Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

I

HÍREK

Rangosújság Üllőn

Üllőn eddig a tanácsháza tetején jelszereit hangosbemondóban csak a verebek fészkeltek. A szocialista forradalom évfordulójának tiszteletére apparátust szereltek fel és azóta naponta halljuk a község lakóit érintő és érdeklő híreket. Értesüléseink szerint a közérdekű hírek közlése mellett, hetenként jelentkező hangosújsággá szervezik ói, s a rövid, színes írások közben muzsikával, dalokkal kedveskednek a jó munkát végző s arra érdemes dolgozóknak.

(k. s.)

•>A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA •

Akik a közlekedés biztonsága felett őrködnek Monor és Üllő között

«>«**•■■.yn-rv*

4

— Apparátus értekezletet

rendez a megyei KlSZ-bizott- ság hétfőn Monoron. Részt vesz valamennyi megyénk területén dolgozó függetlenített KISZ- és úttörővezető. A megtárgyalandó kérdések között szerepel a közös nyári táborozás megszervezése.

— Az év! silózási terv teljesítésében az úri Béke, a nyáregyházi Béke és az ccseri Törekvő tsz-ek vezetnek. Legnagyobb az elmaradás a monori, valamint a pilisi Uj Élet Tsz-bcn.

— Kevesebb a betegség,

csökkent a körzeti orvosok betegforgalma. Ez év júliusától október végéig a rendelésen megjelentek száma 110 ezer volt, a múlt évhez képest 23 százalékkal kevesebb.

— Az üllői Kossuth Tszből naponta 30—40 tag megy át Gombára, hogy az ottani Uj Élet Tsz-ben segédkezzen a cukorrépa-szedésben és a kukorica-betakarításban.

— Járásunk cigány lakossága helyzetének, életkörülményeinek megjavításáról tanácskoztak november lOgén, szombaton a községi tanácsok vezetői, üzemek, tsz-ek, tömegszervezetek képviselői és ezen társadalmi probléma eredményes megoldásán mün- ksílkodó iü'ás‘áktivistak, a járási tanács tanácstermében.

— A járás könyvtárai a Művelődésügyi Minisztériumtól 70 000 forintot kaptak a költségvetésen kívüli könyvvásárlásra. A vb ebből az ösz- szegből juttatott Monor, Maglód, Vecsés, ,Üllő. Pilis községek könyvtárainak. Az új könyvek már meg is érkeztek a könyvtárakba.

IV. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM

1882. NOVEMBER II. VASÁRNAP

Hármas fúzióval a járás második javító és szolgáltató ktsz-ének létrehozását tervezik

A kisipari szövetkezetek munkájában egyre inkább a javító, szolgáltátó tevékenységnek kell előtérbe kerülni. Gyomron, a legnagyobb igyekezetei a vegyesipari szövetkezetnél tapasztalhatjuk e téren. A fodrász részleg teljes egészében a lakosság szolgálatában áll, ugyancsak ezt mondhatjuk az asztalos részlegről is.

— Sőt, már a cipész részleg is csaknem teljesen átállt a javító tevékenységre — közölte Fodor Mihály főkönyvelő.

— A ktsz. 29-es termelői létszámából, mindössze négyen vesznek részt a készáru-termelésben.

A szövetkezet munkájának 75 százalékát a lakosság részére történő szolgáltatás teszi ki.

— Érezhető-e a forgalmon, hogy néhány kisiparos is dolgozik a községiben?

— Természetesen. Ez különösen a kárpitos részleg üzemeltetésénél vetődik fel élesen. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egy közel 10 ezer lakosú községben ne legyen elég munka két kárpitosnak. Gyomron egyetlen kárpitos kisiparos sincs* nyilvánvaló tehát, hogy

a kontárok garázdálkodnak.

Ha időnként nem kapnánk közületi megrendelést, bajban lennénk.

— Hogy működik a rádió- szerviz?

— Pillanatnyilag a radioes televíziójavítás szünetel. Megfelelő szakember hiányában csak a háztartási gépek javítását tudjuk elvégezni. Szeretnénk a javító hálózatot bővíteni, de

sok helyen helyiségproblémába ütközünk. Helyiséghiány az oka, hogy Üllőn a fodrász-, Péterin és Ecseren a cipészrészleg megnyitása késlekedik.

— Távlati tervek?

— Amit még hátra hagytam az nem is annyira távlati terv — hiszen a végrehajtásának dátuma 1962. december 31. Időben nincs messze, de még csak terv. A közgyűlés jóváhagyása nincs még meg.

— A Pest megyei KISZÖV javaslatot adott egy elég nagyarányú fúzióra:

a Tápiósáp és Vidéke Vegyes Ktsz, a Gyömrői Vegyesipari Ktsz és a

Maglódi Vasipari Ktsz szolgáltató részlegének összevonásával,

létre lehetne hozni egy elég nagy területet felölelő szolgáltató ktsz-t. A javaslat szerint az új szövetkezetnek Gyomron lenne a központja. Bár három szövetkezetét érintene az átszervezés, de figyelembe kell venni azt is, hogy a legkisebb változás a maglódiakat érné, hiszen tőlük csak egy részleg válna le.

— Á profil maradna a régi, csak a munkának még nagyobb részét, szinte 100 százalékát a szolgáltatásra fordítanánk. Ehhez hasonló kezdeményezés született az ócsaá—dabasi szövetkezetek

összevonásával.

Gyarmati Sándor

A vonalbejáró: Kós János

A sorompóőr: Bíró János

A forgalmi szolgálattevő: Pásztor János

(Foto: Kiss)

Sokat hangoztatott panasz, hogy gyérül a nézőközönség a szórakoztató rendezvényeken, mert... és itt a panaszok zöme a televíziót okolja. Tagadhatatlan a televízió közönségelvonó hatása, azonban nem lehet mindent a tv nyakába varrni. Sokszor állnak a műkedvelő együttesek olyan felkészületlenül a közönség elé, hogy az joggal fakad ki és kifogásait ezért zúdítja a rendezőszerv nyakába.

Ha tehát azt akarjuk, hogy rendezvényeink látogatottsága emelkedjen, emelnünk kell

MAI MŰSOR

Mozik

Ecser: Folytassa, nővér! Ifjúsági előadásra: A láp kutyája. Gomba: Kétéltű ember. Gyömrő: Szemtől szembe. Matiné: Hüvelyk Matyi. Maglód: Legenda a vonaton. Mende: Nevessünk. Monor: Candide (széles). Matiné: Bambi. H: Hófehérke és a hét törpe. Nyáregyháza: Ember a holdon. Péteri: A kobra-akció. Pilis: Lopott boldogság. Tápiósáp: Vadállatok a fedélzeten. Tápiósüly: Tiszta égbolt. Úri: A vád tanúja. Üllő: Halászlegény frakkban (széles). Matiné: A kobra-akció. Vasad; Ferrara hosszú éjszakája. Ifjúsági előadásra: Csengő-bongó fácska Vecsés: A földről jött ember (széles). Matiné: Kővirág. H: Elveszett paradicsom (széles).

TIT-előadások

Maglód (Ll-én, 18 óra): Bejáró dolgozók sorozata: A föld keletkezése. Előadó: Sereg Gyula.

Vasad (ll-én, 18 óra): Az alkohol és következményei.

Bénye (12-én, 19 óra): Szövetkezeti téli esték: Az élet keletkezése. Fogamzás. A nők védelme. Előadó: dr Lonkay László nőgyógyász főorvos.

Gyömrő (12-én, 17 óra): Vegyesipari Ktsz sorozata: A villamosáram élettani hatása és az érintésvédelem. Előadó: Majzik Illés középiskolai igazgató.

(12-én, 18 óra): Nők akadémiája: A szertartások története. Előadó: Kovács Sándor.

Péteri (12-én, 18 óra): Termelőszövetkezeti akadémia: Jövedelem- elosztás és részesedés. Előadó: Horinka János tsz-elnök.

Pilis (12-én, 18 óra): Nők akadémiája: Szertartások története (keresztelő, gyertyagyújtás, harangozás, stb.). Előadó: Rakovszky József tanár.

Vasad (12-én, 19 óra): KISZ ifjúsági akadémia: A munka élethivatás. Film: A szél. Előadó: Kovács Gyuláné.

Sportpályák

Labdarúgó-mérkőzések vasárnap délután. 13 óra 30 perckor: Nyáregyháza—Tápiószentmárton, Úri— Pánd. Monor II.—Farmos. Mende— Táplóság, Tápiósáp—-Kóka, Káva— Tápiósüly.

Szerdán nyílik meg Gyomron az Állami Biztositó kirendeltsége

Az. Állami Biztosító járási fiókja 1962. november 14-én nyitja meg gyömrői kirendeltségét a Steinmetz kapitány út 23. szám alatti helyiségben. Ettől a naptól kezdve a gyömrői, Péteri, ecseri, maglódi és mendei lakosok biztosítási ügyeit a

kirendeltség intézi.

Az Állami Biztosító és általában a szocialista biztosítás legfőbb célkitűzése a lakosság biztosítási igényeinek a legteljesebb kielégítése. A jelenleg érvényben levő és ezután is bevezetésre kerülő kombinált módozatú biztosítási formák is ezt j a célt szolgálják. Az egy kötvényen nyújtott több káreseményre kiterjedő korszerű biztosítások alapján a biztosított védelmet kap ingó és ingatlan vagyonára, állatállományára és bal- eőfT esetére saját személyére és családtagjaira is. Gyömrői kirendeltségünk létesítésével azt a célt kívánjuk elérni, hogy közelebb kerülve a lakossághoz, minél szélesebb körben terjeszthessük ezeket a biztosításokat, kár esetén pedig a lehető leggyorsabb ügyintézés következtében állhassunk a lakosság rendelkezésére.

Nagy Sándor

fiókvezető

A sülyi Virágzó Tsz fejlődése — az űj mezőgazdász szemével

A sülyi Virágzó Tsz közel háromezer holdas gazdasága, Földházi János távozása miatt, már közel fél éve ag- ronómus nélkül maradt. A szerteágozó aratási és betakarítási munkákban a teendők nagy része is az elnök vállára nehezedett. Most azonban sikerült a termelőszövetkezetnek Zentai Tibor személyében jó mezőgazdászra találni. Zentai elvtárs Tápiósüly szülötte és idevaló lakos is. Eddig a tápiószecsői tsz-nél állt alkalmazásban. Most azonban szívesen vállalta falujában a mezőgazdászi teendők ellátását. Mivel itt nevelkedett fel, ismeri a község apraját, nagy- ját és ez a körülmény munkáját nagyban megkönnyíti. Ugyancsak ismeri jól a sülyi határt, a föld összetételét és minőségét, ami mind-mind nagy előnyt biztosít számára.

Megkértem az új mezőgazdászt, hogy az eddig szerzett tapasztalatairól legyen szíves számoljon be.

— Mindössze még csak két hete vagyok a Virágzó Tsz- ben és ezért mindenről alaposan tájékozódni még nem állt módomban. Azt azonban máris látom, hogy az állatállomány fejlesztésére kell inszínpadi produkcióink szinvo- j nalát, adni kell igen sokat a j jelmezre, díszletre, s akkor j j visszatér a közönség, mert a televízió mégsem nyújtja azt, mint amikor a színpadon Marika, Jutka, Pisti, vagy Gyurka szerepel!

Hozzá kell tennem, hogy nem kell derűre-borúra rendezni színdarabot, még kevésbé úgynevezett esztrádműsort. Meg kell adni minden műsornak a maga „érési idejét", jól ! meg kell szervezni, s ha az előbb felsoroltakat betartjuk^ lesz rendezvényünknek látogatottsága.

Maglódnak nem egészen 6000 a lélekszáma. A községben 1381 rádió, 180 televízió van. Ennek ellenére az idén megrendezett 3 teljes estét betöltő színdarab előadásakor „telt ház’ volt. A „Százházas lakodalom”, az „Anyósgenerális“ megtette hatását, s a televíziótulajdonosok is ott voltak a nézőtéren. Nagy várakozással tekintenek máris a maglódiak a „Párizsi vendég” elé, s, a szereplők is nagy igyekezettel készülnek az előadásra. S ha nem is éri el a 18 előadást, mint a „Boci, boci tanka", vagy 16 előadást, mint a „Lili bárónő", meggyőződésem, hogy a közönség szívesen „kihagy” egy televízióműsort, hogy a helyi szereplők előadásában gyönyörködjék! 1

' —esjó—

A Párizsi vendég

bemutatására készülnek Maglódon

kább gondot fordítani, npivel ez felel meg a község adottságának. Sajnos az állatállomány fejlesztéséről a jelenlegi körülmények között nemigen lehet beszélni, mert a községnek nincs elegendő legelőterülete. Véleményem szerint ennek érdekében a községünk területén áthúzódó dombokat füvesíteni keli. Ezek a dombok, melyek kisebbfajta hegyeknek is megfelelnek, elég nagy területet foglalnak el. Nagy részük meredek voltuk miatt szántásra és vetésre nemigen alkalmas. Kopárságuk és a talaj rossz minősége miatt kultúrnövényeket itt termeszteni nem nagyon érdemes. Azonban, ha a dimbes-dombos területeket legelővé alakítjuk át, állattenyésztésünk valóban virágzásnak indulna. Ebben az esetben mind a juh-, mind a szarvasmarha-állományt azonnal fejleszteni lehetne.

— Továbbmenve nem helyeslem a pillangós növények kedvezőtlen elosztását. Jelenleg e fontos növények a művelhető földünk területének mindössze 10 százalékát teszik ki. Állatállományunk fejlődése érdekében a pillangós no- i vények vetésterületét feltétlenül 18—20 százalékra kell felemelni.

! — Végezetül kijelentem,

! örülök, hogy ilyen jó helyre ! kerültem. Őszintén mondha- \ tóm, hogy itt nagyon jó kol- ! léktívára találtam. Az elnök i jól kézben tartja a tsz vezeté- í sét. Kovács Antal állatte- ; nyésztési brigádvezető nagy í szaktudása, továbbá Szűcsi \ József és Szabó József nö- : vénytermelési brigádvezetők ; hozzáértő, kiváló ismeretei, i munkámat igen megkönnyí- i tik. De csak jót mondhatok ■ Tari János szőlészeti brigád- j vezetőről, aki ugyancsak nagy ! tapasztalattal rendelkezik, j Ezenkívül Gazsi János fogatos ! és Berla Adám raktáros, va- I lamint a többi vezetőségi tag i mind-mind nagyszerű segítő ! társaim. Ugyanezt jelenthetem I ki a tsz-tagokról is. Hisz : a i legtöbbjüket személyesen is- : merem, szinte tudjuk egymás i gondolatát. Ez a közvetlen, i mondhatnám családi kapcso- i lat erősen hiszem, hogy mind- ; nvájunk javára fog válni, s : végül is termelőszövetkeze- ; tünk jó hírét még inkább | öregbíteni fogja.

Krátky László

Ügyeletes orvos

Gyomron: dr. Szekeres Sándor,

Monoron: dr. Pálfy Ferenc.

kastély berendezése és levél-; tára páratlan értékű volt. A \ község református templomát j egy 1819-es egyházlátogatási j jegyzőkönyv a megye négy \ legrégibb temploma között \ említi. (Pótharaszti és Úcsa j mellett.) Ezt a régi templomot \ 1805-ben lebontották. Már \ 1777-ben felépült a római ka- j tolikus templom, noha egy \ katolikus sem volt a község-: ben. \

A múlt század elején a la- \ kosság terményeit a monori \ és pesti piacon értékesítette. \ Erre húzódott a megye egyik j főút ja Pest—Gomba—Tápió- \ bicske irányában.

1828-ban 2 egész, 69 fél, 7 \ negyed telkes jobbágy van a \ faluban. 1844-ben 1005 fő, \

1851-ben 1358 fő a község la- \ kossága. A Halmi által Kos- \ suth itt-tartózkodásáról tett í megjegyzés a mai napig meg- \ erősítést nem nyert és valószí-! nűleg minden alapot Nélkülöz. I Hasonló az eset Táncsiccsal \ kapcsolatban. Ennyi Gyömrö \ rövid közép- és újkori törté-; nete. A század közepén még \ kis falu, a XIX. század végé-', re és a XX. század elejére ■ fejlődő nagyközséggé, majd járási székhellyé válik. ■

Gecsényi Lajos <

1743-ban magát az iskolát javítják. Az első tanító nevét 1770-ből ismerjük: Váry Péternek hívták.

Az 1769. november 9-én kelt urbárium szerint a birtokosok: a Teleki- és Fáy-családok és Pintér Fülöp. Az általános úrbéri szolgáltatás egy 26 holdas másodosztályú jobbágytelken alapult. Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent György napjáig (április 21) szabad a borkimérés, a robot hetenként 1 nap, 4 marhával, szekérrel, ekével. Ekkor 71 jobbágycsalád élt a faluban. Egy 1778-as feljegyzés szerint egy jobbágy sem tud írni. Ez idő tájt hallunk ismételten a kereskedő és fuvarozó gyöm- rőiekről: megjöttek Szegedről a sófuvarozók, s adakoztak az egyház javára.

1806-ban a Teleki-család már kastéllyal rendelkezik, a községben. Ezt a kisebb épületet az 1840-es években új, a kor stílusában épített gyönyörű kastély váltja fel. Az építő és tervező az újabb kutatás szerint Hild József volt. A

első részében tett megállapításomra, itt hivatkozom a lakosság magyar eredetére, mint bizonyító tényre. Ez fennállt 1777-ig. Az 1715-ös összeírás szerint a határban új szőlők és kevés erdő van. A község borkimérési és húsvágási joggal rendelkezik.

A falu pecsétje 1714-ből származik, körirata: „Gyömrö falu pöcsétje. A. D. 1714”. Rajza: három búzakalász, eke, csoroszlyavas, felettük három csillag.

A XVIII. század folyamán a gr. Teleki-család szerzi meg a falu határát. (1754—1805). Már 1700-ban fedett templom van a községben, amint azt Dvor- nikovics váci püspök írja.

A község lakói foglalkoznak kereskedéssel is, mint azt a református egyház számadáskönyvének bejegyzése bizonyítja: 1734-ben Vas Mihály törvénybíró és társai utazásaikból megjövének, annak hasznából a templomnak adakoztak. 1734-ben már iskola van, mert az egyház pénzt ad kerítésjavításra.

A török pusztítás alól viszonylag épségben került ki a község. 1696-ban termékeny elsőosztályú földet, másodosztályú erdőt és rétet 5 3f, jobbágyportát és 9 zsellért említenek. A birtokos ekkor a Fáy- és Kajali-család.

Visszapillantva a tijfrök uralma alatti időre, meg kell említenünk a megye 1668-as török elleni vizsgálati jegyzőkönyvének idevonatkozó adatait: a bizottság előtt megjelent Fülep János és Udvari Miklós jobbágyok elpanaszolták, hogy a török 80 forinttal, 30 kiló búzával ,és árpával többet hajtott be a szokásos évi adónál. Az érsekújvári fuvarozáson 10 marhájuk veszett oda. A török zaklatja a papokat és nemeseket is. A szokások ellenére Monor és Újfalu (elpusztult) között határkiigazítást végzett.

1702-ből maradt fenn az első jobbágy- és zsellérnévsor. Ezt összehasonlítva a későbbi névsorokkal (1715, 1720, 1770), a község őslakóinak a következő családokat tarthatjuk: Czövek, Gál, Kákái, Német, Péter, Rakó, Nagy, Tóth Rádi \ és Jakab, valamint Potondi, ; Kulik, Balázs, Fontai, Gér, \ Gyenes, Földi. Utalva cikkem

s

ADATOK GYÖMRÖ KÖZÉP- ÉS ÚJKORI TÖRTÉNETÉHEZ