Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-24 / 301. szám
1962. DECEMBER 24. HÉTFŐ ^Mn-lan 5 ■ t A csépi „borcsinálók"! Hamisítatlan, igazi pincehangulat. A hordóutcák között derengő félhomály. A pince betonoszlopokon nyugvó mennyezetén csak egy gyengefényű villanykörte pislákol. Kint fagyos szél fúj, itt bent kellemes, kedvcsináló illatoktól terlhes a levegő. Egy legalább 80 hektós óriásihordó oldalait támasztjuk, kezünkben kis talpas pohár. Velünk szemben a pincemester — aranyszínben csillámló borral teli lopó a kezében. Általában e nemes foglalkozást űzők pocakos, veresorrú, bajszos bácsikként élnek az ember képzeletében. És most egv legénykülsejű ifjút találtunk ebiben a tisztségben: Ur- bán Gábort. Amikor illetékességét kétkedve fogadjuk, s ennek hangot is adunk, elmondja, hogy már 19 éves kora óta, 13 esztendeje űzi mesterségét, itt. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola gazdaságának sziget- csépi pincészetében. Azóta egyfolytában, hogy elvégezte a technikumot. Ő „csinálja“ itt a bort. Most a fülnek kedves zene következik: rövid surrogások, s csordultig telnek a poharak. Izlelgetem-kóstolgatom a magamét, tartom felfele, hogy átvilágítsa a villanykörte fénye. Színe tisztán fénylik, íze zamatos. — De jó kis tavalyi borocska — mondom. — Ez? — nevet a pincemester. — Most ősszel szüretelt cirfandli. De várja meg a többit. És hozzák. Rajnai rizling, ezerjó, szilváni. leányka. Színük még csillogóbb, illatuk, zamatok még tisztább, jellegzetesebb. És mind idei termés. Hogy-hogy? Az egri dombok, a móri, pécsi lankák szőleje ilyen tiszta ízeket, illatokat terem ezen a szigeti homokon? És a szüret után alig két hónapra már kész. palackozható a bor? Ezekre a kérdésekre már nemcsak az ifjú pincemester adja meg a választ. Mert bár igaz, hogy a szüret után idekerül a szőlő, itt csurog ki a présből a must, de hosszú, s nehéz az út, míg eddig elérkezik. Nagy Mihály, a szigeteséin gyümölcs- szőlőtermelő kerület vezetője és Ménesi Ferenc irányítja a szőlőtelepítést, művelést. Ök mondják el a csépi szőlő történetét: azt, hogy már századeleji hagyományai vannak ezen a homokon a szőlőművelésnek. A főiskola a felszabadulás után kapta meg oktatási-tanügyi célokra az itteni gazdaságot. Jelenleg 146 hold a termőterület, ebből 126-ot, a főiskola szőlőmúvelő tanszékének irányítása, útmutatása mellett 1955 óta telepítettek. Megtalálható itt majdnem minden hazai szőlő és sok külföldi: francia. német, s egyéb is. Szüretkor legalább harminc fajtából kerül a must tisztán, külön kezelve a hordókba. Egyik legkedveltebb szőlő a leányka, mert hálás, korán érik. Az új telepítéseket 'ebből, s a többi fajtából is, már a le., korszerűbb nagyüzemi gépi művelést biztosító módszerekkel végzik: az úgynevezett Lenz-Móser féle magas- művelésre térnek át. Ne csóválja hitetlenkedve a fejét a szőlőtermesztéshez értő olvasó. mert így igaz. ahogy mondom: a nagy termőfelületet nyújtó, a fagyveszélyt csökkentő magasműveléssel Csé- pen egy holdról 60 mázsa leánykát szüreteltek. Négyzet- méterenként egy, másfél kilót. 20—21 cukorfokos must lett belőle és 12 maligános bor. A régebbi fejművelés mellett ugyanakkor nem termett egy holdon csak 20—30 mázsa. Miközben erről folyik aszóbeszéd, rizling-szilváni csurran a poharakba. Idei ez is, és színe még áttetszőbb, zamata pedig szokatlanul édes. Urbán pincemester nehezen áll kötélnek, amikor a „titok’* nyitja felől faggatom. — Újítás — mondja. — Két éve kísérletezem vele. Valamit mégis elárul: visz- szatartja a must erjedését, ezért marad édes borkorában is. És tisztán csilláid színét mitől nyeri az újbor? — Már a szőlőnél kezdjük: 100 milligramm képes sav kerül minden mázsába. Ez segít, Minden városban és községben kapható már az 1963. évi INCSES ALENDÁRIUM Kéz je a postás kézbesítőnél, a hírlapárusoknál, vagy a postahivatalban hogy szép színt, jó zamatot | kapjunk. | A régi szőlősgazdák közül \ sokan azt tartják még ma is, í hogy a „seprő a bor anvia”. | Ezért sokaiig rajta hagyják a í mustot. Ez az oka, hogy a 6 köztudat a zavaros, ködös új- * bort tartja „igazi, termelői”- £ nek. I Pedig a seprőn érlelt bor \ nemcsak zavaros színt, hanem \ rossz mellékízt is kap. Itt Szigetesében —, de min- í den szakemberek által veze- ^ tett pincészetben — korán ^ fejtik és derítik, szűrik az új- ^ bort Színe így lesz áttetsző, illata így adja tisztán a fajtajelleget. Kóstolgatunk tovább. Már hörpintés közben érezni, hogy a kétéves leányka testesebb, mint az ideiek, a lecsusszanó kortyok nyomán pedig pezsdí- tő erő árad szét a szervezetben. Bevallom, nem mindennapos alkalom még az újságíró számára sem, hogy ily sok, s nagyszerű bort szürcsölgethet. S nem is múlik el nyomtalanul a pincében töltött másfél óra: kedvem egyre vidámabb, hangulatom köny- nyed, pilleszámyakon emelkedik. De „terhes” kötelességem még nem ér véget: sötétvörös, rübintokat szikrázó kékfrankost hoznak. Sűrű, mint a vér, fanyarkás íze visszaidézi a soproni Bécsi-dombon eltöltött pincézések szép emlékét. A tájékozott szakembereken kívül ki tud arról, hogy a csépi homokon ilyen kiváló kékfrankos terem? Tíz holdjuk van belőle, s huszonöt mázsás, jó közepes termést szüreteltek az idén. A bor minősége eléri a sporoniét, sőt lágyabb, nem olyan kemény. mint az, kevesebb a csersav benne. öröm látni-hallani milyen szépet alkottak itt, szerényen, csendben végzett munkával, ezek a lelkes, fiatal szakemberek. Egy halom oklevél tanúskodik az eddigi elismerésekről: közöttük két ezüstérem, az 195S-as és 61-es nemzetközi borversenyekről. Leánykával és kékfrankossal nyerték őket. S ma már nemcsak a főiskolások járnak ide gyakorlatra; bemutatóüzem lett Csép. Termelőszövetkezeti vezetők, gyümölcskertészek. szőlészek jönnek okulni-tanulni egész éven át, az ország minden részéből. A látnivaló pedig egyre több lesz: az új betonoszlopsoros, dróthuzalos, többnyire ezerjó és kékfrankos telepítések. egyre nagyobb területei hálóznak be. Idén ősszel 20C holdat készítettek elő. megforgatták a földet kijelölték e tőkehelyeket. A meglevőve: együtt 19<55-ig 900 holdra nő e szőlőterület. S amikor az egész termőre fordul, nem lesz mái elegendő a jelenlegi 4500 hektolitert befogadó pince. Addig azonban jut hely bőven a termésnek. Annál is inkább, meri a kiforrott bor itt nem sokáig oihen: többségét a MONIM- PEX veszi meg és exportálja 30 százaléka pedig ömlesztve a borforgalmihoz kerül, elvész a mindenfelől összeáradó tengerben. v Ezért nem ismerik Sziget- csép nevét a bort kedveli emberek. Hogy megismerjék. ahhoz még új épületet sem kéne emelni: évente legalább 60 000 palack bort tölthetnéneh itt, helyiben. Csak egy palackozó gépsort kéne beállítani S ha eddig nem, hát ezután miért ne kerüljön saját címkével ellátott szigetcsépi bor a hazai fogyasztók asztalára? Sajátos íze. zamata, kitűnő minősbe érdemessé teszá erre. j. Helesi Ferenc Pál Főpróba előtt a váci gyáróriás A második ötéves terv egyik legnagyobb beruházása a Dunai Cement- és Mészmű építkezése. Az itt folyó tervszerű munka eredményeként még a téli időszakban várható rossz időjárás sem akadályozza meg az építőket abban, hogy januárban megtarthassák a gyáróriás gépegységeinek összpróbáját. A napi programnak megfelelően máris járatják egyes üzemek gépcsoportjait. A DCM építői egyébként vállalták, hogy az eredeti határidőnél korábban, április eleje helyett 1963. március 21-én megkezdik a cementmű próbaüzemeltetését Új alkotásunk kéményóriásai (MTI Foto, Mező felv.)
