Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-19 / 296. szám
MEGYEI §MMan 1962. DECEMBER 19, SZERDA KARÁCSONY ELŐTT „A világ asszonyai az atomlánccai szemben a barátság és a béke láncát építik ki" Jövő év júniusában Moszkvában tartják a nők világkongresszusát Erdei Lászlóné nyilatkozata — Egy fenyőfát, villanyvonatot, sok csokoládét és egy kiadós verést látok ... ! — //tó Az ünnepi beigli A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Berlinben tartott legutóbbi tanácsüléséről nyilatkozott az MTI munkatársának Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Elmondotta, hogy a tanács plenáris ülésén, majd bizottságokban tárgyalták több napon át Cotton asszonynak, az NDN elnökének referátumát, amely a két tanácsülés közötti időszakkal foglalkozott. — A nemzetközi helyzet alakulásáról megállapította — hangoztatta Erdei Lászlóné —, hogy a békés egymás mellett élés politikája, a józan ész politikája reményt hozott az emberiségnek, a nőknek, az anyáknak. A béke megmentésére tett lé- í péseket őszinte elismeréssel, örömmel fogadták a világ asz- szonyai. — A második kérdés: o nők részvétele a béke erőinek növelésében, a béke megőrzésében. A nők az egész világon felsorakoznak a szebb és boldogabb élet, a béke ügye mellé. A világ asszonyai az atom- lánccal szemben a barátság és a béke láncát építik ki. A tanácskozáson sok szó esett azokról az akcióikról,\ amelyeket Európa, Ázsia, Amerika, Afrika és az ausztráliai kontinens asszonyai folytatnak a békéért, a háború ellen. Az NDN tanácsülése végül a világ asszonyainak együttműködéséről tárgyalt. A vitában ismét erősen hangsúlyozták, hogy a világ asszonyainak — tekintet nélkül fajra, politikai, társadalmi helyzetükre — számos vonatkozásában közösek a problémáik és érdekeik. Ilyen például az élet, a béke megőrzése, a dolgozó nő és az anya helye, szerepe a társadalomban, a családban, a nő, az anya jogai, s végül a gyermekek sorsa, tanulásuk, egészségük, jövőjük. A tanácsülésen megvitatott három fő kérdés szükségessé teszi, hogy a világ asszonyai összeüljenek és kicseréljék gondolataikat, megfogalmazzák közös álláspontjukat a nőket, az anyákat foglalkoztató legfontosabb kérdésekben. Ezért a berlini tanácsülés úgy határozott, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1968. június 24-e és 29-e között Moszkvába összehívja a nők világkongresszusát. A kongresszuson az NDN tag- szervezeteinek, valamint más nemzetközi és nemzeti nőszer- | vezetéknek a képviselői vesznék majd részt. Bizakodással \ nézünk e fontos esemény elé. j Azt várjuk tőle, hogy a haladás, a béke ügyének szolgála- I tában még jobban tömöríti a világ asszonyainak erejét, akaratát — fejezte be nyilatkozatát Erdei Lászlóné. (MTI) Januártól teljes kapacitással dolgozhatnak a csibenevelő farmok A hazai és az exportigények teljesebb kielégítése érdekében, nagyarányú korszerűsítési és kapacitásnövelő munkát kézdtek mindenütt a keltetőállomásokon, számos új állomást, modem keltetőüzemet építettek. Most a szakemberek Több mint 70000 magyar turista az IBUSZ idei külföldi társasutazásain A baráti országokból mintegy 87 000, a kapitalista országokból pedig 44 500 vendégünk volt — Mit gondolsz, drágám, Ödönkének vegyünk egy szép hintalovat? (Komád! István karikatúrái) V:WV.'^XXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\ íj Sikerrel fejezte be idei társasutazásait az IBUSZ. Több íj mint 70 000 magyar turista íj utazását szervezte meg és bo- íj nyolította le a szocialista or- íj szágokba és a tőkés álla- í. mokba. & ----------------------------------------— SEGÍTSÉG ÉS VÁLASZ Október hatodikán tartották a Csepel Autógyárban a pártbizottság-választó küldöttértekezletet. A pártbizottság beszámolója és a vita is a termeléssel összefüggésben bírálta a pártéletet. A kommunisták küldöttei, afrik nemcsak egyszerűen részesei a napi munkának. hanem bíráló. szemmel vizsgálják közvetlen környezetüket és az egész kollektíva tevékenységét, sok-sok hasznos észrevételt, javaslatot mondtak el. Akármilyen hosz- szú időt biztosítottak is a tanácskozásra. arra nem futotta, hogy valamennyi felszólaló észrevételeire érdemben válaszoljanak. Ezért úgy határoztak. hogy a gyár főmérnöke, Modrovits Tihamér elvtárs, 1 időről időre tájékoztassa a pártbizottságot a felszólalások nyomán megtett intézkedésekről, elgondolásokról. A közelmúltban, a megválasztott pártbizottság első ülésén, az első ilyen tájékoztató is megtörtént. A gyár főmérnöke sorra vette az összes felszólalásokat. amelyek a termeléssel foglalkoztak. Amikor er- rőf az eseményről írunk, nemcsak az adja a tollat kezünkbe, hogy a jó és követésre méltó módszert népszerűsítsük. Sze-. rintünk. ezen túlmenően az adott válaszok némelyike alkalmas arra is, hogy szélesebb körben tanulságul szolgáljon. A pártértekezleten például bírálták azokat, akik nem, Vagy csak késve hajtják végre a szervezési intézkedéseket. A főmérnök elmondta, hogy Utasították a gyár szervezési Mások azt kifogásolták, hogy kevés az idő a műszaki fejlesztési tervben szereplő feladatok végrehajtására. S a válasz: jövőre már a tervben több időt biztosítanak ehhez. Ügy tudjuk, az egész megyében általános panasz tárgya a köszörűkövek minősége. Erre a következő választ adta Modrovits elvtárs: felvettek egy szakembert, akinek az a dolga, hogy felülvizsgálja a köszqrülési technológiákat és javaslatot tesz a fejlesztésre. Az egyik felszólaló azt a tényt is bírálta, hogy a Csiszolókoron sayár nem a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz, hanem az Építésügyi Minisztériumhoz tartozik. Erre az volt a válasz, hogy a megyei párt- bizottság igyekszik segítséget nyújtani a szóbanforgó gyár hovatartozásának eldöntéséhez. Mások azt kifogásolták a pártértekezleten, hogy sok szó esik a világszínvonalról, de azt még senki sem mondta meg, hogy a Csepel Autógyárban ez alatt mit kell érteni. A főmérnök elmondta, hogy az illetékesek széles körű vizsgálatot végeznek és országos méretekben választ adnak majd erre a kérdésre. Az egyik küldött azt kifogásolta. hogy amikor állandóan a gyártás korszerűsítéséről beszélünk, a Csepel Autógyárban még mindig sok a forgácsolás. Ez nemcsak a drága gépek foglalkoztatását jelenti, hanem azt is, hogy sok drága anyag megy veszendőbe. Kiszámították, hogy a gyárrészlegét; jövőre konkrét in- ban közel félszáz forintért tévedéseket vegyenek fel a j ..termelnek” meg egy kiló for- tervbe, s ahol nem hajtják j gácsot. Már ennek csökkenté- Végre azokat, tegyenek javas- j sőre is intézkedtek. A Járműlatot a feielősségrevonásra. ' fejlesztési Intézet felmérése szerint országos viszonylatban még mintegy 150 ezer alkatrész méretre kovácsolására van kapacitás. Amit ebbe be tudnak építem, az mintegy 15 milliós hasiznot jelent a népgazdaságnak. Már tárgyalnak az illetékes gyárakkal. A belső bürokrácia sem maradt szárazon. A Csepel Autógyár ügyintézése sem mentes a felesleges levelezgetésektől. Általánosan ismert a „lefedezésre” irányuló törekvés, ami semmire sem jó, csak arra, hogy hátráltassa az intézkedések gyors végrehajtását és sok-sok bosszúságot okozzon. A főmérnök erről szó szerint a következőket mondta: „Ezt a módszert ki kell irtanunk”. S hozzátette: ha ilyesmit tapasztalnak a jövőben, nem dicséretet adnak érte. Az úgynevezett hajrámunkáról is szó esett, ami még novemberben is zavart okozott a gyárban. Elmondta Modrovits elvtárs. hogy az átvevő szervekkel megtárgyalták az ügyet, s intézkedtek, hogy bizonyos gyártmányokat ne csak a hónap ytolsó napján vegyenek át. Persze,.még számos, csupán helyi vonatkozású intézkedésről is szó esett ezen a pártbizottsági ülésen, mi azonban csak azokat adtuk közre, amelyeknek másutt is hasznát vehetik. A Csepel Autógyárban negyedév múlva ismét elhangzik majd egy ilyen beszámoló, amely bizonyára még több jó intézkedésről és eredményről ad majd számot. Annyi azonban máris bizonyos. hogy a Csepel Autógyárban a termelés pártellenőrzése nem üres fogalom. Farkas István Közülük a legtöbben — mintegy 22 000-ren — a Német Demokratikus Köztársaságban jártak: alig ezerrel volt kisebb a száma azoknak, akik Csehszlovákiát keresték fel, és a nagy távolság miatt viszonylag drágább szovjet kirándulásokon is csaknem 8000-ren vettek részt. A tőkés országok között az idén is Ausztria fogadta a legtöbb magyar vendéget, de rendezett társasutazásokat az IBUSZ Angliába, Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába, Olaszországba, Görögországba és Jugoszláviába is. Megnőtt az IBUSZ révén nálunk járt külföldiek száma is. Csupán Csehszlovákiából 40 000-ren, Lengyelországból 15 500-an, az NDK-ból majdnem lS 000-ren fordultak meg hazánkban. A magyar turisták szovjetunióbeli látogatásait csaknem 10 000 szovjet kiránduló viszonozta. Együttvéve a baráti országokból mintegy 87 000, a kapitalista országokból 44 500 vendégünk volt. A nyugati országok között a beutazók száma tekintetében is Ausztria áll az élen, ahonnan körülbelül 21 000 turista érkezett hazánkba. Nyugat-Németországból mintegy 7000, az USA-ból pedig 5000 kirándulót láttunk vendégül, Az utóbbi évek fejlődésére a legjellemzőbb azonban, hogy az idén már minden világrészén szép számmal akadtak „glóbetrotterek”, akik meg akarták ismerni hazánkat. Feltűnő és örvendetes változás mutatkozott meg ebben az esztendőben a külföldre, elsősorban a szocialista országokba utazó magyar turisták érdeklődésében. Egyre nagyobb az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a vállalatok és az intézmények olyan kollektív külföldi kirándulásainak a száma, amelyeknek programjába kérésükre az IBUSZ az idegenforgalmi érdekességek megtekintésén kívül üzemi tapasztalatcseréket is iktat. Hasonló fejlődés egyébként a nálunk járó külföldiek körében is megfigyelhető: ami azelőtt inkább csak a szovjet turistákra volt jellemző, mostanában már máshonnan is egyre több tanulmányút jellegű kirándulásra jönnek el a külföldiek. Az idei év egyik rekordja volt például, hogy a nyáron 30 amerikai farmercsoport tanulmányozta a magyar mezőgazdasági üzemeket és tanácskozott az agrártudományok hazai művelőivel. (MTI) legfőbb törekvése az, hogy megszüntessék a keltetés, és így a baromfinevelés idényjellegét. A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési igazgatóságához érkezett legújabb adatok szerint, az idén eddig 48,5 millió naposcsibét és több mint ötmillió naposkacsát adtak át a keltetőállomások a termelő üzemeknek. Ugyancsak jelentős fejlődés tapasztalható a liba-, a pulyka- és a gyöngyöstojások gépi keltetésénél is. Több keltető üzemben két- háromhetes karbantartási szünet után, máris hozzáfogtak a téli tojások gépbe rakásához. A tervek szerint, decemberben ar legnagyobb kel tetőállomások minden megyében megkezdik a munkát, a kisebb állomások pedig januárban kezdik a keltetést, ami azt jelenti, hogy a baromfitenyésztő gazdaságok már az új év legelején teljes kapacitással hozzáfoghatnak az értékes primőr húscsibék neveléséhez. A várható téli keltetés arányára jellemző hogy december 31- ig körülbelül 17 és félmillió naposcsibét adnak át a keltetőállomások továbbnevelésre a csiibenevelő 1 farmoknak. (MTI) Általánosan elterjesztik a szabadpolc-rendszert a szakszervezeti könyvtárakban A szakszervezeti könyvtárak minden eszközzel igyekeznek emelni munkájuk színvonalát. Ennek egyik új módszere — amely élénk vita után már véglegesen eldöntött kérdésnek tekinthető — a szabadpolc-rendszer meghonosítása a szakszervezeti könyvtárakban. A kérdés annál inkább jelentős, mert hiszen a több mint ötmillió kötetes szakszervezeti könyvállomány ésszerűbb fel- használásáról, a munkás olvasók százezreinek jobb kiszolgálásáról van szó. A SZOT-tól kapott tájékoztatás szerint a szabadpolcrendszer a szakszervezeti könyvtárakban egyre inkább tért hódít, például a Dunai Vasműben, a Csepel Autógyárban, a Ganz-MÁVAG-ban és másutt. Ennek a rendszernek a bevezetését többi között az indokolja, hogy a szakszervezeti könyvtárak legtöbbjében a kölcsönzés jórészt műszakkezdetkor, ebédidőben, vagy a munka végeztével bonyolódik le. Ilyenkor valósággal megrohamozzák az olvasók a könyvtárakat: 15—20 perc alatt, de legfeljebb fél óra alatt néha száz olvasót is ki kell szolgálni és így szó sem lehet arról, hogy a könyvtárosok egyénileg foglalkozzanak az olvasókkal. Ilyenkor a könyvtárosok azt ajánlják, ami éppen eszükbe jut, az olvasók pedig azt viszik, amit éppen maguk előtt látnak az asztalon. A szabadpolc-rendszerrel Viszont a könyvállomány minden kötete hozzáférhető. A szabadpolcos kölcsönzés mindenütt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Prés- és Kovácsoltárugyárban például egy év alatt máris 15 százalékkal emelkedett az olvasók' száma, a kölcsönzés pedig 18 százalékkal. A Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál már nem is szabadpolc-rendszer. hanem szabad könyvtár-rendszer van hosszabb idő óta. A könyvtári napokon megnyitják a mintegy 1700 kötetet tartalmazó szekrényeket, s az érdeklődők szabadon „böngészhetnek”. Az egyik legfontosabb érv az új rendszer mellett, hogv ebben a kölcsönzési formában — a könyvajánlás, a kiállítások és az előadásos propaganda mellett — biztosítani lehet az ismeretterjesztő művek nagyobb arányú olvasását. A szabadpolc-rendszerre való áttérés a legtöbb esetben a jelenle®,- adottságok mellett is megvalósítható. A könyvtárosok ilyen arányú munkáját a Könyvtártudományi és a Módszertani Központ megfelelő útmutatóval segíti, s a szak- szervezetek Is támogatják. (MTI) | KIOSZTOTTÁK i \ „LÁZÁR DEÁK“ EMLÉKÉRMEKET í íj Kedden reggel kezdődött | íj meg a Technika Házában a ! íj Geodéziai és Kartográfiai íj Egyesület egésznapos köz- | íj gyűlése. íj A közgyűlés napirendjén ; íj szerepel többek között dr. Ho- í, moródi Lajos egyetemi ta- 'j námak, az egyesület elnö- íj kének a geodézia fejlődésé- í, ről és Antos Zoltánnak, az í, Állami Földmérési és Tér-' y j képészeti Hivatal elnökének í a földmérés és a térképé- í szét feladatairól szóló elő- í adása. ^ Ugyancsak a közgyűlésen íj került sor az idei „Lázár íj deák” emlékérmek kiosztá- íj sára. íj A kitüntetéseket, amelye- íj két kétévenként a kimagasló í, tudományos eredmények el- 'j ismeréseként adományoznak, íj ebben az esztendőben a geo- íj dézia két kitűnő professzora, 'j dr. Nyilasovszky Béla. a Mis- íj kolci Nehézipari Műszaki íj Egyetem és dr. Rédey Ist- íj ván, a Budapesti Építőipari íj és Közlekedési Műszaki I 'j Egyetem tanára kapta. (MTI) | ----------------/ , ■— Bőséges zsákmány | vár a Gödöllő környékén 'íj működő vadásztársaságok| ra: a Gödöllői Állami Ej> íj dőgazdaság erdeiben ugyanI is az utóbbi években rendíj kívül elszaporodott a nagyíj vad-állomány. Szarvasból a j íj kívánatosnak csaknem ötíj szőröse, őzből májfélszeíj rese, vaddisznóból a két- | í szerese él az erdőkben. í,
