Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

» VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f FEST MEGYEI írlat) A Z MS Z M P P E S T M EG Y E I BIZOTTSÁGA MEGYEI TANACS - LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM ARA 50 FILLER 1962. NOVEMBER 28. SZERDA V»­AMIRŐL BCSZÚNI KELL Semmiképpen sem lehet cso­dálkozni azon, hogy bár a vi­lágsajtó elég nagy figyelmet fordított a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszu­sára, s igen sok nyugati lap és hírügynökség tudósítói nap mint nap terjedelmes beszá­molókat küldtek Budapestről, egy dolgot mégis agyonhall­gattak. Érthető ez. hiszen — szavukon fogták őket. Hány­szor írták már le ugyanis nyugati publicisták és ENSZ- tudósítók: „Beszéljünk a ma­gyar kérdésről!" S most, a pártkongresszus hivatalos zár­szavában hangzik el: beszél­jünk hát. Hogyan is foghat­nák fel ezt, s főképp: hogyan is tudósíthatnának róla?! Mert ez a magyar kérdés bizony — visszájára fordul. Méghozzá nem önmagától. Kádár János elvtárs mon­dotta vitazáró beszédében, hogy nemes feladatunk visszá­jára fordítani az úgynevezett magyar kérdést. Míg hat év­vel ezelőtt még külföldi test­vérpártjainkat is tűz alá vet­ték a nemzetközi reakció erői a mi problémáink miatt, addig most úgy keli dolgoznunk, hogy ne a reakció kiabálhassa a mi elvtársainknak: „arról beszéljen mi van Magyaror­szágon’’, hanem a mi elvtár­saink mondhassák azt, hogy „gyerünk, beszéljünk arról, mi van Magyarországon”. S hoz­zátette: „Nem nacionalizmus, nem sovinizmus mondatja ezt velünk, hanem úgy érezzük, hogy ez vroletárinternaciona- lista kötelességünk". S a pártkongresszus világo­san példázta, hogy tettünk már lépéseket e kötelesség tel­jesítésének útján. Nyilván ezért maradt ;ki éppen ez a részlet te’jesen a nyugati tu­dósításokból. Mert mit is ír­hatnának e tudósítók a ma­gyar kérdésről, a pártkong­resszus tanácskozásainak tük­rében? Meg kellene írniok, hogy a kongresszuson a legteljesebb egyetértéssel találkozott a Magyar Szocialista Munkás­párt eddig is helyesnek bizo­nyát oolitikája. A revizio­nista és a dogmatikus torzí­tások fe’számo’ására, vissza­térésük megakadályozására hozott intézkedések, s a fcét- frontos harc tovább folytatá­sára irányuló célkitűzések egvaránt elnyerték valameny- nyi küldött jóváhagyását. A kommunisták és a pártonkí- vü’iek között kialakult benn- sőséges viszony továbbfejlesz­tését pedig nemcsak a küldöt­tek szavazták meg, de egyet­értésüket juttatták kifejezésre ezzel azok a neves pártonkí- vüli személyiségek is, akik el­fogadták a meghívást, s ven­dégként részt vettek a kong­resszuson. S meg kellene írniok. hogy még a sokat vitatott kérdé­sekben is olyan álláspont ala­kult ki, amelyet egyhangú szavazás emelhetett határo­zattá. Többek között éppen azért, mert a párt már jóval a kongresszus összeülése előtt országos vitára bocsátotta irányelveit, s így a végső szö­vegezésnél figyelembe lehetett venni minden valamennyire is jelentős észrevételt, vagy javaslatot. így például a tanulóifjúság származás sze­rinti kategorizálásának meg­szüntetése kérdésében kifeje­zésre jutott mind az. hogy en­nek megvalósítása helyes és szükséges dolog, mindpedig az, hogy a végrehajtás semmi­képpen sem jár a munkás- és parasztfiatalok továbbtanulási lehetőségeinek szűkülésével. Megerősítést nyert a párt szö­vetségi politikája, amelynek elvi alapja és célja a szocia­lista társadalom teljes felépí­tése. Továbbra is azt tartjuk az emberek viszonyában, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van; egyben nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy engesz­telhetetlen szilárdságot tanú­sítunk minden ideológiai kér­désben a marxizmus—leniniz- mus alapján. De meg kellene írniok azt is, hogy e nagy erőt sugárzó egység nem a mindennel egyetértés, hanem a felelős­ségteljes értékelés és a bölcs döntések egysége. Ha ugyan­is olyan javaslatok hangzot­tak el, amelyek problematiku­saknak mutatkoztak — a kongresszus nem habozott vi­tába szállni, véleményt nyil­vánítani. S nem csupán olyan kérdésekben, mint az írók kí­sérletezési szabadsága és al­kotói felelőssége, de igen nagy horderejű gazdasági ja­vaslatok dolgában is. A ter­melőszövetkezetek összevoná­sára, a gépállomások meg­szüntetésére és a gabonater­vek jövőbeni megváltoztatásá­ra irányuló javaslatokat pél­dául a vitazáró beszédben el­hangzott komoly indoklás alapján határozottan, felelős­ségteljesen vetette el a kong­resszus. Végül meg kellene írniuk, hogy milyen helytálló, segítő bírálattal járultak hozzá a küldöttek a hibák felszámolá­sára irányuló tervek megha­tározásához; milyen hasznos, a határozatok végrehajtását még jobban biztosító javas­latokat tettek; s hogyan szá­moltak be arról: milyen munkasikerek születtek az iparban, a mezőgazdaságban s az értelmiségi munkaterüle­teken, hogyan fejlődött nép­gazdaságunk s milyen kedve­ső körülmények között, és milyen biztató perspektívá­val él, dolgozik népünk. Mert mindennek valóságos, hű tük­rét adta a párt VIII. kong­resszusa. S ezt láthatták a kongresszusi termen kívül az egész országban, ezt láthatták, ha eljutottak közénk — amint hogy eljutottak külföl­di vendégeink — a mi me­gyénkben is. Ám ha a nyugati újságírók­nak megvan az okuk, hogy ne számoljanak be lelkendez­ve a kongresszuson történtek­ről, s népünk valódi életkö­rülményeiről — nekünk an­nál többet kell beszélnünk ar­ról, ami a kongresszuson el­hangzott, s arról, ami ebből az elkövetkező időszakban számunkra tennivalóként je­lentkezik. Pest megye küldöttei az egyik legnépesebb csoportot alkották a kongresszuson. Egyik küldöttünk szavát is hallatta a kongresszusi szó­székről. S mi valamennyien napról napra figyelemmel kí­sértük a kongresszus tanács­kozásait a sajtó hasábjain, vagy az éter hullámain, örömmel valljuk hát mi is a tények alapján: a magyar kérdés — visszájára fordul. Beszéljünk róla bátran, s beszéljünk elsősorban a tet­tek szavával. „Minden cseleke­det, ami a szocializmus teljes felépítését mozdítja elő, osz­tályharcos cselekedet" — mon­dotta Kádár elvtárs. Mun­kánk jobb végzésével fog­junk hát hozzá haladéktala­nul ahhoz, hogy ki-ki a ma­ga helyén mindent megtegyen a szocializmus teljes felépí­tése útján előttünk álló fel­adatok jó megoldásáért. Ez ma a legfontosabb kérdés. Beszéljünk róla — tettekkel is. A megyei pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága 1962. november 27-én, kedden ülést tartott. Megjelent az ülésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára és Sándor József, a Köz­ponti Bizottság tagja. A megyei pártbizottság, tekintettel arra, hogy Horváth Andrást, a Pest megyei Pártbizottság első titkárát, az MSZMP VIII. kongresszusa a Központi Revíziós Bizottság elnökének választotta — pártbi­zottsági tagságának érintetlenül hagyásá­val — felmentette az első titkári funkció alól. A pártbizottság első titkárává Cser- venka Ferencnét, a pártbizottság titkárát, az MSZMP Központi Bizottsága tagját vá­lasztotta meg. A megyei pártbizottság végül megvá­lasztotta a fegyelmi bizottságot. Túlteljesítve az előirányzatot Harmincezer hízott sertést adnak idén a Pest megyei állami gazdaságok az országnak — Kilencezerrel nőtt a tény észkocák száma Megyénk állami gazdaságai ebben az évben igen nagy fej­lődést értek el a sertéste­nyésztésben. Elsősorban a be­vált, gyorsan növő magyar- fehér fajta szaporításával nö­velték tenyész- és hízóállomá­nyukat. Hizlalási tervüket már a harmadik negyedév vé­gére 81,5 százalékra teljesí­tették. Bár még egy hónap van hátra az évből, máris túl­haladták az idén előirány­zott mennyiséget: közel harmincezer sertést ad­nak át, 34 500 mázsa súlyban, december végéig, s ezzel 1600 mázsával túlteljesítik tervü­ket. Különösen jó eredményt ért el a Monori Állami Gaz­daság, amely — a megfelelő takarmánytartalék tervszerű felhasználásával — összesen 9032 hússertést — tervénél 2122 darabbal, 3300 mázsával többet — szállít le a hó vé­géig. A beérkező jelentések alap­ján az állami gazdaságok igaz­gatóságán az 1963. évi tervek előkészítéséhez, már most összesítik az idei eredménye­ket. Nagy fejlődésről beszél­nek azok az adatok is, ame­lyek a tenyészállomány növe­kedését mutatják: a gázdasigok az elmúlt évben 4539 kocával növel­ték törzsállományukat, s ezzel 128 százalékra teljesí­tették tervüket. Külön emlí­tést érdemel az, hogy az álla­mi gazdaságok tenyészállomá- nya túlnyomó többségében brucellózis- és srjjmőkórfertő- zéstől mentes. Ezt az állator­vosok és tenyésztők hosszú évek gondos egészségügyi munkájával érték el. Az egészséges állomány te- nyészkoca-süldő szaporulatá­ból idén 4484 darabot értéke­sítettek a gazdaságok. A legnagyobb mennyiség­ben a felsőbabáéi és a tá- piószelei gazdaságok adtak át magyar-fehér és Corn­wall fajta süldőket, többek között a megye terme­lőszövetkezetei számára. A jelentős növekedést a gazda­ságok annak is köszönhetik, hogy általában emelkedett a tenyésztés * irányítás ának, a gondozók szakmai tudásának színvonala. Ennek eredmé­nyei lemérhetek abban is_ hogy nőtt az egy kocára eső szaporulat: évi két fialást számítva, a felsőbabádi gazda­ság idén 18. a kiskunsági pe­dig 17 darabos malacszaporu­latot ért el. Ez nem véletlen. Mindkét gazdaságban kiváló szakemberek: Tóth Károly, Gőg Mátyás, Hatházi József és Halász Ödön — többségük­ben fiatal mezőgazdászok — irányítják a tenyésztést. A Pest megyei állami gaz­daságok országos viszonylat­ban is kiemelkedő eredmé­nyei már a jövő évben lehe­tővé teszik termelőszövetke­zeteink számára, hogy telje­sen egészséges, fajtiszta álla­Az Elnöki Tanács kedden ülést tartott. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának javaslatára Biszku Bélát a Miniszterta­nács elnökhelyettesi, Nyers Rezsőt pénzügyminiszteri tisztsége alól felmentette, s Fehér Lajost a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé, dr. Tímár Mátyást pénzügymi­niszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács elhatároz­ta a Magyar Népköztársaság csatlakozását a brüsszeli vámegyüttműködési tanács keretében aláírt, a kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó vagy felhaszná­landó áruk behozatalára en­gedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök nyáron megjelent a rendelet az alkoholisták kötelező el­vonókúrájáról. Hol tartunk ezzel a megyében? — Itt Bozóki István me­gyei főügyész beszél. Me­gyénkben is megalakult az el­vonó bizottság. Vezetője dr. Békés Zoltán megyei főor­vos. Részt vesznek benne a társadalmi szervezetek, a rendőrség, az ügyészség, a vendéglátóipar képviselői is. A megyében egyébként már vannak ilyen ügyek, sőt bí­rói ítéletek is születtek megrögzött alkoholisták el­len. — Hogyan hajtjájc végre ezeket? — Az elvonó-rendeléseken. Különben az arra rászoru­lókat nemcsak bírói ítélet­tel. hanem a társadalmi bí­róságok ítéletével és magá­nak a rendelőintézeti elvo- nó-bizottságnak a határozatá­val is lehet kötelezni, hogy gyógyíttassák magukat. — Hol vannak a megyében ilyen rendelések? — Három helyen. Pomá- zoon, Cegléden és a megyei rendelőintézetben, a Semmel- weis-kórházban, pontosab­ban az ideggondozóban. — Kik tartoznak Po máz­hoz? tokkal szaporítsák állatállo­mányukat, s ezen keresztül jelentősen növeljék a sertéste­nyésztést. <h. f.) vámelőjegyzésében történő behozatalára vonatkozó egyez­ményekhez. Az Elnöki TanácS végül egyéb ügyeket tárgyalt. Javában folynak már a téli gépjavítások előkészületei. Az idén a gépjavító állomásokon és a gépállomások szerelőmű­helyeiben csaknem 40 000 saját és termelőszövetkezeti tulaj­donban levő traktort és az ezekhez szükséges kü­— Ott kezelik majd Szent­endre város és járás, továb­bá a budai. a váci és a szobi járás alkoholista betegeit. — Es Ceglédre? — A helybelieken és a já- rásbelieken kívül oda tar­toznak a nagykőrösiek, a nagykátai járásbeliek, to­vábbá azok. akik a monori járásból nem tartoznak a gyömrői rendelőintézethez. — S Pesten, a Semmel- weis-kórházhoz ? — Ott gyógyítják az aszó­di, a dabasi. a gödöllői és a ráckevei járásból a rászo­rulókat, valamint a monori járásból azokat, akik a gyömrői rendelőhöz tartoz­nak. továbbá a vecsésieket és az üllőiket, s végül a nagy­kátai járásból a ceglédi ren­delőintézethez nem tartozó­kat. — Mit tart most az alko­holizmus elleni küzdelem­ben a legfontosabbnak? — Azt. hogy a tanácsok, a társadalmi szervezetek nyúl­janak hóna alá a mozgalom­nak, értessék meg minden­kivel, hogy gyógyításról van szó. amely ingyenes és az emberek, a családok, az egész társadalom boldogságát cé­lozza. (f. a.) KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kozma László Kossuth-díjas egyetemi tanár­nak, a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki ka­ra dékánjának, kiemelkedő munkássága elismeréséül, 60. születésnapja alkalmával a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyúj­totta át. Jelen volt a kitün- ! tetés átadásánál Kiss Károly, ! az Elnöki Tanács titkára, Mot- | nár János művelődésügyi mi- | niszterhelyettes és Óvári Mik­lós, az MSZMP KB osztályve- | zetőhelyettese. (MTI) Hivatalos közlemény a Kennedy—Macmillan- találkozóról A washingtoni Fehér Ház és a londoni miniszterelnöki hivatal kedden egyidejűleg hivatalosan közölte, hogy Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök december 19- én és 20-án világpolitikai kérdésekről a Bahama-szige- teken megbeszélést tart. lönböző munkagépeket javítanak ki. A főmérnökök december 1-ig mérik fel a tennivalókat és ké­szítik el a nagy munka ütem­tervét. Mint a Földművelésügyi y Minisztérium Gépesítési Fő- igazgatóságán elmondották, az elmúlt évektől eltérően, nem ragaszkodnak ahhoz, hogy ké­szen legyenek február végéig minden erő- és munkagép ja­vításával. A szoros határidő helyett inkább az alaposabb, gon­dosabb munkára helyezik a hangsúlyt. Február végéig csak azokat a traktorokat és munkagépeket hozzák rendbe, amelyekre a kora tavasz) munkáknál szük­ség lehet. Természetesen gondoskodnak megfelelő tar­talékról is. Az idei téli gépjavítás új vo­nása lesz, hogy igyekeznek mi­nél több helyen alkalmazni az úgynevezett részegysé­ges javítási rendszert, amelyet a pusztaszabolcsi gép­javító állomáson ismerhettek meg a főmérnökök. Ennek lé­nyege, hogy a traktorok és munkagépek egy-egy szerke­zeti részét mindig ugyanaz a munkacsoport javítja. így lé­nyegében specialistáikká vál­nak, és gyorsabban, jobb mi­nőségben készülnek el a munkával. Ennek érdekében a különböző géptípusokat csoportosítva, egy időben vi­szik be a műhelybe. Tervszerűbbé kívánják ten­ni az alkatrész-felújításokat is. Minden megyében meg­állapítják: melyik gépjavító állomás, illetve gépállomás milyen alkatrészek felújítá­sára vállalkozik. így a jövőben a felújítá­sokat is szakszerűbben és kisebb önköltséggel vé­gezhetik el. A termelőszövetkezeti tu­lajdonban levő traktorok és munkagépek rendbehozására különös gondot fordítanak. AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE Hol kezelik az alkoholistákat ? — Főügyészség? Még a Előkészületek a téli gépjavításra Szakosított javítás és alkatrészfelújltás Szoros határidő helyett gondosabb munka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom