Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

\ MET. VEI 1962. DECEMBER 2, VASÁRNAP Sok-sok újsághír, tudósítás, tárca, emlé­kezett már meg az inárcsi Március 21 Terme­lőszövetkezetről. Mi is gyakori látogatók vol­tunk itt, miközben nem fukarkodhattunk az elismerő szavakkal. Személyes beszélgetések alkalmával és levelekben is gyakran kérdez­ték olvasóink: milyen is hát végtére a megye egyik leghíresebb termelőszövetkezete? Ügy véljük, jogos a kérdés, kielégítetlen a kíván­csiság, mitől fogva, kötelességünk megkísé­relni: átfogó, jellemző képet festeni az inár­csi homok varázslóiról. Teljességre persze nem törekedhetünk, hiszen időnk és helyünk sincs erre. Ami azonban a legfőbb ebben a szocialista közösségben, az alkotó, eredmé­nyes munka és a leleményesség, azt írá­sainkban is igyekeztünk megörökíteni. Számítana Sehet rájuk Patyolatfehér hólepel borít­ja a határt, olyan csendes, bé­késen szunnyadó a táj, mint­ha már valóban tél lenne. Nem hamis e kép, igaz vol­tát a csípős hideg is alátá­masztja. De hiába, jobb ilyen­kor a fűtött szobában, a duru­zsoló kályha mellett, a pa­rasztember ..nem veheti tudo­másul az időjárás korai dön­tését. Számára nem ér véget az ősz mindaddig, míg bizton­ságban nem tudja egész évi munkájának gyümölcsét. S az pedig, nagy tömör ká­posztafejek formájában ott la­pul a hó alatt az inárcsi ha­tárban. a Március 21 egyik zöldségestábláján. Tapossuk a gyenge havat, amely szerencsére még nem fagyott meg, alatta omlós, puha a homok is. Az úttól beljebb néhány száz méterre mozgalmas kép csábít: férfi­ak, nők. szorgoskodnak, trak­tor, s nyomában lófogat ha­lad ütemesen a káposztasorok között. Krizsán János, a hatvan hol­dat művelő kertészeti brigád vezetője így magyaráz, míg hozzájuk érünk: — Ezen a húsz holdon má­sodik növény a káposzta. A gyengén sikerült paprika után ültettük. Egy részét a nyáron szórófejekkel öntöztük. Ter­mett is szépen, megadja a 200—250 mázsát holdanként. A káposzta gyökerei nincse­nek a földben, a termést már felszedték több rnint egy he­te.- Azután jött a hóesés. —' Most „vermeljük”, takar­juk befele. Eltesszük febru­árig. Akkor többet fizet érte a MÉK. Odaérünk. A Zetorral akkor fordul előttünk Jesenszky Ist­ván új sorra, mögötte az ár­kot hasító takaróeke szarvát Nyerzsele Pál tartja. Vidá­man, harsányan köszön fe­lénk. s ahogy megáll a gép egy pillanatra, kucsmáját fel­löki a feje búbjára, hogy ve­rejtékező homlokát megtöröl­je. — ö a mi tréfacsinálónk, még nem látta szomorúnak senki. Mindig jó kedve van — mondja róla a brigádvezető. És valóban. Ahogyan végig­megy a soron, jobbra is, bal- | ra is odakiált egy-egv élcelő- dó szóvirágot, csufolódó meg­jegyzést. Nyomában kacagás, nevetés. Lépkedünk előre a fürgén hajladozó emberek között. Krizsán Jánosnak mindenkiről van néhány jó szava. Ilyenformán, hogy: — Nézze csak ezt a kis­lányt, milyen szorgalmas. Ö a KISZ-ben a pénztáros. Vagy: — Ez a Konyán Mari. Há­rom hete ment férjhez. O volt tavaly az első lány a bri- j gádban. Amikor egy középkorú há- ! zaspárhoz érünk: — Csonkáék 1 dolgoznak a j legtöbbet. Tavaly 54 ezer fo­rintot kerestek. Még véletlenül sem felejte­ne ki senkit: Turcsán Sándor bácsiról, a két mezőgazdasági tanulóról; Prigyeni Rózsiról és Farkas Mariról, a fiatal házas Baranyaiékról, a süldő­legény Kozma Feriről és a többiekről is, csak jót mond. Szavait átmelegíti a szívé­ből kisugárzó szeretet: — Szerencsém van. hogy mind a harminckét tag ilyen derék, dolgos a brigádom­ban. Már elbúcsúztunk tőlük, s megyünk visszafelé. De Kri­zsán János még mindig a brigádjáról beszél. Arról, hogy megállás nélkül dolgo­zik mindenki a nyár eleje óta. Ezt a káposztát, itt a húsz holdon, a hét végéig be­takarják. Legalább hatszáz­ezer forintot jelent a szö­vetkezetnek. Tudja mindenki, ezért nem kímélik magukat. És a nyáron nemegyszer dolgoztak szombat-vasárna­pon is. Végezték a csőszere­lést és öntöztek. Vagy a csép- léskor. trágyát hordtak még éjszaka is. Hogy mi az oka ennek a különleges munka­szeretetnek? Egyszerű rá a válasz: — Ha valaki egymaga megkeres harmincezer forin­tot, egy évben, akkor értelmét látja. De kiderül, hogy ez csak az egyik tényező. Nemcsak ezért dolgoznak ilyen szor­galommal. — El szeretnénk nyerni a „szocialista brigád” címet. Ezt is akarja minden bri­gádtag. S megint csak az emberei­ről beszél. Ki ez a zömök, iz­mos, halkszavú férfi, aki vezető létére ilyen személy­telenül eggyé forrt a reá bízott dolgozókkal, aki sal­ját magáról nem ejt ki egy szót sem? Ki hinné róla, hogy még nem egészen négy esztende­je, s azelőtt is mindig, egye­dül kertészkedett két hold saját és három hold bérelt földön. Azóta dolgozik csak közösségben. Igaz, beszéde simább, kulturáltabb, mint i a többi parasztemberé. Bár í Havi bérnél is fontos az anyagi érdekeltség Lassan egy éve, hogy a hagyományos, illetőleg az eredményességi munkaegység alkalmazása helyett áttértek a pénzjövedelem- részesedésre a tsz-ben. Tavaly év végén hozott ilyen értelmű határozatot a veze­tőség és a tagság, majd ja­nuár egytől kezdve, áttértek a pénzelszámolásra. Hogyan biztosították egész . évben a folyamatos pénzbevételt? Mi­ként alakult a tagság egyéni jövedelme? Ezekre a kérdé­sekre is választ kerestünk lá­togatásunkkor. Az ötezer holdas gazdaság évi áruértéke jóval megha­ladja , a húszmillió forintot. Ezen belül jelentősebb részese­dése a növénytermesztésnek, állattenyésztésnek és a kerté­szetnek van. Kora tavasztól kezdve, késő őszig forog az áru a raktárakban, a terme­lési helytől a felvásárlóhelyig; Jellemző, hogy a tsz mintegy tizenkét mil­lió forint értékű kertészeti termékre kötött szerződést a különböző felvásárló szer­vekkel, természetesen első­sorban a MÉK-kel. Ezért a bank igen jelentős hitelked­vezményt nyújt nekik, ami szintén a kiosztható jövede­lemkeretet növeli. így tehát szilárd alapokra helyezték a rendszeres havi munkadíj-fizetést. A gyakor­latban ez úgy jelentkezik, hogy aki tavaly például — a húszforintos munkaegység- előleg alapján havi hatszáz forintos előleghez jutott, az most az idén havi kilencszáz forintos pénzbevételhez jut. A munkákat általában az állami gazdaságokban alkal­mazott normákkal mérik, de természetesen nem minde­nütt mereven, sematikusan. Főelvük az, hogy ki-ki asze­rint, olyan arányban része­süljön a közös jövedelemből, amilyen arányban hozzájárult annak gyarapításához. A tagok közül sokan havi ezerötszáz-kétezer forintos jö­vedelmet érnek el, de ez még nem a teljes összeg. Sokan prémiumokat kapnak, s év végén mindenki megkap­ja a jövedelmének azt a részét is, amelyet most még a biztonság kedvéért vissza­tartanak. Ez körülbelül 15— 20 százaléka lesz majd az év közben szétosztott jövede­lemnek, s természetesen az évi munka eredményességé­től függően. Szocialista közösség Nem kell papír, nem kell gyűjtés, ITT ATÜKER ALÁGYÚJTÓS! A begyújtás gyors, tiszta, kényelmes TÜKER-alágyújtós kapható minden tüzelőanyag-árusítóhelyen és népboltban nem végzett náluk több is­kolát, de sok szakkönyvet forgatóit, tanulmányozott életében. 1959-ben — az egész falut magábafoglaló szövetkezés első évében — még tíz hol­don vezette a kertészetet, j Utána tizenötre, tavaly pe- j dig már harminc holdra j nőtt a rábízott terület. Közel másfélmillió forint volt eb­ből a bevétele a szövetkezet­nek. így szokott hozzá a nagy méretekhez, s idén már hatvan holdat vállalt a bri­gádjával. Ez az év nem sikerült olyan jól, ahogyan remélték, de így is túl van­nak már az egymillión, a ká­posztát nem is számolva. Igen, négy év alatt Kri­zsán János kertész „átala­kult egy ötezer holdas nagy­üzemi gazdaság elnökhe­lyettesévé, igazi közösségi emberré. — Úgy tűnik, mintha min- | dig így lett volna — ő eny- nyit mond csak. De az elnök, Petrányi Ist­ván és a párttitkár, Helik János, ezt a véleményt for­málják róla: •— Olyan ember, akire min­dig lehet számítani. Éppen úgy, mint a brigád­jára . ; ; Kétezer forintból - tizenhatezer Ennek a közel ötezer holdas mezőgazdasági nagyüzemnek a szíve-lelke a zöldségter­mesztés. Semmi nem bizonyít­ja ezt jobban, mint hogy az idei bevételi terv Jelét, ösz- szesen 12 millió forintot ez a négyszáz holdat magában foglaló üzemág biztosítja. Az inárcsi Március 21 Tsz fejlő­dése e téren évről évre me­részen, lendületesen ívelt fel­felé. Idén már 90 holdon ter­meltek spárgát, csőkutakkal, szórófejekkel, 110 hold papri­kát, újburgonyát öntöztek, a sári üzemegységben 170 hold káposztának adtak vizet a Duna—Tisza csatornából. Eb­ben az évben Inárcson meg­teremtették az igazi, nagyüze­mi zöldségtermelés alapjait: az eddig szétszórt parcellák helyett már nagy, összefüggő, öntözhető táblákba kerültek a palánták. Csak két szerény példa arra, mit jelent az ön­tözés: egy tizenegy holdas ho­mokos táblába eddig rozsot vetettek. Ennek hozama hét­nyolc mázsás termést véve alapul holdanként, a szalmát is beleszámítva, nem adott többet, mint kétezer forint ér­téket. Ugyanezen a területen idén a káposzta minden hói­ról tizenhatezer forint bevé­telt biztosít. Kísérletképpen a tengerit is öntözték az esőzte- tő berendezéssel: egy holdról negyvenöt mázsa csöves ter­mést takarítottak be. De a kertészet és az öntözés eddigi eredményeinél nem állnak meg: másfélmillió fo­rint beruházással épülő új, korszerű fűtéssel ellátott üvegházukban 16 vagon burgonya előcsíráztatására, zöldségpalánta, primőráru ne­velésére készülnek. Öntözé­süket pedig három új csőkút- tal bővítik. Ezen a vidéken mindig jó homoki borok forrtak a pin­cékben. Jelenleg 147 hold ter­mő szőlője van a tsz-nek. Ezt a területet 1965-ig 200 hold nagyüzemi telepítéssel növelik. A munkát már, el­kezdték: tizenhárom holdat még tavaly beültettek olyan távolságban, hogy hidas-trak­tor haladhasson a tőkesorok között., Tavasszal már száz hold homokba kerül a szőlő­vessző. A talajt már megfor­gatták előkészítették idén ősszel. Tettre kész falu, tettre kész emberekkel: nincs megállás a fejlődésben. Négy esztendeje csak, hogy az inárcsiak — együtt az ország dolgozó parasztságá­nak többségével — a közös gazdálkodás útjára tértek. Nem nagy idő, mégis milyen sokat változott, szépült azóta az élet Hogy mennyit, s hogyan, arról az a 250 fia­tal beszélhetne, aiki nem is gondol arra, hogy másutt ke­resse boldogulását, mint itt, a tsz-ben. Igaz, a havi rendsze­res pénzkereseten kívül, más is vonzza őket: művelődésre, szórakozásra is van lehető­ségük. A tsz székházában klubszobájuk van, televízió­val, társasjátékokkal. A KISZ- szervezetnek pedig tánccso­portja, énekkara, tizenkét ta­gú fúvószenekara. Fiatalok és idősek számára egyaránt kaput nyitott az embert formáló szocialista közösség. Kaput, amelyen át eljutnak az egész országba, sőt külföldre. Színházba jár­nak a fővárosba, autóbusszal kirándulnak a Balaton körül. A csehszlovák és a lengyel Tátrába is eljutottak már so­kan, tíznapos társasutazással. S most ismét utaznak tízen j a Német Demokratikus Köz­társaságba. önsegélyező cso- J portjuknak már 250 tagja I van, közülük állandóan üdül­nek Párádon és Hévízen. Külön kell szólni arról tá szerető gondoskodásról, amellyel itt az öregekei kö­rülveszik. A nyugdíjasok — százötvenen vannak — mindannyian megkapják az egy hold háztáji földet. Azo- két, akik már nem tudnak dolgozni, a KISZ-fiatalok kö­zösen megművelik. Megjavít­ják az öregek házát is. A szövetkezet minden évben j személyenként egy mázsa búzát és más élelmet is jut­tat nekik. De ez még nem ! minden: Láncos Pista bácsi, a szociális bizottság elnöke, már most készül karácsonyra. Ezen az ünnepen, és húsvét- kor is, a szövetkezet vezetői i vendégül látják az öregeket. Együtt töltenek velük egy délutánt, s attól függően, hogy ki mennyire van rászorulva, 300—1000 forint segélyt ad­nak át nekik. Emberséges magatartás ez, amely csak egy szocialista közösségen belül alakulhat ki. így élnek, így gyarapodnak, gazdagodnak anyagi javakkal, kulturáltsággal és új szo­cialista jellemvonásokkal az ; inárcsiak évről évre. • • - t # • . t ' A szövetkezet életéből • \ — Az ország legnagyobb ! spárgatelepítvényével rendeí- í kezik a tsz. A hetvenöt hol- ! das spárgatelepítés évek óta j jelentős hasznot hajt a terme- ! löszövetkezet tagjainak, akik i már évtizedek óta ismerik a j spárgatermesztés minden csin- • ját-binját. ; — Kilenc új ászokhordót \ vásárolt devizaforintért Auszt- ! riából a szövetkezet. A hordók ! az új, modem pincében áll- \ nak. egyenként 100—130 hek- ; toliteresek. Rajtuk kívül még i több száz hektoliteres beton- : hordókban is tárolnak újbort i az említett pincében. — A termelőszövetkezet fo­kozódó gépesítésére jellemző, hogy már három teherautója és tizennégy traktora van a közös gazdaságnak. Jövőre még szeretnének legalább egy tehergépkocsit és két újabb traktort vásárolni. Az oldalt írta és összeállí­totta: Hetesi Ferenc Pál és Nagymiklós István. FÉLMILLIÓS ÖTLET I huszonnégy vagon samnyúsá- 1 got akarnak készíteni, de úgy mondják, ha jól megy, leszbe- 1 lóié harminc is — ennyi a hordók folyamatos befogadó- képessége. Ez a mennyiség, nagy tételekben eladva, fél­millió forint tiszta jövedelmet ad a közösségnek. . Kelendő árucikk a savanyú­ság. Kevés van belőle, mert a 1 konzervgyárak főleg exportra termelnek. Ez adta a másik I ötletet is: miért ne lehetne a hordókban levő finom sava­nyúpaprika egy részét, még ; előnyösebben értékesíteni? így született meg a savanyító mellé, a csomagolóüzem terve, í A műanyag tasakokra, poly- I etilén zacskókra, most nyom- i já'k a szövetkezet címét, az j egyik pesti nyomdában. Jövő héten megkezdődhet a csoma­golás. Idén még csak százezer zacskó savanyúságot készíte­nek. de jövőre már milliósi tételeket. Száz-százötven asz- szonynák ad majd munkát a kis üzem a téli hónapokban. Az inárcsi termelőszövetke- ' zet vezetői nem szűkölködnek az ötletekben. Megkeresnek, s valóra váltanak minden olyan lehetőséget, amellyel emelhe­tik a gazdaságos termelés színvonalát, s ugyanakkor bő­víthetik a tagság számára a munkaalkalmat. Ilyen kitűnő ötlet volt a sa­vanyító üzem létesítése is. Idén kezdtek hozzá. Alkalmas épülettel — egy régi présház­zal — rendelkeztek. Kiselejte­zett boroshordókat vásároltak, beállítottak egy kombinált vil­lamos káposztás zel elei őt és egy uborkaszúrkáló gépet, és megkérték a járási tanácstól a működési engedélyt. Ami­kor minden együtt volt, felfo­gadtak két gyakorlott szakem­bert és megindították a ter­melést. Alapanyaguk van bő­ven: paprika, káposzta, ubor­ka, paradicsom, terem elég a kertészetben. A savanyítás már folyik hó­napok óta. Tizenketten dol­goznak — többnyire asszo­nyok — a kis üzemben. Idén ÍMit rejteget a Rókásmocsái ? ^ A bankrevizorok nyomába szegődve ér- j, tünk a Rókásmocsár dűlőbe. Ez a vizenyős $ terep nem terem sáson, savanyúfüvön kívül ^ semmit. Levegő- és vízgazdálkodása jóformán 4 halott, mivel számlálhatatlan évek növény- í korhadéka fojtogatja. Méternyi vastagra sza- f porodott itt a tőzeg, kövér iszappal keverve, '/ míg a dűlőtől távolabb, már fehérlik a ho- 4 mok. 4, A kifogyhatatlan leleményességü elnök, a 4, népszerű Perényi Pista bácsi nem győzi di- 4/ csérni: — Éppen olyan ez a tőzeg, amilyet az inár- $ esi homtík kíván. Ha ebből 200—300 mázsát % szétteregetünk a szervesanyagot áhító földe- $ ken, kész a mezőségi talaj. Legalább is éppen % úgy megtermi a kétszáz mázsa répát, húsz í mázsa búzát, mint a legjobb dunántúli föld. y ^ Mit ér a szó, ha nem a cselekedetet dícsé- £ ri? Ezt könnyű megállapítani. Ezért aztán az j inárcsi tsz-parasztok hozzá is láttak a Rókás- % mocsár kibányászásához. Megegyeztek a Ta- ^ lajjavító Vállalattal, hogy évente több ezer $ vagon lápfölddel kevert tőzeget termelnek ki ^ saját erőből. Ezt a munkát ugyanis minde- % nütt a Talajjavító Vállalat végzi, de tekintve $ a nagy helyi talajjavítóanyag igényt, meg a 4/ viszonylag kicsi bányászati lehetőséget, át- 4. engedte a tsz-nek a kitermelési jogot. y 4f A termelőszövetkezet aztán — különböző 4. vállalatok jóindulatából — csakhamar besze­rezte a bányászati eszközöket, ásószerszámo- ; kát, kisvasutat, kiselejtezett csilléket, motoro- f kát és az idén nyáron már javában folyt a £ tőzegkitermelési munka. Igaz, hogy a korai} tél most megnehezíti ezt, de 50—60 ember { így is dolgozhat itt naponta. j A tsz-vezetőket nem elégíti ki a jelenlegi J munkaütem, mert gyorsabban szeretnének % végezni a kitermeléssel. Ezenkívül a nehéz $ fizikai munkát szeretnék megszüntetni gép- £ pel és ezért vitték ki a helyszínre a bankoso- £ kát: adjanak hitelt markológép beszerzésére. ^ Ha tudnának szerezni — akár kiselejtezett f markológépet — felére rövidülhetne a kitér- melési idő, kevesebb emberi verejtékezés % mellett. A bankosok nem mondtak ellent az % érveiknek ugyan, de bíztató ígéretet sem te- hették. Jól körül kell nézniük még nekik is, $ hogy van-e elég pénzügyi lehetőség a kívánság f teljesítésére. 4 í A tsz mago évente ötszáz hold futóhomo-í kot kíván megjavítani az általa kitermelt ja- 4f vítóanyaggal. Ezt az ütemet eddig még be- % tartották és bíznak abban, hogy később sem $ csökken az iram. Ugyanakkor a Talajjavító % Vállalat közvetítésével ellátják javítóanyag- 0 gal a hernádi Micsurin és a dabasi Szikra $ termelőszövetkezeteket is, akik szintén jónak ^ találják földjeikre a Rókásmocsárban nyitott £ bánya kincsét. Jövőre már olyan nagy dara- £ bon felszedik a tőzeget, hogy érdemes elgon- % dolkodni azon is: mi legyen a kitermelt tőzeg $ helyén? \ %

Next

/
Oldalképek
Tartalom