Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

1962. NOVEMBER 4, VASÄRNAP fB-5f UEGVE9 3 AZ ÉV LEGNAGYOBB MASZEK ÜZLETE Elkészüli a vádirat a bugyi Tessedik Tsz leple alatt üzérkedő bűnszövetkezet ügyében Malacok a csatornában Az idén tavasszal, a nagy mezőgazdasági munkák kellős közepén, Bugyi községben le­tartóztatták Nagy Istvánt, a helybeli Tessedik Sámuel Ter­melőszövetkezet elnökét, a fa­lu közvéleménye, az ismerő­sök hada s nem utolsósorban a tsz tagsága azóta is találgatja: vajon milyen bűnök terhelték a volt tsz-elnököt? A megyei főügyészség most kiadta vád­iratát abban a nagyszabású gazdasági bűnügyben, amely­nek Nagy István is tevékeny részvevője volt. A vádirat sok tekintetben elképesztő vissza­élés halmazairól rántja le a leplet. Egy felettébb gyanús vállalkozás Még tavaly történt, hogy egy szép napon két kertész nyitott be Nagy István iro­dájába. E két ember, Balogh István és Zsidó Károly, a Tessedik Tsz díszfaiskolájának szerződtetett vezetői azzal ke­csegtették az elnököt, hogy megszabadítják faértékesítési gondjaitól. Beajánlották hozzá régi ismerősüket, Virág Géza kertészt azzal, hogy majd ő se­gít piacot találni a tsz-faiskola növényeinek. Nagy István tsz-elnök fogad, ta Virág Gézát és tárgyalt ve­le. Megállapodtak abban, hogy ha Virág garantálni tudja a termelőszövetkezet nevelt nö­vényeinek értékesítését, akkor a Tessedik Tsz neve alatt, ide­gen munkaerővel létrehozhat egy parképítő és fásító vállal­kozást. Nagy István elnök e felettébb gyanús üzlet érdeké­ben, jóllehet „üzletfele”, Virág Géza egy régebbi árdrágító üzérkedés miatt kapott húsz­hónapos börtönbüntetéséből még éppen hogy csak kiszaba­dult, energikusan eljárt az il­letékes járási vezetőszervek- nét: Azt állította, hogy a- tsz anyagával és kertészeivel akar fásítást vállalni, mert így szeretne a termelőszövetkezet nehéz anyagi helyzetén segíte­ni. A hazugság nem maradt si­kertelen, mert a termelőszö­vetkezet a „jövedelmező” fá­sításhoz az elvi engedélyt megkapta, sőt még hitelt is folyósítottak hozzá. A rafinált üzér szervez és irányít Ezzel azután megindult a nagy gépezet. Virág, a bünte­tett előéletű üzér, ismerősé­vel, Gállá Tiborral, a Közle­kedés és Postaügyi Miniszté­rium beruházási csoportvezető­jével némi anyagiak ellenében elintézte, hogy az útfenntartá­si hitelekből fásíttassa a ke­cel—soltvadkerti és a sükösd— kiskőrösi országutat. A minisz­térium a fásítással az említett utak építőjét, a Budapesti Asz­faltútépítő Vállalatot bízta meg, s egyúttal felszólította, hogy kössön szerződést a fásí­tásra a bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezettel. Csak­hamar elkészültek a kivitele­zés tervei, méghozzá összesen 844 000 forintos költségvetéssel. A terveket, a költségve­tést Virág elvitte Nagy Ist­ván tsz-elnökhöz, aki a rafi­nált üzérrel szóbeli megál­lapodást kötött. Eszerint Vi­rág a vállalkozást önállóan szervezheti és vezetheti, még­pedig nem a tsz tagjainak munkaerejével_ s részben nem is a tsz faiskolájának cse­metéivel. A tsz-elnök csak annyiban szabott határt Vi­rág üzletelésének, hogy ki­kötötte: az üzér a haszonból legalább húsz százalékot ad­jon le a termelőszövetkezet­nek. Virág viszont potom 20 454 forintot kötött ki ma­gának azért, hogy „szervez­ze és irányítsa” az év leg­nagyobb szabású maszek üz­letét. Hogyan lehet ekkora visszaélést elkövetni? Virág, a Heves megyei Do- moszló községben munkáso­kat toborzott. Azonnyoffiban megállapodott velük, hogy .ő teljesítménybérben szép ke­resetet biztosat nekik, de a napi száz forinton felüli ke­resetük ötven százalékáról le kell mondaniok, s azt vissza kell adniok Virágnak. ' ő viszont ennek ellenében él- | landó ilyen jó keresetet ígért valamennyieknek. Megkezdődött a fásítás. A j világ olyan munkát még nem látott, amilyen tavaly ok­tóbertől decemberig a ke­cel—soltvadkerti és a sü­kösd—kiskőrösi utakon folyt. A megrendelés szerint 5047 fát és 55 922 cserjét kellett volna kiültetni. E helyett ki­ültettek 4644 fát és 45 500 cserjét. S azt is hogyan! A növényeknek nem ásatták ki a megfelelő gödröket, így azok nagyon gyatrán ered­tek meg. Ezzel egyfelől 30 685 forint megdolgozatlan bért fizettek ki. másrészt 32 900 forint kárt okoztak a garan­ciát vállaló Tessedik Ter­melőszövetkezetnek. Ám Vi­rágnak, a „nagy szervező­nek” még ez sem volt elég. A húszezres „munkadíj”, a száz forinton felüli bérek visszakövetelése mellett még a kimutatásokat is megha­misította. a valóban telje­sített 802 munkanap helyett a kimutatásokba 1082 mun­kanapot írt be. Ezzel 55 918 forintot lopott ki a társa­dalom zsebéből. Hogy lehet ilyen nagysza­bású visszaélést elkövetni? Természetesen csakis segí­tőtársakkal. Virág a fásítás idején azt is elintézte Nagy István tsz-elnökkel, hogy volt feleségét, Bakos Irént. — aki egyébként először G allénak, a minisztériumi csoportveze­tőnek volt a felesége, s 1955 óta magánfaiskolát tartott fenn, amiből fedezni tudta fényűző életének havi .8000— ÍÓOOO forintos háztartási költségeit! — ' ezer forintos fizetéssel a termelőszövetke­zetben adminisztrátornak al­kalmazza. Kezükre járt az ügyben Berthe László fő­építésvezető, mérnök, a Bács megyei fásítás biztosa, aki némi pénz ellenében sze- methúnyt a szemmel látha­tó visszaélések fölött. Bele­tartozott a „vállalkozásba” Erdélyi János. a Fővárosi Kertészeti Vállalat alkalma­zottja, akit a hivatalos szer­vek bíztak meg a munka el­lenőrzésével, de aki szintén „nem vett észre semmit”. S végül megtalálta a nagy üz­letben számítását a bünte­tett előéletű Demeter Béla, a budakalászi Szabadság Tsz kertésze is. Röpködnek a tízezresek Azt mondják, evés közben j jön meg az étvágy. így lehe- j tett ez Nagy István tsz-elnök­kel is, mert amikor a nagy fá­sítás végeztével elszámolt Vi­rággal, közölte vele, hogy a 20 454 forintot kitevő 3 száza­lékos haszonrészesedését nyu­godtan felemelheti 5 százalék­ra, mert ő ezt vidáman el tud­ja számolni. No, persze nem éppen önzetlenül volt ily nagy­lelkű. Mert azonnal hozzátette azt is, hogy neki szintén szük­sége van vagy ötezer forintra. Így azután Virág ennyivel több bért számolt fel a tsz-nek, s ezt a többletet a kifizetéskor az elnök azonnal magánál is tartotta. Most már nyakig benne vol­tak a hamisításban. A tsz-el- nöik nekiült és átírásokkal, ja­vításokkal meghamisította a következő bérjegyzéket is. Itt 10 000 forinttal számolt többet a valóban kifizetett összegnél. Végeredményben a nagy fásí­tási program kapcsán mintegy 13 000 forintöt vágotf zsebre jogtalanul. Virág Géza és Ba­kos Irén együtt 81 172 forintot zsebeltek be. A korrupt mi­nisztériumi tisztviselő a nagy üzletből 11 000 forintot kapott. Berthe Lászlónak, a miniszteri biztosnak, aki szemet húnyt a szükségtelen, ésszerűtlen és hanyagul végzett fásítás felett, mindössze 1300 forint ütötte markát. Az igazságügyi szakértők szerint pedig a két közút fásí­tása valójában 87 000 forintba került volna, de teljesen indo­kolatlan és felesleges volt. Így i a „derék” cégtársak szemér- j metlan űzelmei társadalmunk- j nak végösszegében 775 077 fo­rint kárt okoztak. Miután a bűntársulat a két közutat ilyen sikeresen „elin­tézte”, Virág újabb parkosí­tásra szerzett megbízást a Ma­gyar Selyemipari Vállalat ki­készítő üzeménél. Ezt megint- csak a bugyi Tessedik Terme­lőszövetkezet neve alatt végez­te el. az idén tavasszal. Ebbe az üzletbe a tsz-elnököt már be sem vonta, de az hallga­tott. Virág ismét súlyos ezre­sekkel károsította meg a ter­melőszövetkezetet, ám azokat felvenni már nem tudta, mert lakat alá került. Még egy kis csalás és sikkasztás A nyomozás a bűnszövetke­zet viselt dolgainak felderítése során más bűncselekményekre is fényt derített. Nagy István tsz-elnök tavaly ősszel meg­engedte Kulinyák Rezsőnek, a tsz kertészeti brigádvezetőjé­nek, hogy a tsz kertészetéből leszedjen 800 kiló cseresznye­paprikát, kárpótlásul, mert ta­valy háztáji földet nem ka­pott. Kulinyák a paprikát le­szedte és 5740 forintért eladta. Ekkor Nagy István követelte, hogy a pénzt a kertész azon­nal neki adja át. Kuliinyákkö- riyörgött, hogy hagyjon nála valamennyit a pénzből, mert családjával súlyos helyzetben van. Nagy nagykegyesen visz- szaadott a pénzből 1700 forin­tot, a többit pedig elköltötte. Ugyancsak Nagy 1960 őszé­től 1962 elejéig jogtalanul tar­totta magánál és használta sa­ját céljaira azt a 4000 forintot, amelyet mint a Dabasi Víz­hasznosító Társulat elnöke bér­előlegekre vett fel, de ki nem fizetett. S végül Nagy István elsikkasztotta azt a 2163 fo­rintot, amelyet a Vízhasznosí­tó Társulattól az általa hasz­nált motorkerékpár üzem­anyagjára kapott. A motor ugyanis a termelőszövetkezeté volt, s a benzint szintén a tsz adta hozzá. Demeter Béláról, a budaka­lászi tsz-kert észről kiderült, hogy tavaly tavasszal Virágék- tól megvásárolt 1350 darab évelő növényt, amelyből ezer darabot — a tsz neve alatt, de a saját zsebére — 3000 forin­tért adott el egy dunaújváro­si vállalatnak. A megyei főügyészség Virág Géza, Gátló Tibor, Bakos Irén, Nagy István, Berthe László, Erdélyi János, Demeter Béla és Lukovszky György ellen üzérkedés büntette és egyéb bűncselekmények alapján vá­dat emelt, s egyúttal súlyos anyagi kártérítésre tett indít­ványt, Az országút-fásító pa­namisták ügyének tárgyalása, amelyen 69 tanút hallgatnak ki, a megyei bíróság előtt lesz. Firon András ÁPRILY LAJOS SZERZŐI ESTJE A visegrádi múzeumi napok záróakkordjaként pénteken es­te Visegrádi képek címmel rendezték meg Áprily Lajos, a kiváló költő és műfordító szer­zői estjét, a Mátyás király kul- túrotthontoan. Hájj Miklósnak, a visegrádi múzeum igazgató­jának rövid bevezető szavai után Áprily Lajos felolvasta csodálatosan széo nyelvezettel, színesen és fordulatosán meg­írt Visegrádi képek című írá­sát, majd a helyi általános is­kola több diákja szavalt a köl­tő verseiből. A kitünően sike­rült szerzői est befejezéseként ismét Áprily Lajos lépett a dobogóra és személyesen tol­mácsolta néhány versét, a szép számmal megjelent és a het­venöt éves költőt melegen ün­neplő közönségnek. A gazdag élményt nyújtó műsoron meg­jelent Szaibó Sándor, a megyei tanács elnökihelyettese is. — A Kulturális Kapcso­latok Intézete a kiállítási intézményekkel közösei» Orosz és szovjet festészet címmel kiállítást rendez november 6-án. Megnyitó beszédet mond dr. Hadnagy László művelődésügyi mi­niszterhelyettes. Nagyszabású földmunkála­tok folynak a szentendrei La­jos-forrás közvetlen környé­kén, a Ságvári Endre turista- ház' mellett, éspedig nagy­részt társadalmi munkában. Honvéd alakulatok, a városi és a járási tanács s az erdé­szet vesznek részt ezekben a munkálatokban. Tíz- meg tíz­ezer forint értéket jelent, amit már eddig_ is elvégeztek. A turistaházhoz Szentendré­ről közlekedő autóbuszjára­tot előreláthatólag sűríteni kell és a forgalom zavartalan, gyors lebonyolítása érdekében feltétlenül szükséges autó­buszforduló építése. Ugyan­ekkor a turistaháznál meg­forduló sok autó számára parkírozóhelyet is kell építeni. Ezek a mnkálatok heteken belül befejeződnek. Előrelát­hatólag még az idén ugyan­csak elkészül a Lajos-forrás mellett a húszköbméteres víz­tároló is. Hogy pedig a téli, illetve tavaszi és nyári turis­tákat, kirándulókat megújult köntösben fogadja a turista­ház, most az őszi holtszezon­ban kívül-belül tatarozták, új­rafestették. Még nagyobb jelentőségű építkezésre is sor kerül ebben az évben: a turistaház alatti réten előadóterem épül. Helyét már el is egyengették. Ezt a földmunkát nagyobbára szintén társadalmi munkában végezték el, és az épület egész rövid időn, heteken belül tel­jesen elkészül. Cseh típusú, szétszedhető és gyorsan össze­A Váci Húsipari Válla­lat igazgatója nemrégiben elmondotta, hogy egyetlen nap alatt hetven malacemb­rió pusztult el, amely né­hány hét múlva életké­pesen jöhetett volna a világra. Csak ezen a vá­góhídon 1800 malaccal lett kevesebb az állatállomány, mert vemhes anyakocákat küldtek kés alá. Ez pedig akkor történt, amikor Pest megyében a szükségesnél ke­vesebb a süldő, s a szaporu­lat nagyon kellene. Már az ««etek nagy szá­ma is mutatja, hogy itt valami nincs rendjén. Kö­zelebbről vizsgálva a té­mát, egy nem éppen kifo­gástalan „ügyeskedésnek” lehetünk tanúi. Növendék- állatoknál, süldőknél ugyan­is száz kiló az alsó súly­határ, amellyel vágóhídra vihetik a jószágot. Egyes gazdaságok azonban, úgy lát­szik, nem az állatok meg­felelő nevelésével akarnak célhoz jutni. Ha nincs meg a száz kilogrammos átlag­súly, hozzácsapnak a szál­lítmányhoz két-három nagy súlyú — többnyire vemhes anyakocát. Ezzel a „húzás­sal” már át is segítették magukat az akadályon. Az anyakocák selejtezé­állítható, fűthető, tehát télen- nyáron használható faházról van szó, amelyet még ezen a télen meg is nyitnak. Elsősorban előadóteremnek készül ez a negyven méter hosszú és tíz méter széles épü­let. Felállítását az teszi indo­kolttá, hogy az utóbbi évek­ben, különösen ősszel sok me­gyei intézmény, vállalat tart itt egy-kéthetes tanfolyamokat és eddig az előadások céljára az éttermet vették igénybe. Ez pedig a turisták és kirándulók kiszolgálását gyakran megne­hezítette. A jövőben tehát a tanfo­lyamok előadásait az új helyiségben tartják meg. Itt szándékoznak természet já- ró-tanfolyamot rendezni a téli szünetben az iskolásoknak is. Az épület egyébként szükség esetén kisebb-nagyobb szobák­ra is átalakítható. Az ehhez szükséges közfalak rendelke­zésre állnak, bármikor beemel- hetők. Vízvezeték, villanyvilá­gítás lesz az épületben, ahol tehát ha kell, több tucat turis­ta részére biztosítható szállás. A Pest megye területén levő séhez az utóbbi időb már járási engedély sziiks ges. Hogyan jutnak mégi engedélyhez olyan sertése, selejtezésére, amelyek rövi desen kismalacokkal örven deztetnék meg a szövetke zet gazdáit? Bárhogyan i csinálják, mindenképpe rosszul teszik. Először i lelkiismeretüket terheli, hog az „ügyeskedésük" károka okoz. Kétszeres kárt, mer, az előrehaladottabb vem- hesség idején az állat hú sa rosszabb minőségű és romlékonyabb is. Meglehet, hogy a téma „szellőztetése” magában is elegendő lesz ahhoz, hogy az érdekeltek felfigyelje­nek e káros jelenségre. Vé­leményünk szerint az ese­tek megismétlődését úgy akadályozhatnák meg a legeredményesebben, ha a süldőszállítmányhoz „hozzá­csapott’ anyakocák súlyát nem számítják be az át­lagsúlyba. Ez a legszeré­nyebb és legegyszerűbb módja annak, hogy áthúz­zák a lelkiismeretlen ügyes­kedők számításait. Igaz, van még más megoldás is — felelősségre vonni a rajtakapott „ügyeskedőket’. turistaházak közül Visegrádon a Nagyvillám mellett nyári fe­dett étterem épül, hasonló a Ságvári Endre turistaház mel­lett építetthez. Ezen a két he­lyen, ha lehetséges, már a jö­vő nyáron hidegbüfé pultokat is felállítanak, de egytál meleg étel kiszolgálását is tervezik. Kisinócig most hosszabbít­ják meg a villanyvezeté­ket. így ezentúl hálózati árammal világítják meg' a turistaházat. A máriamakki turistaház fel­újítása 250 ezer forint költség­gel most folyik. Konyháját is kibővítik. Megvizsgálta egyébként a Turistaházakat Kezelő Vállalat szállásai berendezését abból a szempontból is, megfelelnek-e a szállodai követelményeknek. A legtöbben szekrény, szőnyeg, az ágyak mellett olvasólámpa például nincs, a külön szobák­ból is hiányzik az éjjeliszek­rény. Ezeket a hiányokat ez év végéig pótolják, az elavult bútorokat mindenütt a legkor­szerűbbel cserélik ki, körülbe­lül egymillió forintos kötség- gel. Sz. E. KISZ-fíatalűk A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordu­lója alkalmából megemlékezést tartott szombat délben a KISZ Pest megyei Bizottsága. Ünnepi beszédet Bakonyi Károly, a megyei bizottság szervező titkára mondott, majd átadták a KISZ Központi Bizottsága kitüntetéseit az arra érdemes KISZ aktivistáknak. KISZ érdemérem kitüntetésben részesült: Petrásovics Ist­ván, a Dunakeszi Járműjavító Vállalat dolgozója. Varró Dé­nes, a ceglédi járás úttörötitkára. Dicsérő oklevelet és aranykoszorús KISZ-jelvényt kaptak: Borsodi István, az ácsai általános iskola úttörőcsapat vezetője. Csömöri László, a ráckevei gimnázium KISZ-segítő tanára. Kerepeczki Károly Pilis község KISZ-titkára, Niedermüller Károly Nagymaros község KISZ-titkára. Ladányi István, a Pest megyei Tanács népművelési tanácsadójának vezetője. Bo­dor Zoltán, a ceglédi járás népfront bizottságának titkára. Mlatilik József a Csepel Autógyár sportkörének elnökhelyet­tese. Dicsérő oklevelet és az aranykoszorús KISZ-jelvény sport­fokozatát kapták: dr. Fodor István, a Pest megyei Asztalitenisz Szövetség elnöke, Nyíri Sándor, testnevelési szakfelügyelő. Makk István, aszódi testnevelő tanár. A testnevelési sport érdemes dolgozója kitüntetésben ré­szesültek: Simor Miklós, a Pest megyei TST falusi sportkörök bizottságának elnöke, Király István testnevelő tanár. A test- nevelési sport kiváló dolgozója lett: Belos Péter testnevelő ta­nár, Jónás Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának islkolai felelőse. A kitüntetéseken kívül 18 fiatal részesült jutalomban. B. I. Előadóterem épül a Ságvári Endre turistához mellett Felújítják a megyei turistaházak berendezését Most már főleg szakmunkások dolgoznak az autóbusz­fordulón és az autóparkirozón A Lajos-forrás kis tavát kőkerítéssel veszik körül. Körü­lötte pedig parkosítják a hegyoldalt (Gábor felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom