Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-23 / 300. szám

1962. DECEMBER 23, VASÄRNAP 3 Hazaérkezett Moszkvából a magyar kulturális küldöttség Az 1963. évi magyar—szov­jet kulturális együttműködés munkatervének tárgyalása és aláirása céljából — Ilku Pál művelődésügyi miniszternek, az MSZMP Politikai Bizott­sága póttagjának vezetésével — Moszkvában járt kulturális küldöttség, szombaton délután visszaérkezett Budapestre. (MTI) ___________ T erhes anyák figyelmébe Imitersex-nek nevezik azt az állapotot, amelyről sokain nem is tudják, hogy mit jelent. Az effajta emberek rendsze­rint egyedül élnek, gyermek­teleinek és csak alapos orvo­si vizsgálat után, tudják meg, hogy félig nőik, félig férfiak. Dr. John Mclean Morris, a yatei egyetem professzora, ar­ra, figyelmezteti a terhes anyákat, hogy a nőneműnek fejlődő magzat hímmemű ■jelleget ölthet, ha az anya a terhesség alatt válogatás nélkül és túl nagy meny- nyiségben szed hormonokat. A terhesség korai szakaszában történő hormonszedés a leg­veszélyesebb a magzat ne­mének megváltozására. FAGYMENTES HELYRE Nagykőrös fiataljai egy hí­ján ötven KlSZ-alapszerve- zetbem tömörülnek. ■ Tagjaik 'száma meghaladja a más­félezret. A városi KISZ- bizottság jól irányítja a fia­talok csapatát. Nemcsak azért, mert rendszeresen meg­tartják üléseiket, azokon fon­tos, hasznos napirendeket tár­gyalnak, a beszámolók hűen tükrözik a város fiatalságá­nak életéi. A városi RISZ- bizottség elsősorban azért ér­demel elismerést, mert nem egyedül, hanem sok­sok fiatal kezdeménye­zésére, lelkesedésére, te­hetségére támaszkodva, végzi munkáját. Több társadalmi bizottsá­got alakítottak, amelyek az oktatást, a szervező munkát, a kultúrmunfcát, a sporttevé­kenységet, az ipari tanulók fejlődését támogatják. Hasz­nos a lakásépítési bizottság munkája is. Az ifjúság a szo­cializmusért mozgalom köve­telményeinek teljesítését ti­zenkét fiatalból álló bizott­ság ellenőrzi. Éppen azért, mert a bizott­ságok már beMzonyítotfák, milyen nélkülözhetetlen se­Hajnali öt a szilveszteri záróra A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya figyelemmel a lakosság zavartalan ellátásának biztosítására, az év végén és újév napján Pest megye területén a boltok nyitvataptá&át az alábbiak szerint szabályozza: 1962. december 30-án, vasárnap valamennyi bolt, áruház és piac a szombati nyitvatartás szerint árusít. 1962. december 31-én, hétfőn az élelmiszerboltok a szük­ségletnek megfelelően reggel 8 és déli 12 óra között, a piacok pedig 7 órától 12 óráig tartanak nyitva. Az édesség- és do­hányboltok a vasárnapi nyitvatartás szerint árusítanak. Az iparcikk- és könyvesboltok, valamint áruházak zárva tarta­nak. A vendéglátóhelyek a szombati nyitvatartás szerint, ille­tőleg éjfél után 1 árakor, míg a zenés vendéglátóhelyek újév napjának reggelén 5 órakor zárnak. , 1963. január elsején, kedden, az élelmiszer- és iparcikk- üzletek, könyvesboltok, áruházak, valamint piacok zárva tar­tanak. A dohány- és édességboltok a vasárnap szokásos ideig árusítanak. A vendéglátóipari egységek vasárnapi nyitvatar­tási rend szerint tartanák nyitva. Türelemmel összefogással A megyei alkoholellenes bizottság ülése Tegnap délután, a megyei tanács épületében, ülést tar­tott az alkoholellenes küzde­lem Pest megyei társadalmi bizottsága. Dr. Békés Zoltán megyei főorvos elöljáróban üdvözölte a megjelenteket, majd rátért a fél éve alakult bizottság munkájának rövid ismertetésére. Megállapította, hogy a bizottság létrehozása rendkívül indokolt volt, hiszen csak orvosi munkával nem lehet az alkoholizmust felszámolni. Sajnos, még sok­helyütt szokás, virtus az ivás, különösen egyes bortermő vi­dékeken, s mivel Pest megye gazdag bortermő vidékekben, fokozottabban kell az ilyen szokások ellen harcolni. Ez­után a kényszerei vonó kúrá­ra vonatkozó rendelkezéseket ismertette, majd átadta aszót dr. Hárdi Istvánnak, a megyei idegbeteggondozó intézet ve­zető főorvosának, aki arról szólott, hogy ezt a szép, de nehezen végrehajtható alko­holellenes kormányhatározatot nem kampányszerűen kívánja a bizottság megoldani, hanem folyamatosan, szívósan harcol a sikerekért. Beszélt a még fennálló nehézségekről, el­mondotta, hogy megyénkben jelenleg a Semmelweis-kór- házban működő idegbeteg- gondozóban, valamint a po- mázi Munkaterápiás Intézet­ben működik alkoholéi vonó rendelés, Cegléden pedig a kö­zeli napokban nyílik meg a rendelő. Ismertette, hogy a megyei elvonórendelésen, amelyet dr. Paneth Gábor ve­zet, októberben harminchat alkoholistát. novemberben nyolcvanba tot kezeltek, jelen­leg 11 áll kezelés alatt. Megdi­csérte Papp Judit gondozónő­vért, aki eddig 140 olyan csa­ládot látogatott meg, ahol a család valamelyik tagja alko­holista. összegezésül — többek között — kifejtette: a jó munka érdekében a megye körzeti ápolónőivel is fel kell venni a kap­csolatot, továbbá a technikai és a he- lyisógigényeket megfelelő mó­don rendezni kell. Dr. Ortmajer Alajos, az Egészségügyi Minisztérium el­meügyi szakreferense hozzá­szólásában elsősorban a Ceg­léd körzetében levő alkohol ellenes küzdelem megerősíté­sét javasolta. Romvári Gyula, a megyej tanács kereskedelmi osztályának képviseletében, a bögrecsárdák felszámolását sürgette. Dr. Paneth Gábort a megyei alkoholelvonó-rendelő vezetője, arról a lelkiismere­tesen és türelmesen végzett hosszú munkáról beszélt, amely a gyógykezelésen kívül egyik legfontosabb előfeltéte­le a gyógyulásnak. Dr. Nagy Paula, a megyei főügyészség’ ügyésze, Németh Veronika, megyei vöröskereszt-titkár, Si­mon Istvánná, az alkoholelvo­nó országos bizottság képvise­lője és Sófalvi Zoltánná, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa ezután az alkoholizmus ká­ros hatását elemezték, illetve különböző javaslatokkal él­tek, amelyek az ismeretter­jesztő munka kiterjesztését, a KISZ. a MÉSZÖV és a szak- szervezet bevonását és a gon­dosabb, türelmesebb munkát célozták. Az értekezlet rész­vevői egyöntetűen elmarasz­talták a kereskedelmet, amely nem propagálja kellően (a jól reklámozott szeszesitalok elle­nében) az üdítőitalokat. ____________ (m. j.) — Közlekedési balesetet okozott december 22-én az 5-ös számú főközlekedési út­vonalon Kopfca Sándor, a Felsőbabádi Állami Gazda­ság vontatóvezetője. Vállalati gépjárművével kis íviben f >r- dult balra a 32 200 métert jelző kőnél, s emiatt az Utá­na közlekedő Csiszár Ferenc budapesti személygépkocsi- tulajdonos beleszaladt a von tató pótkocsijába a járni '-é- vel. Személyi sérülés nem történt, a személygépkocsi viszont mintegy négyezer fo­rintos kárt szenvedett. gítői a KISZ-nek, kár, hogy nem alakították még metg a fiatal műszakiak, valamint a paraszitifjúsiág tanácsát. Pe­dig ez fontos lenne, mert az utóbbi időben — például — megcsappant az aktív ter­melőszövetkezeti fiatalok szá­ma. Többen, üzemben he­lyezkedtek el, mert egy-két tsz vezetője sokáig nem tel­jesítette ígéretét; —. nem ad­ta ki a fiaitalok jogos já­randóságát. A Szabadság és a Dózsa Tsz-ben azóta mór van változás a tsz-vezsetők munkájában^ s a KISZ- szervezeit fejlődésnek indult. A városi ifjúsági szövet­ség munkájára jellemző, hogy sokat segítenek az alapszer­vezetek feladatainak megoldá­sában. Az értekezleteken időszerű, fontos elvi, politi­kai tájékoztatást adnak. Ezen túl még többet jelent a vá­rosi és az alapszervezeti veze­tők személyes,, jó kapcsolata. Nem múlhat el úgy eszten­dő, hogy Káló József KISZ- titkár Legalább egyszer ne ülne le fcülön-külön. beszél­getni a titkárokkal szemé­lyes gondjaikról, tanulási, to­vábbképzési szándékaikról. A városi KISZ-bizottság tagjai személyesen is gyak­ran látogatják az alapszerve­zeteket. A Dózsa Termelő- szövetkezet KISZ-eseinek leg­utóbbi három . összejövetelón a városi végrehajtó bizottság tagjai is részt vettek. Látoga­tásaik nem ' ötletszerűeik. Ütemterv és a közbejövő problémák határozzák meg: melyik alapszervezetbe mi­lyen gyakran, jutnak el. A nagykőrösi KlSZ-bizott- ság tevékenysége azért lehet eredményes, mert a városi pártbizottság szüntelenül foglalkozik az ifjúsági szövetség tagjai­val. A pártbizottság nem reszort­feladatnak tekinti az ifjúság nevelését, hanem mindennapi feladatai szerves részeként. A KISZ vezetőit meghívják párt- bizottsági és. végrehajtó bi­zottsági ülésekre, valamint a munkaértekezletékein is részt vehetnek. A pártbi­zottság tagjai is meglátogat­ják időnként a KISZ-esek rendezvényeit. így a KISZ-bizottság min­den fontos tennivalóról idő­ben értesül. Tudják: a városban semmilyen fon­tos esemény nem történ­het anélkül, hogy a párt- bizottság mp számolna a fia­talok közreműködésével. Kö­zeledik például az országgyű­lési és tanácsválasztás. A pártbizottság a Hazafias Nép-, fronttal együtt mór készül a választók meglátogatására. Aktivistáikat lakóhely szerinti körzetekre osztják be, s ter­mészetesen az ifjúságot is megkérték: vegyen részt a családók meglátogatásában. A fiatalok a város művelődésé­ben is támaszt jelentenek. Az elmúlt héten például óriási sikert aratott a lakosság köré­ben a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének szereplése, amelyet a városi KISZ készí­tett elő. . A pártbizottság ebben az esztendőben többször be­számoltatta a fiatalokat a termelőszövetkezetben végzett munkájukról, az oktatás előkészítéséről, a gazdasági tevékenységük­ről. A legtöbb pártalapszervezet is szeretettel törődik a fiata­lokkal. A Dózsa Termelőszö­vetkezetben például a KISZ- oktatást a tsz párttitkára tart­ja. 'A ládagyárban 1962-ben kétszer tartottak összevont párt- és KISZ-csúcsvezetősógi ülést, amelyen a fiatalság munkájáról beszélgettek. A konzervgyárban különösen di­cséretes az az összhang, az a szeretet, ahogyan a párttag­ság az ifjúságot neveli. Helyes az a eél isi, amit a következő esztendőben kíván elérni a városi KlSZ-bizott- ság. Azon fáradoznak, hogy elevenebb, színesebb, vonzóbb KISZ-életet teremtsenek, hogy a még kívülálló rátermett, szorgalmas, tehetséges fiata­lok is felvételüket kérjék az ^ ifjúsági szövetségbe. ^ A nagykőrösi KISZ-bízott- ^ ság munkáját december 21-én ^ tárgyalta meg a KISZ Pest f, megyei végrehajtó bizottsága, ^ amelyen a fentieket jóváha-2 gyólag megállapította. A je-? lerntest készítő brigádtagok: ? Nyerky Piroska, Miseta János, ^ Pálmai László, Öli Ronald jó ^ munkájának köszönhető, hogy ^ a végrehajtó bizottság részle-1 tes, tényeken alapuló, a való- t súgnak megfelelő képet alkot- ^ hatott a nagykőrösi fiatalok ^ szerény, de magyigényű tévé- ^ fcenységérőL í ^\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\»\\\\\\\W^^ Mil ■Silí H. (s. á.) szállítják a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz tag­jai az idén gyökereztetett szőlővesszőt. A tárolásra a szö­vetkezet egyik nagy pincéjét használják fel (Foto: Koppány 3Mondjon véleményt! SZEMLÉLET DOLGA Múltkorában a MÉSZÖV munkaértekezletén a lakosság ellátásának biztosításával fog­lalkozott. Ezen a tanácskozá­son valamennyi járási & vá­rosi földművesszövetkezet képviseltette magát. A meg­jelenítek elmondották vélemé­nyüket, tapasztalataikat és megállapították: az utóbbi években ■ nagyon megnőtt a lakosság igénye. Ezt az igényt a lehetősége­ken belül maximálisan ki kell elégíteni — mondották. A fel­szólalások azt bizonyították: nem mindig anyagi megterhe­lést, beruházást jelent az igé­nyek figyelembevétele, ha­nem szemléleti kérdést. Sok még az olyan község, ahol a földművesszövet­kezetek, a tanácsi vezetők merev tervfeladatnak te­kintik e célok megvalósí­tását és egy-egy kívánság mögött nem látják az embert. A mo­non járásiból is olyan véle­mény hangzott el: hányszor nem nézik a lakosság érdekét, csak egyszerűen kényelmesebb nem újítani, nem kezdemé­nyezni, újabb gondot a nya­kukba venni. Földvári József, a MÉSZÖV elnökhelyettese úgy foglalt ál­lást: amit meg lehet oldani a gödöllői járásban, azt meg le­het másutt is. A gödöllői já­rásiban — természetesen a felsőbb szervek segítségével ma már sok olyan gondtól szabadították meg a lakossá­got,^ amelyektől bármelyik járás megkímélhetné saját já­rása dolgozóit. A szemlélet az: hogyan, milyen szere­tettel törődnek a lakossággal, dönti el, melyik járás mit tesz a szolgáltatások fokozásáért. Ezen a tanácskozáson azt is tisztázták: nem valami is­meretlen, új dolgot kell meg­alkotni a községekben, ha­nem elemi, természetes kí­vánságokat kell teljesíteni, amelyeket egy időben elha­nyagoltunk. Falun otthonra lelt a modem technika és az az igazság, hogy az új eszkö­zök javítására, karbantartá­sára nem készültünk fel. Gá­tolja ezt az is, hogy sokszor nem a lakosok érdekét né­zik a különböző szervek, ha­nem azt, .mennyi hasznot jelent az új dolog beveze­tése. Pedig a javító szolgáltatásnál nem a hasznot, hanem azt kell nézni: ne legyen ráfizetéses. A gödöllői járási földműves­szövetkezeti központ példája bizonyítja, hogy ezt is meg lehet oldani. Érthetetlen pél­dául, miért tiltakozik az Ül­lői Földművesszövetkezet a kölcsönzés ellen, amikor az üllőiek joggal igénylik an­nak bevezetését. A kölcsönzési forma ma a legelterjedtebb a megyében és nagyon jól bevált. Mind a háztartási gépeik, mind a lakodalmakhoz, más alkal­makhoz kölcsönvett gépek, edények stb. nagy népsze­rűségnek örvendenek. Külö­nösen ott szeretik a lakosok a kölcsönzést, ahol ízléses, tiszta, tetszetős üzletben vér kölcsönzésre az áru. A rácke­vei járásban például 21 köz­ség közül húszban megte­remtették a kisgépkölcsön­zést. Dömsödön pedig ház­hoz szállítják a tüzelőt. Sok problémát megoldana a javítani valók átvevőhelyei­nek megszervezése. Ez még külön helyiséget sem igé­nyelne, csupán megbízottról való gondoskodást, aki tisz­teletdíj ellenében vállalná az átvevő szerepét! Milyen so­kat jelent például Dunavar- sányban a tisztítógyűjtő! Kis- kunlacházáról hány községet látnak el cukrászati termé­kekkel! Dunaharasztin úttö­rők vállalkoztak a háztartási gépek hazaszállítására. Áz így összegyűjtött pénzt nyári táborozásra fordítják. Sok földművesszövetkezet­tel rossz a kisipari termelő- szövetkezetek kapcsolata. Az aszódi járásban is jobban haladhatnának előre, ha együttes erővel szerveznék a hiányok pótlását. A ráckevei járásban is jó lenne, ha a ktsz betartaná. ígéretét és Makódon, Lóréven átvevő­helyéket létesítene! Ahol szeretettel intézik a ott jó ered- el. Tóálmá­dolgozók ügyét, ményeket érnek son a földművesszövetkezet olyan női fodrászatot nyi­tott, amely oly tisztán várja vendégeit, mint egy kis pa­tika. Igaz, a földművesszövet­kezet vezetőjének ettől nem lett több a fizetése, mégis nagy akarással, gonddal szervezte az üz­letet. Valószínű, a budai járás föld­művesszövetkezeti dolgozói­nak sem lesz több a javadal­mazásuk, ha sürgősen meg­oldják a zsámbéki mosoda ügyét, bemutatókkal, ked­vezményes mosásokkal ismét népszerűvé teszik a mosodát és kihasználják a gépek ka­pacitását. Csupán az számuk­ra is,a fontos,, hogy kedvére tegyenek a lakosságnak! És ez a lényeg. Az érte­kezleten is ezt állapították meg. Árpikor a földműves­szövetkezetek előkészítik 1963- as tervüket a szocialista lé­tesítmények kiterjesztésére, mindig az a gondolat vezé­relje őket: akarattal sok mindent elérhetnek. Ne azt keressék: mit miért nem le­het megoldani, ellenkezőleg, a lehetetlennek tűnő felada­toknál is keressék a megol­dás módját. A túlmunka kiegyenlítésének új rendszere lép életbe január 1-én A hivatalos lap december 16-d száma közölte a túlrfiunika kiegyenlítésének új rendszeré­ről szóló rendeletet, amely 1963. január 1-én lép életbe. A rendelkezés 1963. január 1-től kezdve kiterjeszti a túl­munka kiegyenlítésére való jogosultságot — a vezető állá­súak kivételével — az 1534 fo­rint felett kereső vállalati al­kalmazottakra is, ezenkívül a túlmunka ellenértékéként, egységesen szabad időt állapít meg. Ez a rendelkezés abból a jövőben mindinkább megva­lósuló törekvésből indul ki, hogy a dolgozók kizárólag a ténylegesen megszabott, tör­vényes időt töltsék munkában, a többi idejüket pihenésre, szórakozásra, művelődésre for­díthassák. A túlmunka szabad idővel való kiegyenlítése a vállalati alkalmazottakra, a közszolgá­lati, az ügyviteli és a kisegítő dolgozókra terjed ki. A mun­kások túlmunka-térítésének jelenlegi rendszere továbbra is érvényben marad, a fel­ügyeleti hatóságok azonban a szakszervezettel egyetértésben, sajátos esetben egyes munka­köröket kivehet a rendelkezés hatálya alól, illetve ki is ter­jesztheti azt más állomány- csoportokra, vagy munkakö­rökre. Ahol az eddig túlmunka-dí­jazásban részesült vállalati és költségvetési alkalmazottak túlmunkáját részben, vagy egészben új dolgozók felvéte­le nélkül egyenlítik ki sza­bad idővel, ott a korábban túlmunka-díjazásra fordított béralapot személyi alapbér- emelésre, jutalmazásra lehet felhasználni. Elsősorban azo­kat kell ilyen módon alapbér- emelésben, vagy jutalmazás­ban részesíteni, akiknél az új rendszer keresetcsökkenést je­lentene. Természetesen ezek­nél figyelembe kell venni a helyes kereseti arányokat is. Ha a túlmunka különleges körülmények — például bal­eset, természeti csapás — kö­vetkeztében válik szükségessé, vagy a munkát a Miniszterta­nács. a miniszter rendeli el, a rendelet lehetőséget nyújt ar­ra, hogy szabad idő helyett bérrel térítsék a túlmunkát, illetve szabad időt, vagy bért kapjanak azok a dolgozók is — például osztályvezetők, és ennél magasabb beosztásúak — akik a munkakörök alapján részükre járó pótszabadságom felül, a rendelet szerint, álta­lában külön térítésben nem részesülhetnek. Az egészségre ártalmas mun­kakörökben. a vegyiparban, a textiliparban és más iparágak­ban, már megvalósított mun­kaidő-csökkentéseken kívül a munkaügyi miniszter most ki­adott túlmunka-térítési rende­leté további jelentős lépés a munkaidő tényleges csökken­tésére. a dolgozók törvény sze­rinti szabad idejének biztosí­tására. (MTI) Nem reszort feladat Jól dolgoznak: a város sajátosságainak megfelelően — Színesebbet, a mostaninál is jobbat akarnak!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom