyrészt, hogy az épületeket sorozatban gyártott, azonos elemekből állítsák majd össze, másrészt, hogy a gazdaság termelési irányának megváltozása esetén kisebb módosításokkal másféle állatok tartására alakíthassák át. A már kipróbált, jóváhagyott tervek katalógusával egyidőben készülnek a még újabb, korszerűbb épületek kísérleti tervei is, amelyek alapján jövőre az állami gazdaságokban építenek fel néhány prototípust. Ezeket külön minősítő bizottság vizsgálja felül, s az üzemeltetési tapasztalatok és a bizottság véleménye szerint alakítják majd ki az 1965. évi katalógus terveit. (MTI) A kémia lekiizdi az aszályt Amerikai botanikusok megállapították, hogy egy kénsav sóval készített fürdőben a növények bezárják „pórusaikat”, tehát tárolni tudják a vizet, mert megszűnik a párolgás. A rendkívül fontos felfedezést már felhasználták többek között arra is, hogy vágott virágokat és kerti növényeket nagy nyári hőségben is megóvjanak a hervadástól. Most tanulmányozzák, hogyan lehetne a vetést megmenteni az új módszerrel. (MTI) Nem sok eredménnyel dolgozott Nagymaroson 24 ka- tasztrglis holdon a Ságvári Endre Tsz tizenhárom tagja. Pedig övék a szigeti gyümölcsös és emellett legfőképpen zöldséget termeltek. Mégis gyenge eredményre jutottak évről évre. Néhány napja közgyűlésük ki is mondta, hogy a tsz megszűnik és csatlakozik a szobi Üj Barázdához, amelynek tagjai szerdán este tartott közgyűlésükön úgy döntöttek. hogy hajlandók átvenni a Ságvári Endre Tsz földjét, és tagjai közül azokat, akik felvételüket kérik. így a szobi Üj Barázda Tsz- nek jövőre már négy, községben lesz gazdasága. Eddig sem csak a szobi határban dolgozott, Ipolydamásd szövetkezeti parasztsága hozzácsatlakozott földjeivel. A napokban a ze- begényi tszcs- tagjai is úgy döntöttek, hogy ehhez a jól működő termelőszövetkezethez csatlakoznak január elsejével. Az Üj Barázda taggyűlése foglalkozott új, nagymarosi üzemegysége termelési tervével is. Elhatározták, továbbra is megtartják a zöldségkertészetet, az elhanyagolt gyümölcsöst pedig rendbehozzák. Elöregedett fáit fokozatosan kivágják, s új, nemesebb gyümölcsfajtákat ültetnek helyükbe, hogy a termelést kifizetődővé tegyék. Ezenkívül remény van arra, hogy a sziget közelében, az országút mentén, tíz hold állami föld kezelését is megkapja a szobi szövetkezet Nagymaroson. Ezt a területet teljes egészében takarmánytermeléssel kívánják hasznosítani. Ugyanitt két kitűnően megépített, már évek óta üres silót is kap a tsz, kézenfekvő tehát, hogy ezen a1 tíz holdon silótakarmányt termeljenek. Ugyanitt áll néhány állami tulajdonban levő. jelenleg nem mezőgazdasági célokra felhasznált gazdasági épület is. Ezek szintén az Üj Barázda kezeié-
