Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-12 / 290. szám

Eredményesen zárták a gazdasági évet a kisoroszi ifjúsági szövetkezet tagjai

Alig másfél évvel ezelőtt fogtak hozzá a földművesszövetkezetek járási központjának meg'bízottai, hogy a községek általános iskoláinak tanulóiból ifjúsági szövetkezeteket alakítsanak. A fáradozást siker koronázta, mert Kisoroszi, Csobánka. Pomáz és Du- natíogdány községekben létre is hozták ezeket a szövetkezeteket.

A közelmúltban tartotta zárszámadását a kisoroszi ifjúsági szövetkezet tagsága, amely két hold gyümölcsössel és ugyanannyi szántó területtel rendelkezik. A gyümölcsösben

köztesként babot, a szántóföldön kukoricát termeltek. Sajnos,

a gyümölcsös és a köztes

bab nem hozott jó eredményt,

annál inkább sikerült a kukoricatermésük. A szövetkezet mérlege alapján egy munkaegységre 63 forint 40 fillér jutott. Brunder Rudolf tanuló munkaegységei után 635,40 forintot, Borda Sándor 667,17 forintot, Fenei Zsigmond 571,86 forintot, Szabó Géza ugyancsak 571,86 forintot mondhat a magáénak, pedig

Vegyük észre a plakátot!

mint megállapították, ez az év j közepes volt.

Jövedelmüket a tagok

OTP-künyvekben helyezték el.

Ezzel a betétállománnyal a járás takarékossági versenyében j a járás általános iskolái kö- j zött az első helyre küzdötték | fel magukat. Az iskola min- j den tanulójára 93,60 forint ! jut.

Elismerés és dicséret illeti j Bállá Benjámint, az iskola igazgatóját, aki felkardlta, j szervezte és állandóan segí- j tette a fiatalok aktivitását. Őszintén gratulálunk az elért szén sikerhez és példaképül állítjuk a kisoroszi diákok lelkesedését a járás valamennyi általános iskolája elé.

SZÉP RUHÁK SIKERE A MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN

Csinosabbnái csinosabb asz- szonyok és lányok vonultak fe] vasárnap délután a művelődési otthon tánchelyiségében, hogy bemutassák a kisipari szövetkezetek méretes szabóságainak őszi és" téli ruhamo- delljeit. A Pest megyei KI- SZÖV kezdeményezése, a hiányos propaganda ellenére is, hasznosnak bizonyult. Az érdeklődők minden bemutatott ruhacsodát kitörő tapssal fogadtak. Különösen jólesett hallani hogy mindezek a bemutatott modellek megrendelhetők a Szolgáltató Ktsz szentendrei szabóságánál.

Reméljük, hamarosari sor kerülhet újabb bemutatóra is, hogy azok is láthassák, akik most — a hiányos előkészítés következtében — nem jutottak e nagyszerű élményhez.

Aki figyelmesen jár-kel a városban, ha nem is a legfeltűnőbb helyeken, de láthatja a József Attila Művelődési Otthon legújabb decemberi plakátját. Tartalmáról csak annyit: kevés vidéki városban láthatunk na- sonló tartalmasnak Ígérkező és érdekesnek mondható előadásokat hirdető plakátokat. Aki megáll és elolvassa — gondolom —, megelégedéssel nyugtázza annak tartalmát. De vajon ki gondol arra, hogyan készül egy ilyen program? Mi van mögötte?

Az ember nem is gondolná, mennyi munkát, fáradozást. önzetlen lelkesedést rejt egy ilyen plakát elkészülése addig, amíg az utcára kerül.

A mi művelődési otthonunknak összesen négy hivatásos. főfoglalkozású dolgozója van! Honnan hát a többi erő, hiszen ebben a számban még az idény foglalkozású fűtő is benne van!

Az a plusz erő társadalmi munkából származik. Azoknak az embereknek lelkesedéséből és önzetlenségéből fakad, akik azon fáradoznak, hogy városunk kulturális élete minél szebb, gazdagabb és színesebb legyen. A névtelen katonák ők, akik mindent elkövetnek, hogy életük szebb és boldogabb legyen. Mit kapnak ezért? A jól végzett munka örömén kívül bizony nem sokat. Sőt, a legtöbbször közömbösséget, meg nem értést. számtalan kritikát és bizony nem sok segítséget tőlünk, a város lakosaitól, azoktól.

w

Életveszélyes vagy lakható?

Egy lakásigény margójára

akikért ezek az emberek dolgoznak és fáradoznak. Mi bizony elmegyünk a plakát mellett, de nem megyünk el egyetlen rendezvényre sem. Csak a plakátról tudjuk, hogy van művelődési otthonunk, s ha idegen érdeklődik utána talán azt sem tudjuk, hol is van a „kultúrotthon”. De miért ! ! ? Miért legyintünk, ha szó esik róla!?

Talán azért, mert a szónak: „művelődési otthon’’ vidéki íze van és mi „városiaknak” tartjuk, magunkat? Miért van akkor fővárosunknak annyi „kultúrotthona” számos színháza mellett? Miért emelkedik ezeknek az intézményeknek látogatottsága több százezerre?

Azért, mert ' az emberek nagy tömege érzi és igényli az ott kapott többletet. amely életét teszi szebbé, színesebbé. Műveltségét fejleszti és növeli, kulturális igényét kielégíti. Ez a mi művelődési otthonunk célja és törekvése is.

Álljunk meg hát csak egyszer a plakát előtt, válasszuk ki azt a rendezvényt, amely a legjobban tetszik és nézzük meg!

Gondolom nem csalódunk! Akkor megértjük, hogy az a kultúrmünka és önzetlen fáradozás, amit a névtelen kultúrmunkások — Styaszny Vidorok, Mócsai Lászlók, Markó Sándorok, Déri Györgyök stb. — (bocsánat, hogy elárultam őket!) töretlen lelkesedéssel és minden nehézséggel szembenézve végeznek.

Klányi József évekkel korábban önkényesen — a tulajdonos és az építésügyi hatóság engedélye nélkül — rendbehozott magának egy magányos Tyükos dűlői helyiséget.

Az ingatlant később dr. Leölkes Lajos budapesti lakos a régi tulajdonostól megvásárolta. Dr. Leölkes mindent elkövetett annak érdekében, hogy lakójától — Klányi Józseftől — megszabaduljon. Pert indított ellene a Szentendrei Járásbíróságon a helyiség használatának megszüntetése iránt. A tulajdonos a pert megnyerte, s a végrehajtás kérésével párhuzamosan államigazgatási úton is megkísérelte Klányi József kihelyezését. ,

A helyiség egyébként nem felel meg lakás törvényes követelményeinek. s maga Klá- nyj József is kérelmet terjesztett elő megfelelő lakás kiutalása iránt.

A lakásügyi állandó bizottság — az építési osztály szak- véleménye alapján — foglalkozóit az üggyel, s Klányi József igényét a sürgősen elintézendő ügyek közé sorolta.

Ez év november közepén dr. Leölkes Lajos azt jelentette a tanácsnak, hogy Klányi József helyisége életveszélyes. Az osztályvezető mérnök megállapította —, s ezt közölte Is az érdekeltekkel —. hogy a helyiség műszakilag egyáltalán nem életveszélyes.

Ilyen előzmények után december 1-én reggel Klányi József a pártbizottságra ment. Előadta, hogy a lakása összedőlt és a tanács nem segít a családján. Pártbizottsági felhívásra a vb-elnökhelyettes vezetésével tanácsi bizottság szállt ki a helyszínre és megvizsgálta az „összedőlt” ház körülményei 1)

A vizsgálat kétséget kizáróan megállapította, hogy az egyébként igen erős szerkezetű helyiség egyik sarkát az érdekeltek közül valaki erőszakosan kibontotta és nyílást vágott a falba. Maga az építményt e mesterséges és erőszakos bontás ellenére is változatlanul szilárd maradt.

Nem lehetett megtudni, hogy ki volt a rongáló. Klányi József határozottan tagadta az erőszakos rongálást. A hely- : zet ismertetése során belátta, j hogy — ha csak gondatlanság- ból is — két kicsi gyermekét egészségileg komoly veszély- ; nek teszi ki. ha az építményt \ nem javítja ki. Belátta azt is, hogy épületbontási trükkel nem lehet a tanácsot félrevezetni, Rájött arra. hogy ez a helyiségrongálás inkább ron- j tott. mint javított helyzetén.

A lakásügyi hatóság — az j állandó bizottság'és aktívád. | valamint a társhatóságok se- I gítsésével — minden objektív I okból veszélyes helyzetbe jutott családon a törvénvadta lehetőségeken belül segít. A törvény kijátszói, a joggal visszaélők azonban előnyt nem szerezhetnek maguknak a lakáskiutalás terén.

—I—r

— A filmszínház műsorán december 12-én az Angyalok föld.ie. december 13-tól 16-ig az Esős vasárnap című íilm szerepel.

— Csobánka, Pilisszentke- reszt és Visegrád községek még november 7-e tiszteletére elvégezték a községfejlesztési tervek munkálatait. A járás községeiben összesen 213 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el a község lakói. Egy felnőtt lakosra a járásban 11 forint teljesítés jut.

— Hétvégi táncestet rendez szombaton -a helyőrségi klub parancsnoksága, melyre szeretettel várja a város lakóit is. Belépődíj vendégeknek 5 forint.

— Fehér Miklósné, Bükköspart 31. szám alatti lakos vette át az Állami Hirdető Vállalat szentendrei kirendeltségének vezetését. Űjság- és egyéb hirdetéseket a megadott címen vesz fel.

— Több mint 500 olvasója van a járási könyvtár felügyelete alá tartozó Csobánka községi könyvtárának. Lényegében minden harmadik ember tagja a községi könyvtár olvasótáborának. A községi könyvtár állománya meghaladja az 1000 kötetet. A napokban újabb könyvek beszerzésére nyílt lehetőség, mert a község 2000 forint hitelt kapott. '

— Holnap, csütörtökön délelőtt tartja soron levő ülését a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén szerepel a december 14-i tanácsülés előkészítése, valamint a város népművelési munkájának értékelése.

— Az elmúlt napokban

naigyaktíva-értekezletet tartott a Vöröskereszt szervezet városi vezetősége, melyen értékelték az 1962. évi tisztasági mozgalom eredményeit, az önkéntes véradónap eredményeit és a vöröskereszt-oktatás beindításával kapcsolatos

kérdéseket.

— Visegrád Községi Tanács vb személyzeti munkájáról, a termelőszövetkezetek állategészségügyi és tej termelési helyzetéről, valamint tahitót- falu Községi Tanács vb-nek a járási tanács vib-határozatai végrehajtására tett intézkedéseiről tárgyal holnap a járási tanács végrehajtó bizottsága.

SPORTHÍR

A Szentendrei Építők SK ökölvívó-csapata december 16-án, délelőtt 10.30 órakor a tanácsháza nagytermében a Ceglédi VSE csapatával barátságos mérkőzést játszik. A mérkőzés visz- szavágó lesz, melyre öklö- zőinket edzőjük, Szűcs József készíti elő.

Tanácstagi beszámolók és fogadóórák

VincZe Károly, az 53. sorszámú választókerület tanácstagja december hó 13-án, délután 6 órakor, György u. 12. szám alatti lakásán; Sashalmi Lászióné. a 17. sorszámú választókerület tanácstagja. december hó 1.3- ám, 7 órakor, a járási-városi rendőrkapitányság épületében (Martinovits u.); Hörnyák István, az 59. sorszámú választókerület tanácstagja december hó 15-én, délután 5 órakor Boros Endre u. 5. szám alatti lakásán; Kató György. a 7. sorszámú választókerület tanácstagja, december hó 15-ón, délután 2 órakor. Kossuth Lajos u. 5. sz. alatti, volt rendőrségi épületben; Szelényi István, az 5. sorszámú választókerület tanácstagja, december hó 14-én. délután 5 órakor, Somogyi B. part 5. szám alatt, Báder György lakásán; Pál- jános Adolf, a 10. sorszámú választókerület tanácstagja, december hó 15-én, 7 órakor, a cipész ktsz irodahelyi- lyiségében (Vörös Hadsereg

u.); Tóth Vincze, a 63. sorszámú választókerület tanácstagja, december hó 15-én, 3 órakor. Szőke Lajos u. 1. szám alatti lakásán; Gyurcsány István, a 71. sorszámú választó- kerület tanácstagja, december hó 15-én, 4 órakor, Pannónia u. 14. szám alatti lakásán, tanácstagi beszámolót; Kertész II. István, a 32. sorszámú választókért'! let tanácstagja, december hó 15-én, délután 4 órakor, 3. sz. óvoda vasúti villasori helyiségében tanácstagi beszámolóval egybekötött fogadóórát. Máthé Sándor, a 29. sorszámú választókerület tanácstagja december hó 13-án délután 6 órakor a Bajcsy-Zsilinszky utcai általános iskola igazgatói irodájában; Rimái Sándor, a 40. sorszámú választókerület tanácstagja, december hó 13-án, délután 5 órakor az állomásfőnöki irodában, tanácstagi beszámolót tart, melyre az érdekelt választókertiletek lakosságát ezúton meghívja a

végrehajtó bizottság.

Séta a Paprikabíró utcában

FESTŐI LÁTVÁNY tárul elénk a Paprikabiró utcai dombhátról, amelyet a kataszteri térképen Paprikahegy néven jelölnek. A szép- érzékű, természetkedvelö ember nem győz eléggé gyönyörködni innen a romantikus hangulatú városkép és a környező hegyi táj együttes szépségében. Ezért keresik fel szívesen a festőművészek és fényképezők. A városnéző idegenek pedig olykor csoportosan ' is megjelennek itt, hogy megtekintsék a Paprikabíró és Várkert utca sarkán levő kertben az Ul- cisia Castro néven ismert római vár északi tornyának feltárt maradványait.

Mit jelentene azonban idegenforgalmi szempontból, ha az egész római vár eltemetett részei is napvilágra kerülnének! Mennyi látogatót von- zana ide, városunknak ez az országos viszonylatban is nagy jelentőségű régészeti emléke, amelynek feltárását a városrendezés érdekében is mielőbb kívánatosnak tartjuk.

A várost megtekintő idegenek. akiket a hozzánk közelebb eső korszakok emlékei is érdekelnek, rendszerint aziránt is kérdezősködnek sétájuk közben, hogy a Paprikabíró utca honnan és miért nyerte ezt a nevet? Tudnunk kell tehát, hogy ez az utca csak az első világháború utáni években kapta hivatalosan a Paprikabíró utca nevet. Azelőtt névtelen utcája volt ez városunknak, jóllehet, a nép már előzőleg is Paprika utcának nevezte, a környékét képező magaslatot pedig Paprikahegynek. Valószínűleg azért, mert az öregek emlékezete szerint Paprika nevű család lakott itt, ennek az utcának egyik régi épületében, amely most állami ház. (Paprikabíró u. 7. sz.) A hagyomány szerint a XVIII. században a bírói működése alatt meggazdagodott Paprika Péter építette, akinek akkor nagy szerepe volt városunk életében. 1

Bizonyára lapunk olvasóit is érdekli, hogy ki volt ez a Paprika bíró?

VAROSUNK XVIII. századbeli okiratai és jegyzőkönyvei, amelyek a Pest megyei Levéltárban találhatók, kétségtelenül bizonyítják,

hogy Paprika Péter 1737-től kezdve több ízben viselte a bírói tisztséget. Abban az időtájban kezdett kiéleződni az osztályellentét a dolgozó szegény nép és a népet kizsákmányoló magisztrátus között. Pest vármegye akkor a szentendrei panaszok megszüntetése érdekében elrendelte, hogy három éven át görög keleti, egy éven át római katolikus bírója legyen Szentendrének. A rendelet végrehajtása azonban nem ment simán, mert a volt bíró, a görög származású Ha- csi Tyró bujtogatására a szerbek nem akarták elismerni a megválasztott katolikus bírót. Paprika . Pétert. Erre a vármegye bebörtönöztetett néhány szerbet, Tyró és társai pedig megszöktek a városból. A megijedt szerbek ekkor 138-an kötelezvényt írtak alá. hogy a megválasztott katolikus bírót igaz barátjuknak elismerik, és kijelentették, hogy az ígéretet az elszököttekkel is megtartatják. (Pest megyei levéltár Mise. Ant. 1737—6—4 sz. — dr. Füves Ödön: Fejezetek a szentendrei görögök életéből.)

Kitűnik ebből, hogy Paprika Péter nem szerb nemzetiségű bíró volt, jóllehet a

régi okiratok bizonysága szerint szlávosan, cirill betűkkel írta le nevét. Ennek az a magyarázata. hogy akkor szerb nyelvű közigazgatás volt Szentendrén. Közöljük Paprika Péter saját kezű, cirill betűs aláírásának fényképes másolatát Crvenperko- vics Petár 1768. évi adókönyve lapján.

Paprika Péter cirill betűs aláírása

Városunk XV III. századbeli protokollumainak latin nyelven írt részeiben több helyen találkozunk Paprika Péter bíró nevével, amely így van megjelölve: Petrus Paprika. Index. (1768, 1772.)

Ráby Mátyás önéletírásában is találunk említést Paprika Péter szerepléséről, amelyről Jókai is megemlékezik a Rab Ráby című regényében.

Mikor Ráby Mátyás 1784- ben 11. József megbízásából Szentendrére jött, az itteni visszaélések kivizsgálása végett, Paprika Péter még mindig életben volt. Ráby feljegyezte róla, hogy nyolc évig, tehát nyolc ízben volt bíró, és azután is tevékenykedett — mint esküdt — a község anyagi ügyeinek intézésében, az adózó nép kizsákmányolásában. a zsarolások, sikkasztások eltussolásá- ban és megvesztegetésekben.

PAPRIKA PÉTERNEK és társainak sehogy sem tetszett Ráby megelenese és igazságkereső tevékenysége. Mindenáron szerették volna megnyerni Rábyt a maguk részére, mert féltek attól, hogy Ráby leleplezi üzelmeiket, a közpénzek elkezdését. azért a ■város részéről két szép lóval és fogattal akarták megvesztegetni. Mikor ezt Ráby nem fogadta el. akkor Paprika Péter és Kollatovics István adószedő megjelentek Ráby lakásán és háromezer aranyat ajánlottak fel neki. Amikor Ráby ezt is visszautasította. elmenöben a pénzt letették Ráby asztalára, .abbén a feltevésben, hogy majd csak meggondolja a dolgot. Ráby azonban ezt a megvesztegetési esetet azonnal jelentette 11. Józsefnek, és a háromezer aranyat elküldte neki azzal. hogy használja fel a nyomorgók segélyezésére. Ettől fogva Paprika Péter a szentendrei magisztrátussal együtt nyílt ellensége lett az igazsagkereső Ráby Mátyásnak, akit a vármegye börtönébe záratott szentendrei működése miatt.

Paprika Péter érdekes alakja volt városunk XVIII. századbeli múltjának. de közéleti szereplésével nem a nép érdekeit szolgálta, Mint a közmondás szerint Pilátus neve a Crédóba. olyanformán kerülhetett be Paprika biró neve városunk történetébe, amikor hegyet és utcái neveztek el róla.

— V —

HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL