Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-02 / 282. szám
1962. DECEMBER 2, VASÁRNAP 7 Radarszemű vakok Rövidesen lehetővé válik, hogy a vak embereket „radar szemmel’1 lássák el, éspedig annak a visszhang elvnek alapján, amely a denevéreket képessé teszi, hogy koromsötét helyiségekben tájékozódjanak. Dr. L. Kay, a birminghami egyetem tanára, érdekes új műszert dolgozatit ki vakok számára. A készüléket már gyakorlatilag is kipróbálták. Három fő részből áll: egy zseblámpaszerű csőből, amelyet a vak ember a kezében tart és arrafelé irányít, ahon-» nan visszhangot akar kapni és két fülbe illeszthető hallgatóból. A készülék méri az időt, amely alatt egy hangjelzés eléri a vak útjában álló tárgyat és onnan visszaverődik. Ezt az időtartamot a készülék különböző frekvenciájú hangokká változtatja aszerint, hogy a tárgy mekkora távolságban van. Rövid .gyakorlat után a vakok teljes biztonsággal tudják kezelni a készüléket. Az emberi gondolkodás változása Londoni orvosok foglalkoztak nemrég az emberi „gondolkodás változásaival’1. Arra a megállapításra jutottak, hogy a technika fejlődése és az időhiány miatt az emberek lassanként rászoknak a rövi- dehb és koncentráltabb gondolkodásra. Az orvosok szerint a nyelvvédelem ellenére számítani kell rá. hogy a következő évtizedekben „meg- csonkul” az emberi kifejezés- mód. Ez a folyamat a szavak önkényes, majd szisztematikus összevonásával kezdődik, ami máris tapasztalható a rengeteg közhasználatú rövidítésnél. A váci „megszállott" Milyen a váci járás éghajlata? — Mesterséges víztárolók - Patakból csatorna Egy merész elgondolás: új Duna-Tisza-csatorna Egyszerű, hétköznapi ember. Zömök, barna, amilyet sok ezret láthatni az utcákon. Ha Vácott elgondolkozva siet a házak tövében, gyakran köszönnek neki. Ami nem csoda, mivel járási tanácselnökhelyettes. Azt már kevesebben tudják, hogy: 'megszállottja, tántoríthatatlan harcosa egy gondolatnak, melynek valóra váltása megváltoztatja a járás arculatát. Dugta Károly agrármérnök, járási elnökhelyettes, életcéljául tűzte ki, hogy a váci járás kommunistáinak segítségével, kiaknázzák azokat a lehetőségeket, amelyeket a természet nyújt kárpótlásul azért, amit a másik kezével elvett. — Amikor az úristen a váci járást megteremtette — mondja mosolyogva —, csak azzal törődött, hogy szemre szép legyen. Arra nem gondolt, hogy egyszer olyan emberek élnek itt, akik többet akarnak annál, mint amennyit ö adott. — Járásunk éghajlata, talajviszonya nem a legideálisabb. A terület két részre osztható. A déli rész földje laza, homokos, az északi meg erősen kötött. Erre már magas hegyek vannak, a talajt megművelni nem gyerekjáték. A Cserhát lehúzódik egészen Fótig, s ott egy nagyon érdekes mikroklímát alakít ki. A Somlyó völgyében van az ország legmelegebb, szinte trópusi hőmérsékletű pontja. Szerencsétlenségünkre, a hegyek a felhőket szabályszerűen „átemelik”. Ezért olyan száraz az időjárásunk, mintha Szolnok mellett lennénk, arról pedig tudvalevő, hogy az ország legaszályosabb része. A Duna mellett egy keskeny, negyven kilométeres szakaszt látogat csak az eső, de azt is módjával. Például amikor Csőváron egy csepp sem hull, Dunakeszin is csak 15 milliméter az átlag. Hosszú évtizedek óta végzet gondos megfigyelés alapján megállapították, hogy az Időjárás tízéves szakaszonként akképp alakul, hogy a tíz évből hat teljesen aszályos, két év tűrhető, s kettő hoz bőséges csapadékot a járásban. Csakhogy a bőséges csapadéknál sem mindegy, mikor esik, mert a víz a vegetációs időszak alatt kell. Itt meg úgy jön ki a lépés, hogy a két jó évből is az egyikben megindul az esőzés szeptember végén, aztán esik márciusig, utána meg már a tavaszi csapadék jön. Ilyenkor az történik, hogy az északi kötött talajon géppel sehogy, de még kocsival is alig lehet a földekre rámenni. Délen jobb a helyzet, bár ott a víz savanyítja a talajt. Míg beszélt, papírt, ceruzát kotor elő a fiók mélyéből. — Számoljunk csak egy kicsit. Egy kiló növényi száraz anyaghoz ötszáz liter víz kell. Pontosan ennyi oldja fel a szükséges tápanyagot. Ha egy holdoh húsz mázsa búzát akarunk termelni, ahhoz kétmillió liter víz kell. Ugye, milyen horribilis szám? S ezt a mennyiséget a búza beépíti. De vannak telhetetlenebb, vízigényesebb növényeink, mint például a kukorica, a paradicsom. Ezeífenek már két és fél millió liter hasznos víz kell. Ha ezt nem adjuk meg, silány marad a termés.. A segítség:, öntözni kell! - , Úgy belelendül a magyarázatba, hogy amikor a falról leveszi a járás térképét, a szög is vele együtt jön. — Amikor először találkoztunk, azt mondta, hogy az egyetemen állattenyésztési szakra járt, ott is végzett. Hogyan, miért állt át a víz- gazdálkodásra ? — Nincs itt semmi ellentmondás. Az életszínvonalat csak akkor növelhetjük, ha mind nagyobb tömegben, minél kisebb önköltséggel termeljük az állati termékeket. És mi az állattenyésztés alapja? Biztosítani a takarmányt, a folyamatos, dús fe- hérjeellátást. Ez indított a talajjavítás, az öntözés felé. Nem nevezheti magát jó szakembernek az, aki egy vállrándítással elmegy e problémák mellett. * — Na, de nézzük a térképet — folytatja. — Penctől északra a Tiszába folynak a vizek, attól délre a Dunába. Völgyeink különböző irányban 1 ejtenek, sok helyütt lehetne a kötött talajon mesterséges víztárolót építeni. így meggátolnák a lerohanó víz rombolását, az eróziót. Megjavulna a rétek minősége, mert a föld szellősebbé válna és a savanyú fű helyett rendes növényzet lenne rajtuk, amit az állat szívesen elfogyaszt. A tárolókban felfogott vizet nyáron öntözésre lehetne felhasználni. — Látja? Itt Csővár, Penc, Rád, Kösd, Vácduka, Kis- némedi, Váchartyán, Püspökszilágy területén könnyűszerrel, akár ezerötszáz holdat öntözhetnénk. Az ottani termelőszövetkezetek viszonylag kis anyagi erővel elzárhatnák a völgyeket, természetes tárolókat alakítva ki. Ide nem is annyira pénzhitel, mint inkább szakértő szervezés és földmunka kell a gátépítéshez. Valaha Vácrátót előtt volt egy ilyen víztároló. A háború után persze, jórészt elhordták a kőgátat, de köny- nyűszerrel helyre lehetne állítani. A felfogott vízmeny- nyiséggel erre hatvan holdat lehetne öntözni. Ugyanilyen lehetőség van a szödi patak eredeténél a kimosott patakKRESZ házi használatra A NAGY PILLANAT Új magyar optikai berendezés a sugúrveszéíyes terek megfigyelésére A Budapesti Műszaki Egyetem tudományos tanácsa nagy elismeréssel fogadta legutóbbi ülésén azt a bejelentést, hogy a finommechanika-optilra tanszéken új berendezések, készültek, amelyeken át olykor másfélméteres betonfalak mögül is saját szemével figyelheti meg a laboratóriumi dolgozó a radioaktív sugárzással fertőzött, s ezért teljesen zárt térben lejátszódó folyamatokat. A feladat, amellyel a ússzék szakemberei megbirkóztak, nem volt könnyű. A sugárveszélyes helyiség legkülönbözőbb pontjait kellett megfigyelhetővé tenniök, még- ped:g úgv. hogv adott esetben több. egymástól akár tíz méternyire lezajló jelenséget lehessen egyidejűleg, ugyanarra a filmkockára, közvetlenül egvmás mellé, vagy akár egymásra fényképezni. Ráadásul alapvető követelmény volt, hogy a megfigyelőt munkája közben semmikévpen se érje veszélyes sugárzás. A feladatot a tanszék kitűnően megoldotta. Felhasználva mindazt, amit a távcsövek, a periszkópok és a fényképezés terén a tudomány és a technika eddig eíért, kidolgoztak olyan optikaj berendezéseket, amelyek mindezeket a követelményeket kielégítik. Az egész megfigyelő műszert a betonfalon átvezető néhány centiméter átmérőjű furatban helyezték el, s az adott feladathoz képest szilárdan rögzített, vagy mozgatható prizmarendszerek vezetik a képet a zárt tér minden pontjáról a megfigyelő szeméhez, vagy a fényképezőgép lencséjéhez. A szabályozható optikai berendezés képalkotása olyan éles, hogy félmilliméteres részletek is pontosan felismerhetők, akár 80, akár 800 centiméterről fényképezték is őket. Mivel a radioaktív sugárzást gyógyászati sugárkezeléseknél, különböző ipari folyamatoknál, és természetesen a kutató laboratóriumokban egyre nagyobb mértékben alkalmazzák, az ilyen műszerekre nagy .mennyiségben van szükség! Ezért az egyetem szakemberei a radioaktív sugárzásnak útját álló. de igen dráea külföldi ólomüveg helyett optikai üvegből alakították ki a figyelő berendezést. Az új magyar berendezés iránt, amely olcsóbb a hasonló teljesítményű külföldi műszereknél, máris számos szocialista és kapitalista országban mutatkozik érdeklődés. A budaörsi Vörös Csillag Tsz vízgondjai Jencikém, hogy ezt is megértük ...! VÁLTOZNAK AZ IDŐK A MAVAUT megszavazta kalauz- nőinek a nadrágviselést. — Te mondtad, hogy az dirigál, aki a nadrágot hordja! FÁTÓL AZ ERDŐT % — Mi is van ide írva? í (Komádi István karikatúrái) y A titokzatos autóversenyző Az angliai autóversenyek törzsközönsége évek óta törte a íejét, hogy ki lehet az a titokzatos versenyző, aki minden versenyen részt vesz „Jaguár’1 márkájú versenyautóján. mindenütt ragyogó eredményeket ér el. de a győzelem utón azonnal eltűnik, versenyzés köziben pedig a vastag szemüveg miatt nem lehet felismerni. A titokzatos és rejtélyes autóversenyző csodálatos pályafutása most véget ért — a börtönben. Jack Lister. 27 éves mérnökről ugyanis kiderült. hogy a csodá’atos „Jaguár” versenyautókat, amelyekkel négyszer első és igen sokszor második és harmadik helyen végzett, kivétel nélkül lopta. A lopott kocsikat saját műhelyében ..átbarkácsolta”. Végül az utolsó lopott kocsit valaki felismerte és feljelentette á rejtélyes versenyzőt. A vezeték lefektetéséhez I azonban nem elegendő a j pénz. csövek is kellenek hoz- j zá, éspedig másfél kilométer I hosszú, nyolcvanas nyomócsö- I vek, meg tartozékaik, amit I viszont a tsz egyelőre sehogy sem tud beszerezni. Hetek óta | kérvényez írásban és szóban | a Vörös Csillag Tsz, ez idáig azonban eredménytelenül. Mégsem adta még fel a reményt, bízik benne, hogy ké- j reime végül meghallgatásra talál, s állatai számára nem kell idők ■ végezetéig lajttal I hordani a vizet. Meglehetősen nagy állat- állománnyal rendelkezik a budaörsi Vörös Csillag Tsz. Nágy gondot okoz a termelőszövetkezetnek a jószág vízzel való ellátása. Az idei szárazság következtében az istállókhoz közeleső kutak egyébként is kevés vize erő- , sen leapadt, úgyhogy már hónapok óta lajttal hordják távolról az állatoknak szükséges ivóvizet. A tsz éppen ezért elhatározta, hogy a vízvezetéket meghosszabbítja tanyaközpontjához és az ehhez szükséges költségek fedezéséről is gondoskodott. mederben. Százötven hold-: nyi száraz terület hasznos!tá-; sót segítené ez elő. — Tudtommal a váci járásban alig van patak, amire számítani lehetne az öntözésnél — vetem közbe. — Ez tévedés. Van elég forrásunk, csak haszontalanul folynak el, neVn aknázzuk ki lehetőségeiket. Itt folyik mindjárt Vác alatt a legelső víz, a Gombás patak. Megfelelő módon folyását úgy lehetne irányítani, hogy Vácdukáig eljusson és eközben akár ezer holdat ellásson vízzel, mert egy kis emeléssel a Duna vizét — mint természetes csatornán — be lehetne a medrébe juttatni. Vagy nézzük részletesebben a sződi patakot Ennek két ága van. A váchartyáni ág forrásainak kitisztításával növelni lehetne a vízhozamot. A veresegyházi ágon már van tó, csakhogy ennek területe szinte teljes egiészóben náddal borított. Meg kell emelni a vízszmtet, hogy a nád a víz alatt elfulladjon. Ez a megoldás csak használna a strandnak. Ennek az áginak Ör- szentmiklóson is van. I három természetes kis tava, amelyekből a nádkitermelés mellett még cirka százhúsz holdat öntözni lehetne. Jövőre az egyik forráshoz kölcsön kapjuk a Vízügyi Igazgatóság szivattyúját és azzal kísérletképpen ötven holdat öntözünk. Az óra mutatója már két- ] szer körbe fordult. Ki tudja, ; hányadik cigarettagyújtás j szertartása után Dugla Ká- j roly tovább dédelgeti szemé- ! vei, ujjaival a térképet. — A Dunát sem szabad ki- I hagyni a számításból. De nem i azt, amelyik itt folyik-- el az í ablakunk alatt — mutat ki a, ] járási "tanács1 ablakán —, hanem azt, amelyik nyolc mé- j tér mélységben, a talajszint I alatt csavarog. Régen Alag j felé tett egy jó nagy ka- I nyárt. Ott a kavicsos, régi : mederben a víz még mindig — I szaknyelven szólva — bejátszik. Ezeken a ' helyeken érdemes csőkutat fúrni. Fel- sőgödön már van kettő. Az j egyik nagyszerűen szuperál, a másik meg éppenhogy. Úgy látszik, annak nem jól ta- j lálták el a helyét. — De ha már így nyakig j vagyunk a vízben — nevet — [ hadd mondjam el a legmerészebb elképzelésünket. i Számítás dolga csupán, hogy megéri-e? Ha igen — és : szerintem igen —, akkor a legközelebbi évek feladata lehetne a Duna—Tisza-csator- j na megépítése. A mi vidé- i künkön és Szadán át a Jász- j ságon keresztül lehetne a vi- J zet a Tiszába juttatni. Öntö- j zési szempontból óriási je- J lentőségű dolog volna. Az ablak szürke téglalapja j lassan feketévé vált. Alattunk | a folyó szinte állni látszott s csak a szembeni Pokolsziget- 1 ről csillant át valami gyenge ! fény. Csend lett. A járási tanácselnök-helyettes gondolatban már a valóságot építette, amelyért olyan sokat harcol. De már nincs egyedül. Az Országos Vízügyi Igazgatóság főmérnöke és a vácrátóti botanikus kert igazgatója, a megyei öntözési felügyelő helyeslik tervét. Az erkölcsi támogatáson túl pedig közös munkával elkészítették a váci járás öntözési lehetőségeinek tanulmánytervét és most már nagyobb kollektíva bevonásával a kivitelezési terv is készül. — Bizonyára látta azt a magyar filmet, ami szintén ilyen Öntözéses dologról szól — mondja búcsúzóul Dugla Károly. — Egy kicsit én Is úgy érzem, mintha én is ilyen „megszállott” volnék. A filmben sikerült, győzött. Talán \ most az élet példát vesz a filmről és én is megvalósít- ! hatom az életcélom. Ehhez j kértem a járási pártértekez- j létén a kommunisták segítsé- ! gét. Komáromi Magda
