Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

1962. DECEMBER TX, SZOMBAT rear Hitet FI Hárommillió köbméter fái termeltek ki Pénteken délelőtt a Techni­ka Házában tanácskozást tar­tottak az erdőgazdaságok igaz­gatói. Sitkéi János, az erdő- gazdasági főosztály vezetője beszámolójában elmondotta, hogy az erdőgazdaságok a nagy aszály, a rendkívüli idő­járás fellenére túlteljesítették azokat a feladatokat, amelye­ket számukra a terv előírt. A most lezárult gazdasági évben több mint hárommillió köb­méter fát termeltek ki és szállítottak el. A fakitermelés mellett nagy gondot fordítot­tak az új erdők telepítésére és az erdőn kívüli fásításokra is. Hatásosan segítették a terme­lőszövetkezetek építkezéseit. Most 3180 szerfás épület fa­anyagának átadása mellett 251 000 szénaszárító állványt is készítettek. (MTI) A finomabbat... a drágábbat... KARÁCSONY ELŐTT A CORVIN ÁRUHÁZBAN Az öreg áruház kivilágí­tott homlokzatán hunyorgó villanykörték bámulják a szélesen fodrozó emberfolya­mot Sokszoknyás nénikék, fülig bebugyolált apróságok, komótos léptű parasztem­berek, divatosan öltözött, fia­tal lányok sodródnak az ár­ral a bejárat felé. Odabenn tetőfokán áll a karácsonyi vásár. Mindent vesznek: frottír köpenyt és fémépítőt, pehelypaplant és hajasbabát, táskamagnót és gyapjú kardigánt — min­dent, ami szép, finom és örömet szerez. Máskor tekin­télyes gyűrű szorong a leér­tékelt áruk körül — most alig válogat közöttük vala­ki: csak nem vesznek leér­tékelt — ajándékot karácsony­ra?! — A számok prózai dolgok, Kidolgozták a nagyüzemi szőlőfeldolgozás technológiáját Öt-tíz százalékkal több mustot, jobb minőséget nyernek az új technika alkalmazói A Szőlészeti Kutató Inté­zet munkatársai és az or­szág legkiválóbb szőlészeiből, borászaiból alakított szakbi­zottság elkészítette a nagy­üzemi szőlőfeldolgozás új technológiáját. Meghatároz­ták, hogy szürettől kezdve az új bor első fejtéséig mi­lyen. eszközökkel, gépekkel, milyen módon kell dolgozni a nagyüzemi pincészetekben an­nak érdekében, hogy az ed­diginél gyorsabban, több, tisztább mustot nyerjenek a szőlőből, s a mustból jobb minőségű bort erjesszenek. A most kidolgozott, új tech­nológia alapot ad a gépészeti kutatóknak a szükséges fel­szerelések, gépi berendezé­sek megtervezéséhez. Egyes pincészetek felújításánál, az új pincék, feldolgozó üze­mek építésénél már 1963- ban az új, nagyüzemi tech­nológia elveit alkalmazzák. Eszerint például mind a fe­hér, mind pedig a vörös bort adó szőlőfajtáknál mindjárt, a feldolgozás kezdetén elvá­lasztják a szemeket a kocsány­iéi. Alkalmazzák továbbá a jól bevált kénessavas keze­lést, a fajélesztőket, gondos­kodnak a must ülepítéséről és az erjedést segítő optimális hőmérséklet állandó szintjé­ről. A nagyüzemi technoló­gia alkalmazásával — a régi módszerekéhez képest — öt­tíz százalékkal növekszik az egységnyi szőlőmennyiségből nyert must aránya, ugyanak­kor észrevehetően megjavul az így erjesztett borok mi­nősége is. (MTI) — P Sikeresen megoldották a 21 collos 110 fokos tv- képcsövék sorozatgyártását az Egyesült Izzó váci képcső- gyárában. Naponta 420 darab képcső készül el a szalagon. de mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy az embe­rek inkább az értékesebb. tartós árukat keresik — ma­gyarázza Bárdi Miklós, a Corvin Áruház áruforgalmi osztályának vezetője. — íme, néhány példa: kedd reggel húsz darab Alba Regia tele­víziókészüléket kaptunk. Dél­utánra egy szálig elfogyott, estefelé már hiába keres­ték. Pedig nem filléres hol­mi: 6600 forint az ára. Rengeteget adunk el világ­vevő rádiókból, Lehel hűtő- szekrényből, és varrógépekből is. Érdekes megfigyelni, hogy új szokás van kialakulóban: a személyre szóló ajándékok helyett egyre többen vásárol­nak közös ajándékot, ami az egész családinak örömet sze­rez; rádiót, televíziót, mag­netofont, függönyt, szőnyeget. Naponta három-három és fél millió forintot forgalmazunk. — A tartós fogyasztási cik­keken, háztartási készüléke­ken kívül, továbbra is nagy az érdeklődés a finom konfek­ciók — főleg a női és férfika­bátok — a cipők és a divat­áruk iránt. A háztartási cik­kek között a kukták és -a műanyagáruk viszik a pál­mát. — Nem hiánycikk az idén a gyermekek kedvence, a pettyes labda sem! Babából, mackóból és a különböző j átékállatokból minden igényt ki tudunk elégíteni. Jóval több mechanikai játék között válogathatnak a vásárlók, ■; minit tavaly, s különösen ked- 'j veitek azok, amelyek a poll- j technikai oktatást segítik elő. / Még levélben is több száz j megrendelést kapunk naponta J a vidéki vásárlóktól. A rádió és a villamosságig osztályon három fiatalasszony^ hallgatja a drágábbik fajta 'j Velence rádió hangját. Le-é endő tulajdonosa, Rácséi \ Lászlóné ürömi lakos, sógor- !< nőit is magával hozta a vá-J sarlóshoz: több szem tö'o-'j bet lát! Mellettük egy nagy- kátai fiatalember mustrálgat-^ ja a modem csillárokat. A legszebbiket meg. is veszi, de \ a nevét nem árulja el: meg- £ lepetés lesz a feleségének... J A méteráru-osztályon sok- 'j szoknyás menyecske válogat $ a blúznak való anyagok kö- 'j zött: Katona József né, Bag-J ról. Kosarában, már ott so- í rakoznak az ajándékok. Ing J és zokni a férjuramnak, sál, f kesztyű, imgecske a fiúnakJ kisfotel és baba a kislány-J nak. . * i A kisfotelra nagy szükség \ van: eddig csak egy volt,, s £ mindig veszekedtek rajta a gyerekék, hogy melyikük r/ melegedjen — szép öregesen f — a kályha mellett. Telnek a kosarak és az ak-í tatáskák; rolniiba csavart ve- ? lúrszőnyegek, hatalmas lámpa-í ernyők kandikálnak ki a f papírburkolatból. A kiürült j, polcokra új árukat hoznak í a raktárból. Zsong, zajlik azg élet a Corvinban: most van í az ajándékozás „év végi haj-| rája”. í • (ny. é.) Tovább növekedett a takarékszövetkezeti mozgatom vonzereje 28 millió forint betét, 25 millió forint kölcsön ez évben Mérlegelőkészítő év végi ér- j tekezléten vettek részt a me- j gye takarékszövetkezeti' ügy­vezetői a MESZÖV-székház- j ban. Földvári József elnökihe­lyettes bevezetőjében rámuta­tott arra, milyen gyümölcsöző, a jój végzett munika. Ennek látható jele az, hogy Pest me­gyében 1962 folyamán 4364 fővel növekedett a takarék- szövetkezetek tagjainak száma, ami a tagtoborzási terv 132 százalékos teljesítését jelenti, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a részjegynövelési tervet 170 százalékra teljesíthet­te a megye. A takarékoskodás tette le­hetővé, hogy a falusi lakosság is igényesebben, a városi élet­formát lépésről lépésre ' foko­zatosan megközelítő körülmé­nyeik között rendezkedhessen be otthonában, élvezhesse a modern technika nyújtotta előnyöket. Az év 11 hónapjá­ban folyósított közel 25 millió forint kölcsönnek 60 százalé­kát ilyen, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére fordítót­Fokozódó tanulási kedv Az ötéves művelődési terv első évének mérlege a dabasi járásban Az ötéves művelődési ter­vet csak az ősszel készítet­ték el, így tehát még csak egy fél év telt el belőle. Ho­gyan alakult a dabasi járás­ban a kulturális fejlődés az­óta, arról tett jelentést a já­rás művelődési osztálya és jelentését a járási tanács végrehajtó bizottsága pén­teki ülésén tárgyalta meg. Megállapítja a jelentés, hogy a járási művelődési ház még nem tudta megvaló­sítani irányító és segítő tevékenységét, csupán községi szinten, vagyis Dabason. Ugyanez a helyzet egyelőre a járási könyvtár­nál is. A felnőttek továbbta­nulása terén viszont lénye­ges eredmények mutatkoz­nak. A dolgozók általános is­koláiba háromszázan járnak, a középiskolák levelező tago­zatára jelentkezett 120 dol­gozó közül az első beszá­molón kilencvenhatan jelen­tek mag. A mezőgazdasági technikum kihelyezett osztá­lyaiba ötvennégyen iratkoztak be, de további negyvenhatan kérték felvételüket. A járás harminchét iskolá­jában 9155 a tanulók létszá­ma. A 181 tanterem közül harmincnyolc még mindig szükségtanterem. A nevelők száma 342, de harmincegy ál­lás betöltetlen.. Legnagyobb a tanerőhiány Örkényben, Inárcson és Kakucson. Az elmúlt tervidőszak volt az első, amelyben a népmű­velési munkát egyes társadal­mi és tömegszervezetek ko­ordinált terve alapján bo­nyolították le. A társas élet kialakítását elősegítette a Gyá- lon létesített klub, amely főleg a község fiatalságá­nak nyújtott tavasz óta mű­velődési lehetőséget. Bugyi községben a szövetkezeti téli esték sorozat keretében tar­tottak előadásokat. Gyónón külön említést érdemel a tár­sadalomtudományi előadásso­rozat. Az ismeretterjesztő munka ez év során neon volt kielégítő Alsónémedi, Her nád, Inárcs, Sári és Új­lengyel községekben. Míg a járás többi községeiben át­lagosan 25, addig ezekben csupán négy-öt előadást tar­tottak. A munkásakadémiát nem szervezhették meg a bugyi üzemben, mert a gyár dolgozói a járás különböző köz­ségeiben laknak, és csak köz­vetlenül a műszak után indu­ló közlekedési eszközökkel térhetnek haza. Az irodalmi műveltség terjesztésére ez év­ben irodalmi színpad műkö­dött Dabason, Öcsén Örkény­ben, Pusztavacson és Tá.bör- falván. A könyvállomány növelésé­re vonatkozó tervet az első tervévre vonatkozóan teljesí­tették. Nem emelkedett azon­ban ennek arányában a könyvtáraik olvasóinak száma. Legkevesebben veszik igénybe a könyvtárat Hernádon, Sá­riban és Tatárszentgyörgyön. A színházi előadások látogatottak. A műkedvelő csoportok terv­be vett növelését még erő­sen korlátozza a vezetésükhöz szükséges szakemberek hiá­nya. Ezért indult ősszel já­rási színjátszó-, báb- és népi tánccsoport vezetők részére tanfolyam, amelyen ötvenné­gyen vettek részt. A járás területén működő szórakoztató és tánczemészek többsége nem rendelkezett olyan zenei tudással, amely a működéshez szükséges vizs­ga követelményeinek megfe­lelj volna. Ezért a járási művelődési ház zenekarveze­tőt szerződtetett, aki rend­szeresen oktatja a zenekarok tagjait A vb a jelentést tudomásul vette, és a művelődési terv további teljesítése érdekében több határozatot hozott. Kü­lönösen jelentős az a határo­zata, amelyben arra utasítja a járási művelődési osztályt, hogy az új tanterv vitáit szer­vezze meg, s a viták ellenőr­zéséről szakszervezeti aktí­vák bevonásával is gondoskod­jon. tálk az igénylők, s kisebbik há­nyadát a lakóházak tatarozá­sára, csinosítására vették igénybe. Pék Andor részletesen ele­mezte az 1962. évi működés pozitív és negatív vonósait. Bejelentette, hogy a mozga­lom fennállása óta most elő­ször történt meg. hogy a ta­karékszövetkezetek teljesítet­ték, illetve túlteljesítették a betétgyűjtési tervet: az év II í hónapjában több mint 28 mii-1 lió forintra emelkedett a, be- g tétálilomány, amelyből közel 7 \ és félmillió forint az évi tisz- ta növekedés, a betétesek szá- í ma pediig csaiknem 2700 fővel £ szaporolott. A korábbi négy, úgyneve- 2 zett milliós takarékszö- \ vetkezethez ez , évben £ újabb öt sorakozott fel. 2 Ezek: Túra, Kőcser, Tápió-í szentmárton, Dömsöd és Kis- í kunbacháza. így tehát már 9 f olyan falusi bank van a me- ^ gyében, amelynek betétállo- 2 mánya eléri, illetve meghalad- 2 ja az egymillió forintot, bele- 2 értve Érdet, Pilisvörösvárt, t Örkényt és Nagymarost. \ Tovább épült a hálózat is, 2 bár nem a megfelelő mérték- í ben. Ez éviben új takarékszö- ! vetkezet nyílt meg Csemön és í három új kirendeltség kezdte í meg működését (Farmos. Tár- \ nők és Piliscsaba). Az önálló í falusi bankok száma 23-ra. a 2 kirendeltségieké pedig nyolcra 2 emelkedett. Nem 1 sikerült ez 2 ideig létrehozni a tervezett ta- 5; k aréks zö vetike ?.e tét Sári köz- 2 ségben és a kirendeltséget 2 Szokólyán. Az elkövetkezendő években 2 további 43 községet von- 2 nak be a takarékszövetke- 2 zetek működési körébe, 2 különböző formában. 2 y A tanácskozás második ré- 2 szében a gazdasági munkával í kapcsolatos tapasztalatok ^ elemzésére került sor. Reid-t ner László, az OTP megyei 2 fiókja kiküldötte, valamint 2 Boros László és Béres László 2 előadásában. 2 A tanácskozáson részt vett 2 Várbíró Emil, a Pénzügymi- 2 misztérium takarékpénztári fő-2 igazgatóságának képviseleté- 2 ben. 2 3 Dolgozik a ceglédi baromfikeltető December 17-én kezdte meg a munkát a ceglédi baromfi- keltető. Egyelőre két tízezres gépet töltöttek meg tojással, de a többi gép próbaüzemelése is megkezdődött. Január 15-én elhagyja az első szállítmány a keltető üzemet. Tervszerű ütemezéssel elérik, hogy hetente 30 000 csirkét adnak át a termelőszövetkezeteknek. A keltető állomás jövő év augusz­tus 31-ig tartó idényének a terve 595 000 csirkeegység. Szeleczky Ferencné a keltető dolgozója a gép hőmérsék­letét ellenőrzi és az észlelt adatokat feljegyzi A keltetőállomás vezetője. Bella Jenő arról győződik meg, hogy jól működik-e a párásító berendezés Bella Jenőné a berakásra kerülő tojásokat lámpázza (Mihók felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom