Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

I ttsr mec.vei r/ßMdl) 19(52. DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Rendszeresen foglalkozott csalással Bálint János 31 éves perbáli lakos. Bűnös tizei­méivel mintegy 40 ezer forin­tos kárt okozott. Előzetes le­tartóztatásba helyezték, s vi­selt dolgai után tovább folyik a nyomozás. Tavaly nyáron betörtek a Szigetszentmiklósi moziba, s elvittek onnan egy magneto­font. A tettesek most megke­rültek: Kreisz József 28 éves taksonyi és Ébner József 22 éves budapesti lakos. Őrizetbe vették őket, s bűnvádi eljárást indítanak ellenük. Zsebtolvajnőt fogtak a vá­mosmi kólái kirakodóvásáron. Soltész Jánosné 37 éves tisza­füredi asszony a játéküzletben ki akarta emelni egy perőcsé- nyi és egy letkési asszony pénzzel teli bukszáját. Lakat alá került. Kibontotta a mennyezetet és úgy hatolt be szombat, vagy vasárnap éjszaka Szokolyán az iparcikküzletbe egy betörő. Mintegy 15 ezer forint értékű ruhaneműt vitt magával. A betörést csak hétfőn reggel vették észre. A nyomozás fo­lyik. Öngyilkosság. Nagykőrösön hétfőn reggel lakásán fel­akasztotta magát és meghalt Dankó Gyula 58 éves volt se- gédhívatalnok. Tettének oka ismeretlen, a vizsgálatot meg­indították. MERRE TART A PÉCELI GIMNÁZIUM? Népszerű az áj gimnázium — Apa és lánya az iskolában — A fejlődés, az egész község társadalmi ügye — Emeletráépítés ? VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK — Járási tanácsülés lesz e hó 14-én délelőtt Letkésen, ahol a szobi járási tanács a helyszínen tárgyalja meg a Bástya Tsz szervezési mun­káját és gazdasági tevékeny­ségét. Nyár végén hírül adtuk, hogy két új gimnáziummal bő­vül megyénkben a középisko­lai oktatás. Az egyik új gim­názium Pécelen kezdte meg működését a helyi általános iskola épületében, az általános iskola tantestületében levő középiskolai tanárok bevoná­sával. Bár a Művelődésügyi Minisztérium meglehetősen későn, augusztus elején dön­tötte el az új gimnáziumi osz­tályok megnyitásának régen vajúdó problémáját, s a to­vább tanuló fiatalok zöme már a budapesti középiskolák­ba iratkozott be. mégis sike­rült az első osztályt harminc tanulóval megszervezni. A ta­nítás. mint más iskolákban is, szeptember elején pontosan megkezdődött, s ezzel elindult útján Pécel első középiskolá­ja. Az általános iskolában ke­vésnek bizonyult a tanterem. Egy osztálynak örökösen ván­dorolnia kellett, mindig abban a tanteremben tartották meg az órát, amelyből éppen tor­nára mentek a gyerekek. Ezen az áldatlan állapoton segített a községi pártszervezel önzetlensége. Az iskola hatal­mas díszterméből, amelyet vi­szonylag keveset használtak, két tantermet létesítettek, az iskolai ünnepségeket pedig ez­után a szemben levő pártszék­ház nagytermében tarthatják majd meg. Ha az iskolai rend- dezvány olyan természetű, i hogy színpadra is szükség van. 1 akkor a községi művelődési ház segítségére számíthatnak. A felsőbb szervektől, a Mű­velődésügyi Minisztériumtól és a megyei tanács művelő­dési osztályától sok támoga­tást kapnak. Megnyilvánult ez a kísérleti és szemléltetőesz­közök gyors biztosításában és a szakfelügyelők rendszeres látogatásában is. A felsőbb szervek támogatása mellett igen örvendetes jelenség az, hagy a lakosság körénen osz­tatlan örömet váltott ki a he- lyi középiskola megnyitása Azoknak a gyerekeknek, akik itt tanulnak, nem ke'l napon­ta több órát eltölteniök az uta­zással, s mégis teljes értékű középiskolába járhatnak, sőt a gimnáziumi érettségivel együtt egy jó szakmát is ta­nulnak. A fiúhallgatók ugyan­is az Alagi Állami Gazdaság Pécelen levő motorszerelő üze­mében Diesel-motor szerelés­sel ismerkednek a politechni­kai oktatás keretében, a lá­nyok pedi.r a fehérneművar­rás tudományát szerzik meg a he’vi Textilruházati Ktsz-ben. Érdekes jelenség, hogy az idősebb, felnőtt lakássá,g kö­réből még több hallgatót von­zott a gimnázium, mint a fia­talok köréből, ami az emlí­tett nyári késedelem miatt részben érthető is. A nac-pa- li tagozat első osztályában ugyanis harminc fiatal tanul a levelező-tagozaton ezzel szemben v hetvenöt felnőtt ismerkedik a középiskolai tananyaggal. Közülük többen nem is péce- liék, hanem Isaszegről, Túrá­ról, a környező kézségekből járnak át, mert jó a közleke­dés. A napokban volt a fel­nőttek e\ső beszámolója. Ki­véve a kémiát, e’égtelen osz­tályzatú beszámoló nem volt, pedig a mArc?.TBa,gjct- Miit.!? maiikéból például; ipedijf ez köztudomásúan nem a legnép­szerűbb és nem a legköny- nyebb tantárgy, négyes volt az átlageredmény. Van olyan család, ahonnan többen is járnak a gimná­ziumba. Wämser János elekt­roműszerész és felesége a le­velező tagozaton, a fiuk pe­dig a nappali tagozaton ta­nul. Miklós József vasutas pedig nagylányával együtt jár a levelező tagozatra, padsizom- szédok a foglalkozásokon. A levelező tagozat hallgatóinak zöme különben 18—23 év kö­zötti fiatal, akik már munká­ba járva szerzik meg a maga­sabb iskolai végzettséget. Ennyit a gimnázium je- I lenéről. S milyen lesz a ; jövő? Ez a kérdés izgatja j most nemcsak Lehoczky | Endre igazgatót, hanem a i község vezetőit, s a lakosság i jó részét is. Gombai József, a község függetlenített párt­titkára szinte mindennapos lá­togató az iskolában. Őrjár­tunkkor is éppen azt vitat­ta Lehoczky Endrével, hogy miképpen teremthetnek meg ; egy széleskörű § társadalmi összefogással \ a bővítés, fejlődés feltéte- : leit. A községi pártszervezet í vezetőségét és a községi ta- ; nács vezetőit állandóan fog- ; lalkoztaíja ez a gondolat. ; Elképzelésük, hogy a vas- : tag falakkal rendelkező, igen : masszívan megépített általá- í nos iskolára — amennyiben ; erre műszakilag lehetőség I van — egy emeletet húznak, ! amelyben öt tanterem kapna \ helyet. A községi tanács vég- ! rehajtó bizottsága megszava- í zott hatezer forintot az elő- ; zetes statikai felméréshez és ; a talajvizsgálathoz. Ezt a j döntést jóváhagyta a legutób- • bi tanácsülés is. Ebből az ösz- ! szegből tehát kifizetik az elő- ! zetes vizsgálatot, s az ered- í ménytöl függően, már kézzel- ! foghatóbban tervezhetnek. ; A tantermenkénti hatvan- ; ezer forintos állami támoga- ! tás mellett mintegy 200 00Ü í forintos társadalmi munkát ", terveznek. A tervrajzok í ugyancsak társadalmi mun- l kában készülnének. A köz- \ ségben lakó műszaki szakem- berek szívesen segítenek. A !• Hazafias Népfront műszaki Állóitól lóltlt fénv A jászkarajenői községi ta­nácsnál őszinte elismeréssel beszélnek a falu lakosságának adófizetési készségéről. Mint mondják, a j ászkaraj enőiek példásan teljesítették köte­lességüket az állammal szem­ben. A pénzügyi osztály ala­posan túlteljesítette adóbevé­teli tervét. A többlet bevétel­ből kereken 50 lámpahellyel szaporítják a közvilágítást. BŐVÜL A KERTÉSZET A jászkarajenői Űj Barázr da Tsz eredményesen folytat­ja a falu hagyományát: a bel­terjes kertészkedést. A tavalyi 160 hold helyett az új gazda­sági évben már 230 holdon termelnek zöldséget. Két és félmillió forint bevételre szá­mítanak a kertészetből. A kedvezőtlen időjárás ellenére a kertészet 57 vagon árut ter­melt, nagyobb részben ex­portra, kisebb részben pedig a hazai ellátás és a feldolgo­zó ipar céljaira. Bővítik az öntözött területet is: jövőre már 50 holdat öntöznek. Megnyitja kapuit a gyömrői művelődési ház December 9-én, vasárnap délután 'megnyitja kapuit Gyomron a járási művelődé­si otthon. Délután fél 3-tól a vecsési önkéntes tűzoltótes­tület zenekara térzenét ad. Fél négykor ünnepélyes kül­sőségek közepette Sima Ist­ván, a járási tanács vb elnök- helyettese avatja fel a műve­lődési házat. Utána nagysza­bású műsor kezdődik, ame­lyen közreműködnek a vecsé­si és az úri művelődési ott­honok népi táncosai, a magló- di művelődési otthon népi ze­•XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV>.XXXXXXX\XXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXX\}« AFRICANA nekara, a járási művelődési ház irodalmi színpada és né­pi tánccsoportja, a gyömrői szövetkezeti bizottság énekka­ra, valamint a monori műve­lődési otthon népi zenekara. A műsor további részében fel­lép Gencsy Sári operaénekes, Molnár Miklós tenorista, Dómján Mária énekesnő, Majláth Jenő táncdalénekes, Forgács László, a Vidám Színpad tagjai, valamint a Kor- csák bűvész. Este avatóbálon szórakoznak majd a gyöm- rőiek. Tanácstagi beszámoló Pénteken este Püspöki Ká­roly, járási tanácstag, beszá­molót tartott Monori-erdőn. Bejelentette, hogy a jövő év tapaszán négytantermes is-ko- to'^'enek építeni. A felszó­lalók közül többen kérték: létesítsenek vasúti kitérőt és növeljék a strand kabinjainak számát. BECSULETKLUB A nagykőrösi gimnázium IV/C osztálya becsületklubot alakított.- A szervezet segítsé­gével meg akarják akadályoz­ni, hogy az osztályban súgás, házi feladat másolása és egyéb j szabálytalanság előforduljon. A klub tagjai elkötelezték ma- | gukat, hogy a gyengébb leé- j pességű tanulókat szabad ide- J fűkben tanítják. ÖREGEK NAPJA A városi Vöröskereszt szer­vezet összehívta a nagykőrösi öregeket. A bensőséges ünnep­ségen a városi tanács és a Vö- , röskereszt, valamint a Haza-' 1 fias Népfront nevében 'K őszön- | főtték az ünnepeiteket, majd ! színvonalas műsorral és ízle- I tes vacsorává] kedveskedtek ' nekik. — Te jó ég, a házmester...! (Komádi István karikatúrája) Nagy sikerrel szerepel a Fővárosi Nagycirkuszban az Af- ricana együttes. Képünkön: a dobosok A fiatal lányok táncának egy jelenete (Gábor felv.) FOKOZODO ÉRDEKLŐDÉS A vidékiek számára kedvező új rendszer a külföldi IBUSZ-lársasulazások helyjegyeinek szétosztása b on Az IBUSZ új intézkedéssel igyekszik tovább növelni a vidékiek részvételét a külföl­di társasutazásokban. A tőkés országokba szerve­zett utak esetében a helyje­gyek túlnyomó többségét kü­lönböző országos szervek oszt­ják szét a területükön dolgo­zó érdeklődők között, a fennmaradt „szabad rendelkezésű jegyeknek viszont már eddig is 60— 70 százalékát küldték a vidéki irodákhoz. A legutóbbi három bécsi ki­rándulóhajó közül például kettőt teljes egészében a vi­déki turisták töltöttek meg. Kivételek e szabály alól csak kényszerhelyzetben for­dulnak elő. A párizsi magyar —francia labdarúgó-mérkő­zésre szervezett kiránduláson például a 44 fővárosi mellett csak egyetlen vidékj szurkoló kapott helyet. De az út meg­szervezése oly későn vált csak \ lehetővé, hogy országos szer­vezés esetén a hivatalos eljá­rásokra egyszerűen nem is I lett volna idő. A szocialista országokba irányuló társasutazások­ról viszont minden év ele­jén 200 000 prospektust adnak ki, és bármelyik irodánál bárki jelentkezhetik akármelyik ki­rándulásra. Minden iroda — akár budapesti, akár vidéki —, ha időben kéri, annyi je­gyet kap, amennyit el tud he­lyezni. A külföldi társasutazások­nál az IBUSZ most újítást ve­zet be. Eddig az irodák csak a jelentkezési határidő lejárta után közölték a központtal, hogy az illető útra hány je­gyet adtak el és hány maradt fenn, úgyhogy a felesleget már csak a fővárosban lehe­tett forgalomba hozni, ahol az érdeklődés mindig jóval nagyobb, mint vidéken. Január elsejétől kezdve viszont az igazgatóság ál­landóan nyilvántartja va­lamennyi iroda forgalmát és a felesleges jegyeket azon­nal oda irányítják át, ahol szükség mutatkozik rájuk. így bármelyik irodánál az ország egész jegykészletéből lehet válogatni. A vidékiek részvétele a kül­földi társasutazásokban már eddig is jelentős mértékben fokozódott, hiszen például a tavalyi / első félév 24,3 száza­lékával szemben ez év első hat hónapjában már elérte a 42,8 százalékot. Az IBUSZ azonban reméli, hogy az új módszer eredményeként a jö­vőben az eddigieknél is több vidéki vehet majd részt kül­földi társasutazásokon. (MTI) bizottságában végzett munká­júikkal már eddig is több­ször adták jelét áldozatkész­ségüknek. Munkát Ígérnek a ktsz-ek dolgozói és a KISZ- Sizervezet tagjai is. Bizonyára nem zárkóznak el a segít­ségnyújtás elől a járási és a megyei szervek sem. A péceái vezetők lelkese­dése mögött egy érdekes gondolat húzódik meg. ami tág látókörről és felelősség­teljes előretekintésről tanús­kodik. Miről van szó? Pécelen évenként átlag százhúsz gyerek végzi el az általános iskola nyolcadik osztályát. Közülük hetvenen, nyolcvanan tovább tanulnak, a többiek pedig kivétel nélkül ipari tanulónak szerződnek. Otthonmaradó gyerek szinte nincs is. Most az áz elképze­lés, hogy az ipari munkásnak készülő évenkénti 40—50 gye­rekből is minél többet bevon­nak majd gimnáziumba, hogy azok érettségivel rendelkező, művelt szakmunkások legye­nek. Ha figyelembe vesszük, hogy népgazdaságunkban 'egyik fontos tennivaló éppen a dieselesítési program meg­valósítása. s a péceli gimna­zisták politechnikából éppen a Diesel-motor szerelést^ ta­nulják. akkor rájövünk, hogy a péceli vezetők messze túl­néznek saját portájuk keríté­sén, amikor annyira szorgal­mazzák a gimnázium bővíté­sét, s a községben végző gye- ! rekek minél nagyobb számban történő továbbtanulását — helvben. Az a minőségi nyte- ' reség. amelyhez így juthat a • oéceli ifjúság, megéri a szü- I lök — nem is lényegesen na- ! gvobb — anyagi áldozatválla- j lását. Természetes, hogy gimná­ziumba — Pécelen is — csak Jó bizonyítvánnyal ! leh'éfrbejutnA»',>£|iÍpenae*ért a* az j elképzelés az említett célok j végrehajtása érdekében,’ hogy 1 az általános iskola VII—VIII. j» osztályaiban fokozzák a kor­repetálást, az eddigieknél is nagyobb súlyt helyeznek ar­ra, hogy minél több gyerek szerezzen továbbtanulásra jo­gosító, jó végbizonyítványt. A gondolat bizonyára a szülők körében is kedvező visszhangot vált ki, mert a jelenlegi konyha, étterem és tanulószoba-rendszer bővíté­sével még több gyerek ellátá­sáról, nyugodt tanulásáról és tanári felügyeletéről tud majd a gimnázium gondoskodni, s mindezt helyben kapják meg a fiatalok, nem kell a napi utazással sok-sok órát elvesz­tegetni. A ptéceli emeletráépítés-terv jelentősége így nő túl a köz­ség határain, s így válik min- I den támogatást megérdemlő j társadalmi üggyé, sürgősen j megoldandó feladattá. Tenkely Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom