Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

pr.nr tnrcYEi ’zMírltm 1962. NOVEMBER 28, SZERDA >» Ékszerészek overallban „PORBÓL“ KINCS A KEMÉNYFÉMIPARI VÁLLALATNÁL Hogyan illik ide a tömzsi gyárkémény? Miért kell belé­pő? S hol a drágaságok csil­logása? A cím lenne hibás? Azt mondják, nincs benne semmi túlzás. Akkor hát ke­ressük itt Budaörsön, a KE- FÉM-ben. Rövid angol pipát szorít a fogai között a szemüveges, harminc körüli fiatalember. Asztalán „költői rendetlen­ség”, tollak, papírok, fémhol­mik szanaszéjjel. Itt indul a „nyomozás”. Nagy József mérnök a kutatási osztályve­zetője is úgy nyilatkozik, hogy: „a fentiek megfelelnek a valóságnak”. — Anélkül, hogy a kincs­keresők kedvét szegném, hadd kezdjem azért az olcsóbb drá­gaságoknál. Köztudott, hogy különböző fémporokból prése­lünk alkatrészeket. A magnók önkenő csapágyait, s ezernyi más holmit gyártunk így. Most arra akarunk vállalkoz­ni, hogy nagy teherbírású és méretű ólombronz csapágyat is összehozunk; a kincsszámba menő színesfém javát így megtakarítjuk. A foglalat acpllap. s csak a surlódó felület, a rá­préselt ötvözet színesfém. — Éppenséggel nem aprócs­ka ügy. Azért mégis jussunk el mihamarabb legalább a ne­mesfémig. Megtörtént. Egy még fiata­labb mérnök, Völgyi Jenő ku­tató témája, a volframezüst, volframréz. — Ezzel ugyan a riagykö- zönség nemigen találkozik, de a fény forrása ezen keresztül ér célhoz. Magas feszültségű kapcsolószerkezetek érintke­zőit készítjük ebből. Élettar­tama többszöröse az öntéssel nyert anyagokénak. A jó eredményű kísérletek után most kezdjük meg gyártását. Végre bejutunk a valóságos kincsek birodalmába. Bemu­tatják a milliomos lakatost, Vince Antalt. Mit jelent a KISZ-védnökség vállalása ? Több fiatalt a KISZ-szervezetekbe! — Tíz brigád versenyez a szocialista címért Százhalombattán Az overalios ékszerészek főnöke, Nagy József, kísérleti osz­tály vezető. Asztalán nincs arany, ezüst, mégis kincsnek tartja az új készítményeket — Azt mondták, ékszerész. — Nem sokat tévedtek — mosolyog. Négy éve gyémánttal dolgosom. — Mennyi drágakövet látott életében? — Vagy negyvenmilliós ér­tékkel volt dolgom. De hát ezek olyan kicsiny, s nyers gyémántok, hogy egyik sem asszonykézre, vagy női nyakba való. Most is egy különleges, gyémántszemcsékkel szórt csiszolótárcsám dolgozik. Ki tudja, mit érhet?! Egy-egy hasonló korong majd százezer forint — Mekkora volt a legna­gyobb gyémánt, amit kézben tartott? — Egy tizennyolc élre meg­csiszolt kő. Nagyapámtól szár­mazott. Én nem sokra becsül­tem, s egyszer behoztam mesteremnek, Feri bácsinak. Az ablakon próbálgattuk. Aztán kiderült, hogy repedt, s egy hajítófát sem ér. — Tehát nem szívdobogtató ennyi drágakővel járná? — Csuda tudja. Sose gondo­lok erre. Az ilyenféle éksze­rész, mint én is, inkább a kö­szörű szikráját csodálja. S mi­lyen hasznos ez a ragyogás! Mennyire igaz. Egy-egy szikracsóva, amely új alkotó szerszámokat és gépeket munkál, kincset ér. Tóth György Mini már ülr.a] adtuk, a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a Dunai Hőerő­mű és a Dunai Kőolajipari Vállalat építési és szerelési munkálatai felett vállalt KISZ-védnökség eredményeit, problémáit. A védnökség vál­lalásakor a KISZ megyei bi­zottsága a legsürgősebb tenni­valókat a szervezeti élet meg­teremtésében, a fiatal szak­munkás és műszaki törzsgárdá kialakításának elősegítésében, valamint a vegyipar problé­máival foglalkozó megyei ope­ratív bizottság létrehozásá­ban jelölte meg. A védnökség kezdetén az építkezésen 200—250 fiatal dolgozott; 1961 végére, s még- inkább ez év elejére számuk jelentősen megnövekedett. Ezért a KISZ KB az építke­zésekre függetlenített KISZ- szervezőket küldött. A KISZ szervezeti megerősödése ké­sőbb lehetővé tette az önálló KISZ-bizottság megalakítását. A két alkotáson dolgozó 16 vállalat jelenleg mintegy 800, harminc éven aluli fiatalt fog- lallcoztat: közülük 225-en tag­jai a KISZ-nek. Noha vala­mennyi, jelentősebb létszám­mal működő vállalatnál meg­alakult a KISZ-alapszervezet, a szervezettségnek ez az ará­nya nem kielégítő, a taglét­szám növelése továbbra is egyike a legfontosabb felada­toknak — állapítja meg a je­lentés. A vegyiparral íoglalkozó megyei operatív bizottság 1961 augusztusa óta működik. Az elmúlt évben 12 vállalat­tal, illetve tervező intézettel kötött szocialista szerződést a Dunai Hőerőmű építési és sze­relési munkálatai zökkenő- mentességének biztosítására. E szerződések tették lehetővé, hogy a hőerőmű 200 méteres kéményének építését négy és fél hónappal, a kazán alapok és a turbina asztalok építését pedig három-három hónappal az eredeti határidő előtt meg­kezdjék. A Dunai Kőolajipari Vállalat építkezésének támo­gatására a bizottság három alkalommal kötött szocialista szerződéseket. Több ízben se­gítséget nyújtott az operatív bizottság a két építkezés gaz­dasági vezetőinek különböző építési, illetve szerelési anya­gok beszerzéséhez is. A továbbiakban a ielentés a KISZ-szervezetnek az ifjúsági versenymozgalom szervezésé­ben kifejtett tevékenységét értékeli s megállapítja; jelen­leg tíz ifjúsági brigád — ösz- szesen 108 taggal — versenyez a szocialista brigád címért, egy pedig a cím megtartásá­ért. A 'brigádok erőfeszítései elsősorban az anyag- és ener­giatakarékosságra, a határ­idők betartására, a balesetek megelőzésére, s a társadalmi tulajdon védelmére irányul­nak. A két építkezés dolgozói — köztük a fiatalok — szo­ciális ellátottságáról, műve- j lődési és sportolási lehető- [ ségeiről, az ifjúsági moz- j galom szervezeti életéről a I jelentés nem ad képet. Fel­veti azonban, hogy a dolgo­zók fürdési gondjai, vala­mint öt munkásszállás fű­tési problémái sürgős meg­oldást, a KISZ megyei bi­zottságának segítségét igény­lik. Ugyancsak a megyei bi­zottság segítségét kéri a je­lentés az alapszervezeti KISZ-vezetők téli politikai továbbképzéséhez, s a KISZ- j ala pszervezették számbeli meg- [ erősítéséhez. Végezetül a je- : lentés javaslatokat tesz a j megyei operatív bizottság | legsürgősebb feladataira. A jelentés körül kialakult j vita fontos elvi kérdéseket j tisztázott. Erdélyi László, a KISZ KB munkatársa fel­szólalásában például hangsú­lyozta: nem szabad össze­téveszteni a védnökség vál­lalást az anyagbeszerzői te­vékenységgel! Az a gyakor­lat, hogy a KISZ-szervezet — magára vállalva a gazda­sági vezetők feladatait — anyag- és alkatrész-beszer­zéssel foglalkozik, többnyi­re a politikai munka rová­sára megy. a KlSZ-szerve­zet operatív segítsége első­sorban a kooperációs válla­latok KISZ-vezetőivel való jó kapcsolatban, a vállalati KISZ-isták gyorsabb, jobb munkára serkentésében, nem pedig a hiánycikkek, sür­gős alkatrészek felkutatá­sában nyilvánuljon meg! Az építkezés KISZ vezetői egy- egy vállalat felvonulása előtt keressék fel az ifjúsági szer­vezet titkárát, s kérjék a leg­jobb kommunista ifjúmunká­sokat az építkezésre, akiket odakinn azonnal bevonhat­nak a mozgalmi életbe is. Bakonyi Károly, a megyei KISZ-bizottság szervező tit­kára felhívta a figyelmet, hogy a védnökség vállalásnak kettős célja van: egyrészt az ifjúsági munkaverseny szer­vezésével. a gazdaságosabb, termelékenyebb munkára ösz­tönzéssel, másrészt a fiata­lok eszmei-politikai nevelé­sével elősegíteni az építke­zés meggyorsítását. 1 öhb felszólaló javasla­tára a végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy rö­videsen alapos, mindenre ki­terjedő brigádvizsgálattal mé­ri fel a védnökség vállalás során kialakult helyzetet, s a KISZ-szervezet életét, és az összegyűjtött tapasztala­tokat a jövő év elején a vég­rehajtó bizottság ismét meg­vitatja. ny. é. Megérkezett az első idei narancsszállítmány Élelmiszerüzleteink válasz­téka, különösen a téli hóna­pokban sokféle gyarmatáru­val gyarapszik. A külkereske­delem az idén is gondoskodik a különböző déligyümölcs és egyéb gyarmatáru beszerzésé­ről. Ezúttal a szokásosnál ha­marabb — véletlenül éppen a havazással egy időben — érke­zett meg az első narancsszál­lítmány. A Nagyvásártelepre vasárnap befutott vagonokból már az üzletekbe is került a Görögországiból érkezett na- ranfcs. (MTI) A szikraforgácsoló sercegve vág utat az olaj alá helyezett gyémántkemény tárgyban. Hosszú ideig tart a munka, de pontos, s igen finom felületű Juhász Gyula műveinek szövegkritikai kiadása Juhász Gyula összes mű­veinek szövegkritikai kiadá­sát kezdte meg az Aka­démiai Kiadó. Az első három kötetnek mintegy ötödé ed­dig ismeretlen anyag: a kö­tetek magukban foglalják a költő alkalmi rögtönzéseit, tréfás strófáit és mintegy harminc műfordítását is. A versek kiadását hama­rosan követi majd a költő ' prózai műveinek — köztük publicisztikai írásainak — gyűjteménye is. A kiadvány az irodalomtörténészeken kí­vül, a magyarszakos taná­rok és az egyetemi hall­gatók számára is nélkülöz­hetetlen. de minden bizony- nyál haszonnal forgatják majd az érettségi előtt álló középiskolások, továbbá a Ju­hász Gyula költészetét ked­velő olvasók is. (MTI) / Negyvenhatos sárga villamoson... A lóvasútiéi a csuklós villamosig HETVENÖT ÉVES A PESTI VILLAMOSKÖZLEKEDÉS Tegnap este 5 óra tájban, mint ahogy naponta mindig ebben az időben, ismét ott álltam a Nagykörút és a Rá­kóczi út sarkán és mérgelőd­tem, hogy már a harmadik hatos megy él zsúfoltan, s képtelen vagyok felszállni rá. A várakozás unalmában beletúrtam a táskámban lévő folyóiratok közé, s találomra kihúztam egyet: a Közlekedé­si Közlöny 36. száma volt. És a közlöny egyik cikkéből tud­tam meg. hogy most novem­ber 28-án 75 éve indult pró­baút j ára az első pesti villa­mos. A cikkíró Horvai Kár oly né elmondja, hogy a múlt század hatvanas éveiben Pestnek a bérkocsin kívül az omnibusz volt az egyetlen nyilvános közlekedési eszköze, A század második felében világszerte kísérletek folytak a nagyváro­sok közlekedésének megjaví­tására. Európában elsők közt — 1863-ban — Károlyi Sán­dor és társai kértek engedélyt lóvasút létesítésére, a mai Kálvin tértől a Múzeum kőr­útén át a Váci úton Űjóestie. Az engedélyt megkapták és majdnem 100 éve, 1865-ben megalakult a Pesti Körúti Vaspálya Társaság. A vállalkozás sikerrel . járt és 1870-ben már 495 ló állt íl közlekedés szolgálatában. Az 1867-ben megalakult Budai KVT a pesti társvállalattal 1879-ben egyesült és ebben az évben haladt át a vállalat el­ső lóvasútj kocsija a Margit- hídon Pestről Budára. A vo­nalak egyre szaporodtak, de nem a köz érdeke szerint. A főváros vezetőségének kellett közbelépnie. A PKVT-val azonban hiába tárgyalt, ezért a Lindheim és Társa cégnek adott megbízatást 1886 áprili­sában. A tervezett gőzüzemi ’zasút körül nagyszabású hírlapi csaták zajlottak le, s közben a cég megállapodott a berlini Siemens és Halske vállalattal villamos üzemű vasút építésé­re. A főváros először próba- vasú tat engedélyezett és en­nek a Nyugati-pályaudvartól a Király utcáig (Majakovsz­kij utca) 40 nap alatt kellett elkészülnie. A próbavonal elkészült és ma 75 éve három vil’amosko- csival megkezdte működését. Két kocsi üzemelt, egv oedig tartalékban volt. A villamo­sak egy ideig sín alatti áram­szedővel. a sin alatti vezeték­ből kapták az áramot, s a pes­tiek ezért eleinte rá sem mer­tek lépni az egyméteres nyomtávú vágányra. Az első villamosbaleset még az első évben bekövet­kezett: az egyik világoszöld villamos nekiütközött egy ka­nyarodó tejeskocsinak, s a ko­csis leesett a bakról. Nyilván ő volt a ludas, mert nvombar felusrott.. s sebesen elhaitott A villamos vasút bevált, s két év múlva újabb két vona­lon indultak meg a Budapesti Városi Villamos Vasút vörös kocsijai. A lóvas útnak persze hamarosan befellegzett, neki is villamosítania kellett, s 1898. június 7-én — a Margit­sziget kivételével — megszűnt a lóvasút. Már csak a Sugárút volt mindenféle közlekedési eszköz nélkül. Mint hajdan a lóvasút terveit, később a villamos vasútét is elutasították azzal, hogy a Sugárutat sétakocsizás- ra kell fenntartani. Sok harc után végül is 1896. május 2-án megindult a Sugárút (a mai Népköztársaság útja) alatt a kontinens első földalattija. A további rohamos fejlő­dést az első világháború akasztotta meg, s a vállala­tok nagy nehézségekkel tar­tották üzemben vonalaikat. 1915-ben alkalmaztak elő­ször a bevonult férfiak he­lyett női kalauzokat., 1918. november 5-én a vállalatokat köztulajdonba vették, majd 1922. decem­ber 27-én megalakult a Budapest Székesfővárosi Köz­lekedési Rt., a BSZKRT. Ez­zel rendeződött Budapest villamosközlekedése, eltűntek az egymást keresztező, he­lyenként egymással párhu­zamosan haladó pályák. Fel­újították a vonalakat és ha­marosan sor került a kocsi- oark felújítására Is. 1928- tól pótkocsis villamosok he­lyett az „ikerkoesiik” jelen­tek meg. a harmincas évek­ben pedig a modern, csu­kott gyors „stuka” villa­mosok. A BSZKRT népszerű sár­ga kocsijainak üzembentar- tását, a felújítási munká­kat a gazdasági válság fe­nyegette. A forgalmat kor­látozni kellett, majd a jö­vedelem némi fokozása vé­gett megszületett a tantuszos, perselyes kisszakasz-rendszer. A második világháború ro­mokba döntötte Budapest közlekedését is. Kiégett ko­csik, feltépett sínek, leté­pett vezetékek, felperzselt végállomások jelezték az' út­ját. Az újjáépítés folyamata közismert. A fel­duzzadt főváros közlekedé­sének próblémáival a BSZKRT jogutódja, a Fővá­rosi Villamos Vasút birkó­zik. Csak egy számadat: 1868-ban két és fél millió utas utazott 1960-ban 912 millió! A hatalmas fejlődés állo­másaira gondolok a Moszk­va téri végállomáson. Az el­ső három halványzöld kocsi­tól eljutottunk a hagyomá­nyos sárga és legújabban a legkülönfélébb pasztell szí­nű — csuklós villamosokig, trolibuszokig. Hömpölyög a forgalom a Moszkva téren. Kigyulladnak a nappali fényt sugárzó lám­pák. A világvárosi végállo­máson karcsúan kanyarog­nak a modern, szép kocsik, s az utasok, mint hajdan a BSZKRT-ot most az FW-t szidják. Én azonban megállók egy oillanatra és megemelem a kalapom a 75 éves pesti vil­lamosközlekedés előtt. F. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom