Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I PEST MEGYEI VI. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1982. NOVEMBER 13, KEDD AZ MSZMP PEST M EG Y E I B I Z O TTS Á G A TANACS LAPJA A vilú ff sa in rónai küssöbén Világszínvonal. Néhány éve bizony még eléggé nagyképű­en hangzott volna, ha valame­lyik üzemünkben arról beszél­nek, hogy elértek a világszín­vonal küszöbére. S ma? A va­lamikor nagyon távolinak tű­nő fogalom reális valósággá lesz. Termelési szókincsünk­nek ezt az új származékát egyre többször megleljük a vállalati tervekben, beszámo­lókban. Milyen könnyű ki­mondani, s mégis milyen ne­hezen jutottunk el odáig, hogy tartalmat adjanak ennek az új fogalomnak. Nem akarunk itt történelmi áttekintést adni, hazánkban még a gyerekek is tudják, hisz tanulják az iskolában, hogy egészen a felszabadulásig Ma­gyarországon az ipar számbe­lileg, de különösen színvona­lában messze elmaradt a mai­tól. Még inkább így volt ez Pest megyében, ahol néhány jelentéktelen öreg, főként tex­tilgyártól eltekintve alig volt ipar. A felszabadulás után számos, ma már külföldön is ismert és elismert gyárunk épült és termel. Ezek közé tartozik a török­bálinti Mechanikai Művek, amely alig számlál többet kor­ra tíz esztendőnél. Sokszor el­mondtuk már, hogy tíz év még a mi életünkben is csu­pán röpke pillanat. Most nem is ezzel akarunk érvelni, ha­nem néhány tőmondatban az­zal, ami ebben a gyárban tör­tént. Sokan ismerik ezt a gyá­rat olajkályhái, elektromos vízmelegítői nyomán. Arról viszont már kevesen tudnak, hogy rádiókban és televíziós készülékekben azok az elekt­romos kondenzátorok működ­nek. amelyek a fő profilját képezik ennek a gyárnak. Néhány év alatt elérték, hogy nem kell külföldről be­hoznunk elektro-kondenzátort. A Mechanikai Művek fedezi a hazai szükségletet, sőt már külföldre is szállított. Ebben egyébként a minőség nagy­mértékű javulása is kifejező­dik. Akkor nagyrészt kézmű­ipari jellegű volt a gyártás, s ma félautomaták, automaták működnek a gyárban. Nem érte váratlanul a Me­chanikai Művek vezetőit és dolgozóit az idén, június vé­gén megjelent gépipari párt- határozat. Megvoltak az el­képzeléseik a további fejlő­dést illetően. Ez a határozat mégis na­gyon sokat segített. A határo­zatból adódó feladatokat min­den szinten megtárgyalták a gyárban. A megbeszélések alapján egy bizottság elkészí­tette a részletes intézkedési tervet. Ez tartalmazza, hogy 1959- től mostanáig háromszorosá­ra nőtt a gyár termelése, holott a létszám ennyi év alatt még a korábbinak a másfélszeresét sem éri el. A termelékenység közel a két és félszerese az 1959. évi­nek. A termelés növekedésé­nek közel 77 százalékát a munka termelékenységének növekedésével érték el. A termelési költségek húsz százalékkal csökkentek, ugyanakkor munkaigénye­sebb, jobb minőségű gyárt­mányokat adnak az iparnak. A vázolt fejlődés nem vé­letlen. Évek óta foglalkoz­nak kutató-fejlesztő munká­val. Az ilyen megbízatással létrehozott vállalati csopor­tot lassan osztállyá fejlesztik. Ebben az is tükröződik, hogy komolyan veszik a tudomá­nyos kutatómunkát, amely el­engedhetetlen a világszínvo­nal eléréséhez. S ha már a tudományos munkánál tartunk, azt is el kell mondani, hogy bármi­lyen szépek is az eredmé­nyek, jól tudják a gyárban, hogy a műszaki szakkáderek nevelésében elmaradtak a kö­vetelményektől. Kevés a mérnök. Ezen részben segíte­nek bizonyos szervezési in­tézkedésekkel, a végleges megoldás azonban ennél sok­kal többet követel. Ezt is tudják, s máris 15 ösztöndí­jasuk készül a műegyetemen majdan ebben a gyárban rá váró munka elvégzésére. Ezenkívül a gyárból még ti- zenketten járnak egyetemre. Technikumban 86 gyári em­ber tanul, 24-en járnak gim­náziumba, 57 dolgozó pedig az általános iskolában tanul tovább. Nem kis számok ezek, még­is, még arra is kell gondolni, hogy a most tanulókon kívül is vegyenek fel mérnököket. A minisztérium támogatást nyújt ehhez, hisz a további program csak sok-sok jó szakemberrel valósítható meg. Mit tartalmaz a program? Mindenekelőtt a profilrende­zést írja elő. Ki akarják építeni az olyan kondenzátor­bázist, amely a leggazdasá­gosabb gyártást teszi lehe­tővé. Szűkíteni kell a pro­filt, ezen belül azonban to­vább akarják növelni a vá­lasztékot. Tovább csökken­tik a kondenzátorok méreteit, tovább automatizálják a gyár­tást. A saját kutatómunka fej­lesztésén túl a tudományos intézetekkel is szorosabb kapcsolatot teremtenek. Na­gyobb gondot fordítanak a műszaki gazdasági számítá­sokra. Ez teszi lehetővé, hogy nagyobb távlatokban gondol­kozhassanak. A rendelkezés­re álló adatokból nemcsak a gyári helyzetet kívánják ele­mezni, hanem a piac helyze­tét is. Az üzemi, alacsonyabb beosztású vezetőket is arra ösztönzik, hogy saját mun­kakörükben hasznosítsák az állandó és folyamatos gazda­sági számításokat. Mindez csak az ügyvitel gépesítésével érhető el. A további fejlő­dés programjából nem ma­radt ki a hazai és a külföldi tapasztalatcsere sem. E fontos gazdasági prog­ram mellé készült egy má­sik, ezt azonban már a gyári pártszervezet készítette el. Az a lényege, hogy meg­magyarázzák a gyári embe­reknek, mit, miért kell vég­rehajtani. s abból milyen haszna származik a nép­gazdaságnak. Ez a program sem a szokványos „alátá­masztó” munkaterv, hanem a valóság talajára épülő, vilá­gosan érvelő dokumentum, amely alkalmas arra. hogy szót értsen azokkal, akiknek még sokat kell dolgozniuk ad­dig, amíg elmondhatjuk, hogy a Mechanikai Művek elérte a világszínvonalat. Farkas István KÖZÖS ERŐVEL Összefognak a gödöllői járás tsz-ei, az agrár­egyetem, a kisállattenyésztő intézet szakemberei A napokban tárgyalóasztal mellé ültek a gödöllői já­rás termelőszövetkezeti veze­tői, s az agráregyetem pro­fesszorai, oktatói, hogy meg­beszéljék, rpiként hasznosít­hatnák legjobban a járás ter­melőszövetkezetei agrártudó­saink támogatását. Az ötletet, jobban mondva a mozgalom fellendítéséhez szükséges ösztönzést tulaj­donképpen a kongresszusi irányelvek adták a járás kommunistáinak. A pártérte­kezleten került szóba: nem igénylik a járás ter­melőszövetkezetei az ag­ráregyetem és a Kisállat- tenyésztő Kutató Intézet segítségét. Pontosabban megfogalmaz­va, inkább csak névleges az a kapcsolat, arncly a két fon­tos agrárintézmény szakem­berei és a járás közös gaz­daságai között kialakult. Az agráregyetem jó néhány ter­melőszövetkezetet patronál kimutatható eredménnyel az ország különböző részében. Élve . a kínálkozó lehetőség­gel, ezért is javasolta a já­rási pártértekezlet, segítsék hathatósabban az egyetem tudósai, oktatói a környék közös gazdaságainak megszi­lárdítását. Mint a tanácsko­zás is bizonyítja, még nagy elfoglaltságuk mellett is kész­séggel vállalkoztak erre a feladatra az egyetem dolgo­zói. Tizenhárom termelőszövet­kezet működik a gödöllői járásban, s a közös gazda­ságok többsége évről évre eredményesebben dolgozik. Négy-öt termelőszövetkezet azonban még nem jutott túl a kezdeti nehézségeken, sok gonddal, problémával küzd. Mezőgazdaságunk fő célki­tűzése, hogy az állandóan növekvő igényeket korszerű árutermeléssel a fejlett me­zőgazdasági nagyüzemek biz­tosítsák. Termelőszövetkeze­teink is keresik már ehhez az utat, itt-ott a holnap fel­adata, a szakosítás is szóba került. Gondoltak erre a gö­döllői járásban is, például a sertéshizlalást közös vállalkozással modern, nagyüzemi sertéskombi­nátban Vácszcntlászlón összpontosítják. Persze azt is tudják jól a já­rás vezetői, hogy a nagyüzem útján csak azok a gazdasá­gok indulhatnak el, amelyek már megszilárdultak. így te­hát a legfontosabb teendő a gyönge termelőszövetkezetek megerősítése, fellendítése. A patronálók kilátásba he­lyezett segítsége ezt a célt szolgálja. Mint Ihászi József, a járási pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője az értekezleten elmondotta, elég sok teendő vár mind a patro- nálókra. mind pedig a terme­lőszövetkezetekre. Sajátos kö­rülmények uralkodnak a gö­döllői járásban. A legtöbb ne­hézséget a homok okozza, de nagy feladatot jelent az erózió elleni küzdelem, a rétek, lege­lők javítása, úgyszintén az ál­lattartás és állattenyésztés fellendítése és a kertészkedés kiterjesztése is. A gyöngébb termel ős zövetkezetek ben még nem mindenütt is­merték fel azokat az adottságokat, amelyek biztosíthatják a sikeres gazdálkodást. Ahol esetleg tisztában vannak, melyik gazdálkodási ágat len­ne érdemes fejleszteni, ott is gondot jelent még a „ho­gyan”? Szadán például mind­össze négy mázsa rozsot ad egy-egy hold föld, az állatte­nyésztés is gyönge, viszont kedvező lehetőségeket kínál a szőlő- és gyümölcstermesztés. Bár a község határában 72 000 gyümölcsfát tartanak nyilván (a járás területén levő gyü­mölcsfáknak több mint fele), a szövetkezet mégis elenyésző bevételhez jut ma még a gyü­mölcstermesztésből. Kerepe­sen sok a termelésre alkal­matlan, ám legeltetésre kivá­lóan megfelelő terület. Itt a juhtenyésztést lehetne szor­galmazni. De hogyan? Nagy- tarcsa határában termékeny a föld, kertészkedni is tudna a termelőszövetkezet, s ez a munkaerő-felesleget is fel­emésztené. Isaszagen megint csak a homok okoz gondot, akárcsak Mogyoródon, vagy Csömör egy részén. A patronálók, nagyüzemi tapasztalattal rendelkező nagy tudású szakemberek, most éppen a továbbjutáshoz szükséges legfontosabb kérdésre, a „hogyanéra adják majd meg a választ. Így például a kertészeti tan­szék egyrészt a járás távlati kertészeti tervének kidolgozá­sához nyújt segítséget, ugyan­akkor valamelyik termelőszö­vetkezetet „konkrétan" is se­gíti. Egyébként valamennyi támogatásra szoruló termelő- szövetkezetnek megvan már a „gazdája", neves professzor, vagy jóképességű oktató sze­mélyében. Nemcsak az agrár­egyetem, hanem a Kisállatte­nyésztő Kutató Intézet is se­gít a termelőszövetkezetek megszilárdításában. A termelőszövetkezetek kép­viselői és a pafronálásra vál­lalkozott szakemberek már tisztázták az együttműködés lehetőségeit, a segítségnyúj­tás konkrét formáit viszont most, ezekben a napokban be­szélik meg. Amint ígérték is, segíteni akarják a közös gaz­daságokat. (s. p.) Vasúti szerencsétlenség Észak-Indiában, Gorakhpur közelében szörnyű vasúti sze­rencsétlenség történt. Zsúfo­lásig teli vonat robogott át egy vasúti hídon és a híd felső szerkezete lesodort több tucat indiai zarándokot, akik a vonat tetején utaztak. Hu­szonötén meghaltak, hárman megsebesültek. Felment«» ítélet a belgiumi Timii «lom id-perben A liege-i törvényszék fel­mentő ítéletet hozott Suzan­ne Vandeput Liege környéki fiatalasszony ügyében. A fiatalasszonynak tavaly kislánya született, de az új­szülöttnek nem volt karja. Az asszony férjével és szüleivel egyetértésben méreggel meg­ölte a csecsemőt. A nyomozás megállapította, hogy az asszony terhessége alatt Thalidomidot (más né­ven Contergan) szedett, s ez a gyógyszer volt az oka ebben az esetben is, mint más or­szágokban immár hétezer esetben annak, hogy a csecse­mő torzszülöttként jött a vi­lágra. Az említett gyógyszer nyo­mán támadt botrány és felhá­borodás hatására a liege-i törvényszék kénytelen volt felmentő ítéletet hozni Su­zanne Vandeput-tal, szüleivel és az újszülöttnek beadott mérget előíró orvossal szem­ben. Az Humanité hétfői száma megállapítja, hogy az ügy tu­lajdonképpeni vádlottja a kártékony gyógyszert előállí­tó Chemie Grünenthal nyu­gatnémet cég, de az nem ke­rül a vádlottak padjára ... Heves csaták Jemenben - Diplomáciai kapcsolat százegy országgal - Amerikai fegyverekkel harcolnak a királypártiak A középkeleti hírügynökség szanaai jelentése szerint, a jemeni köztársasági erők hi­vatalos közleményben adtak hírt arról, hogy az Al Badr volt imámot támogató csapa­tok támadását visszaverték Szonda és Marib térségében. A harcok során háromszáz kato­na elesett, kétszáz megsebe­sült, az Al Badrt támogató harcosok közül húszat foglyul ejtettek. A közlemény szerint a királypárti csapatokat pán­célkocsik, a beihani határ tér­ségében pedig amerikai gyárt­mányú, 76 milliméteres ágyúk támogatták. Tovább folyik Szanaaban a diplomáciai tevékenység. A köztársasági kormány hivatalosan értesítette 101 ország kormányát az új .je­meni kormány megalaku­lásáról. El Aini, a köztár­sasági kormány ENSZ- küldötte vasárnap Kairó­ból elutazott New York­ba, a világszervezet szék­helyére. Anvar Szádot, az EAK elnö­ki tanácsának tagja, Szanaa­ban nyilatkozott az egyiptomi rádió tudósítójának. Hangsú­lyozta, hogy a Jemennel meg­kötött védelmi szerződés elvei azonosak a Dzsiddaban az EAK. Szaud-Arábia és Jemen között megkötött háromhatal­mi védelmi szerződés elveivel, az egyedüli különbség az, hogy az a szerződés három ország között köttetett, s érvényét vesztette, mivel váratlan ese­mény történt: az egyik aláíró fél, Szaud-Arábia, amely köte­lezettséget vállalt arra, hogy megvédi Jement agressziót követett el Jemen ellen. Szá­dat a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy az új védelmi szerződés rendkívül világos és megszüntet minden kétér­telműséget. Az interjú további részében az EAK elnöki tanácsának tagja kijelentette, hogy nevet­ségesek a királypárti erők úgynevezett győzelmi jelenté­sei. Anglia magatartásáról szól­va, Szadat hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának előbb- utóbb el kell ismernie a je­meni forradalmat Egy kérdésre válaszolva, az EAK elnöki tanácsának tagja hangsúlyozta, hogy Szaud király és Husszein király a Vörös-tenger part­ján, továbbá Najran tér­ségében vonja össze erőit, más csapatok Beihau-ban készülnek újabb támadás­ra Jemen ellen. Szadat hangsúlyozta, hogy a két király tanulhatott volna legutóbbi vereségeiből. Minden behatolásnak és min­den támadásnak ugyanez lesz a vége — mondotta. Minden héten egy szalon szelén, Nagykátán és Túrán nyitja meg kapuit egy-egy férfi-, női méretszabóság. — Hány szalon nyílik, s mennyi idő alatt? — A megye minden na­gyobb községében megtalál­hatják majd az igényes ér­deklődők szalonjainkat. Har­minc méretszabóság megnyi­tását tervezzük. — Mennyit költ erre a cél­ra a vállalat? — összesen mintegy más- félmillió forintot. Reméljük, nemcsak azok a szakemberek örülnek törekvésünknek, akik munkát kapnak szalonjaink­ban, de elégedettek lesznek a megrendelők is. (t. gy-) A címben szereplő megálla­pítás, vagy inkább közlés Tí­már Károlytól, a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Válla­lat főmérnökétől származik. Ö tájékoztatja Egy perc telefo­non rovatunkat a minden me­gyei lakost érdeklő esemény- sorozatról. Ezek szerint: — Megkezdtük a férfi és női méretszabóságok felállítá­sát Pest megyében. Hetenként egy-egy új szalon megnyitásá­ra kerül sor. — Mikor nyílik az első? — Dömsödön és öcsán már megkezdte működését az első ilyen divatszalon. Ma Kiskun- lacházán nyitunk. — A továbbiakban? — Dabason, Üllőn, Tápió-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom