Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

1962. DECEMBER 16, VASÄRNAP

rrtrr

u terei

Tájékoztató előadások a megyei pártbizottságon

VEEE3MEJVYT

A járási és városi agitáció- és propagamdafelélősök a Pest megyei Pártbizottságon december 19-én kapnak tájékoztatást a nemzetközi helyzetről. Az előadást Matusek Tivadar, a pártbizottság titkára tartja. 21-én a népgazdaság helyzetéről tájékoztatja az agit.-prop. felelősöket Szakali József, a pártbizottság titkára.

A VIII. pártkongresz- *zus határozatairól, valamint belpolitikai kérdésekről január 2-án Cservemika Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első titkára a járási és városi párt- bizottsági titkároknak tart előadást.

A ránk háruló feladatot elvégezzük

— Különös gondot fordítanak a szobi járásban, arra, hogy az iskoláskorú cigánytanulók rendszeresen járjanak iskolába. Szüleiket kéthavonta meglátogatják a nevelők, a gyengébben tanulókat pedig korrepetálják.

A Pest megyei Hírlap ez év november 18—i cikkében vitát indított a lakosság ellátásáról. Ebben megemlékezik a KI- SZÖV-re háruló feladatokról is. Teljesen egyetértünk a Pest megyei pártértekezleten hozott határozattal — amelyre a cikk is hivatkozik. Ez a határozat a helyiipar feladatát elsősorban a lakosság igényeinek kielégítésében jelöli meg.

Mi már ebben az esztendőben is igyekeztünk ezt az elvet követni.

Szeptember végéig nyolcvan új részleget szerveztünk.

A sok cipész- és fodrászrészleg mellett nagy számban kezdték meg működésüket rádió, televízió, Siáztartási kisgép javítását végző üzletek is. Ezek begyújtó rendszerükkel egész járásokat, vagy azok jelentős részét átfogják már. Foglalkozunk méretes ruha, fa- és vasipari eszközök javításával is. Az új egységek létrehozása mellett korszerűsíMegkezdődött a leltározás a termelőszövetkezetekben

December 15-én orsziágszer- te megkezdődött a termelőszövetkezeti zárszámadások első szakasza: a közös vagyon leltárba vétele, az idei esztendőben jelentősen gyarapodtak a szövetkezetek állóeszközei: csaknem harminc- milliárd forint értékű közös vagyont kell leltárba venniük.

A közös vagyon számbavételével legalább 40 000—

50 000 szövetkezeti tag foglalkozik a következő hetekben.

A leltározást országszerte január 5-én fejezik be. Ekkor kezdődik majd meg á tulajdonképpeni zárszámadás: a nagyüzemi közös gazdálkodás . egész évi eredményének számbavétele. (MTI)

Ruhát kap as egész osztály

Nagy ünnepségre késsíül a domonyi általános iskola, az idén megnyílt cigányosztály fenyőfaünnepélyére. Ebben az iskolaévben külön osztályba helyezték a cigánytanulókat, aoni általában nem helyeselhető intézkedés. Ez esetben azonban helyesnek bizonyult. A kis cigánygyerekek ugyanis, amíg a többiekkel együtt tanultak, nem tudtak lépést tartani velük. Idén viszont szépen haladnak, és az iskolából sem hiányoznak indokolatlanul Naponta egy pohár tejet és kenyeret kapnak, amelynek költségeit részben az osztály szülői munkaközössége téríti meg. Most pedig nagy ajándék vár az egész osztály mind a huszonnégy tanulójára a fenyő alatt. A járási tanács 4600 forintot adott megajándékozásukra. hogy ne legyen közöttük egy rongyos gyerek sem. Mindegyik részére cipőt, harisnyát és szép kék színű melegítőt vásárolt ebből a pénzA JELZŐTÁBLA FIGYELMEZTET!

ból az iskola igazgatója. Játékra azonban már nem tellett. Pedig ezeknek a kisgyerekeknek még soha életükben nem volt játéka. Az iskola igazgatója éppen ezért arra kór mindenkit, aikinek felesleges régi játéka vem, küldje el címére Domonyba, hogy december 21-én az osztály karácsonyfa ünnepségén még nagyobb legyen a kisgyerekek öröme.

Kedvező a budai járás egészségügyi helyzete

Szombat délelőtt a Budai Járási Tanács ülésének napirendjén szerepelt a járás egiészségügyi helyzetéről szóló jelentés, amit dr. Csák József, az egészségügyi állandó. bizottság elnöké ismertetett. Bevezetőül megállapította, hogy a jártás jó vagy rossz közegészségügyi állapotának értékelése elsősorban a népmozgalmi statisztika alapján történik.

A budai járáshoz tartozó huszonhét község lakosságának száma állandóan emelkedik.

1049-ben 84 150 fő volt, ez

idén a becslésen alapuló adatok szerint 116 ezer, de valószínűleg lényegesein ennéd is több. A járásban ezer férfira 1058 nő esik. Feltűnően sok az idős korú emberek száma. Nyolcvan éven felüli lakos 868. hetven és nyolcvan közti 4069 található a járásban.

A legidősebb házaspár

közel száz esztendős, a férj 1863-ban, a feleség

pedig 1869-ben született. Ez idén 692-en haltak meg, legtöbben különböző szívbajban, szám szerint 213-an. Utánuk legtöbben. 123-an, iákban, nyolcvanheten agyvérzésben és hetvenen vég- elgyengülésben hunytak el. A csecsemőhalandóság lényegesen jobb az országos átlagnál, az elhalt ötvenkét csecsemő közül harmincöt koraszülött volt. Az élve születettek száma 1442. Megállapítja még az állandó bizottság jelentése, hogy a budai járás 116 ezer lakof sara mindössze harmincöt körzeti orvos jut. Legalább még 11—20 körzeti orvosra S lenne szükség a járásban a S betegek zavartalan ellátásán ; ra.

; Foglalkozott még a tanács- \ ülés a mezőgazdasági állan- ! dó bizottság jelentésével,

; amely

j a járás ötéves szőlő-gyii; möics telepítési tervének

! végrehajtását ismertette,

í valamint másik jelentésével,

! amely a rét- és legelőgaz- > daság távlati feladataival fog- ; lakkozott.

í Az ülés berekesztése előtt

! dr, Laptisnyik András. já; rási tanácselnök melegen bú! csúzott a most feloszlott taí nács tagjaitól. Legközelebb

! már az újonnan megválaszí tott tanács ül össze jövő év

; tavaszán.

•

i -P

*

*

*

\ Nagykőrösön és Abonyban

j

! A KISZ Központi Művész- ! együttesének csoportjai va- ! sárnap lépnek fel az idén j utoljára. Ezután a több mint ! 600 tagú együttes művészei ; — zenészek, népi- és panío- ; mimtáncosok énekesek, elő- j adóművészek — néhány hétig ; pihennek, január közepén I pedig megkezdődnek a pró- j bak. Az együttes művészeti í vezetői már a jövő évi mű- < sorok összeállításán dolgoz- í nak. A hét végén az együt- ; tes csoportjai Budapesten,

; Debrecenben, Nagykőrösön és ; Abonyban több mint tíz mű- : sorban működnek közre, i (MTI)

Egy pár új nylonharisnyát kap: 30 forint utánvéttel a Szentendrei Háziipari Szövetkezettől Petőfi u I. sz., ha 2 pár használt, mosott és nem átkötött nylonharisnyát beküld

Akármelyik telefonállomásról ■ felhívhatja

az Állami Biztosítót és

I

ÉRDEKLŐDHET

a gépjárműbiztosítás feltételeiről

Állami Biztosító

Vasárnapi posta:

Lokálpatriotizmu

A napokban egy fiatalem- : bér telefonált a szerkesztő-: ségbe és elpamaszolta, hogy: Ráckevén, de több, más köz-: séget is megnevezett, a la-í kosságnak nehézségei vannak; a téli tüzelő beszerzésénél.; Ám, hogy félre ne értsem, j sietett elmondani: ő szeren-: cséré érdektelen a dologban,: mégis szeretné, ha foiglalkoz-j nénk a gonddal. Megígértem, ; hogy megvizsgáljuk panaszát,; ha tudunk, segítünk. Meg-; köszönte és elnézést kért az; „alkalmatlankodásért”, de! másnap személyesen felke-! resett. Szabad napját áldoz-! ta fel, hogy biztos lehessen: a pártfogásban. ;

Igaz, ez a szeretet, törő- j dés nem mondható el a me-: gye valamennyi felnőtt lakó- : sáról. Sokan vannak még: olyanok, akik önzésből, szűk- ; látókörűségből és kényelem- \ bői távol tartják magukat a; közügyektől, s azokon a ta- j nácsüléseken sem vesznek: részt, ahol szükségképpen az; ő érdekükben is döntést hoz- ; nak. Ahol, ha nem is mindig ; munkájukra, de vélemé-; nyűkre, tanácsaikra, jó szív- \ vei és felelősséggel számíta-: nak. Pedig, ha volt értelme \ valaha a lokálpatriotizmusnak, 1 a szűkebb haza szereteti- \ nek, úgy most van igazán!; Az orruknál tovább látó em- ; berek tízezrei mj másért ál- ; dozzák fel szabad idejüket és ; áldozzák energiájukat, ha nem i azért, mert holnap szebben, i kényelmesebben, kulturáltab- í ham akarnak élni, mint teg- í nap éltek. És vajon tisztes-! séges ember pirulás nélkül \ elviselhetné-e, hogy míg; mások verejtékezve építik J otthonát, addig ő maga öl-; betett karral lesse, mikor ül-;

hét a készbe? ... 2

y

Engedtessék meg nekem, J hogy a kérdésre ne válaszol- jak.

András Endre 5

vasiak egész megyéjüket familiáris melegséggel és büszkén emlegetik, csakúgy, mint a maguk földjét a „szögediek”, a kiskunok?

És vajon nem a lokálpatriotizmus táplálja-e megyénkben — kivétel nélkül minden községben, városban — azokat a derék embereket, akik napi fárasztó munkájuk után brigádba verődve, ásóval és kapával megjelennek falujuk X vagy Y utcájában, hogy társadalmi munkában árkot ássanak, követ zúzzanak, betonjárdát fektessenek vagy művelődési otthont építsenek?

Ismerek nem egy gödöllői, aszódi, budaörsi és gyűli — mondhatnám a megye szinte valamennyi községét — gyári munkást, mérnököt, pedagógust, akik, mint bejárók, Budapesten keresik kenyerüket, s ndha hivatkozhatnának erre, nem tagadják meg falujuktól, városuktól a segítséget. Ismerek olyan embereket. akik jól megérdemelt pihenőjüket, szabad napjukat' feláldozva, küldöttséget vezettek a megyei tanácsra, vagy az illetékes minisztériumba, mert községük rovására valamit sérelmeztek, vagy mert kiegészítő támogatást kértek olyan közérdekű létesítményhez, amelynek terhét oroszlánrészben önmaguk vállalták.

Tudok pedagógusokról, egyszerű, idős falusi emberekről, akik már évek vagy évtizedek óta fáradhatatlanul kutatják lakóhelyük történelmi múltját, emlékeit, néprajzi érdekességeit, ritkaságait.

kínlódva viseltem el e kény- szerűséget. Egy alkalommal hivatalos ügyben , Kalocsa környékére kellett utaznom, mert a visszautazásig volt másfél órám, kölcsönkerék- párral céltalanul bebarangoltam a vidéket. így érkeztefn egészen váratlanul a méltósággal hömpölygő, széles Duna partjára. Soha nem felejtem el a megindulást, amely akkor elfogott. Itt a lelkivilágomnak idegein Alföld, a folyam másik oldalán ’ — ha elkiáltanám magam, meg is hallanák — a fákkal, fűzesekkel csipkézett, édes pátriám: Dunántúl...

Uíitársam csak mosolygott. Nem éppen cinikusan, de lekicsinylőén. Megmosolyogta naív lokálpatriotizmusomat, amelyet a zajos és gigászi kőrengeteg szülötteként nem értett, nem érthetett meg.

Vagy csak nem alkart megérteni? Gőgből? Érzéketlenségből? Nem tudom.

De hiszen fölényeskedésével ugyanazt fejezte ki, mint én, szelíd emlékemmel. Számára nyilván Budapest a minden, Budapest, az ő szerelmes városa.

Akkor nem vitatkoztam

vele, inkább bosszankodtam lírai érvelésem kudarcán. Magamban kerestem a hibát.

Valóban naív volnék, mert Pannónia földjének bármely részén jobban otthon érzem magam, mint a sármentes,

lüktető iramú Budapesten,

ahol egy évtizednél hosz- szabb ideje, talán már végleges érvénnyel lakom. De- hát akkor mi értelme van annak, hogy a somogyiak, a

I

; Vonaton utaztam Pécsre a [ nyárom. Belefáradva az olva- ; sásba, az út felén túl — : hasonlóképpen, mint idős úti- í társam — kibámultam az ab- ; lakon. Néztem az elsuhanó, ! ismerős és mindig újat mon- ; dó tájat, a vasárnapiam, ál- ; mos, virágos kis állomáso• kát, az útmenti jegenyéket, : a pasztellzödd, vagy sárga í dombokra tekergőző utak fe- ! hér szalagjait. Visszainteget- ; tem az állomáskák peronján ; játszadozó gyerekeknek, az ; útzáró sorompónál kerékpár- ; ján várakozó, ünneplőbe öl- ; tözött, csizmás férfinak, a há- ! zuk előkertjében álldogáló asz- í szonyoknak.

; — Istenem, hogy lehet

• ilyen helyen élni?!... — szó- : lalt meg váratlanul útitár< sam.

< Itt kezdődött ismeretségünk,

< beszélgetésünk. Elmondta, í hogy a fővárosban él, falun ! életében összesein nem töltött lel. egy hetet, s hogy ő tu- ; lajdonképpen sajnálja a ci- ; vilizációnak ezeket a szárn- ; űzöttjeit. Furcsán nézhettem

• rá, mert nyomban megkér- : dezte:

I — Maga talán tudna itt él- íni?

; — 'Tudnék — feleltem, s

! mert hirtelen eszembe jutott, í nyomban elmeséltem tizen- ! hét év előtti élményemet. í Elmondtam, hogy dunántúli ! vagyok, s közvetlenül a fel- ; szabadulás után hat-nyolc hó- j napra egy alföldi nagyvóros- ! ba szólított a kötelesség.

< Körülményeim s a hazautazás

< nehézségeinél fogva, már ! hónapok óta voltam távol 1 lakóhelyemtől, és bizony

vezetőkkel a helyszínen egyeztünk meg, hogyan korszerűsíthetnénk a fodrászüzietet, ami az fmsz érdekét is szolgálná. Sajnos azonban a MÉSZÖV hozzájárulása ellenére j is vannak, akik ezt a tervet | gátolják. •

Meg kell jegyeznünk, hogy összességében olyan társadalom probléma megoldásáról van szó, amit

csak a helvj társadalmi szervek összefogásával, a lakosság kezdeményezésével tudunk teljesen megoldani.

Ezért nem tartjuk helyénva- j lónalk, hogy csak bizonyos I szerveket vádolunk tehetetlenséggel. •

Tanácsainknak kell ezt a feladatot társadalmi üggyé tenni, úgy, hogy az ötéves terv végére minden községet megfelelő szolgáltatással lássunk el. A ránkeső részt vállaljuk, hiszen ez évi 103 százalékos szolgáltatási tervünk teljesítése is ezt bizonyítja.

Annak eldöntése is fontos, hogy ebben a kérdésben egyik szerv sem elsőrendű és ép- I pen ezért ne úgy akarjuk a lakosság ellátását biztosítani: ott hozzunk létre tanácsi vállalatot, ahol ktsz már évek óta jól működik, és még a tanács véleménye szerint is kielégíti a szükségletet. Elsősorban olyan helyeken létesítsen a tanács vállalatokat, ahol ktsz vagy más szolgáltató vállalat még nem működik.

A gazdasági bizottság határozata arra kötelez bennünket, hogy

a párhuzamos fejlesztést mellőzzük, mert ez csak a népgazdaság pénzének pocsékolását jelenti

akkor is, ha a Kézműipari Vállalat jövedelmezőségét nem is veszélyezteti.

A . szolgáltatási áraknál pedig minél előbb várjuk az árhivatal segítségét, hogy mielőbb bevezethessük a fix szolgáltatási árakat. Ez sok helyen megoldaná a jelenlegi problémákat. Sok vitát és visszaélést szüntethetnénk | meg ezzel az intézkedéssel!

Boross Gyuláné,

1 a Pest megyei KISZÖV elnöke

I Úi vasúti kocsik

f 1

Üj berendezésű vasúti kocsik készülnek a Dunakeszi Jár; műjavítóban. A helyi forgalomra szánt első osztályú vagono- { kát három teremrészre osztották, s ezekben helyezték el a ké- ! nyelmes plüss üléseket. A kocsik újdonsága még az osztott \ ablak, amelynek felső részét lehet csak lehúzni. Az első hat : kocsit december közepéig, további 12-öt pedig az év végéig ; adnak át a forgalomnak.

tésekkel is igyekeztünk javítani a szolgáltatáson.

Az eddigi intézkedések csak kezdeti lépések és magunk sem vagyunk elégedettek. Szerintünk is a fejlődés ütemének tovább kell gyorsulnia. 1062-ben 1961-hez arányítva

tizenkét százalékos emelkedést irányoztak elő. Ezt két-három százalékká! tú'tslieritjük, és iparkodunk, hogy a következő évben a 31,5 százalékos előirányzatot hasonlóképpen túlteljesítsük. i

Sok gondot jelent az ütem gyorsulásánál a helységek biztosítása,

különösen a dabasi, a ráckevei, a szobi járásokban

jutottunk előre rendkívül lassan.

Sajnos, sokszor a tanácsok sem segítenek bennünket, az ellátást nem közös, csupán KISZÖV-feladatnak tekintik! A cilck írója kifogásolja, hogy a peremrészek ellátása nem megfelelő. Erre is sok precedens van, de arra is, hogy a legeiké pes ztóbb lehetőségeket is kihasználjuk; A gödöllői Vegyesipari Ktsz-t hozhatjuk fel példaként, amely Zsámbolton a falu központjában öntevékenyen, a lakosság nagy örömére minden igényt kielégítő fodrászüzietet nyitott. A tanácsoktól kapott helyiségeket sokszor nagy anyagi áldozattal hozzuk rendbe csakhogy a lakosság szolgálatára lehessünk.

A Pest megyei KISZÖV teljes apparátusa, a Szövetkezeti vezetők minden lehetőséget megragadnak ezután is, hogy javítsanak az ellátáson. Egyet azonban tudomásul kellene venni: nem elég csak a terveket emelni, hanem a terv teljesítésének feltételeit is meg kell teremteni. Ehhoz azonban természetesen nem mindig áll rendelkezésire elég beruházási keret.

A nagyikátai járási földmű- vesszövetkezetek vezetője szenvedélyesen kirohant a ktsz-ek és a KISZÖV ellen, de ha meggondolta volna, ők mennyiben járultak hozzá a jelenlegi helyzethez, akikor másképpen nyilatkozna. Földvári elvtárssal, a MÉSZÖV elnökhelyettesével és a helyi