Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

\

MET. VEI

1962. DECEMBER 2, VASÁRNAP

Sok-sok újsághír, tudósítás, tárca, emlékezett már meg az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetről. Mi is gyakori látogatók voltunk itt, miközben nem fukarkodhattunk az elismerő szavakkal. Személyes beszélgetések alkalmával és levelekben is gyakran kérdezték olvasóink: milyen is hát végtére a megye egyik leghíresebb termelőszövetkezete? Ügy véljük, jogos a kérdés, kielégítetlen a kíváncsiság, mitől fogva, kötelességünk megkísérelni: átfogó, jellemző képet festeni az inárcsi homok varázslóiról. Teljességre persze nem törekedhetünk, hiszen időnk és helyünk sincs erre. Ami azonban a legfőbb ebben a szocialista közösségben, az alkotó, eredményes munka és a leleményesség, azt írásainkban is igyekeztünk megörökíteni.

Számítana Sehet rájuk

Patyolatfehér hólepel borítja a határt, olyan csendes, békésen szunnyadó a táj, mintha már valóban tél lenne. Nem hamis e kép, igaz voltát a csípős hideg is alátámasztja. De hiába, jobb ilyenkor a fűtött szobában, a duruzsoló kályha mellett, a parasztember ..nem veheti tudomásul az időjárás korai döntését. Számára nem ér véget az ősz mindaddig, míg biztonságban nem tudja egész évi munkájának gyümölcsét.

S az pedig, nagy tömör káposztafejek formájában ott lapul a hó alatt az inárcsi határban. a Március 21 egyik zöldségestábláján.

Tapossuk a gyenge havat, amely szerencsére még nem fagyott meg, alatta omlós, puha a homok is. Az úttól beljebb néhány száz méterre mozgalmas kép csábít: férfiak, nők. szorgoskodnak, traktor, s nyomában lófogat halad ütemesen

a káposztasorok között.

Krizsán János, a hatvan holdat művelő kertészeti brigád vezetője így magyaráz, míg hozzájuk érünk:

— Ezen a húsz holdon második növény a káposzta. A gyengén sikerült paprika után ültettük. Egy részét a nyáron szórófejekkel öntöztük. Termett is szépen, megadja a 200—250 mázsát holdanként.

A káposzta gyökerei nincsenek a földben, a termést már felszedték több rnint egy hete.- Azután jött a hóesés.

—' Most „vermeljük”, takarjuk befele. Eltesszük februárig. Akkor többet fizet érte a MÉK.

Odaérünk. A Zetorral akkor fordul előttünk Jesenszky István új sorra, mögötte az árkot hasító takaróeke szarvát Nyerzsele Pál tartja. Vidáman, harsányan köszön felénk. s ahogy megáll a gép egy pillanatra, kucsmáját fellöki a feje búbjára, hogy verejtékező homlokát megtörölje.

— ö a mi tréfacsinálónk, még nem látta szomorúnak senki. Mindig jó kedve van — mondja róla a brigádvezető.

És valóban. Ahogyan végigmegy a soron, jobbra is, bal- | ra is odakiált egy-egv élcelő- dó szóvirágot, csufolódó megjegyzést. Nyomában kacagás, nevetés.

Lépkedünk előre

a fürgén hajladozó emberek

között. Krizsán Jánosnak mindenkiről van néhány jó szava. Ilyenformán, hogy:

— Nézze csak ezt a kislányt, milyen szorgalmas. Ö a KISZ-ben a pénztáros.

Vagy:

— Ez a Konyán Mari. Három hete ment férjhez. O volt tavaly az első lány a bri- j gádban.

Amikor egy középkorú há- ! zaspárhoz érünk:

— Csonkáék 1 dolgoznak a j legtöbbet. Tavaly 54 ezer forintot kerestek.

Még véletlenül sem felejtene ki senkit: Turcsán Sándor bácsiról, a két mezőgazdasági tanulóról; Prigyeni Rózsiról és Farkas Mariról, a fiatal házas Baranyaiékról, a süldőlegény Kozma Feriről és a többiekről is, csak jót mond.

Szavait átmelegíti a szívéből kisugárzó szeretet:

— Szerencsém van. hogy mind a harminckét tag ilyen derék, dolgos a brigádomban.

Már elbúcsúztunk tőlük, s megyünk visszafelé. De Krizsán János még mindig a brigádjáról beszél. Arról, hogy megállás nélkül dolgozik mindenki a nyár eleje óta. Ezt a káposztát, itt a húsz holdon, a hét végéig betakarják. Legalább hatszázezer forintot jelent a szövetkezetnek. Tudja mindenki, ezért nem kímélik magukat. És a nyáron nemegyszer dolgoztak szombat-vasárnapon is. Végezték a csőszerelést és öntöztek. Vagy a csép- léskor. trágyát hordtak még éjszaka is. Hogy mi az oka ennek a különleges munkaszeretetnek? Egyszerű rá a válasz:

— Ha valaki egymaga megkeres harmincezer forintot, egy évben, akkor értelmét látja.

De kiderül, hogy ez csak az egyik tényező. Nemcsak ezért dolgoznak ilyen szorgalommal.

— El szeretnénk nyerni a „szocialista brigád” címet. Ezt is akarja minden brigádtag.

S megint csak az embereiről beszél. Ki ez a zömök, izmos, halkszavú férfi, aki vezető létére ilyen személytelenül eggyé forrt a reá bízott dolgozókkal, aki salját magáról nem ejt ki egy szót sem?

Ki hinné róla, hogy még nem egészen négy esztendeje, s azelőtt is mindig, egyedül kertészkedett két hold saját és három hold bérelt földön. Azóta dolgozik csak közösségben. Igaz, beszéde simább, kulturáltabb, mint i a többi parasztemberé. Bár í

Havi bérnél is fontos az anyagi érdekeltség

Lassan egy éve, hogy a hagyományos, illetőleg az eredményességi munkaegység alkalmazása helyett

áttértek a pénzjövedelem- részesedésre a tsz-ben.

Tavaly év végén hozott ilyen értelmű határozatot a vezetőség és a tagság, majd január egytől kezdve, áttértek a pénzelszámolásra. Hogyan

biztosították egész . évben a folyamatos pénzbevételt? Miként alakult a tagság egyéni jövedelme? Ezekre a kérdésekre is választ kerestünk látogatásunkkor.

Az ötezer holdas gazdaság évi áruértéke jóval meghaladja , a húszmillió forintot. Ezen belül jelentősebb részesedése a növénytermesztésnek,

állattenyésztésnek és a kertészetnek van. Kora tavasztól kezdve, késő őszig forog az áru a raktárakban, a termelési helytől a felvásárlóhelyig; Jellemző, hogy

a tsz mintegy tizenkét millió forint értékű kertészeti

termékre kötött szerződést

a különböző felvásárló szervekkel, természetesen elsősorban a MÉK-kel. Ezért a bank igen jelentős hitelkedvezményt nyújt nekik, ami szintén a kiosztható jövedelemkeretet növeli.

így tehát szilárd alapokra helyezték a rendszeres havi munkadíj-fizetést. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy aki tavaly például — a húszforintos munkaegység- előleg alapján havi hatszáz forintos előleghez jutott, az most az idén havi kilencszáz forintos pénzbevételhez jut. A munkákat általában az állami gazdaságokban alkalmazott normákkal mérik, de természetesen nem mindenütt mereven, sematikusan. Főelvük az, hogy ki-ki aszerint, olyan arányban részesüljön a közös jövedelemből, amilyen arányban hozzájárult annak gyarapításához.

A tagok közül sokan havi ezerötszáz-kétezer forintos jövedelmet érnek el, de ez még nem a teljes összeg.

Sokan prémiumokat kapnak, s év végén mindenki megkapja a jövedelmének azt a részét is, amelyet most még a biztonság kedvéért visszatartanak. Ez körülbelül 15— 20 százaléka lesz majd az év közben szétosztott jövedelemnek, s természetesen az évi munka eredményességétől függően.

Szocialista közösség

Nem kell papír, nem kell gyűjtés, ITT ATÜKER ALÁGYÚJTÓS!

A begyújtás gyors, tiszta, kényelmes

TÜKER-alágyújtós kapható minden tüzelőanyag-árusítóhelyen és népboltban

nem végzett náluk több iskolát, de

sok szakkönyvet forgatóit,

tanulmányozott életében.

1959-ben — az egész falut magábafoglaló szövetkezés első évében — még tíz holdon vezette a kertészetet, j Utána tizenötre, tavaly pe- j dig már harminc holdra j nőtt a rábízott terület. Közel másfélmillió forint volt ebből a bevétele a szövetkezetnek. így szokott hozzá a nagy méretekhez, s idén már hatvan holdat vállalt a brigádjával. Ez az év nem sikerült olyan jól, ahogyan remélték, de így is túl vannak már az egymillión, a káposztát nem is számolva.

Igen, négy év alatt Krizsán János kertész „átalakult egy ötezer holdas nagyüzemi gazdaság elnökhelyettesévé, igazi közösségi emberré.

— Úgy tűnik, mintha min- | dig így lett volna — ő eny- nyit mond csak.

De az elnök, Petrányi István és a párttitkár, Helik János, ezt a véleményt formálják róla:

•— Olyan ember, akire mindig lehet számítani.

Éppen úgy, mint a brigádjára . ; ;

Kétezer forintból - tizenhatezer

Ennek a közel ötezer holdas mezőgazdasági nagyüzemnek a szíve-lelke a zöldségtermesztés. Semmi nem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az idei bevételi terv Jelét, ösz- szesen 12 millió forintot ez a négyszáz holdat magában foglaló üzemág biztosítja. Az inárcsi Március 21 Tsz fejlődése e téren évről évre merészen, lendületesen ívelt felfelé. Idén már 90 holdon termeltek spárgát, csőkutakkal, szórófejekkel, 110 hold paprikát, újburgonyát öntöztek, a sári üzemegységben 170 hold káposztának adtak vizet a Duna—Tisza csatornából. Ebben az évben Inárcson megteremtették az igazi, nagyüzemi zöldségtermelés alapjait: az eddig szétszórt parcellák helyett már nagy, összefüggő, öntözhető táblákba kerültek a palánták. Csak két szerény példa arra, mit jelent az öntözés: egy tizenegy holdas homokos táblába eddig rozsot vetettek. Ennek hozama hétnyolc mázsás termést véve alapul holdanként, a szalmát is beleszámítva, nem adott többet, mint kétezer forint értéket. Ugyanezen a területen idén a káposzta minden hóiról tizenhatezer forint bevételt biztosít. Kísérletképpen a

tengerit is öntözték az esőzte- tő berendezéssel: egy holdról negyvenöt mázsa csöves termést takarítottak be.

De a kertészet és az öntözés eddigi eredményeinél nem állnak meg: másfélmillió forint beruházással épülő új, korszerű fűtéssel ellátott üvegházukban 16 vagon burgonya előcsíráztatására, zöldségpalánta, primőráru nevelésére készülnek. Öntözésüket pedig három új csőkút- tal bővítik.

Ezen a vidéken mindig jó homoki borok forrtak a pincékben. Jelenleg 147 hold termő szőlője van a tsz-nek. Ezt a területet 1965-ig 200

hold nagyüzemi telepítéssel növelik. A munkát már, elkezdték: tizenhárom holdat még tavaly beültettek olyan távolságban, hogy hidas-traktor haladhasson a tőkesorok között., Tavasszal már száz hold homokba kerül a szőlővessző. A talajt már megforgatták előkészítették idén ősszel.

Tettre kész falu, tettre kész emberekkel: nincs megállás a fejlődésben.

Négy esztendeje csak, hogy az inárcsiak — együtt az ország dolgozó parasztságának többségével — a közös gazdálkodás útjára tértek. Nem nagy idő, mégis milyen sokat változott, szépült azóta az élet Hogy mennyit, s hogyan, arról az a 250 fiatal beszélhetne, aiki nem is gondol arra, hogy másutt keresse boldogulását, mint itt, a tsz-ben. Igaz, a havi rendszeres pénzkereseten kívül, más is vonzza őket: művelődésre, szórakozásra is van lehetőségük. A tsz székházában klubszobájuk van, televízióval, társasjátékokkal. A KISZ- szervezetnek pedig tánccsoportja, énekkara, tizenkét tagú fúvószenekara.

Fiatalok és idősek számára egyaránt kaput nyitott az embert formáló szocialista közösség. Kaput, amelyen át eljutnak az egész országba, sőt külföldre. Színházba járnak a fővárosba, autóbusszal kirándulnak a Balaton körül. A csehszlovák és a lengyel Tátrába is eljutottak már sokan, tíznapos társasutazással. S most ismét utaznak tízen

j a Német Demokratikus Köztársaságba. önsegélyező cso- J portjuknak már 250 tagja I van, közülük állandóan üdülnek Párádon és Hévízen.

Külön kell szólni arról tá szerető gondoskodásról,

amellyel itt az öregekei körülveszik. A nyugdíjasok — százötvenen vannak — mindannyian megkapják az egy hold háztáji földet. Azo- két, akik már nem tudnak dolgozni, a KISZ-fiatalok közösen megművelik. Megjavítják az öregek házát is. A szövetkezet minden évben j személyenként egy mázsa búzát és más élelmet is juttat nekik. De ez még nem ! minden: Láncos Pista bácsi, a szociális bizottság elnöke, már most készül karácsonyra. Ezen az ünnepen, és húsvét- kor is, a szövetkezet vezetői i vendégül látják az öregeket. Együtt töltenek velük egy délutánt, s attól függően, hogy ki mennyire van rászorulva, 300—1000 forint segélyt adnak át nekik. Emberséges magatartás ez, amely csak egy szocialista közösségen belül alakulhat ki.

így élnek, így gyarapodnak, gazdagodnak anyagi javakkal, kulturáltsággal és új szocialista jellemvonásokkal az ; inárcsiak évről évre.

•

• - t

#

• . t

' A szövetkezet életéből

•

\ — Az ország legnagyobb

! spárgatelepítvényével rendeí- í kezik a tsz. A hetvenöt hol- ! das spárgatelepítés évek óta j jelentős hasznot hajt a terme- ! löszövetkezet tagjainak, akik i már évtizedek óta ismerik a j spárgatermesztés minden csin- • ját-binját.

; — Kilenc új ászokhordót

\ vásárolt devizaforintért Auszt- ! riából a szövetkezet. A hordók ! az új, modem pincében áll- \ nak. egyenként 100—130 hek- ; toliteresek. Rajtuk kívül még i több száz hektoliteres beton- : hordókban is tárolnak újbort i az említett pincében.

— A termelőszövetkezet fokozódó gépesítésére jellemző, hogy már három teherautója és tizennégy traktora van a közös gazdaságnak. Jövőre még szeretnének legalább egy tehergépkocsit és két újabb traktort vásárolni.

Az oldalt írta és összeállította: Hetesi Ferenc Pál és Nagymiklós István.

FÉLMILLIÓS ÖTLET

I huszonnégy vagon samnyúsá- 1 got akarnak készíteni, de úgy mondják, ha jól megy, leszbe- 1 lóié harminc is — ennyi a hordók folyamatos befogadó- képessége. Ez a mennyiség, nagy tételekben eladva, félmillió forint tiszta jövedelmet ad a közösségnek.

. Kelendő árucikk a savanyúság. Kevés van belőle, mert a 1 konzervgyárak főleg exportra termelnek. Ez adta a másik I ötletet is: miért ne lehetne a hordókban levő finom savanyúpaprika egy részét, még ; előnyösebben értékesíteni? így született meg a savanyító mellé, a csomagolóüzem terve, í A műanyag tasakokra, poly- I etilén zacskókra, most nyom- i já'k a szövetkezet címét, az j egyik pesti nyomdában. Jövő héten megkezdődhet a csomagolás. Idén még csak százezer zacskó savanyúságot készítenek. de jövőre már milliósi tételeket. Száz-százötven asz- szonynák ad majd munkát a kis üzem a téli hónapokban.

Az inárcsi termelőszövetke- ' zet vezetői nem szűkölködnek az ötletekben. Megkeresnek, s valóra váltanak minden olyan lehetőséget, amellyel emelhetik a gazdaságos termelés színvonalát, s ugyanakkor bővíthetik a tagság számára a munkaalkalmat.

Ilyen kitűnő ötlet volt a savanyító üzem létesítése is. Idén kezdtek hozzá. Alkalmas épülettel — egy régi présházzal — rendelkeztek. Kiselejtezett boroshordókat vásároltak, beállítottak egy kombinált villamos káposztás zel elei őt és egy uborkaszúrkáló gépet, és megkérték a járási tanácstól a működési engedélyt. Amikor minden együtt volt, felfogadtak két gyakorlott szakembert és megindították a termelést. Alapanyaguk van bőven: paprika, káposzta, uborka, paradicsom, terem elég a kertészetben.

A savanyítás már folyik hónapok óta. Tizenketten dolgoznak — többnyire asszonyok — a kis üzemben. Idén

ÍMit rejteget a Rókásmocsái ?

^ A bankrevizorok nyomába szegődve ér- j, tünk a Rókásmocsár dűlőbe. Ez a vizenyős $ terep nem terem sáson, savanyúfüvön kívül ^ semmit. Levegő- és vízgazdálkodása jóformán 4 halott, mivel számlálhatatlan évek növény- í korhadéka fojtogatja. Méternyi vastagra sza- f porodott itt a tőzeg, kövér iszappal keverve, '/ míg a dűlőtől távolabb, már fehérlik a ho- 4 mok.

4, A kifogyhatatlan leleményességü elnök, a 4, népszerű Perényi Pista bácsi nem győzi di- 4/ csérni:

— Éppen olyan ez a tőzeg, amilyet az inár- $ esi homtík kíván. Ha ebből 200—300 mázsát % szétteregetünk a szervesanyagot áhító földe- $ ken, kész a mezőségi talaj. Legalább is éppen % úgy megtermi a kétszáz mázsa répát, húsz í mázsa búzát, mint a legjobb dunántúli föld.

y

^ Mit ér a szó, ha nem a cselekedetet dícsé- £ ri? Ezt könnyű megállapítani. Ezért aztán az j inárcsi tsz-parasztok hozzá is láttak a Rókás- % mocsár kibányászásához. Megegyeztek a Ta- ^ lajjavító Vállalattal, hogy évente több ezer $ vagon lápfölddel kevert tőzeget termelnek ki ^ saját erőből. Ezt a munkát ugyanis minde- % nütt a Talajjavító Vállalat végzi, de tekintve $ a nagy helyi talajjavítóanyag igényt, meg a 4/ viszonylag kicsi bányászati lehetőséget, át- 4. engedte a tsz-nek a kitermelési jogot.

y

4f A termelőszövetkezet aztán — különböző 4. vállalatok jóindulatából — csakhamar beszerezte a bányászati eszközöket, ásószerszámo- ; kát, kisvasutat, kiselejtezett csilléket, motoro- f kát és az idén nyáron már javában folyt a £ tőzegkitermelési munka. Igaz, hogy a korai} tél most megnehezíti ezt, de 50—60 ember { így is dolgozhat itt naponta. j

A tsz-vezetőket nem elégíti ki a jelenlegi J munkaütem, mert gyorsabban szeretnének % végezni a kitermeléssel. Ezenkívül a nehéz $ fizikai munkát szeretnék megszüntetni gép- £ pel és ezért vitték ki a helyszínre a bankoso- £ kát: adjanak hitelt markológép beszerzésére. ^ Ha tudnának szerezni — akár kiselejtezett f markológépet — felére rövidülhetne a kitér- melési idő, kevesebb emberi verejtékezés % mellett. A bankosok nem mondtak ellent az % érveiknek ugyan, de bíztató ígéretet sem te- hették. Jól körül kell nézniük még nekik is, $ hogy van-e elég pénzügyi lehetőség a kívánság f teljesítésére. 4

í

A tsz mago évente ötszáz hold futóhomo-í kot kíván megjavítani az általa kitermelt ja- 4f vítóanyaggal. Ezt az ütemet eddig még be- % tartották és bíznak abban, hogy később sem $ csökken az iram. Ugyanakkor a Talajjavító % Vállalat közvetítésével ellátják javítóanyag- 0 gal a hernádi Micsurin és a dabasi Szikra $ termelőszövetkezeteket is, akik szintén jónak ^ találják földjeikre a Rókásmocsárban nyitott £ bánya kincsét. Jövőre már olyan nagy dara- £ bon felszedik a tőzeget, hogy érdemes elgon- % dolkodni azon is: mi legyen a kitermelt tőzeg $ helyén? \ %