Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
1962. NOVEMBER 4, VASÁRNAP Uj házak - régi Malomkő a nyakon - önként Ki is a tisztességes asszony? Gafgahévízen nyomtalanul múlik az idő? Hallottak-e már olyan emberről, aki saját jószántából malomkövet köt a nyakába és erre még büszke is? Nem is szaporítom a szót, inkább megmondom, kik ezek: a galgahévízi asszonyok. Azok. akik híres ötösfogatukr ól, a jóízűen daloló asszonytársaikról nevezetesek az egész országban. Ismerik szép hímzéseiket is és az utóbbi években híresek termelőszövetkezeteikről, busásan fizető munkaegységeikről. Hát még akinek az útja is erre visz, a nagy faluban lép- ten-nyomon meresztheti a szemét: ejha, itt van csak sok pénz! Úgy nő a sok uj ház, akár a gomba. És még hozzá milyen házak! B -íl- lenének bármelyik nyaralóhelyre, villának. Cifra kövekből rakott kerítések, a tetőkön, meg ágaskodó, emeletes tv-antennák. A Kossuth Tsz 1960-ban alakult, módosabb középparasztokból. A régi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet a falu kisparasztjait fogta ösz- sze. Ám a fejlesztés után más lett a helyzet. Belépett sok jómódú paraszt is. a megnőtt szövetkezet felvette a Haladás nevet. Egyik szövetkezet vezetőségében sincs nő, bár a tagság többsége asszony, lány. Vajon miért? Keressünk választ a Haladásnál, amelynek elődjében, az Uj Alkotmányban a nők. számarányuknak megfelelően jutottak vezető szerephez. A Haladás Tsz-be rendszeresen háromszázhuszan járnak dolgozni, 80 százalékban nők. Munkájukról csak dicsérettel lehet szólni, ezt mutatja az aszályos év ellenére is 66 forintot Ígérő munkaegység. Az elnök, > Gödör Mihály szemmel láthatóan meglepődik, amikor a szokványos termelési kérdések helyett arról faggatom: miért „koptak ki” a nők a vezetőségből? Gondolkodik, hümmög, kevés idejére hivatkozik, de aztán csak hozzákezd az okok kereséséhez — talán önmagának is most először. Ahogy mondja. abból érezni: őszinte véleménye, hogy hasznos volt a régi vezetőségben az asszonyokat meghallgatni. Darnikné, Péliné és mások, ismerték a tsz ügyeit, harcos, okos asszonyok, tele tervekkel, lelkesedéssel. Mégis később, ahogy nőtt a tagok száma, megváltozott a helyzet. Mind több bántalom érte őket a férfiak, sőt a jómódú tsz-asszonyok részéről. Megtörtént, hogy Pélinének azt vágták oda egy alkalommal: jobban tenné, ha litániára menne! Az való neki. nem a férfiak között forgolódni. — Késő este tartanak vezetőségi üléseket — sorolta tovább az elnök —. néha éjszakába is nyúlik a megbeszélés. Tisztességes asz- szony mit keresne ilyenkor az utcán? Másnap nem állhatna meg a falu előtt. Eleinte mind ritkábban jöttek, míg egyszer az elnökség határozatba foglalta: „önként kimaradtak”. Gódor Mihály párttag. Szégyenkezve mondja, hogy ő bizony mit sem tehet a közhangulat ellen! S hogy nem is nagyon harcolt az asszonyokért, kiérzik minden szavából. Augusztus végén jártam G algahévízen először, körülnézni. Hosszasan beszélgettem a tanácselnökkel és bizony riasztó benyomások keltek harcra bennem azzal a régi, idillikus szemlélettel, ahogy erre a nótáskedvű, rátarti falura mindig gondoltam. Mert mi az igazság például a rátartiság körül? Szép az, ha valaki ismeri a saját értékét. s annak megfelelően viselkedik. példát mutat. De szép dolog-e vaion a gőg, az úrhatnámság? Szép-e, ha az egyik tsz kocsija üresen megy ki a határba, de a másik tsz tagját fel nem venné a hétvilágért sem? Okos dolog-e, hogy megépítik a három szoba. összkomfortos házukat, berendezik új bútorral, szőnyeggel, de a család továbbra is lenn lakik a nyárikonyhában, férfi, nő, gyerek ott húzza meg magát naphosszat? A Haladás Termelősizövetke- zetnek van nőbizottsága — de nem működik. Péli Gáborné lenne a vezetője, akit sok közös és egyéni sérelem ért. Damikék háza a Honvéd utcában van. Itt. errefelé laknak a legelső, a régi tsz-ta- gok. Közülük való Damik Andrásáé. Tizenkét éve a szövetkezetben, egyike ő is a vezetőségből kimaradt nőknek. Elmondja, régen becsülték őket, később a Haladásban kinézték a nőket a vezetőségből. Ha felszólaltak, nem lett semmi foganatja. Állandóan asz- szonyvoltuk miatt hallgattatták el őket. Megpróbálkoztak itt olyasmivel is — mondotta —, hogy a hónap végén a férfiaknak eggyel több munkaegységet számoltak el, mint a nőknek Azt állították, ez jár a férfiaknak. A jogos felháborodás azonban olyan nagy volt a nők között, hogy hamarosan felhagytak ezzel a gyakorlattal. Bent a tsz-irodában egy asz- szonyt hivott oda az elnök, adjon választ kérdéseimre. Nevét nem írhatom meg, mert én sem tudom: feltételül kötötték ki a névtelenséget. Kereken kijelentette: szívesen beszél, de őt ne szapulja majd a fél falu. amiért asszony létére „nyilatkozott”. Szapora szóval, egy-kettőre kifejtette, hogy rendes asz- szonynak nincsen mondanivalója ott, ahol a férfiak is dönthetnek. A nő dolga az, hogy dolgozzon, tegye azt. amit a férje akar. Hiszen egy férfi mindig „feljebbvalója” a nőnek, még akkor is. ha esetleg az asszony az ügyesebb, okosabbik Nem lehet rendes nőszemély az olyan, aki férje, családja nélkül elmegy más férfiak közé. Ha az asszonynak véleménve van, mondja el otthon a férjének, az majd eljuttatja oda, ahova kell—már ha egyetért vele. Hol vagy sajtó, rádió, televízió? Hol vagytok előadások, nőtanács és a többiek? Tudják róluk, hogy ebben az évben ki, melyik tsz-paraszt jelentette be auíóigényét Galgahéviz- ről ez közismert, de azok a nézetek, amelyeket csendes ei- ániuiással végighallgattam, azok vajon ugyanilyen közis- mertek-e? — Hogy lehet még csak elgondolni is — fejtegette tovább az asszony őszinte szörnyülködéssel —, hogy olyan asszony dirigáljon itt. akinek semmije sem volt, soha a s a - játjában nem kapált. Ha ők, a volt gazdánék nem akarnak parancsolni, ne akarjanak a semmitlenek se! Hiába minden ellenérv, hi- vatkozhatom más községek, a közeli Kartal példájára, asszonyokra, akik az élet minden területén kitűnően megállják a helyüket, a válasz konokul csak ennyi: másutt. a városban, más vidéken lehet, hogy úgy van jól, de nálunk meg emígy! Jártam egy másik asszony lakásán is; ő is könyürgött, hallgassam el a nevét. Bizonygatta, hogy egy asszony legfeljebb a szülői értekezletre járhat el. Ha a gyerekekről van szó. tele az iskola édesanyákkal. Az ő véleménye is az hogy asszony asszonnyal, férfi férfival tárgyaljon. Helyesli, hogy ne hánytorgassák fel egymásnak, kinek mije volt, mert ami volt, elmúlt. Do'gozzon mindenki, hiszen most is a magáéban dolgozik — de még munka közben is fölösleges olyan nagyon elelegyedni. Aki asszony-lány ad valamit magára, az nem kívánkozik közszereplésre. Hát ez az ez az önként nyakba vett. malomkő. Ez a maradiság. a jólét mögött meghúzódó szellemi igénytelenség nyomja mázsás súllyal a galgahévízi nők legjobbjait. Bizonyára van közöttük, aki tevékenységre, többre vágyik, s munkássága hasznos is lenne a közösségnek. Van, de nem bontakoztathatja ki képességeit. mert a közönyből, tudatlanságból táplálkozó közhangulatban megvetésnek térné ki magát. Ez ellen harcolni egy-két ember kevés. Néhány aktív, többre vágyó volt szegényparaszt asszony ereje is kevés hozzá. Különösen akkor, ha magukra maradnak, ha a községi vezetők csak sajnálkoznak rajtuk, de nem segítenek. A járási nőtanács jól ismeri ezt a he’vzetet — mégis hagyja, hadd múljék az idő s Galgahévizen tovább éljen a maradiság. Komáromi Magda EZ A DIVAT Néhány szép munka a sok közül — szövetkezet elnöke ezt mutatja a — A legújabbak ... — Csinosak... ez az egész készlet? — Ugyan! Az einökasszony tréfás sértődöttséggel tálalja elénk részben szóban, részben láthatóan, I a sokféle ruhaneműt. Nézzük j sorba a produktumokat. — A Vecsés és Környéke j Háziipari Szövetkezet tízezer női kartonkötényt ■ varrt az elmúlt hónapban .... ... Nyugati exportra köze! ötezer kék-piros, rátétes hímzésű kötényruhát szállítottak. Az elmúlt hónap listáját lapozgatva, még ilyen tételeket találunk: ezer, krepp anyagból, (hímzéssel készült női hálóing, 1500 szövet bébiruha, szovjet rendelésre ... — Ezek már nagyipari adatok! — bólintok nevetve, mégis elismeréssel. — Nem csodálható! Az elmúlt három hónap alatt kétszer annyit dolgoztunk, mint ahogy azt előre számítottuk. S ez nemcsak 200 százalékos tervteljesítést jelent, de több mint kétmillió forintos emelkedést ez évre. Lehet, hogy többet — még két hónapunk van. Azért ennek az itt munkálkodó sok asszonynak mégiscsak marad ideje arra, hogy ifjú szakmabelieket is neveljen. A rögtönzött divatbemutatóra két tanulólányt jelölt Zsebük Józsefná, az elnökasz- szony. Bámulom, milyen természetes kedvességgel találják fel magukat a fényképezőgép előtt. Nincs bennük egy grammnyi manöken-mester- kéltség! Kivallatom őket: Sárosi Erzsi női felső- és gy ennek ruhakész í lésre vállal- j kozott. Sokat nem tudhat, mert l két hónapja, hogy ideszegődött. — Anyuka akarta? — Nem. Ügy gondoltam, a munka sem nehéz, ülő foglalkozás és igazán szép. Folyton - divatlapokat bújom — mo- ’ellek után kutatok. — Később? — Vagy üzletet nyitok, '•agy részlegvezetőnek készü- ’ök. (Mondja valaki, hogy 'ncs benne vállalkozó szel- '■ m!) Lautner Mária a női-férfi fehérnemű készítője lesz. — Nagyon szeretek varmi — így a tizennégy körüli 'v hiány. — Három-négyéves voromban már gyakran fogtam tűt. — Akkor kevesebb sikerrel, ugye? — Nem emlékszem rá, de azt hiszem ... most otthon is "olyton dolgozom. Babaruhákat varrók. — Babázik? — Természetesen a húgomnak készül stafírung. — Az lesz az igazi, ha valóságos, s nem babastafírung- •;al ajándékozza meg. A tervei? — Három év után mesterózsgát teszek, s akkor ketten leszünk itt a családból. A nagyapa segédmunkás itt. Nem kérdem, hogy lesz-e egykor főnöke a nagypapának Annyit azonban elégedetten láthat mindenki, hogy törekvő és ügyeskezű lányok. Hisszük, hogy sok szép modell kerül ki majd ötleteikből, s munkájukból. Akkor majd a mostaninál is gazdagabb lesz a statisztika, s a rögtönzött divatbemutató. (t. gy.) — Ezt megigazítjuk! — így készülődik a két tanulólány- manőken, de közben már elkattan a fényképezőgép (Gábor felv.) a megjelenő könyvekről Halálos fölfedezés medve, ökölbe szorított kezekkel feküdt a ravatalon. Nemcsak a felesége óhaját, de azt, sem értette, hogy Szlopák kar- ] társ miként emlegeti öt úgy, j mint a legtisztább lelkületű j kollégát, azt a dolgozót, aki- ] nek dicső élete örök példaként ] lebeg a vállalat dolgozói előtt.] Ó, szegény Ficzere! De nagy ] az ő tragédiája. Meghalt és ] még csak nem is sejtette, hogy ] ő a legjobb, a leghűségesebb, ] a legdrágább, a legértékesebb j apa, testvér, férj, szerető, ba-! rát, kolléga, sporttárs, kar- \ társ. (A nem kívánt rész tör-! lendő!) De azért Ficzere nem haiti meg hiába! Elindított útjára\ egy gondolatot. Nevezetesen \ azt a felismerést hogy — há-\ la a gazdag magyar nyelvnek \ —, nincs az az értéktelen em-‘. bér, aki halálában ne dicsőül-] ne kiválóvá. Mert életünk je-'] lensége, hogy halála utánmin-l den ember hibátlan lesz. És ha ma jd az életben is így ] történik, akkor lesz igazán] szüret. Nem úgy, mint most, ] amikor még gyötör bennünket ] a vágy: bárcsak a fele annyi] jót tartanának rólunk az éle-] tünkben, mint amit elfecseg-] nek a halálunk után, Szikora István Tájékoztató a művelődési házak részére, csoport munkatársai a könyvkiadó vállalatoktól beszerzik a várható új könyvek listáját, szépirodalmi és szakkönyvek listáját egyaránt, s erről tájékoztatót küldenek ki a járási művelődési szerveknek, akik gondos áttanulmányozás vagy akár véleménykutatás után, idejében dönthetnek egy-egy új könyv megrendeléséről, megvásárlásáról. A két kezdeményezés sok segítséget jelent a népművelők munkájához. Mint már korábban közöl- [ tűk. a megyei népművelési I tanácsadó csoport igen helyes í kezdeményezéssel segíti a művelődési házak tv-néző programját. Hónap elejéin, témakörönként csoportosítva, körlevélben megküldik a televízió műsorát, s a művelődési házak idejében tervbe vehetik egy-egy tv-előadás közönségszervezését. Most a napokban egy másik. nem kevésbé hasznos ! kezdeményezésről kaptunk I hírt. A népművelési tanácsadó l dott jó lélek volt. Például a fizetés előtti napokon Ficzere minden estét a családja körében töltötte. Ügy ám... Per. sze — mondta Ficzeréné —, néha-néha előfordult, hogy a férje kimaradt és megcsalta. Na, de kit nem csalnak meg? öt is megcsalta Ficzere. De csak a szó hétköznapi értelmében, mert lelkében Ficzere mindig hű maradt hozzá!!! Ezt maga Ficzere mondogatta volt. És az is valótlan — folytatta Ficzeréné —. hogy Ficzere a gyerekeket koldulni zavarta. Ugyan, dehogy... Mindenkinél jobban törődött velük. Még utcai politechnikai oktatást is szervezett nekik, hogy a Ficzere-gyér ekek is tudják, miként kereshetik meg a kenyerüket. És hogy neki mit jelentett Ficzere, azt a temetésen is bemutatta. Odaállt a ravatalhoz és a haját tépve könyörgött: „Fricikém, csak még egyszer üss meg. hiszen tudod, hogy lánykoromban is azzal a baromi erőddel vettél le a lábamról...” De az áldott Ficzere már béna mozdulatlanságba derFiczere temetésén érdekes dolgokra jöttem rá. Hogy mik ezek?. Elmondom. Az előzmény csak annyi, hogy amíg Ficzere élt, örökké rosszat hallottam róla. Azt, hogy züllött ember. Mértéktelenül iszik és a fizetésével együtt gyakran elveri a feleségét is. Erkölcstelennek mondták. Olyannak, aki állandóan nőket hord föl a lakására. És közben a gyermelceit koldulni zavarta. Azt is hallottam, hogy korrupt, megvesztegethető. Mesélték, hogy Ficzere sikkasztó. Ellóversenyezte a Sal- :gó nászajándékát, amit a hi- ivatalban gyűjtöttek össze... ; Szóval, amíg Ficzere élt, csu- ] pa ilyen dolgot hallottam róla. ] Ezek után könnyen elkepzel- \ hető, mit éreztem, amikor kö- \ zös sportegyesül etünk képvi- ! sóletében nekem is el kellett 1 mennem Ficzere temetésére. ÍDe most már bevallom, na- Igyon kellemesen csalódtam. í A temetésen megtudtam, l hogy a Ficzeréről hallott dol- ! gok. nem is úgy állnak. Ficze- \ réné elmondta — és ezt ö iga- ' zán tudhatja —, hogy férje ál-
