Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

1962. DECEMBER 2, VASÁRNAP 7 Radarszemű vakok Rövidesen lehetővé válik, hogy a vak embereket „radar szemmel’1 lássák el, éspedig annak a visszhang elvnek alapján, amely a denevéreket képessé teszi, hogy koromsö­tét helyiségekben tájékozódja­nak. Dr. L. Kay, a birminghami egyetem tanára, érdekes új műszert dolgozatit ki vakok számára. A készüléket már gyakorlatilag is kipróbálták. Három fő részből áll: egy zseblámpaszerű csőből, ame­lyet a vak ember a kezében tart és arrafelé irányít, ahon-» nan visszhangot akar kapni és két fülbe illeszthető hallgató­ból. A készülék méri az időt, amely alatt egy hangjelzés eléri a vak útjában álló tár­gyat és onnan visszaverődik. Ezt az időtartamot a készülék különböző frekvenciájú han­gokká változtatja aszerint, hogy a tárgy mekkora távol­ságban van. Rövid .gyakorlat után a vakok teljes biztonság­gal tudják kezelni a készülé­ket. Az emberi gondolkodás változása Londoni orvosok foglalkoz­tak nemrég az emberi „gon­dolkodás változásaival’1. Arra a megállapításra jutottak, hogy a technika fejlődése és az időhiány miatt az emberek lassanként rászoknak a rövi- dehb és koncentráltabb gon­dolkodásra. Az orvosok sze­rint a nyelvvédelem ellenére számítani kell rá. hogy a kö­vetkező évtizedekben „meg- csonkul” az emberi kifejezés- mód. Ez a folyamat a szavak önkényes, majd szisztematikus összevonásával kezdődik, ami máris tapasztalható a renge­teg közhasználatú rövidítés­nél. A váci „megszállott" Milyen a váci járás éghajlata? — Mesterséges víztárolók - Patakból csatorna Egy merész elgondolás: új Duna-Tisza-csatorna Egyszerű, hétköznapi em­ber. Zömök, barna, amilyet sok ezret láthatni az utcákon. Ha Vácott elgondolkozva siet a házak tövében, gyakran köszönnek neki. Ami nem csoda, mivel járási tanács­elnökhelyettes. Azt már kevesebben tudják, hogy: 'megszállottja, tántorít­hatatlan harcosa egy gondo­latnak, melynek valóra váltá­sa megváltoztatja a járás ar­culatát. Dugta Károly agrármérnök, járási elnökhelyettes, életcél­jául tűzte ki, hogy a váci járás kommunistáinak segít­ségével, kiaknázzák azokat a lehetőségeket, amelyeket a ter­mészet nyújt kárpótlásul azért, amit a másik kezével el­vett. — Amikor az úristen a váci járást megteremtette — mondja mosolyogva —, csak azzal törődött, hogy szemre szép legyen. Arra nem gon­dolt, hogy egyszer olyan em­berek élnek itt, akik többet akarnak annál, mint amennyit ö adott. — Járásunk éghajlata, ta­lajviszonya nem a legideá­lisabb. A terület két részre osztható. A déli rész földje laza, ho­mokos, az északi meg erősen kötött. Erre már magas he­gyek vannak, a talajt meg­művelni nem gyerekjáték. A Cserhát lehúzódik egészen Fótig, s ott egy nagyon érde­kes mikroklímát alakít ki. A Somlyó völgyében van az ország legmelegebb, szinte trópusi hőmérsékletű pontja. Szerencsétlenségünkre, a he­gyek a felhőket szabályszerű­en „átemelik”. Ezért olyan száraz az időjárásunk, mint­ha Szolnok mellett lennénk, arról pedig tudvalevő, hogy az ország legaszályosabb ré­sze. A Duna mellett egy kes­keny, negyven kilométeres szakaszt látogat csak az eső, de azt is módjával. Pél­dául amikor Csőváron egy csepp sem hull, Dunakeszin is csak 15 milliméter az át­lag. Hosszú évtizedek óta végzet gondos megfigyelés alapján megállapították, hogy az Időjárás tízéves szakaszon­ként akképp alakul, hogy a tíz évből hat teljesen aszá­lyos, két év tűrhető, s kettő hoz bőséges csapadékot a járásban. Csakhogy a bősé­ges csapadéknál sem mind­egy, mikor esik, mert a víz a vegetációs időszak alatt kell. Itt meg úgy jön ki a lépés, hogy a két jó évből is az egyikben megindul az eső­zés szeptember végén, aztán esik márciusig, utána meg már a tavaszi csapadék jön. Ilyenkor az történik, hogy az északi kötött talajon gép­pel sehogy, de még kocsival is alig lehet a földekre rá­menni. Délen jobb a helyzet, bár ott a víz savanyítja a talajt. Míg beszélt, papírt, ceruzát kotor elő a fiók mélyéből. — Számoljunk csak egy ki­csit. Egy kiló növényi szá­raz anyaghoz ötszáz liter víz kell. Pontosan ennyi oldja fel a szükséges tápanyagot. Ha egy holdoh húsz mázsa búzát akarunk termelni, ahhoz kétmillió liter víz kell. Ugye, milyen horribilis szám? S ezt a mennyiséget a búza beépíti. De vannak telhetet­lenebb, vízigényesebb növé­nyeink, mint például a kuko­rica, a paradicsom. Ezeífenek már két és fél millió liter hasznos víz kell. Ha ezt nem adjuk meg, silány marad a termés.. A segítség:, öntözni kell! - , Úgy belelendül a magyará­zatba, hogy amikor a falról leveszi a járás térképét, a szög is vele együtt jön. — Amikor először találkoz­tunk, azt mondta, hogy az egyetemen állattenyésztési szakra járt, ott is végzett. Hogyan, miért állt át a víz- gazdálkodásra ? — Nincs itt semmi ellent­mondás. Az életszínvonalat csak akkor növelhetjük, ha mind nagyobb tömegben, mi­nél kisebb önköltséggel ter­meljük az állati termékeket. És mi az állattenyésztés alap­ja? Biztosítani a takar­mányt, a folyamatos, dús fe- hérjeellátást. Ez indított a talajjavítás, az öntözés felé. Nem nevezheti magát jó szak­embernek az, aki egy váll­rándítással elmegy e problé­mák mellett. * — Na, de nézzük a térképet — folytatja. — Penctől észak­ra a Tiszába folynak a vizek, attól délre a Dunába. Völ­gyeink különböző irányban 1 ejtenek, sok helyütt lehetne a kötött talajon mesterséges víztárolót építeni. így meggátolnák a lerohanó víz rombolását, az eróziót. Megjavulna a rétek minősége, mert a föld szel­lősebbé válna és a savanyú fű helyett rendes növényzet len­ne rajtuk, amit az állat szí­vesen elfogyaszt. A tárolók­ban felfogott vizet nyáron öntözésre lehetne felhasználni. — Látja? Itt Csővár, Penc, Rád, Kösd, Vácduka, Kis- némedi, Váchartyán, Püspök­szilágy területén könnyűszer­rel, akár ezerötszáz holdat ön­tözhetnénk. Az ottani terme­lőszövetkezetek viszonylag kis anyagi erővel elzárhatnák a völgyeket, természetes tároló­kat alakítva ki. Ide nem is annyira pénzhitel, mint in­kább szakértő szervezés és földmunka kell a gátépítés­hez. Valaha Vácrátót előtt volt egy ilyen víztároló. A háború után persze, jórészt elhordták a kőgátat, de köny- nyűszerrel helyre lehetne ál­lítani. A felfogott vízmeny- nyiséggel erre hatvan holdat lehetne öntözni. Ugyanilyen lehetőség van a szödi patak eredeténél a kimosott patak­KRESZ házi használatra A NAGY PILLANAT Új magyar optikai berendezés a sugúrveszéíyes terek megfigyelésére A Budapesti Műszaki Egye­tem tudományos tanácsa nagy elismeréssel fogadta legutóbbi ülésén azt a bejelentést, hogy a finommechanika-optilra tan­széken új berendezések, ké­szültek, amelyeken át olykor másfélméteres betonfalak mö­gül is saját szemével figyel­heti meg a laboratóriumi dol­gozó a radioaktív sugárzással fertőzött, s ezért teljesen zárt térben lejátszódó fo­lyamatokat. A feladat, amellyel a ús­szék szakemberei megbirkóz­tak, nem volt könnyű. A su­gárveszélyes helyiség legkü­lönbözőbb pontjait kellett megfigyelhetővé tenniök, még- ped:g úgv. hogv adott esetben több. egymástól akár tíz mé­ternyire lezajló jelenséget le­hessen egyidejűleg, ugyanarra a filmkockára, közvetlenül egvmás mellé, vagy akár egy­másra fényképezni. Ráadásul alapvető követelmény volt, hogy a megfigyelőt munkája közben semmikévpen se érje veszélyes sugárzás. A feladatot a tanszék kitű­nően megoldotta. Felhasznál­va mindazt, amit a távcsövek, a periszkópok és a fényképe­zés terén a tudomány és a technika eddig eíért, kidolgoz­tak olyan optikaj berendezése­ket, amelyek mindezeket a követelmé­nyeket kielégítik. Az egész megfigyelő műszert a betonfalon átvezető néhány centiméter átmérőjű furatban helyezték el, s az adott fel­adathoz képest szilárdan rög­zített, vagy mozgatható priz­marendszerek vezetik a képet a zárt tér minden pontjáról a megfigyelő szeméhez, vagy a fényképezőgép lencséjéhez. A szabályozható optikai beren­dezés képalkotása olyan éles, hogy félmilliméteres részletek is pontosan felismerhetők, akár 80, akár 800 centi­méterről fényképezték is őket. Mivel a radioaktív sugár­zást gyógyászati sugárkezelé­seknél, különböző ipari folya­matoknál, és természetesen a kutató laboratóriumokban egyre nagyobb mértékben al­kalmazzák, az ilyen műsze­rekre nagy .mennyiségben van szükség! Ezért az egyetem szakemberei a radioaktív su­gárzásnak útját álló. de igen dráea külföldi ólomüveg he­lyett optikai üvegből alakí­tották ki a figyelő berende­zést. Az új magyar berendezés iránt, amely olcsóbb a hason­ló teljesítményű külföldi mű­szereknél, máris számos szo­cialista és kapitalista ország­ban mutatkozik érdeklődés. A budaörsi Vörös Csillag Tsz vízgondjai Jencikém, hogy ezt is megértük ...! VÁLTOZNAK AZ IDŐK A MAVAUT megszavazta kalauz- nőinek a nadrágviselést. — Te mondtad, hogy az dirigál, aki a nadrágot hordja! FÁTÓL AZ ERDŐT % — Mi is van ide írva? í (Komádi István karikatúrái) y A titokzatos autóversenyző Az angliai autóversenyek törzsközönsége évek óta törte a íejét, hogy ki lehet az a titokzatos versenyző, aki min­den versenyen részt vesz „Jaguár’1 márkájú verseny­autóján. mindenütt ragyogó eredményeket ér el. de a győ­zelem utón azonnal eltűnik, versenyzés köziben pedig a vastag szemüveg miatt nem lehet felismerni. A titokzatos és rejtélyes autóversenyző csodálatos pá­lyafutása most véget ért — a börtönben. Jack Lister. 27 éves mérnökről ugyanis kide­rült. hogy a csodá’atos „Ja­guár” versenyautókat, ame­lyekkel négyszer első és igen sokszor második és harmadik helyen végzett, kivétel nélkül lopta. A lopott kocsikat saját műhelyében ..átbarkácsolta”. Végül az utolsó lopott kocsit valaki felismerte és feljelen­tette á rejtélyes versenyzőt. A vezeték lefektetéséhez I azonban nem elegendő a j pénz. csövek is kellenek hoz- j zá, éspedig másfél kilométer I hosszú, nyolcvanas nyomócsö- I vek, meg tartozékaik, amit I viszont a tsz egyelőre sehogy sem tud beszerezni. Hetek óta | kérvényez írásban és szóban | a Vörös Csillag Tsz, ez idáig azonban eredménytelenül. Mégsem adta még fel a re­ményt, bízik benne, hogy ké- j reime végül meghallgatásra talál, s állatai számára nem kell idők ■ végezetéig lajttal I hordani a vizet. Meglehetősen nagy állat- állománnyal rendelkezik a budaörsi Vörös Csillag Tsz. Nágy gondot okoz a terme­lőszövetkezetnek a jószág vízzel való ellátása. Az idei szárazság következtében az is­tállókhoz közeleső kutak egyébként is kevés vize erő- , sen leapadt, úgyhogy már hónapok óta lajttal hordják távolról az állatoknak szüksé­ges ivóvizet. A tsz éppen ezért elhatározta, hogy a vízvezetéket meghosszabbítja tanyaközpontjához és az eh­hez szükséges költségek fede­zéséről is gondoskodott. mederben. Százötven hold-: nyi száraz terület hasznos!tá-; sót segítené ez elő. — Tudtommal a váci járás­ban alig van patak, amire számítani lehetne az öntözés­nél — vetem közbe. — Ez tévedés. Van elég forrásunk, csak haszontala­nul folynak el, neVn ak­názzuk ki lehetőségeiket. Itt folyik mindjárt Vác alatt a legelső víz, a Gombás pa­tak. Megfelelő módon fo­lyását úgy lehetne irányíta­ni, hogy Vácdukáig eljus­son és eközben akár ezer hol­dat ellásson vízzel, mert egy kis emeléssel a Duna vizét — mint természetes csatornán — be lehetne a medrébe juttat­ni. Vagy nézzük részletesebben a sződi patakot Ennek két ága van. A váchartyáni ág forrásainak kitisztításával nö­velni lehetne a vízhozamot. A veresegyházi ágon már van tó, csakhogy ennek területe szinte teljes egiészóben náddal borított. Meg kell emelni a vízszmtet, hogy a nád a víz alatt elfulladjon. Ez a meg­oldás csak használna a strand­nak. Ennek az áginak Ör- szentmiklóson is van. I három természetes kis tava, amelyekből a nádkitermelés mellett még cirka százhúsz holdat öntözni lehetne. Jö­vőre az egyik forráshoz köl­csön kapjuk a Vízügyi Igaz­gatóság szivattyúját és azzal kísérletképpen ötven holdat öntözünk. Az óra mutatója már két- ] szer körbe fordult. Ki tudja, ; hányadik cigarettagyújtás j szertartása után Dugla Ká- j roly tovább dédelgeti szemé- ! vei, ujjaival a térképet. — A Dunát sem szabad ki- I hagyni a számításból. De nem i azt, amelyik itt folyik-- el az í ablakunk alatt — mutat ki a, ] járási "tanács1 ablakán —, ha­nem azt, amelyik nyolc mé- j tér mélységben, a talajszint I alatt csavarog. Régen Alag j felé tett egy jó nagy ka- I nyárt. Ott a kavicsos, régi : mederben a víz még mindig — I szaknyelven szólva — be­játszik. Ezeken a ' helyeken érdemes csőkutat fúrni. Fel- sőgödön már van kettő. Az j egyik nagyszerűen szuperál, a másik meg éppenhogy. Úgy látszik, annak nem jól ta- j lálták el a helyét. — De ha már így nyakig j vagyunk a vízben — nevet — [ hadd mondjam el a leg­merészebb elképzelésünket. i Számítás dolga csupán, hogy megéri-e? Ha igen — és : szerintem igen —, akkor a legközelebbi évek feladata le­hetne a Duna—Tisza-csator- j na megépítése. A mi vidé- i künkön és Szadán át a Jász- j ságon keresztül lehetne a vi- J zet a Tiszába juttatni. Öntö- j zési szempontból óriási je- J lentőségű dolog volna. Az ablak szürke téglalapja j lassan feketévé vált. Alattunk | a folyó szinte állni látszott s csak a szembeni Pokolsziget- 1 ről csillant át valami gyenge ! fény. Csend lett. A járási tanácselnök-helyettes gondo­latban már a valóságot épí­tette, amelyért olyan sokat harcol. De már nincs egye­dül. Az Országos Vízügyi Igazgatóság főmérnöke és a vácrátóti botanikus kert igaz­gatója, a megyei öntözési fel­ügyelő helyeslik tervét. Az erkölcsi támogatáson túl pe­dig közös munkával elkészítették a váci járás öntözési lehetősé­geinek tanulmánytervét és most már nagyobb kollektíva bevonásával a kivitelezési terv is készül. — Bizonyára látta azt a ma­gyar filmet, ami szintén ilyen Öntözéses dologról szól — mondja búcsúzóul Dugla Ká­roly. — Egy kicsit én Is úgy érzem, mintha én is ilyen „megszállott” volnék. A film­ben sikerült, győzött. Talán \ most az élet példát vesz a filmről és én is megvalósít- ! hatom az életcélom. Ehhez j kértem a járási pártértekez- j létén a kommunisták segítsé- ! gét. Komáromi Magda

Next

/
Oldalképek
Tartalom