Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-14 / 292. szám
X9S2. DECEMBER M. PÉNTEL ERZSI ES ICA Erzsi is, Ica is fonónő. Mindketten fiatalok, egyikük 23, a másikuk 24 éves. Más községben ugyan, de mindketten a váci járásból járnak be Pestre dolgozni. S véletlenül ugyanabba a textilgyárba. De nem i\ierik egymást. Ha egyszer azonban mégis összetalálkoz- r^iak, olyan lenne, mint amikor az ember tükörbe néz. Ica a halkabb, a szerényebb. Szinte resteUi azt a sok dicséretet, kitüntetést, amit kapott. Talán ezért is segít a mellette levő gépen dolgozó fiatalasz- szonynak, ha az nem győzi a munkát. És nemcsak ennek az asszonykának, hanem mindenkinek, akiről úgy gondolja, hogy nem veszi azt tolakodásnak. Három évvel ezelőtt, amikor a gyárban először az ő csoportjában alakult meg a szocialista brigád, az asszonyok egyöntetűen azt mondták, igaz, hogy Ica a legfiatalabb, de mégis úgy gondolják, ő a legalkalmasabb, a legméltóbb arra, hogy a brigád vezetője legyen. S ettől kezdve szebb és tartalmasabb lett a napja. Mert munkatársaiból nemcsak brigádtársak, hanem barátnői, testvérei lettek. Velük járt szórakozni, moziba, színházba és falta a könyveket, hogy a kevesebb szabad idővel rendelkező asszonyoknak el tudja mondani, melyiket olvassák el okvetlenül... Erzsi mitagadás nagyon örült a sok dicséretnek. Minden egyes alkalomból, belepirult az örömbe, amikor a táblára kiírták, hogy előző nap ő érte el a legmagasabb százalékot. Ünnepélyeken, amikor a jutalmat a színpadon az igazgató adta át, szinte rosszul volt az izgatottságtól. És utána sokáig da- lolgatott... A csoport legidősebb tagja, Kovács néni egy nap szólt neki: egy páron úgy gondolják, hogy szocialista brigádot alakítanak. Velük tart? Erzsi most is belepirult az örömbe. Pedig elöljáróban elmondták, hogy tőle, mint a csoport legjobb dolgozójától azt várják el, hogy sokat segít majd a többieknek és cserébe csak annyit tudnak ígérni; vigyáznak rá, hogy a sok dicséret ne kapassa el. Erzsi úgy gondolta, ő talán többet kap, mint amennyit nyújtani tud. S munka után belekarolt Kovács nénibe, vagy egy másik asszonyba és múzeumba mentek, a munkásakadémia előadásaira, moziba, színházba. S amikor a mellette levő gép gazdája a kis Marikát mint a nap legjobbját kiírták a táblára, sikongatott örömében . .. Közös sors S közben telt az idő. A ré- >gi osztálytársak mind férjhez- mentelk, legtöbbjének már gyereke is volt. Apró, kis pötyögő ruhacsomag... S mindketten mindennap hallgatták, hogy ki, mikor ment és megy férjhez, s hogy ők mire várnak ... íratlan törvény, hogy egy lány húsz év körül férjhez menjen. Ha akkor nem mdgy, bizony pártában marad, mert a hozzáillő legények közben már családot alapítanak, öreglánynak, vénlánynak pedig nem jó lenni, különösen vidéken nem. De nem könnyű a párválasztás. A faluban olyan kevés a fiú! A gyárban pedig szinte kizárólag nőik dolgoznak. S ha mégis akad egy fiú, a lánynak — úgy tartják — nem szabad válogatni. Mennie kell. ha viszik. Ica se, Erzsi se ment, csak azért, hogy asszonynevük legyen. Vártak. S ezt mindkét falu közvéleménye rossz néven vette. Azt mondták, csak tudnánk, hogy mire vannak úgy oda? „Addig válogatsz, lányom, amíg beválogatsz” — ijesztgette; Erzsit az édesanyja. „Ha tudnám, hogy elesek, leülnék” — nyelvelt vissza a lány, és továbbra is a brigáddal járt., A fiú pedig, akit a szülei, meg a falu is neki szánt, továbbra is naphosszat a konyhájukban ült, várt rá. Addig, amíg Erzsi meg nem mérgesedett, hogy hiába jó családból való a fiú. ő nem a családdal | házasodik. S Imrét pedig igazán ki nem állhatja. A szomszédos községben, Icának sem volt nyugta. „A Bayer-lány is férjhez ment, pedig az két osztállyal is lejjebb járt nálad” — hallhatta naphosszat. S amikor fiatalabb lány állt a tanácselnök elé, akkor pedig el se mehetett a lakodalomba, mert olyan megjegyzéseket tettek. „Magadra maradsz, Ilus, magad, mint a tíz ujjad. S ha öreg leszel, nem lesz családod, nem lesz senki, aki egy pohár vizet nyújtana oda”. Ezzel nyaggatta p. nagymama. Az anyja pedig már rá se bírt nézni, olyan mérges volt azért, amiért a lánya alkalmat ad arra. hogy a falu rajta élesítse a nyelvét! Egyik csúnya veszekedés után aztán elhatározta, hogy a legelső kérőjéhez hozzá megy, ő nem bánja. Társai előtt persze nem maradt titok elkeseredése. Ma- gyarázgatták, hogy a házasság komoly dolog, és csak ahhoz kösse a sorsát, akit tényleg szeret, becsül, aki egy életen át társa tud lenni. A fiú, aki elsőnek kérte, ahhoz a csoporthoz tartozott, akik az egész falutól elkülönülve, vallási szektában éltek. Neki igazán megvolt a véleménye róluk, a szülei sem szerették őket különösen, de az anyja most mégis azt magya- rázgatta, hogy jól jár. „Hiszen az ilyen férj az otthonülő, biztos, nem viszi a kocsmába a pénzt”. A brigádtagok pedig a lelkűket is kitették, hogy megóvják. „Gondold meg jól, egy férfi, akit nem is ismersz s aki ráadásul...” Nem mondták ki, hogy mi az a ráadásul, de Ica megértétté. Ám otthon annyira gyötörték, mire sértődést színlelt, és lemondott a brigádvezetésről. A brigád mégis elment az esküvőre. De ő azóta se volt velük. Mert nem járnak el otthonról. A férje a gyárkapu előtt várja, s otthon, amíg ő a házimunkát végzi, valamilyen vastag könyvből olvas fel, aztán este jönnek a többiek, elmélkednek, s ő köztük ül, mert nem akar örökös veszekedést, s míg forgatja az ujján a karikagyűrűt, gondolatai máshol járnak. Ma, amikor végigmegy a falun, egy lehajtott fejű fiatalasszony, tudja, hogy összesúgnak a háta mögött az emberek. S azt is tudja mit; Szegény asszony, ezt is megverte a sors ... Ilyenkor kiabálna, ha lenne még hangja. S a közeli faluban az állomásról befelé tartva, egy másik fiatal nő jön, aki azonban nem asszony, hanem lány még, s aki mögött hangosan sóhajtoznak: Na, te szegény, te is pártában maradsz ... S a lány, míg összehúzza magán a kabátot, elmosolyodik. k. i. Tanulmány a termelőszövetkezeti vezetés szervezetéről Most készült el hazánkban az első tanulmány a termelőszövetkezeti vezetés szervezetéről. A kérdés alapos vizsgálata azért fontos, mert a területnagyság, az üzemi szervezet, a gazdálkodási és szakmai színvonal tekintetében meglehetősen nagyok a különbségek a közös gazdaságok között. Emiatt természetesen különböző vezetési formára van szükség. A Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézet munkatársai 7 120 termelőszövetkezetben tanulmányozták a vezetés rendszerét. A 120 közös gazdaságot úgy választották ki, hogy azok ne csak a termelőszövetkezeti mozgalom mai, hanem a közeljövőre várható helyzetét, fejlődési tendenciáját is képviseljék. A tapasztalatok alapján megállapították, hogy a termelőszövelkezeti vezetés szervezetére most rMgy forma jellemző: a kisterületi! szövetkezetekben a vezetés általában központos jellegű: a nagyobb szövetkezetek többségében az ugyancsak központos vezetés fő ágazatonként irányítja a gazdálkodást: üzemegységek, vagy kerületek szerint tagolódik a vezetés azokban a magas színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben, amelyeknek területe igen nagy, vagy több község határára terjed ki; s végül a központos és az ágazati vezetést kombinálják ott, ahol különösen nagy szerepe van valamelyik speciális üzemágnak. A kutatóintézet vizsgálata szerint a vezetési szervezet már kialakult négy alaptípusának valamelyike megfelel bármelyik szövetkezet adottságainak. A probléma az, hogy melyik szövetkezetben melyik típust alkalmazzák. A most elkészült tanulmány éppen ennek a megállapításához nyújt segítséget. Ismerteti és csoportosítja mindazokat a tényezőket, amelyeknek szerepük van az optimális vezetési forma kialakításánál. Ezek közé tartozik például a közös terület nagysága, elhelyezkedése, tagoltsága, a gazdaság és a tagok lakóhelye közötti távolság; aí kézi munkaerő, valamint a gép- és fogaterő mennyisége, ■ az üzemágak jellege, mérete, aránya stb. Hasonló módon foglalkozik a tanulmány a gépi és fogat- erő szervezetének, elosztásának kérdésével is. A brigádr-zervezet kialakítására szintén számos tanácsot ad a tanulmány, elemezve, hogy milyen jellegű munkaterületekre helyes külön brigádot szervezni, s hogy milyen szempontok szerint kell megállapítani a brigádok létszámát és összetételét. A fontos üzemszervezési kérdésekkel foglalkozó tanulmány rövidesen könyvalakban jut el az érdekelt intézményekhez és gazdaságokhoz. (MTI) «ns®* Az ország legnagyobb tojásgyára Évente 10 millió fajtiszta leghorn tyúktojás Az Alr.gi ÁUami Gazdaság rákoshegyi telepén rövidesen felépül az ország legnagyobb tojásgyára. Jelenleg itt működik a legnagyobb leghom- tyúktenyészet, amelyben a törzsállományon kívül 3Q 000 fajtiszta baromfit tenyésztenek. A nagy tojáshozamú külföldi fajtával számos kísérletet folytattak. A törzsállományban nem ritka az olyan egyed, amely évente 300 tojást ad. de kialakítottak olyan elit törzset is, amely évi 320- as tojáshozamával rekordernek számít. Ezeknek a legjobb ©gyedeknek az utódaiból alakítják majd az 50 000 tojóból álló termelő üzemet, amely évente 10 millió tojással és naposcsibével látja el a nagyüzemi telepeket. A rövidesen megkezdődő építkezésekre 30 millió forintot fordítanak. A LEÁNYVÁSÁR BEMUTATÓJA PÉCELEN Verssel, dallal a szerelemről Bemutató előadás Gyónón A Gyón és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Szövetkezeti téli esték címmel előadássorozatot indított a község lakosságának szórakoztatására a téli hónapokban. A változatos — ismeretterjesztést is magábanfoglaló program irodalmi jellegű műsorokat is tartalmaz. Ilyen irodalmi estre került sor december 12-én a községi művelődési házban, ahol a színháztermet zsúfolásig megtöltötte a közönség. Verssel, dallal a szerelemről — ez volt az est címe. Ku- lifay Gyula rendkívül érdekes összekötőszövegfoen ismertette a szerelmi költészet kialakulását. valamint a világ minden táján dívó különböző népszokásokat a szerelmi udvarlásban. s az ember e leg- 8 ősjbb érzésvilágának sokszínű p kifejezési formáit. A versit-1 lusztrációkat — Shakespeare p szonettjeitől az óceániai né- p p®k szerelmi költészetéig — p Hortobágyi Judit tolmácsolta g árnyalt, megejtő stílusban, a 'p dalokat Béres Ferenc és Kür-g thy, Éva énekművészek adták p elő. Vass Gábor harmonika-8 művész zenekíséretével, rend- p kívül nagy sikerrel. ^ Az előadás bemutató jelle- p sű volt, mert ez a műsorösz- p szeállítás ilyen formában és g szöveganyaggal még sehol p nem került nyilvánosság elé. p Igen nagy erénye volt, hogy a p szét) verseken és dalokon ki- í vül sok érdekes népszokásra p vonatkozó ismeretet nyújtott. í A gyónd előadás bebizonyítot- ' ta, hogy a szép versekért a falusi emberek is lelkesednek. A gyóni közönség jelesre vizsgázott ezen az estén, olyan fegyelmezetten és fogékonyan hallgatta a költeményeket és dalokat, mint a legműértőbb közönség. Nagy része van ebben a földművesszövetkezet kulturális nevelő munkájának, amellyel rávezette a lakosságot az irodalmi műsorok élvezésére. Még csak annyit: ez a műsor megérett arra, hogy eljusson a megye valamennyi községébe, s emlékezetes élménynyel gazdagítsa a művészetkedvelő közönséget. Több hónapos, gondos előkészítő próba után szombaton, december 15-én mutatja be a péceli művelődési otthon színjátszó csoportja Jacobi: Leányvásár című háromfelvo- násos nagyoperettjét. A péceli színjátszók nagy igyekezettel készültek az igényes mű bemutatójára, annál is inkább, mert az előadás teljes bevételét a művelődési otthon kerthelyiségében épülő, több száz embert befogadó, szabadtéri színpad építésére fordítják. Az előadást Dóbis Lajos rendezte, a szereplőik között ott találjuk azokat a színjátszókat, akik hosszú évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt is azon fáradoztak, hogy a község művelődési életét fellendítsék. Sok vígjáték, dráma, operett jelzi plakátokon, fényképeken a csoport rendszeres, jó munkáját. Minden bizonnyal nagy sikert arat a most bemutatásra kerülő operett is. A plakátokon, melyek az előadást hirdetik, ott találja a péceli közönség Farkas Marikát (Lucy), Háber Gabriellát (Bessy), Kiss Károlyt (Tom), Nagy Sándort (Fritz), Kovács Istvánt (Harrison), valamint Bánáti Józsefet, Dóbiás Lajost. A zenekart Maródy Józsefné vezeti, a díszleteket Karsay Zsigmond tervezte. Tervek szerint az előadást december hónapban több alkalommal megismétlik. Döntöttek a kakucsiak A Kakucsi Földművesszövetkezet tagsága másodízben gyűlt össze, hogy megvitassa az egyesülés lehetőségeit valamelyik szomszédos erősebb szövetkezettel. Végül is úgy döntöttek, hogy mégsem Inár- csot választják, hanem az Űj- hartyán és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetet. A közgyűlés határozata azt jelenti, hogy december 31-i dátummal Kakucs is a körzeti földművesszövetkezet tagjává válik, ennek megfelelően , az igazgatóságban is képviseletet (kapnak. A helyi szövetkezeti életet továbbra is a helyi választott vezetőtestület irányítja az intéző bizottság révén. Az egyesüléssel nagyobb lehetőség nyílt a kereskedelmi és vendéglátó hálózat további korszerűsítésére, valamint az anyagi alapok gazdaságosabb felhasználására. Politechnika a csárdában (Gábor felv.) Kisfiú áll a söntésben komoly arccal, az ajtóból az étterembe les. Vörösesszőke haj kandikál ki a sapkája alól. Csizmája kicsit lötyögős szárban, de még a talpa is ép, ahogyan szürke ruhája se toldott-fol- dozott. Áll és kémleli az asztalokat. Ahol kiürül a pohár, ott terem, felkapja, kiviszi, kicsit ágaskodva ráteszi a söntés pléhpult- jára, aztán újból csak elfoglalja őrhelyét. Olyan pici, olyan szürke és annyira csendes, észre is alig veszik a gyereket az országúti csárda ebédelő vendégei. — Hogy hívnak? — Jóska. — Jársz-e iskolába? — Hogyne. A harmadikba, kilenc éves vagyok. Nagyot nevet. — Hát csak kapsz valamit? — A kocsmáros mindig megkérdi, Jóska, éhes vagy-e? — És te enni kérsz. Elkomolyodik hirtelen. — Nem. Én nem kérek senkitől semmit. De enni ad. — Hát inni? Kioktat, megrovó tekintettel, szóról szóra igy: — Kiskorúaknak szigorúan tilos szeszes italt kiszolgáltatni. — Mi leszel, ha megnőssz? — Kocsmáros! — vágja rá a választ sebesen. Jóska tehát nem melegedni és nem enni jár a csárdába, hanem magánúton tanul politechnikát. Mesterséget. Felkészül az életre ... Szakoly Endre Fatörzsből faragott szellemházoszlop Észak-Guineából (MTI Foto, Fényes felv.) Üj szerzemények Űj, értékes nemzetközi anyaggal gazdagodott a Néprajzi ■ Múzeum. Kölcsönösen előnyös cserét bonyolított le egymással \ a budapesti Néprajzi Múzeum és a svájci bázeli Néprajzi í Múzeum. A svájciak a magyar múzeum világhírű óceániai t gyűjteményének egyes duplikát példányaiért több értékes ! néprajzi tárgyat, köztük afrikai és guineai anyagot adtak. I í Móricz Zsigmond í y — eszperantó nyelven í $ Dr. Szemenyei Bálint oros-t házi járásbíró, a Bélkés me- ; gyei eszperantó bizottság lit-; kára sok magyar verset és el- ; beszélést fordított eszperantó nyelvre. Fordításai külföldi £ eszperantó folyóiratokban is ? megjelentek. Elhatározta, hogy; a magyar irodalom legkivá-; lóbb alkotásait átülteti a í nemzetközi nyelvre. Elsőnek - Móricz Zsigmond Rokonok cí- ; mű regényét fordította le, s ji a fordítás a későbbiekben ki- J . adásra kerül. (MTI) — Aztán hogy tanulsz? — Csupa négyesem van, meg hármasom. Sőt, ötösöm is. Nem, egyesem az nincsen. — Hány gyereke van az apádnak? — Tízen vagyunk testvérek, de három már meghalt. — Mi az apád? — Az állami gazdaságba jár, ott dolgozik. — Hol laksz? Hiszen ide mesz- sze a falu. — A, csak öt kilométerre, semmi az. — Gyakran jössz ide? — Minden délben, iskola után. — Hát a leckét milíor csinálod? — Este. Az gyorsan megy, itt meg segítek. — Szóval dolgozol. Aztán kapsz-e valamit a munkádért? Valódi tél a Műjégpályán
