Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

FEST MEGY Ei '^MSrhso 1962. NOVEMBER 10, SZOMBAT Világvége Piripócson ŐSBEMUTATÓ A PETŐFI SZÍNPADON Űj szerző mutatkozott be a Pest megyei Petőfi Színpadon. Szedő Lajos, a Tarka Színpad művésze — sok sikeres dal­szöveg szerzője — Világvége Piripócson című parasztkomé­diáját játssza megyénk köz­ségeiben « színpadi kamara- együttese estéről estére osz­tatlan sikerrel. Izig-vérig paraszti humor­ral találkozunk a maradisá- got ízesen k.arakírozó három- felvonásos komédiában, a kö­zelmúltban nevetség tárgyává vált „világvége várásnak'’ piripócsi történetében. A szövegíró és a színpadot nagyon jól ismerő színész ta­lálkozik a három felvonás majd minden sorában. Ismer­ve a színpad törvényeit, a dia­lógok, monológok idő- és ha­tástartamát, szinte percnyi i pontossággal kezeli a tollát a j cselekmény bonyolításban. A Világvége Piripócson tör­ténete egy éjszaka és a rákö­vetkező reggelen játszódik. Kerekes Juli néni a világvé­gét várja és az Amerikából j több évtizedes távoliét után hazatérő John Caracas, azaz Kerekes János ugyancsak azért igyekezett haza, hogy a bekövetkező „világvégén” szü­lőföldjén haljon meg. Azon­ban a jóslat nem teljesedik be sem a magyar, sem az amerikai időszámítás szerinfc Ebből az alapötletből indul a színpadi játék rengeteg hu­morral, komédiázással átszőtt j története, amelyben az idősebb generáció és a felnövekvő nem­zedék fricskát mutat-a baboná­nak, a rémhíreknek, maradi- í Ságnak, az egész „világvége” várásnak. Az előadást Földeák Ró­bert és dr. Kowach Gyula rendezte! sok ötlettel, vidám játékkal tarkítva a szerző el­képzeléseit. Érdeme az elő- j adásnak, hogy pergő ritmus­ban, mozgalmasan bonyolódik Mezőgasdasági szakmunkásképző tanfolyam a televízióban Arnold Zweig 75 éves Károlyi Vilmos, Katona Júlia és Kovács László a cselekmény s az írói monda­nivaló mindvégig tisztán, egy­értelműen érvényesül. Az előadás sikerét a színé­szek kiforrott, jó összjátéka biztosítja. Kerekes Balázs sze­repét a megbetegedett Tárnái József helyett kettős szerep- osztásban Károlyi Vilmos és id. Tóvári Pál játsszák. Káro­lyi Vilmos mindvégig a hu­mor és a karikatúra szemszö­géből formálja a szerepet, míg id. Tóvári Pál játékát a helyzetekhez ülő átélés és bel­ső kritika jellemzi. Sárosi Mi- ci a babonásan hívő Kerekes Julit vérbő paraszti humc/iral formálja. Eszközei egyszerűek és rendkívül hatásosak. Ő az előadás fő erőssége. Az amerikánus magyar sze­repében Sági Géza mulatsá­gos vígjátéki figurát teremt. A két fiatalt — "Andrást és Annát — Kovács László és Katona Júlia eleveníti meg. Őszinte és természetes játé­kukkal a mai fiatalság rokon­szenves alakjait állítják elénk. Ebben a szerepükben rövid szinészi pályafutásuk során mindketten jelentős fejlődés­ről tesznek bizonyságot. Az előadás díszleteit Zala A televízióban november 14- én indul a mezőgazdasági szakmunkásképző előadássoro­zat. A hetenként megismétlő­dő egyórás adásban egyetemi tanárok, kutatók, mezőyazdasági szakembe­rek ismertetik a legújabb kísérletek, kutatások ered­ményeit, az országos ta­pasztalatokat, a nagyüze­mi gazdálkodásban alkal­mazott új módszereket. A 17 előadásból álló témakör­ben a mezőgazdaságban dol­gozók útmutatót kapnak a legfontosabb növények ápolá­sáról, a kártevők elleni véde­kezésről, az öntözés lehetősé­geinek kihasználásáról és a legelők javításáról. Mérnökök és gépész szak­emberek az új gépek helyes kezeléséről, használatáról és karbantartásáról, valamint a balesetek megelőzéséről ad­nak szakszerű ismertetőt. Él­ve a televízió adta lehetőség­gel, az előadásokat oktatófil­mekkel, fényképfelvéte­lekkel, táblázatokkal és egyéb szemléltető eszkö­zökkel egészítik ki. A televízió ezzel az adásá­val a technikumi hallgatókon kívül a falusi mezőgazdasági tanfolyamok oktatóinak és részvevőinek igyekszik , segít­séget nyújtani a továbbkép­zésben. Az első, november 14-i elő­adáson Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter köszönti a tanfolyam „nézőit”. (MTI) Késsel akart leszámolni Vilmos tervezte, hiteles kör­nyezetet adva a „piripócsi” komédiának. A darab zenei aláfestését szolgáló muzsika összeválogatása ötletes. A bemutatón jó előadással találkoztunk. Bízunk abban, hogy községeinkben — s fői­ként azokon a helyeken, aho­vá ez ideig a Petőfi Színpad sem jutott el — sikert arat majd. Ladányi István Véres jelenet játszódott le csütörtök délután a százha­lombattai építkezés egyik iro­dáján. A helyiségben munka­társaival tanácskozott Hadi Jenő főmérnök, a kéményépí­tés vezetője, amikor benyitott az ajtón Szilágyi Mihály fia­tal segédmunkás. A fiatalem­ber zsebrevágott kézzel a fő­mérnök elé állt és hetykén odavágta neki: Kitüntetéses doktorrá avatás a Pécsi Orvostudományi Egyetemen A Pécsi Orvostudományi Egyetem pénteken ritka ün­nepség színhelye volt. Az egyetem tanácsa — a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának határozata alapján — Papp Gyula kutatóorvost, az egyetem gyógyszertani intéze­tének munkatársát ,.Sub Aus- piciis rei publicge populáris” kitüntetéses doktorrá avatta. Ezt a legmagasabb tanulmá­nyi kitüntetést első. ízben kapJ ta meg doktorjelölt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Az egyetem aulájában ren­dezett ,-,nnepi ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács I elrföke. Kiss Károly, az Elnö- ; ki Tanács titkára, dr. Dole- schal Frigyes egészségügyi mi­niszter is. Az ünnepségen beszédet ' mondott Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, végül át­nyújtotta dr. Papp Gyulának j a kitüntetéses doktorrá avatás i jelképét, a Magyar Népköztár- , saság címerével ékesített aranygyűrűt. — Leszámolni jöttem! A főmérnök a kihívó han­gon fellépő segédmunkást, aki­vel különben a múlt hónap­ban egy áthelyezési ügy kap­csán már volt nézeteltérése, udvariasan a megfelelő irodá­ba akarta irányítani. Szilágyi válasz helyett kirántotta zse­béből a kezét, nyitott zsebké­sével teljes erővei a főmérnök arcába szúrt. A váratlan tá­madástól a főmérnök, megtán- torodott, de a szomszéd asztal­tól felugrott Diósi Benedek \ bérelszámoló, s igyekezett a támadót megfékezni. A segéd­munkás ekkor beleszúrt a bér­elszámoló combjába, majd egy j újabb lendülettel belemártotta 1 a kést a főmérnök oldalába­A gyalázatos tett után ki ro­hant az irodából, és menekül­ni akart, de nem jutott mész- 1 szire: a közelben levő munká- 1 sok egyike elgáncsolta, majd ártalmatlanná tették. A főmérnököt életveszélyes : állapotban, a bérelszámolót iúlyos sebbel vitték kórház­ba. A 19 éves Szilágyi Mihályt a rendőrség szándékos ember­ölés kísérlete miatt ' letartóz- I tatta. ' .\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w j A 75 éves Arnold Zweig, I a Verdun iskolája világhírt j szerzője — háta mögött hatal- ! más művészi és emberi erőíe- I szítésekkel, s kételyek és ku- i darcok fáradságával — ma is rendszeresen dolgozik. Nem­régiben látott napvilágot Verklungene tage (Elcsen­dült napok) című kisregé- I nye, amelyben az első vi­lágháború előtti Münchent, fiatal filológusoknak és mű­vészeknek a társadalmi és szellemi körülményeket íeszé- lyezőnek érző világát raj­zolta meg. Mostanában em­lékiratain dolgozik a többek között nemzetközi Lenin-díj- jal is kitüntetett kiváló né­met író, aki — Tucholsky ír­ta róla — „Thomas Mann és Heinrich Mann grádicsán indult el az irodalomba és az életbe", aki a szó valósá­gos és jelképes értelmében is megkerülte a világot, hogy vé­gül is hazataláljon. •k Arnold Zweig, a világhírű német realista író, aki a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosában él, november 10-én tölti be 75. életévét. Eb­ből az alkalomból az egész NDK-ban♦ ünnepségek soroza­tával köszöntik a nagy mes­tert. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX xxxxxxxxxxxxxxxxx é&sa 9(mha IC XI. F ajon egy-egy nap hány ké­pet készítenek a turisták a Fórumon, a Trevi Jattjánál, a Colosseumnál — gondoltam önkéntelenül a fényképezőgé­pek állandó kattogását hallva- Vajon az idegenvezetők hány­szor mondják el az olimpiai stadion, a Szent Péter bazili­ka, s a többi nevezetesség ér­dekességeit? A szinte egymást váltó ölasz és külföldi kirán­dulócsoportokat figyelembe vé­ve. bizony jónéhányszor. Aki például egyedül, kisérő nélkül érkezik a Pantheonba, vagy más helyre, könnyen se­gíthet magán. Egy kis automa­ta 50 líra bedobása esetén olasz, angol, vagy francia nyel­ven, egy telefonkagylóhoz ha­sonló „hallgatóba” elmondja a műemlék adatait. Az automatizált idegenfor­galmat szolgálják a Róma, Ná­poly, Sorrentó magaslati pont­jain elhelyezett távcsövek, amelyek ugyancsak pénzbedo­bóssal működnek. Három per­cig szemlélheti a tájat az ér­deklődő. azután „zár” a len­cse­Egyébként nem volt mindig szükségünk az idegenvezető tájékoztatására. Csoportunk­ban volt egy esztergomi tanár, művészettörténész, aki akár­csak otthon, az iskolában, most nekünk magyarázta az anyagot. — Otthon úgy tanítom, hogy Michelangelo a Mózes-szobor elkészülte után nem volt elé­gedett alkotásával, s mérgében kalapáccsal a márványra ütött. Most legalább a valóságban is meggyőződöm erről — mon­dotta. Oszlopok, s nagy idegenforgalom a Szent Péter bazilika előtti téren Valóban, a világhírű szobor jobb térdén ott látható a kis szépséghiba­A Szent Péter bazilikában is 5 kalauzolt. A főhajóba nem mehettünk be, akkor ácsolták az azóta már meg­nyílt egyházi zsinat tribünjeit, de az o! dalhajók is csodálatos látnivalót nyújtottak, hiszen sok világhírű műemléket rej­tenek. Az egyik szent fém­szobráról az a szólásmondás járja, aki jobb lábfejét meg­csókolja. bűnbánatot nyer. A láb szemmelláthatóan megko­pott­Az a külföldi, aki a hagyo­mányos módon akar feloldo- zást, s nem tud olaszul, ide­gen nyelven is gyónhat. Az egyik templomban, a gyóntató- füíkék felett táblák hirdetik, hogy a pap franciául, illetve angolul is ért. A z esti Róma is sok ér­dekességet kínál. A Dol­ce vitából, az Édes élet című Peülini-fUmből ismert hírhedt Via Venetón szinte nappali a fény. Fel-alá hullámzik a tömeg, a bárok előtt a jár­dán is folyik a kiszolgálás, méghozzá nem is akármilyen kiszolgálás. Egy feltűnően öl­tözött hölgy kutyájának kis porceláncsészében éppen előt­tem hozták ki az inni­valót, a vizet. Mellesleg Rómában, s amer­re jártunk, a többi város­ban is egymást érik a bá­rok. Van, amelyikben tele­vízió is csábítja a közön­séget. másokban totószel­vényt árulnak, s a falakon tippjavaslatok. Ezek azonban nem is bárok, inkább esz­presszók. Az eszpresszó el­nevezést. — bár olasz sző —, sehol sem láttuk. A mi fogalmaink szerinti bár a night club nevet viseli. Ter­mészetesen ezekből is akad bőven. Üzletszerzőik igen érdekes fogással dolgoznak. Autóvai invitálják* a távoli lo­kálba a vendégeket, akik meghatódva a figyelmesség­től. nem tudnak ellenállni a ..csábításnak”. Persze, mint utóbb kiderült, 'az utazás nem volt díjtalan, ezt bele­számították a meglehetősen borsos árba. Egy limoná­déért például 800 lírát, azaz 40 forintot kellett fizetni, pedig Olaszország a citrom hazája. Persze, az egyszerűbb ró­mainak nem telik ezekre a drága — elsősorban a kül­földiekből élő — helyekre. A Nacionale téren, az árká­dok alatt elhelyezett zene­kar muzsikáját, s a tizen­két éves kislány énekét töb­ben hallgatták kintről állva, vagy a közelben levő szö­kőkút peremén ülve. többen voltak, mint a feketekávét, Coca-coiát, vagy más iltalt fogyasztó fizetővendégek. Kicsit hasonló volt a kép a tengerparton. A sziklafal tövében megbújó festői Alfa­mi fürdőhelyen nagyobb volt a forgalom az ingyen stran­don, mint a fizetőn. Pedig itt nem olyan kellemes a kör­nyezet éles, apró kis kavi­csok sértették a lábat, vi­szont legalább megspórolták a 160 lírás kablnjegy árát. Az öbölben horgonyzó panamai luxusjacht gazdájának bizo­nyára nem voltak ilyen ki­csinyes problémái. V íz és tűz. A kéken csil­logó tenger s a mint­egy tíz kilométerre levő Pompeji, amely a forró láva martaléka lett. A láva szinte konzerválta az ókori települést, amelynek feltá­rását az elmúlt század vé­gén kezdték el. A látnivalók egy részét a közelmúltig csak a férfiak­nak tartották fenn. A ma­gyar újságok a nyáron hí­rül adták, hogy Pompejiben ... és oszlopok a régi Pompejiben is életbelépett az „egyenjo­gúság”. Mi viszont mást ta­pasztaltunk. Az elpusztult vá­ros néhány nevezetességét most is csak férfiak szem­lélhetik. nők nem. Sőt, néha még a férfiak sem. Ugyanis az a furcsa helyzet adódott — mivel két olasz nő is be­merészkedett a csak férfiak­nak fenntartott helyiségbe —, hogy a mérges múzeum­őr bezárta a falon levő kis kép, s egy másik. ugyan­csak „tiltott” szoba ajta­ját előttünk. Egyébként Nápolyban épp ott-tartózkodásunkkor adták a Pompeji végnapjai című olasz filmet, s ez bizony sokat segített a katasztrófa rész­leteinek megismerésében. S ha már a filmeknél tar­tunk, érdemes megemlítem’ hogy Rómából Nápoly félő haladva az út mellett lát­tuk a monumentális ame­rikai filmalkotás, a Cleopatra díszleteit. Rómában a Via Appián Gina Lollobrigida vil­láját, ezenkívül egy olyan esztrádműsor plakátját, amely több világhíresség, így Jane Mansfield, Marcello Mastroi- anni, Domenico Modugno fellépését hirdette. Reitter László

Next

/
Oldalképek
Tartalom