Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-20 / 297. szám

A CFCLÉDÍ JÁRÁS É$ CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM 1962. DECEMBER 20, CSÜTÖRTÖK A járási tanács utolsó ülése a községfejlesztést tárgyalta Megtartotta utolsó ülését az 1958-ban megválasztott ' járási tanács. Ezzel az üléssel a ta­nácsnak államhatalmi jogkö­re megszűnt, csupán a végre­hajtó bizottság működik ál­lamigazgatási jogkörben, 1963. február 24-én megtartandó vá­lasztásokig. A napirend előtt dr. Bell­esik Mihály vb-elnök számolt be a lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról. Az első napirend keretében a végrehajtó bizottság jelenté­sét tárgyalta meg a tanács a folyó évi községfejlesztési ter­veik teljesítéséről, továbbá az 1963. évi tervek előkészítésé­ről. A jelentés részletesen ismer­tette az év tizenegy hónapjá­ban elért eredményeket, hibá­kat. December 1-ig járási szin­ten a bevételi tervet 100 szá­zalékosan teljesítették. A ki­adási terv pénzügyileg 79,5 százalékra nyert teljesítést. A műszaki teljesítés (elvégzett, de ki nem fizetett) 8,10 száza­lékkal, a pénzügyi teljesítés­nél magasabb. A társadalmi munka tervet a betervezett összeghez viszo­nyítva. 108 százalékra teljesí­tették. Az éves kiadási tervhez viszonyítva 11,6 százalék, elég­gé alacsony, viszont az egy fel­nőtt lakosra eső 21,6 forint ki­elégítő. A saját anyag felhasználása járási szinten jelentéktelen. A kiadási tervek teljesítésé­ben a legjobb eredményeket Törtei 117 százalékkal. Nyárs­apát 114 százalékkal, és Kő- röstetétlen 102 százalékkal ér­tók el. Társadalmi munka terü­letén az élenjáró községek Nyársapát 307 százalék, Kőröstetétlcn 243 százalék, és Törtei 204 százalék tel­jesítéssel. A saját anyag felhasználás Törtei községben figyelemre méltó. 1962. évben számos új léte­sítménnyel gazdagodtak a já­rás községei. Abonyban a Kál­vin út kapott burkolatot, el­készült és üzemel a törpevíz­mű, befejezés előtt áll a kád­fürdőépítés. jelentős villany­hálózatbővítés és közvilágítás­korszerűsítés történt. Alfoertirsán 2,8 km hosszú­ságú betonjárda, villanyháló­zat-bővítés és közvilágítás-kor­szerűsítés, továbbá orvosi ren­delő-építés valósult meg. Ceg- lédbercei községben elkészült az új, modem művelődési ház tervdokumentációja. Csemő- ben Hozzákezdtek az új orvo­si rendelő és lakás építéséhez. Dánszeijtmjiklóson a Csetneki- telepen szép új iskola nyitotta meg kapuit szeptemberben. Jászkarajenőn betonjárda és tsz bekötőút építése, továbbá villanyhálózat-bővítés emel­kedik ki a tervekből. Kocséron két mélyfúrású kút készült el. Kőröstetétlen községben új egészségház nyűt meg. Mike- budán, a központi iskolánál, politechnikai terem építése kezdődött. Nyársapáton folyik az új egészségház építése. Töftelen betonjárda, és vil- ianyhálózat-építés fejeződött be, jelenleg az új ravatalozó építése folyik. Ezek a tervek csak a lé­nyegesebbek, nehéz volna mindent felsorolni, aanely 1962-ben gazdagította a községet. Tény az, hogy jobb szerve­zéssel és irányítással, még jobb eredményeket is el lehe­tett volna érni. A jövő évi tervek előkészí­tése megtörtént, és minden jel arra mutat, hogy a tervek teljesítésének feltételei az 1963. évre vonatkozóan, job­ban biztosítva vannak, mint 1962-ben. A második napirendi pont­ban dr. Bencsik Mihály a já­rási tanácstagok 4 éves mun­káját értékelte, majd megkö­szönte a tanácstagok munká­ját és a jól dolgozó tanácsta­goknak könyvjutalmat nyúj­tott át. A következőkben egyebeket tárgyalt a tanács, majd Bodor Zoltán Hazafias Népfront-tit­kár zárszavával ért véget az ülés. ABONYI APRÓSÁGOK... A községben az 1962. évi községfejlesztési tervek meg­valósításához 174 100 forint ér­tékű társadalmi munkát ter­veztek, amelyet 180 000 forint értékre teljesítettek túl. ★ A járás legjobb kertészete az abbnyi József Attila Ter­melőszövetkezetben van. A 30 holdas öntözött kertészet ter­ve egymillió forint volt, ame­lyet már szeptemberre teljesí­tett. •k Járdaépítés terén nagyon igényes az abonyi lakosság. A felszabadulás óta 12 000 négy­zetméter járda készült. Jövőre megyei keretből megépül a Szelei út egyik oldala, így a község központjához ezen út végéhez közvetlenül kapcsoló­dó külterületekről megfelelő járda vezet majd. Az abonyi házakat 5 ké­ményseprő látogatja. A ké­ményseprési munkák elvégzé­séhez a községben dolgozó ké­ményseprőknek mintegy 1000 —1200 házat kell havonta le­járni. —g» Ismét indul szakmunkásképző tanfolyam Az utóbbi időben több levél érkezett szerkesztőségünkhöz, melyben szakmunkás vizsgá­ra készülő dolgozók érdek­lődnek, hogy milyen segítsé­get kaphatnak a vizsgára va­ló felkészülésben Felkerestük a városi tanács ipari csoportját, ahol Nagy La­jos elvtárstól a következő vá­laszt kaptuk: — Az elmúlt időszakhoz ha­sonlóan tanfolyamok beindí­tásával ismételten segítséget kívánunk nyújtani a szak­munkás vizsgára készülő dol­gozóknak elméleti vonalon, s ezért megfelelő számú jelent­kező esetén önköltséges vizsgaelőkészítő tanfolyamo­kat indítunk be. — Mikor kezdődik a tanfo­lyam és milyen elfoglaltsággal jár? — A tanfolyam tervezett beimdulási időpontja 1963 ja­nuár. Időtartama 6 hónap s körül­belül heti nyolc órai elfoglalt­sággal, a hallgatókkal történő meglbeszélés szerint, az esti órákban. — E tanfolyam elvégzése után bárki tehet szakmunkás- vizsgát? — Nem. Szakmunkásvizsgát 1963. júliusában csak az te­het, aki: 1. Aki 18. életévét 1963. jú­lius 10-ig betölti, 2. 1963. július 1-ig a kép­zettségéinek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik. 3. 1963 júliusában vállalat­nál, szövetkezetnél, mezőgaz­dasági termelőszövetkezetnél, magánkisiparosoknál etb. a kérdéses szakmában munka- viszonyban áll. — Mennyi tandíjat, illetve vizsgadíjat kell fizetniük a hallgatóknak? — A tanfolyam díja a je­lentkezők számától függően előreláthatólag 300—350 fo­rint lesz. A tanfolyam díjából 100 forintot az első előadás al­kalmával, a fennmaradó ősz- szeget pedig egy hónapon be­lül kell majd befizetni. — Még szeretnék pár szót a jelentkezési határidőről szólni — mondja Nagy elv- társ befejezésül. — A tanfolyamra a városi tanács vb ipari csoportjánál (I. emelet 20.) lelhet jelentkez­ni, 1963. január 5-ig. — B. L. — Munkánkról — terveinkről Sportakadémia, élménybeszámoló, siker! Mit ajándékozzunk ? — Erre a kérdésre nehéz is válaszolni, de ugyanakkor könnyű is — válaszolja moso­lyogva Andó Antalné, az Óra- és Ékszerbolt vezet j ;e. Talán még egy évben sem vvt ilyen bő választékunk. Minden árut időben megkaptunk és vevő­ink már hetek óta válogathat­nak a szebbnél szebb ajándé­kozni valóban. Gyönyörű gyű­rűk. karórák, levéltárcák, kü­lönböző kínai dísztárgyak és tőlünk ébresztőóra is. Ojra kapható — a sok másfajta órán kívül, a Repetition, a hétalvók órája. Ez húsz má­sodpercenként újra csörög négy-hat esetben egymásután. Mire lejár a rugója, addigra egészen biztosan felébred a gazdája. Az ára nem nagy, mindössze 160 forint. Tehát van árunk bőven, a forgalomra sem panaszkodha­tunk, de azért szeretnénk, ha Biztosan örülne a felesége ennek a szép nyakláncnak — mondja Andó Antalné, a bolt vezetője még nagyon sok mással ál­lunk vevőink rendelkezésére. — Mi az ajándékok sztárja? — Szinte hihetetlen, de a legkeresettebb cikk a man- zsettagomb. Nagy sikerük van ezenkívül az újdonságoknak is. Ilyen például a 90 forintos eloxált alumíniumból készült likőrös készlet. Igen keresett a manikűrkészlet, több mint 60 fogyott el ebből a napok­ban. Bizsuáru, gyöngyök, kü­lönböző ötvöskészítmények, is sűrűn gazdára találnak. Aranyáruból is bő a választék. Az ünnep után nagyon sok do­hányos fogja használni a ná­lunk vásárolt osztrák öngyúj­tót. , Nagw sok lakásba kerül minél többen örülnének az ünnepen a nálunk vásárolt szép ajándéknak — mondot­ta befejezésül a bolt vezetőnő­je.-SZ— — A takarmánykeverő-üzem 7200 q gyártási tervet kapott és ezt december 17-ig 65,5%- bart teljesítette. A tápok ki­szállításával kapcsolatban nagy az érdeklődés a terme­lőszövetkezetek részéről, így a napi termelt takarmány el is fogy. Különösen nagy az érdeklődés a malac- és sertés­tápra, valamint a tyúkok to­jó tápszerére. Mint ismeretes, a sportaka­démia múlt heti ceglédi elő­adása az előadó techni­kai okokból történt távolma­radása miatt elmaradt. Ezt az előadást hallhatták az akadémia hallgatói hétfőn „Az újkori olimpia” címen Sai­ga Lajos, a Megyei Test- nevelési és Sport Tanács munkatársa előadásában. Sai­ga elvtárs röviden ismertet­te az olimpiák történetét, az olimpiai eszme kialakulását, majd az újkori olimpia élet rekel tését, és azok törté­netét Coubertin báró kez­deményezésétől a római olimpia napjáig. Saiga elvtárs nagy figyel­met lekötő előadása után következett az est „fény­pontja”, Iharos Sándor világ­hírű atlétánk élménybeszá­molója. Ilharos 1955-ben a Heims-alapítvány alapján el­nyerte a világ legjobb spor­tolója címét, amelyet az el­múlt két évben Brumel, a kiváló szovjet atléta nyert el. Először arról beszélt, ho­gyan lett atléta, mennyi küz­delmes év telt ed addig, amíg a világ legjobbjai közé küz­dötte fel magát. — Fiatalabb éveimben, if­júsági koromban nem tar­toztam a legelső vonalba, még a fiatal korosztályban sem. Jól emlékszem egy Szabó Dezső nevű ceglédi atlétára, aki ebben az idő­ben csaknem mindig legyő­zött engem, de Szabó De­zsőn kívül többen voltak ilyenek. Ezeket a szavakat érde­mes volt meghallgatni és a jelen levő sportoló fiatalok­nak érdemes megszívlelni. A kitartó, hosszú munka előbb- utóbb eredménnyel jár, s aki türelmetlen^ saját ma­gával szemben, nem várhat jó eredményt. Iharos Sándor beszámolt az 1955—56-os időkről, ami­kor 1500 métertől 10 000 'mé­terig minden világrekordot megdöntött, és ebben nagy segítséget nyújtottak akkori, kiváló sporttársai, Tábori László és Rózsavölgyi Ist­ván. Ezután kérte a hallgató­ságot, tegyenek fel kérdése­ket, melyekre szívesen vála­szol. A kérdések, melyeket egymás után tették fel az idősebbek és fiatalok, egy­aránt változatosak voltak. Milyen Amerika, Ausztrália és a többi ország, melyeké Iharos Sándor szép sporí pályafutása alatt megismert Ez mellett sok szakmai kér­dést is tettek fel a jelenle- vők, melyekre szívesen és kimerítően válaszolt a ki­váló magyar atléta. > — M — A felszabadulás óta zene­iéletünk, s ezen belül zene­oktatásunk hatalmas fejlő­désen ment keresztül. Széles zeneiskolahálózatot fejlesztet­tünk ki s ezzel arányosan megnőtt a zenét tanulók se­rege. Ezt bizonyítja isko­lánk jelenlegi, 602-es létszá­ma is (hangszerenként cso­portosítva: 284 zongorista, 1'09 hegedűs, 21 gordonkás, 13 énekes, 5 fuvolista, 3 obois- ta, 25 klarinétos, 2 fagot­tos, 2 kürtös, 35 trombitás, 6 harsonás, 1 tubás, 9 ütős és 87 előképzős.) Iskolánknak ez a nagy lét­száma komoly munkára kö­telez bennünket, és tudjuk azt, hogy sokat vár tőlünk Cegléd város lakossága. Per­sze, a zenetanulás nem olyan egyszerű dolog, mint ahogy azt a tanulók vagy a szülők sokszoh elképzelik. Sokan azt hiszik, hogy a zeneiskola egy szórakoztató intézmény. Nem. Ez is egy iskola a sok közül, amely általános műveltséget ad, a zene jellemformáló ere­jén keresztül fegyelemre, pon­tosságra — az együttmuzsiká- 1 ássál, kamarazenéléssel — közösségi emberré nevel. Ezeknek a céloknak a meg­valósítása és a tanulók'zené- lési kedvének minél több ze­nei élményben való részesü­lése érdekében hoztunk lét­re iskolánkban két vonósze­nekart és több kamaraegyüt­test. Ezért rendezzük a Bach- versenyt a zongorista növen­dékek és külön versenyt a hegedűs növendékek számá­ra. Tavasszal tanári hang­versenyt is rendezünk, hogy fiatal, új tanárainkat is meg­ismerhessék a tanulók és a komoly zenét szerető ceglédi közönség. Természetesen en­nél még komolyabb hang­versenyeket is lehetne ren­dezni a városi művelődési házzal karöltve, ha nemcsak az anyagi részét néznénk ál­talában rendezvényeinknek. Igaz, hogy az utóbbi idő­ben az Irodalmi Színpad munkájába már bekapcsolód­tunk, de ez még csak kez­deti lépés. Komoly és nívós előadásokat lehetne rendezni például, ha a művelődési ház­nak lenne egy olyan szimfo­nikus zenekara, mint ami­lyen Veszprémben és Békés­csabán már működik. Sze­rintem ennek a magva már megvan, és talán nem is sok anyagi áldozattal ezt naggyá lehetne fejleszteni. Ezt a ze­neiskola tanárai és tanulói egyaránt szeretnék, mert ak­kor nem mennének el Ceg­lédről, ha itt is megtalálnák ilyen irányú lehetőségüket. Ennek ellenére, hogy Cegléd város még nem renoelkezik olyan zenekarral, mint a fent említett városok, bízom abban, hogy nem fogunk el­maradni ezen a téren sem, a zenei műveltség fejlesztése terén sem, és valóra válik mpjd Kodály Zoltán szava nálunk is, hegy „A zene min­denkié”. Béres Károly zeneiskola-igazgató Vereség — ökölvívásban Mindig győzni nem lehet, mondják az ökölvívók háza tá­ján, ahol az utóbbi időkben már szinte kezdték megszok­ni a győzelmeket. Ebben iga­zuk is van, hiszen a sportem­bereket éppen az teszi kü­lönbbé a másiknál, hogy ki, hogyan tudja elviselni a ve­reségeket. Ezekből a •veresé­gekből is sokat lehet tanulni, csak éppen higgadtan és kellő tárgyilagossággal kell szemlé­lődni ... A Szentendrei Építők ököl- . vívói tói ott elszenvedett 11:7 arányú vereség is azt példáz­za. hogy egyetlen versenyt sem lehet könnyen venni. Mindegyikre a legapróbb rész­letekig menően nagyon komo­lyan fel kell készülni — és koncentrálni — minden ver­senyzőnek, egészen a harma­dik menetet befejező gong­ütésig. És az elég gyakran visszatérő „még egy’’; a bí­ráskodás elégtelensége! A bí­ráskodás egyike a legfonto­sabbaknak. Nemcsak azért, mert ennek a hibái meghami­síthatják a felvonult erőviszo­nyok helyes kialakulását, ha­nem azért is, mert egy-egy ilyen módon elszenvedett igaz­ságtalanság gyakran megtor­panást okozhat a versenyzők fejlődésében, vagy ha nem többet, magatartásában. Egy­szóval nem nevelőhatású az ilyesmi. Ha tehát nincsen meg az ilyen versenyeken a sportszerűséget biztosító eme feltétel, vegyék ezt észre az illetékes vezetők és cseleked­jenek a versenyzők nevelése és fejlődése szempontjából he­lyesen — akár a verseny el­maradása árán isi Csak a ceglédi Rabi eseté­re utalunk, aki ez alkalommal — osztatlan megállapítás sze­rint — vitathatatlan gvózelmet aratott, de a verseny szám­szerű eredménye érdekében vesztesként hirdették ki! Mit használt itt már az. hogy ezt az eredményhirdetést az egész helyi közönség egy emberként fütyülte ki... ? Egyébként Báró, Semetka és Romhányi aratott győzelmet. Dávid Ferinél pedig döntetlent hirdettek, noha ellenfele két­szer is földön volt, 8-ig! V. — Elkészült a ceglédi Villa­mosipari Gépgyár közel 200 m2 alapterületű öntvényhomok-tá- rolója. — A mezőgazdasági tech­nikumban már az 1963-as év­re megtörtént a felnőtt leve­lező tagozatra jelentkezők felvétele. A felnőtt tanulók száma 500 fő. — A Ceglédi Erdőgazdaság­ban a legújabb típusú német motorfűrészen dolgoznak, amely a régivel szemben 2 ember munkáját takarítja meg. A teljesítményük napi 6—7 köbméterrel több a ré­gi gépeknél. — A Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben 1962-es évi megvalósításra 96 férőhelyes borjúnevelő építését terveztek típusterv alapján. A megvaló­sítás közben a termelőszövet­kezet szakemberei rájöttek, hogy csekély átalakítással a férőhelyek száma 48-cal emel­hető. A tervmódosítási javas­latokat felügyeleti szervek elé vitték, amely az elgondoláso­kat magáévá tette és elfogad­ta. így sikerült országos meg­valósításra is számot tartható újítást eszközölni az építmé­nyen. A módosítás eredménye­ként nyert férőhelyeméi kedés a szövetkezet gazdasági mű­ködését nagymértékben elő­segítette. V.sokélysvg, de figyelem A napokban elhatároztam, elvégzem a karácsonyi be­vásárlásaimat. öcsémről lé­vén szó, a játékboltban kö­töttem ki. Megvettem egy vidám társasjátékot, Ágai Magditól a csinos, vidám el­adónőtől. A csomagolást is ő végezte. És ekkor olyasmi történt, ami nagyon jólesett. Magdi látta, hogy nem fér bele táskámba a társasjáték, nagy mérete miatt. Minden kérő szó nélkül kedvesen felajánlotta, hogy majd ö körülköti. sőt még külön fo­gót is csinál neki, hogy ké­nyelmesen tudjam vinni. A forgalom nagy volt, jó né­hány türelmetlen vevő állt a hátam mögött. Ez csak egy apróság, ami talán sokszor semmiségnek tűnik, de nagyon jólesett, örültem a figyelmességnek. ________ “S*— — Tarkő Sándorodnak, az Abonyi Gépállomás dolgozó­jának baleset után 5000 Ft kártérítést fizetett ki az Álla­mi Biztosító ceglédi fiókja. Nevezettnek a gépállomáson havi 10 Ft életbiztosítása van. — A Közlekedés Gépjavító Vállalat 5 db aszfaltkeverő telepgép gyártását kezdte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom