Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I PEST MEGYEI AZ MSZMP 1 _____ * '/V ; isi- ' P EST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI " ' • • • • . TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. DECEMBER 14, PÉNTEK A zárszámadások előkészítése fontos politikai feladat A járási és városi párt titkárok és tanácselnökök megbeszélése a megyei pártbizottságon A Szovjetunió és Jugoszlávia nézetei valamennyi nagy nemzetközi kérdést tekintve megegyeznek Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága szerdán és csütörtö­kön együttes megbeszélést tar­tott a járási és városi párt- bizottságok titkárai és a já­rási tanácsok elnökei részére. Csütörtökön a zárszámadá­sok előkészítésével kapcsola­tos feladatokat, továbbá a termelőszövetkezetek előter- veinek tapasztalatait beszél­ték meg. A zárszámadással és a tervkészítéssel kapcsola­tos feladatokat dr. Dajka Balázs, a megyei tanács el­nökhelyettese ismertette. A megbeszélésen részt vett Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottásg első titkára, Matusek Tiva­dar, a megyei pártbizottság titkára, Keleti Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Jámbor Miklós, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. Dr. Dajka Balázs elmondot­ta, hogy a termelőszövet­kezetek zárszámadása nem­csak a szövetkezeti paraszt­ságot érinti, figyelemmel kí­séri azt az ipari munkásság és más néprétegek is. Éppen ezért nagyon fontos a zárszám­adások politikai és szak­mai előkészítése. Bejelentette, hogy a párt- szervezetek és a tanácsok számára a megyei pártbizott­ság tavalyi határozata az irányadó. Amint a továbiakban Daj­ka Balázs hangsúlyozta, nagy segítséget kell nyújtani nap­jainkban a leltározó bizott­ságok munkájához. A járási- tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai, mint felügyeleti szer­vek, ellenőrizzék ezt a fon­tos munkát. Az idén ugyanis el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek vagyoni helyzetének meg­felelő leltárt készítsenek a bizottságok. Ez az alapja ugyanis a jövő évi gazdálkodásnak. A to­vábbiakban több olyan fel­sőbb utasítást ismertetett, amelyeket a leltározásnál be kell tartani. Külön foglalkozott a zár- számadási közgyűlések elő­készítésével, s azok lebonyolí­tásával. Nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezeti vezetők beszámolója tükrözze a szö­vetkezet idei gazdálkodását. A beszámoló ismertesse a szö-( vetkezet vagyoni helyzetét, majd az úgynevezett szöve­ges részben alaposan elemezzék a terme'őszövetkczeti veze­tőségek a szövetkezet egész évi gazdálkodását. Értékeljék, hogy a szövetke­zet tervéhez viszonyítva mi­lyen eredményeket értek el, nyíltan beszéljenek a vezető­ség és a tagság résiéről elkö­vetett hibákról. A szövetke­zeti közgyűlések légköre őszin­te legyen, ahol bátran meg­mondhatja mindenki a véle­ményét. A zárszámadó köz­gyűlésen mindenütt hozzanak határozatot az 1963. évi gaz­dálkodásra vonatkozólag. Kér­te a jelenlevőket: hívják fel a termelőszövetkezeti vezetek figyelmét arra. hogy a zár- számadási közgyűléseket sze­rény keretek között tartsák meg. Dr. Dajka Balázs a továb­biakban a szövetkezeti pa­rasztság várható jövedelmének alakulásáról beszélt. Elmon­dotta, hogy az idei rendkívüli időjárás csökkentette a szövet­kezeti parasztság jövedelmét, ezért a szövetkezetek egy ré­szénél jövedelemcsökkenéssel kell számolni. Ismertette azo­kat a rendelkezéseket, ame­lyek a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek megsegí­tését célozzák. Arra kérte a pártbizottságok titkárait, s a járási tanácsok elnökeit, hogy tartsák szívügyüknek a gyen­ge termelőszövetkezetekkel való foglalkozást. A zárszámadások előkészí­tését egyúttal használják fel a termelőszövetkezeti vezetőkkel való foglalko­zásra. Ott, ahol a vezetés hibái aka­dályozzák a szövetkezet gaz­dálkodásának fejlődését, kér­jék számon a szövetkezeti ve­zetőktől, miért nem tettek meg mindent a gazdálkodás javítá­sának érdekében. Néhány olyan fontos kérdés­sel is foglalkozott, amelyet a zárszámadások készítésénél te­kintetbe kell venni. Még azok­ban a szövetkezetekben is, ahol a munkaegység értéke nem éri majd el a tervezettet, lei kell fizetni a prémiumot. A termelőszövetkezeti vezetősé­gek tartsák be adott szavukat. Messzemenően ügyelni kell ar­ra, nehogy a jól dolgozó és jó eredményt elért szövetkezeti tagok kedvét szegjék azzal, hogy nem tartják be a koráb­bi megállapodásokat. Azokban a szövetkezetekben, ahol ga­rantált pénzügyi díjazást ver zettek be, minden körülmé­nyek között ki kell fizetni- a meghatározott összeget. Dr. Dajka Balázs felhívta a jelen­levők figyelmét arra a jó kez­deményezésre, amely főleg a dunántúli megyékben honoso­dott meg az elmúlt években, de a megyében is találni ilyen szövetkezeteket, ahol a terven telüli bevételből tartalékolnak a következő esztendőre. Beje­lentette méi?, hosy a zárszá­madásokat legelőször a gyen­ge eredményt elért termelő- szövetkezetekben kell kezde­ni, hogy idő legyen az 1933-as esz­tendő pénzügyi kérdései­nek rendezésére. A megye termelőszövetke­zetei által készített elötervek- ről szólva elmondotta, hogy azok javarésze tükrözi a me­gye vezető szerveinek idevo­natkozó határozatait. A szö­vetkezetek előterveinek össze­gezése során jobbára ..vissza­hozták” a járások a részükre megadott népgazdasági terve­ket. Noha eredménynek kel­lett ezt elkönyvelni, mégis történték olyan hibák is, amelyekre a végleges tervek elkészítése előtt fel keil hív­ni a termelőszövetkezeti ve­zetők figyelmét. Az egyik ilyen: a tervezetthez képest ke­vesebb kenyérgabonát ve­tettek a megyében, ezért a szövetkezetek fordítsa­nak navvobb gondot a ve­tések ápolására. Különösen a mintegy 32 000 holdat kitevő intenzív bú­zák igényelnek fokozottabb gondoskodást. Felvilágosítást kell folytatni a burgonya ve­tésterület és a napraforgó ve­tésterület növelése érdekében. Nem lehet belenyugodni abba sem, hogy egyes szerződéses növényeknél, mint például a borsónál és a különböző zöld­ségféléknél elmaradás mutat­kozik. Az előtervek készítésénél a járás: tanácsok mezőgazdasá­gi osztályai már messzeme­nően figyelembe vették a gyenge termelőszövetkezetek megsegítéséről hozott pártha­tározatot. A beruházási össze­gek jelentős részét a gazdasá­gilag gyenge termelőszövetke­zetekbe irányították. Ily mó­don sokat javul e szövetke­zetek eszközellátottsága. Dr. Dajka Balázs beszámolt a szőlő és gyümölcstelepítési tervek teljesítéséről. Elmon­dotta, hogy mindkét területen nagy az elmaradás. 1962 őszéig 1660 hold sző­lőt kellett volna telepíteni, de mindössze 413 hold te­lepítés történt. Tavasszal több mint 3000 hold szőlőt kell telepíteni, hogy az eddigi mulasztásokat pótolják a szövetkezetek. Nem jobb a helyzet a gyümölcsösök tele­pítésénél sem. Nem sikerült megvalósítani a telepítéseknél azt az elvet sem, hogy nagy­üzemi módon, nagyüzemi táblákba történjen a telepí­tés. Napjaink 1 '-'"•mtosabb feladata: a termelőszövetkeze­tekbe érkezett gyümölcsfákat megfelelően tárolni, amint ar­ra mód nyílik, folytatni a ta­lajforgatást, továbbá a mű­szaki munkákat. A kitűzése­ket, még a tél folyamán el (Folytatás a 3. oldalon) Tito beszéde a Szovjetunió Leglelsőbb Tanácsának ülésszakán Csütörtök délelőtt a Kreml­ben együttes ülést tartott a Szovjeunió Legfelsőbb Taná­csának két kamarája: a Szö­vetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács. Megvitatták Hruscsov kormányfő szer­dán elhangzott külpolitikai beszámolóját. A vita szónokai, köztük Ambarcumjan akadémikus, ismert asztrofizikus, Jurij Gagarin, Nyikolaj Tyihonov író, valamennyien helyesel­ték a szovjet kormány kül­politikáját. Érintették a felszólalók a kínai—indiaj határkonfliktus kérdését is, kifejezve a re­ményt, hogy a konfliktust bé­kés úton oldják meg. Ezután Gromiko szovjet külügyminiszter mondott be­szédet. — A kubai válság leküz­dése — jelentette ki — a józan ész győzelme volt a meggondolatlanság fe­lett, a békés együttélés politiká­jának győzelme a durva ön­kény politikája felett, a bé­ke és a szocializmus védel­mében tett reális lépések dia­dala az álforradalmár uszító frázisok fölött. Gromiko hangsúlyozta: a Szovjetunió mindig arra törekedett, hogy béké­ben és barátságban él­jen az Egyesült Álla­mokkal. Gromiko rámutatott arra, hogy a szovjet kormány most sem lát leküzdhetetlen akadályokat a Szovjetunió Egy hónap alatt 2500 új takarékbetétkönyv — OTP Pest megyei fiókja? — Igen, Vatay Elemér fiók­vezető beszél. — Megtudhatnánk, milyen eredménnyel zárult kezdemé­nyezésük, a megyei takaré­kossági hónap? — Hogyne: éppen mostaná­ban készültünk el az értéke­léssel. Ebből kitűnik, hogy az október 15-től november 15-ig tartott takarékossági hónap során megyénk lakossága 4580 betétkönyvben 11 600 000 fo­rintot helyezett el! Nagyje­j lentőségűnek tartjuk, hogy eb­ből 2500 betétkönyvet újon­nan váltottak, éppen a taka­rékossági kampány eredmé­nyeként. — Ügy tudjuk, a takarékos- sági hónappal egyidőben pá­lyázatot is hirdetett az OTPl megyei fiókja. Milyen siker­rel? — 10 kérdés — 100 jutalom címen meghirdetett pályáza­tunkon 2350 Pest megyei la­kos vett részt, s közülük hat- 'zázhuszonhárman válaszoltak helyesen mind a tíz kérdésre. \ helyes megfejtők között a ;övő héten sorsoljuk ki a száz 'ufalomtárgyat. — Milyen értékesebb juta­lomtárgyakra számíthatnak a nyertesek? — Mi általában a prakti­kus ajándék hívei vagyunk, úgy gondoljuk, ezzel szerez­hetjük a legnagyobb örömet. A jutalomtárgyakat is ilyen meggondolásokkal állítottuk össze, főként háztartási kis­gépekből: Kukta-gyorsfőzők­ből, hősugárzókból, kávéfő­zőgépekből, villanyvasalókból stb. Most pedig kérdezhetnék én is valamit? — Természetesen! — Érdekelné a lapot és ol­vasóit az egyéni családiház­építési akció idei eredménye? — Feltétlenül! — Akkor hadd mondjam el, hogy ebben az évben az OTP Pest megyei fiókja csaknem 2300 esetben, összesen 104 millió forint összegű hitelt fo­lyósított családiház-építkezé- sek céljaira! S ha már erről van szó, ezúton hívnánk fel azoknak a figyelmét, akik 1963-ban építkezni szándékoz­nak, hogy már most nyújtsák be kérésüket az illetékes OTP- fióknál, mert január első nap­jaiban megkezdjük a hitelké­relmek elbírálását! ny. é. és az Egyesült Államok együttműködésének megte­remtése és fejlesztése előtt, ha az amerikaiak is ezt akarják. Befejezésül kijelentette, hogy a szovjet külpolitika si­kereinek alapja az or­szág gazdasági és védel­mi ereje. E sikereket előmozdítják azok a nemes és emberbaréti eszmények, amelyeket a szov­jet nép követ. A szovjet külügyminiszter után a Komszomol lett köz- köztársasági első titkára szó­lalt fel. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bizottságá­nak nevében Makszim Rilszkij határozattervezetet terjesztett elő, amely sze­rint a legfelsőbb tanács jó­váhagyja a szovjet kormány külpolitikáját, és a forradalmi Kuba körül támadt válság leküzdésére irányuló intéz­kedéseit. • A legfelsőbb tanács egy­hangúlag elfogadta a hatá­rozatot. Utána Tito jugoszláv el­nök emelkedett szólásra. „Meleg, baráti üdvözlete­ket” adott át és „a legjobb kívánságokat” tolmácsolta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa ülésén a küldötteknek Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára. Tito kijelentette, hogy vé­leménye szerint a jelenlegi ülésszaknak óriási jelentő­sége lesz a Szovjetunió lé­nyegesen gyorsabb gazdasá­gi fejlődése és a szovjet nép jólétének emelkedése szem­pontjából. „Mi lényegében egyetér­tünk azzal, amit Nyiki- ta Szergejevics elvtárs beszámolójában mondott az országaink közötti kapcsolatokról” — jelen­tette ki Jugoszlávia el­nöke. A múltról szeretnék beszélni — fűzte hozzá, majd hang­súlyozta, hogy „vannak ugyan még bizonyos nézet- eltérések, de ezeket konst­ruktív együttműködés útján, közösen meg fogjuk szün­tetni.” Megállapította, hpgy a Szov­jetunió és Jugoszlávia kö­zött az utóbbi néhány esz­tendőben a kapcsolatok „fo­kozatosan fejlődtek a ba­ráti együttműködés irányá­ban, mind kétoldalú kap­csolataink területén, mind pedig külpolitikai téren.” Tito megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Jugo­szlávia nézetei „vala­mennyi nemzetközi kér­dést tekintve megegyez­nek, vagy egymáshoz köze] állnak”. „A háború és a béke, a bé­kés együttélés, a leszerelés, a gyarmati rendszer felszá­molása, a német kérdés és több más, a mai világot érintő probléma tekintetében nézőpontjaink azonosak, vagy egymáshoz közel állnak” — mondotta. Tito rámutatott, hogy bizo­nyos reakciós és imperialista körök érdekeltek a „hideghá­ború” felszításában, tehát az igazi béke biztosítása szem­pontjából a bonyolult nemzet­közi helyzetben óriási jelentő­ségük van az összes élenjáró erők, különösen pedig a szo­cializmus országai együttes akcióinak. Ezzel kapcsolatban kifejezte a maga és Jugosz­lávia népei megelégedését a Karib-tenger térségében előál­lott válság felszámolásával kapcsolatban, amely a szovjet kormány békeszerető és konst­ruktív döntésének, s az ENSZ lépéseinek köszönhető.” Jugoszlávia elnöke köszö­netét mondott a szovjet kormánynak és személy szerint Nyikita Hruscsov- nak azért, hogy „határom zottan jártak el a Iegvál- gosabb pillanatban, tekintetbe véve az egész em­beriség érdekeit és igazi ál­lamférfiakhoz illő messzete- kintésről tettek tanúbizonysá­got”. Tito ezután megjegyezte, hogy a béke érdekében tett lépéseket a gyengeség jelének értelmezni — rövidlátásra vall. A Karib-tenger térségé­ben lefolyt válság kimenetele megmutatta, hogy a világ köz­véleményének túlnyomó több­sége helyeselte a békés meg­oldást. Hangoztatta, hogy feltétlen meg kell keresni a már rég­óta megérett problémák reá­lis megoldását, s a többi kö­zött „haladéktalanul meg kell kötni a nukleáris fegyverkí­sérletek megtiltásáról szóló szerződést.” Jugoszlávia fejlődésérői szólva ^befejezésül Tito kije­lentette, hogy „az új Jugoszlávia életképes szocialista ál­lammá fejlődött”, bár ter­mészetesen „még sok problémánk — és nehézsé­günk van”. Ezután Mihail Georgadze, a Legfelsőbb Tanács elnökségé­nek titkára tájékoztatta az ülésszakot néhány új hivatal megalakításáról, illetve régi hivatalok átszervezéséről a két ülésszak közötti időszakban^ Georgadze ezzel kapcsolatban törvényerejű rende!etet ter­jesztett az ülésszak elé a Leg­felsőbb Tanács elnöksége tör­vényerejű rendeletéinek jóvá­hagyásáról és az alkotmány néhány cikkelyének ennek megfelelő módosításáról és ki­egészítéséről. Miután a küldöttek jóvá­hagyták az előterjesztett tör­vényerejű rendeletet, a Szov- íetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak második ülésszaka befe­jezte munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom