Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-19 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK f FEST MEGYEI AZ MSZ M P->.P E s:t MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE 1 T;, ANAC ■ v • VI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR ....... ..... 1 962. DECEMBER 19, SZERDA A bisal«ns& alapja Azelőtt a legkisebb fuvallatra is megindult a sugdoló- zás. gyors szárnyakon repült a hír, s lett-légyen bármily képtelenség, rengeteg embernél mégis hitelre talált. Emlékezzünk csak, miképpen dőltek be ezrek és tízezrek a pénzlebélyegzésről szóló híreszteléseknek, milyen riadtan kezdtek költekezni, hogyan ürítették ki a raktárakat s juttatták váratlan többletbevételhez a kereskedelmet. S nem kell sokáig kutatnunk példák után ahhoz sem, hogy a nemzetközi helyzet válságosra fordulását követő élelmiszerfelvásárlás járványos lázára bukkanjunk. »Mégis elmondhatjuk, hogy ima már — valami megváltozott Az a beszéd például, amelyet a közelmúltban oly jóleső érzéssel olvastunk — ^Hruscsov elvtárs beszámolóiga a Szovjetunió nemzetközi í politikájáról — a mindenki számára megnyugtató, egyér- jtelműen béke melletti állásfoglaláson kívül a közelmúl- ;'tat is szemléltetően idézte fel. S ez a felidézés még ma is megborzongatja az embereket, hát még akkor mennyire indokolt szorongással voltunk telve, amikor a szó szoros értelmében az egész emberiség feje felett ott lebegett a termonukleáris háború réme. Hiszen az amerikai távolsági repülőgépek atom- és hidrogén- | bombákkal felszerelve, felváltva és folyamatosan a le- , ve góbén tartózkodtak, a rakétatámaszpontok parancsnokai — a világtörténelem legborzasztóbb hatású gombnyomására — készen az indítószerkezetek közvetlen közelében várták az utasításokat, s a szocialista tábor fegyveres ereje is éj jel-nappal kénytelen volt teljes harci készültségben lenni. Egyetlen elhibázott lépés tűz- és vérözönt zúdíthatott volna a világra. S mégis, bár szorongtunk s aggódva vártuk az új meg új híreket, valahogy — amint arra Kádár János elvtárs pártunk Vili. kongresszusán rá is mutatóit — alapjában véve mélységes felelősségérzettel, és imponáló nyugalommal fogta fel népünk a kialakult helyzetet. Annak ellenére, hogy a második világháború befejezése óta bekövetkezett legkritikusabb válságról volt szó, amelyet megelőzően a régebbi évek során ennél kisebb izgalom is elegendő volt a megrettenésre és pánikszerű vásárolgatásra, most nem következett be hasonló. Amikor pedig kölcsönös kompromisz- szummal elhárult a közvetlen veszély, ezt egész népünk olyan lépésnek fogta fel, amelyet várt, amelyre számított. „Bíztunk benne” — mondották sokan azokban a napokban, s akik szeretik a határozott fogalmazást — egyenesen így jelentették ki: „Biztosak voltunk benne”. Pedig hát ilyen egyértelmű biztonságról nemigen lehetett szó, hiszen — mint mondani szokás — ^kettőn áll a vásár” s az amerikai agresszív körök a Szovjetunió minden béke melletti lépése ellenére is vásárra vihették volna valamennyiünk bőrét. Ám a szovjet lépések határtalan erejét éppen az bizonyítja, hogy ilyen körülmények között is meg tudták akadályozni ezeknek a köröknek a termonukleáris világháború kitörését maga után vonható agressszióját, sőt mindezek mellett elérték a célt: Kuba függetlenségének biztosítását. Kuba továbbra is szocializmust építő, s minden amerikai népnek reménysugárt jelentő szabad ország maradt a njyugati féltekén. A mi népünk bizalmának mértékét pedig az példázza, hogy a legkritikusabb pillanatokban is bízott ebben, bízott a Szovjetunióban. Bízott — a kommunista pol i ti kában. S ez mindjárt választ ad arra a kérdésre is, hogy mi lehet ennek a ma már igen erős, nagyon megalapozott bizalomnak az oka; mi lehet a bizalom alapja? Minden vitáit kizáróan az, hogy a magyar dolgozók maguk győződtek meg az elmúld, évek. során történtek alapján, hogy a Szovjetuniónak nemcsak ereje van a béke megvédésére, de szándéka és minden lépése is gyakorlatilag a béke biztosítására, a szocializmus és a kommunizmus vészfelhőktől mentes, nyugodt építésének biztosítására irányuk Népünk a kommunista politikában bízik, mert a tények sokasága győzött meg mindenkit arról, hogy ez a politika az egész emberiség érdekeit felelősséggel képviselő, igazán emberséges, humanista politika. S jó, hogy e meggyőződés nemcsak a szovjet, hanem a magyar kommunisták tevékenységén is alapszik. Aminthogy nem is lehetne másként, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspártot ugyanazok az eszmék, a marxizmus—leninizmus igaz tanításai vezérlik, mint a Szovjetunió Kommunista Pártját. S miként az is természetes, hogy bár a kommunista politika helyességét leginkább az élet és a jövő legfontosabb kérdéseire adott gyakorlati válaszokon mérik az emberek, a kommunista politika iránti szilárd bizalom kialakulásának elengedhetetlen előfeltétele, hogy a mindennapi élet apró kérdéseire is éppoly emberséges válaszokat adjanak tetteikben azok a kommunisták, aíkik a közvetlen közelünkben élnek. A mi pártunk — ilyen választ ad az élet kérdéseire. Ilyen választ adott a VIII. kongresszuson s az ilyen válaszok sokaságával felel a problémákra, közöttük a leg- bonyolultabbakra is a mindennapok során. Vagy megoldja azokat, vagy megteszi a szükséges lépéseket megoldásukra, vagy világosan, őszintén elmondja: ezt csak ekkor és ilyen munkával lehet megoldani; esetleg — ez és ez, sajnos, még jó ideig nem oldható meg. S „csodák csodája" — ezek a „nem”-ek sokkalta inkább hozzájárulnak a bizalom erősítéséhez, mint a hajdanvolt ígérgetések. Most már csak az a fontos, hogy ez az őszinte, az ügyeket konkréten intéző és a problémákat nyíltan feltáró s ezáltal végül is megoldáshoz segítő munkastílus általánossá váljék. Amilyen örömteli visszhangra talált „lenn” a „fenti” módszer s válik ma már egyre inkább gyakorlattá közép- és alsó szinten is, úgy lelje meg visszhangját valamennyi kommunista és a szocializmus építésén fáradozó pártonkívüli munkájának további formálásában is. Hadd haladjunk valóban töretlenül az eddig helyesnek bizonyult s jó irányba tartó úton. I Legyünk azon, hogy ki-ki a maga tetteivel, mindennap, minden órában erősítse ezt a bizalmait, hogy mind a nemzetközi élet, mind építőmunkánk valamennyi problémájára egységesen és optimistán reagálhasson a jövőben is egész dolgozó népünk. A megyei pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága 1962. december 18-án, kedden ülést tartott. Napirendjén a következő kérdések szerepeltek: 1. Tájékoztató jelentés a Magyar Szocialista Munkáspárt VHI. kongresszusáról. Előadó: Cservenka Fercncné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. • 2. Az országgyűlési és tanácsválasztásokra való felkészülés irányelvei. Előadó: Matusek Tivadar, a Pest megyei Pártbizottság titkára. 3. Szervezeti kérdések. A megyei pártbizottság ülését Szakali József, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd sor került az első és a | második napirendi pont megtárgyalására. Az e napirendi pontokban elhangzottakat a megyei pártbizottság egyhangúlag jóváhagyta. A szervezeti kérdések során Szilágyi János ezredest, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjét a pártbizottság a végrehajtó bizottság tagjává választotta, majd jóváhagyta az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága mellett működő mezőgazdasági bizottság összetételét. Elkészült a tan fokozatosan kezdik a kivitelezést * Húsz év alatt huszonháromezer holdra terjesztik ki az öntözést a dobosi járásban Többször beszámoltunk már arról, milyen nagyszabású öntözési programot szándékoznak megvalósítani az elkövetkezendő években — még inkább 1980-dg a dobosi járásban. Eleinte a járási tanács és a Dobosi Vízrendező és Vízhasznosítási Társulat külön tervet állított össze a járás arculatának megváltoztatására. Most már, hogy a dabasi és a ráckevei járás távlati öntözési tanulmánytervét a Vízügyi Tervezőiroda elkészítette, a járási tanáccsal karöltve szándékozik a programot megvalósítani a Dabasi Vízrendező és Vízhasznosítási Társulat. A tervet egyébként — előzetesen — december 12-én tárgyalták meg a járási pártbizottság. a tanács és a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság képviselői. Tegnap a Dabasi Vízrendező Társulat intéző bizottsága részleteiben is megvitatta a távlati öntözési programot. Mint a tárgyaláson is kitűnt, s amint korábban már hírül adtuk, nagy horderejű munkálatokról van szó. A dabasi járás felszíni, de föld alatti vízlelő helyekben is elég gazdag. Ugyanakkor az aszály, éppen e lehetőségek fel nem használása miatt jelentős terméscsökkenést okoz itt évről évre. Dezső Dénes, az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselője a terv ismertetése közben elmondotta, hogy a felszíni és a föld alatti csatornahálózat, amelyet a terv tartalmaz, teljesen behálózza majd a dabasi járást. A Dunáiból csatornákon jövő élő vízzel és a belvizek felhasználásával nagy teljesítményű öntözőtelepeket létesítenek az egyes körzetekben. A két járás területén tizenhat öntöző fürtöt alakítanak ki, ami fokozatosan felépítve, 1980-ig ötvenezer hold öntözését teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a dabasi járásban levő szántóterület ötven százalékán öntözéses gazdálkodóst fodytathat- naík a közös gazdaságok. Na-, gyón fontos szempont az öntözés kiterjesztésénél a gazdaságosság. a tervezők erről sem feledkeztek meg, hiszen a járás területén, az öntözési program megvalósítása körülbelül 148 millió forintba kerül. Egy-egy hold szántóföld öntözése ily módon nyolc- kilencezer forintra rúg. Ha figyelembe vesszük, hogy az öntözésre szánt beruházás már az első esztendőben megtérül az öntözés létesítésére társult gazdaságoknak, könnyen megérthetjük a program gazdaságosságát. A tárgyaláson egyébként részletesen megvitatták a terv kivitelezésével kapcsolatos elképzeléseket Füzesi István, a járási tanács öntözési agronómusa azt ajánlotta, hogy legelőször az Alsónémedd és a Sári körzetében levő öntözőhálózatot kellene megvalósítaná, mivel a járás közös gazdaságai e két területre összpontosítják majd az állattenyésztést. Az állatok etetéséhez, hizlalásához szükséges takarmányt így már a közeljövőben öntözött földeken, tudnák megtermelni. Csenz László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnöke ugyancsak a célszerűség és a gazdaságosság alapján elemezte a nagyszabású tervet. Henzsely Ferenc, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője, az öntözéshez szükséges szakemberek képzéséről beszélt. Felvetette egy vízügyi berendezések javításához szükséges szerviz létesítésének gondolatát. Ugyanakkor foglalkozott a csőkutas öntözés feladataival is. Kovács Sándor, a Dabasi Vízrendező és Vízhasznosítási Társulat elnöke, összegezte az intéző bizottság álláspontját a távlati tervvel kapcsolatban. A Dabasi Vízrendiező és Vízhasznosítási Társulat ebben az évben is eredményes munkát végzett, éppen ma került sor az idén épített vasbeton átereszek és a duzzasztáshoz szükséges vízlépcsőit műszaki átadására. Holnap pedig társulati taggyűlésen vitatják meg a nagyszabású öntözési programot. — sp — A Tiagyar kormányküldöttség Nigériában Mint már jelentettük, hétfőn megérkezett tagosba, Nigéria fővárosába a Kállai Gyula miniszterelnokhelyet- tes vezette magyar kormány- küldöttség. A küldöttséget a repülőtéren Zanna Bucar Dipchar'np kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint több minisztérium felelős munkatársa. s a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselői fogadták. Megérkezése után a repülőtéren Kállai Gyula rövid sajtóértekezletet tartott. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Seprényi Sándornak, á Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete főtitkárának, a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ügyvezető elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ügyvezető ’elnök:icgc Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökének elnökletével kedden a Népfront székházában ülést tartott. Megtárgyalta a Hazafias Népfrontnak az 1963. évj országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztással kapcsolatos feladatait. Az ügyvezető elnökség úgy határozott, hogy 1963. január 9-re összehívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülését. BälätoniKISZ-tábor- társadalmi munkából 100 000 forint értékű munkát vállaltak az ipari tanulók A Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest megyei aktivistáinak táborozására, néhány évvel ezelőtt sátortábor létesült Baiatonzamárdiban. A sátortábor a mozgalmi munkában kitűnt fiatalok, ifjúsági vezetők százainak nyújtott évről évre kellemes pihenést a nyári hónapokban. A KISZ megyei vezetőit azonban régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy — más megyékhez hasonlóan — a Pest megyei tábort is állandó jellegű, tanfolyamok rendezésére is alkalmas táborrá kellene fejleszteni. Az elgondolást mindeddig azért nem követték a tettek, mert az építkezés sok pénzbe került volna. — Most azonban sikerül jelentősen lefaragnunk a költségekből — mondja Lukácsi László, a helyiipari iskolák Pest megyei igazgatója. — Megyénk helyiipari tanulói ugyanis százezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak az építkezésen! A fiatalok — köztük kőműves, vízvezeték- szerelő. bádogos, épületasztalos, szobafestő és mázoló, valamint villanyszerelő tanulók — felnőtt szakemberek irányításával végzik majd a kétszáz személyes kultúrterem és a hálószobák építkezésének szakmunkáit. Teljesítményüket beszámítjuk az ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeibe. —• Az építkezés terveit 1 ugyancsak társadalmi munkában készíti el megyei igazgatóságunk egyik fiatal mérnöktanára, Szász István. Az anyagbeszerzési — pontosabban a téglabeszerzési — problémák megoldásában pedig számítunk a téglagyári fiatalok segítségére, társadalmi munkájára. Az építkezést tavasszal kezdjük, s a jövő nyáron már átadjuk rendeltetésének a Pest megyei KISZ-isták korszerű, télen-nyáron lakható táborát — fejezte be Lukácsi László. Búcsú a bányától — Pilisi Szénbánya Vállalat? Pintér Kálmán elvtársat, a szakszervezeti bizottság titkárát kérjük a telefonhoz. — Itt vagyok, tessék. — Ügy hallottuk, Pintér elvtárs, hogy a bánya karácsony előtt búcsúztatja el azokat a dolgozóit, akik. az >Adén mentek nyugdíjba. Mikor rendezik az ünnepséget? — Huszonharmadikán, vasárnap délután, a Petőfi Sándor Kultúrotthoniban. összesen huszonhét nyugdíjasunk — férfiak és nők — lesz jelen az ünnepségen. — S mi az ünnepség programja? — Természetesen megvendégeljük volt munkatársainkat, illő módon fel'kö- szontjük őket, megköszönjük a munkájukat. Ezután kerül sor az ünnepség második részére, az örégek és fiatalok közötti beszélgetésre. A pilisi bányáknak komoly hagyományaik vannak, hogy csak az 1928-as sztrájkra emlékeztessek, amely november végétől a következő év január elejéig tartott. így nyugdíjasaink nemcsak szakmai kérdésekről, a munkások megbecsüléséről, de egyéb dolgokról is igen sok- mindent elmondhatnak. A fiatal bányászok és a legifjabbak, a vájártanulók is részt vesznek ezen az ünnepségen — amely után remélhetőleg nem szakad meg a kapcsolat a nyugdíjasok és a bánya között. ' (m. j.)
