Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-27 / 277. szám

I z. M*T •lEcrei K^Cirlaa 1962. NOVEMBER 27. KEDD Milyen less Cegléd20 év múlva? Részletes városfejlesztési terv alapján korszerűsítik Pest megye legnagyobb mezővárosát Az ÉM Városépítési Ter­vező Vállalat elkészítette Cegléd 20 évre szóló álta­lános rendezési és fejlesz­tési tervét, amelyet a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága mér el is foga­dott. Ez az első program, amely hosszú időre részletek­be menően megszabja a nagy történelmi múlttal rendelkező mezőváros tervszerű fejlesztésének módozatait. és kiindulópont lesz a város építési, közművesítési tevé­kenységében. A terv messzemenően fi­gyelembe veszi a település történelmileg kialakult ter­jeszkedését és ennek alap­ján jelöli meg a korszerű vá­rosfejlesztés lehetőségeit. Ezért elvetették azt a ko­rábbi elgondolást, amely az állami lakásépítkezéseket a ^városon kívüli szabad terü­letekre helyezte. Ehelyett a belső lakó­területek régi, korsze­rűtlen házai helyén ter­vezik kialakítani a kor­szerű városközpontot, amelyet több kilométer hosszú, reprezentatív útvo­nal köt össze a vasútállomás­sal. A város „kapuja”, a vasútállomás előtti tér, ugyancsak építészeti hang­súlyt kap magas épületei­vel és parkjával. A város- központ 3—4 emeletes lakó­házainak kiépítésével foko­zatosan elsorvasztják a mesz- sze eső településeket, ugyan­akkor alkalmas helyet je­löltek ki a családiház-par- cellázásokra, más helyekre sorházas, közöskertes beépí­tést terveztek a lebontásra váró régi épületek helyére, így könnyebben és gaz­daságosabban megoldha­tó a tervezett nagyará­nyú közművesítés. Húsz év alatt a szennyvíz- elvezetést teljesen megold­ják. A város északi határán húzódó vasútvonal mentén kijelölték az új iparnegye­det, ahova majd fokozato­san kitelepítik az összes za­jos, vagy szennyező hatású üzemeket és több új üzem is létesül. Nagy figyelmet fordít a terv a természetes meleg víz hasznosítására. Erre a célra a fürdő jelenlegi területét bővítik, 70 kádas tisztasági fürdőt létesítenek, a közelé­ben levő mezőgazdasági tech­nikum épületét pedig gyógy­szállóvá alakítják át. Ettől függetlenül, a régi malomtó mellett alakítják ki a strandot, ahol sportpályát és fe­dett tornacsarnokot is lé­tesítenek. ■ A halászat a magyar me­zőgazdaság egyik leggyorsab­ban fejlődő ága. A hazai vize­ken az idén már 200 000 má­zsa halat halásztak, három­szor annyit, mint az 1932—33 közötti években. A hazai halgazdálkodás főleg a tógazdaságokon alapszik: 34 800 holdnyi vízterületen 153 000 mázsa halat fogtak az idén. A tógazdaságok területét a következő két évben 15 000 holddal növelik, és a gazdál­kodás további belterjesítésé- vel 80—82 százalékkal növe­lik a hozamot az ötéves terv­időszak végéig. A halgazdálkodás gyors üte­mű fejlődése, a növekvő fel­adatok egyre sürgetőbben kö­vetelik a halászat gépesítését. Az Országos Haltenyésztési Főfelügyelőség ezért gépkí­sérleti üzemet hozott létre, s az elmúlt hónapokban már el is készültek az új halászati gépek prototí­pusai. Az első korszerű halászógép már a tatai nagy tavon dol­gozik sikerrel. Ezt az 1,5 kilo- wattos generátorral működő, csónakba szerelt halászógépet automata kapcsoló segítségé­vel mindössze egy ember ke­zeli. A nádszéleken mozgó halászógép elektromos zsák­kal megbénítja a halat s me- rítőjével nyomban ki is emeli. Régi probléma volt a tógaz­daságokban a halágyakba te­relt halak kiszedése és a szál­lítóeszközökhöz való eljutta­tása. A most elkészült nagy teljesítményű halkiemelő - — amelyet a Tisza vidéki halgaz­daságban próbálnak ki — vil­lanymotor és kötélpálya segít­ségével, emberi kéz érintése nélkül a halágyakból közvetlenül a tó gátjára szállítja a ha­lat. Sikeres konstrukciónak ígér­kezik a vízsugár meghajtású trágyaszórógép is. Az ugyan­csak villanymotorral működő berendezés felszívja a trá­gyát és vízsugárral tereli szét a tó különböző helyein. A gép haltakarmány kiszórására is alkalmas. A tavak tisztításá­hoz, a hínár és nád irtásához tókaszát szerkesztettek. Az új szerkezet villanymotorral mű­ködik, s a szívó-nyomó beren­dezés hatására keletkező víz­sugár segítségével halad elő­re. Az elektromos halterelő ké­szüléknek különösen nyáron veszik hasznát a tógazdaságok. Legtöbb helyen nehéz nyáron a tavak vízutánpótlásáról gon­doskodni, ha azonban halász­ni akarnak, mégis kell vizet engedni, mert a halakat csak így lehet beterelni a halágyaik­ba. Az új halterelő használatá­val szükségtelenné válik, hogy teljesen leeresszék a tó vizét; ez az elektromos „pásztor” egy méter mély vízben, mint­egy 100 méter szélességben tereli a halakat. A gépeket most próbálják ki a magyar halgazdaságok, s a próbaüzemeltetéstől függő, ki­sebb módosítások után meg­kezdik a sox-ozatgyártást. (MTI) Huszonnyolc ország iskoláiban használják a magyar szemléltető eszközöket Az Iskolai Taneszközök Gyára szombaton kiállításon mutatta be a különböző isko­latípusokban használatos kor­szerű szemléltető eszközöket. A gyár képviselői elmon­dották, hogy készítményeik 28 országba jutnak el. Ame­rikából például az anatómia oktatásához eredeti állat­csontvázakat rendeltek, Egyip­tomból fizikai eszközöket, Franciaországba biológiai szemléltető anyagot szállíta­nak rendszeresen. Egy nyu­gatnémet cég éppen a hé­ten rendelt több száz em­beri csontvázutánzatot. A ki­állításon az új szemléltető eszközök közül bemutatták az iskolai hordozható áram- átalakító készüléket, amely- lyel most valamennyi álta­lános iskolát felszerelnek. A már eddig is használatos rádiópadot most Geiger— Müller számlálócsővel egé­szítették ki, Ez a terület megfelelő ven­déglátóipari egységekkel fel­szerelve kitűnő nyári szóra­kozóhelynek is kínálkozik, amit ez idő szerint még szintén nélkülöz a város. A mezőgazdasági technikumot — amelyet a szükségletnek megfelelően a közeljövőben négyszeresére fejlesztenek — az állami kísérleti gazdaság központjában építik fel. A főútvonalon nagyvárosi szín­vonalú filmszínház épül. A járási székhely több gazda­sági hivatala számára öteme­letes nagy irodaházat építe­nek. amelynek helyét'ugyan- csak kijetölték. Jelentősen át­alakul a város közúti for­galma: kiépül a várost övező körút, megszüntetik, illetve más irányba vezetik a for­galmat akadályozó helyközi vasutakat és aluljárókat épí­tenek a közúti keresztező­déseknél. (MTI) \ BUDAPESTI IRODALMI SÉPAD BAGÓN Mint már korábban közöl­tük. a megyei tanács művelő­désügyi osztálya a megyében j működő irodalmi színpadok ve­zetői részére az őszi-téli hóna­pok során négy ízben minta­előadást szervez, hogy az iro­dalmi színpadok vezetőinek munkáját ezzel is segítse. Ezek a bemutatók nagyban hozzá­járulnak majd a mind nép­szerűbbé váló irodalmi szín­padok művészi színvonala emeléséhez. Az első ilyen mintaelőadást november 25-én, vasárnap tartják meg Bagón, a községi művelődési házban. A Vidám falusi vasárnapok címmel ösz- szeállított műsort a budapesti Irodalmi Színpad tagjai adják elő. A bemutatón a közönség soraiban ott lesznek a falube­liek is, a népművelési dolgo­zók és az irodalmi színpad ve­zetőin kívül. Az előadást a népművelési szakemberek an- kétja követi. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a min­taelőadástól és az ankéttől jó eredményeket vár. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Milyen hülyeség, hogy esernyőt nem hoztunk magunkkal Negyedmillió palack pezsgőt exportálunk az idén Pezsgőgyártásunk az elsők között teljesíti exportkötele­zettségeit, hogy karácsonyra és újévre a külföldiek aszta­lára kerülhessen az ünnepi ital. A „Hungária” pezsgő­üzemből ebben az évben már több mint 250 ezer palackkal küldtek, többek között a Szov­jetunióba, az NDK-ba, Len­gyelországba és Angliába. (MTI) Vannak még meglepetések Állítom, hogy vannak. Arról van szó, hogy Po- mázon az egyik élelmiszer- boltba péntek délben, tehát fényes nappal beállított va­laki. Valaki, akit a rendőrség azóta is keres. Szóval ez a valaki az üzletben alig­hanem jól körülnézett, s nem látott senkit. Ezen még nem lepődhetett meg, mert hiszen az a legszebb béke­időkben is megtörtént, hogy a kundsaftnak várnia kel­lett. Hanem ezután a meg­lepetések már szériában jöttek. Először is bizonyára fel­tűnő volt, hogy a kasszá­ban nincs senki. Aztán hiég meglepőbb lehetett, hogy viszont a kassza tárva-nyitva volt. S végül az, hogy a nyitott reke­szekben sok-sok pénz la­pult. A kecses piros és zöldhasú bankók szinte kí­nálták magukat: itt' va­gyunk, vigyél magaddal! Az ismeretlen valaki — megle­pődését (hősiesen legyűrve — nem sokat habozott. Ki­emelt hétezerhétszáz fo­rintot, s inkognito] át szigo­rúan megőrizve, pillanatok alatt eltűnt... A meglepetésekben az üzlet vezetője volt ezután soron. Már tudniillik akkor, amikor rájött, hogy a kasz- szából hiányzik a pénz. De holtbiztos vagyok benne, hogy midőn a feljelentést megtette, még a rend őrei­nek is elállt egy pillanatra a szavuk. Mert hát ők már sok mindent láttak és hallottak, de ekkora ha­nyagságot még sohasem ... Ami az újságírót illeti, ő csak egy valamin lepődött meg. Azon, hogy a ked­ves idegen vajon miért nem vitte magával mindjárt az egész kasszát? Igazán megtehette volna! (—iron—) Miijen lesz a téli divat? Erről adott színes, hangula­tos tájékoztatót a múlt héten a földművesszövetkezeti áru­ház rendezésében megtartott divatbemutató. A szövetkezeti étteremben egymás után vo­nultak fel a szebbnél szebb téli kosztümökben, ruhákban és estélyükben a Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalat manekenjei. Bemutatták a megjelent nagyszámú közön­ségnek az áruházban kapható szinte teljes kollekció minta­példányait. A részvevők nagy megelégedéssel vették tudo­másul, hogy a modellek aránylag oicsón kaphatók. AZ ELSŐ: NYÁRSAPÁT A Hazafias Népfront járási bizottságának elnöksége a múlt héten megtartott ülésén értékelte a november 7. tisz­teletére kezdeményezett köz­ségfejlesztési versenyt. Meg­állapították, hogy a kívánt eredményt nem sikerült elér­ni, mert száz százalékon felül csak Nyársapát. Törtei. Kő- rőstetétlen és Kocsér lakossá­ga teljesítette az előirányza­tokat. A versenyben Dán- szentmiklós került az utolsó helyre, ugyanis a művelődési ház építése körüli huzavona nagymérvű lemaradást idézett elő a községfejlesztési tervek teljesítésében. Első helyen Nvársapát végzett, második Törtei, harmadik Kőröstetét- len ... a tizedik Albertirsa. a tizenegyedik pedig Dánszent- miklós. Madár — az madár ? A monori Petőfi utcai tra­fikba betéved egy négy-ötéves kisfiú. Pénzt szorongat a markában és kér egy csomag „verebet”. Nagyot néz a tra- fikos néni, mert ilyen ciga­rettát legjobb tudomása sze­rint nem gyárt a dohányipar. Vakarja a fejét az ifjú vevő- palánta is. Mivelhogy őt vala­milyen madár nevű cigaret­táért szalajtotta az apja. A pénzből aztán kiderül: Fecs­két kért az apuka. Így lett a Fecskéből veréb, mivelhogy a közmondás is azt tartja: ma­dár — az madár. Eső nem akadály Az elmúlt héten két nap alatt majdnem hetven mázsa vasat gyűjtöttek a bényei pajtások. Még az eső sem be­folyásolta lelkes munkájukat. Dicséret és elismerés vala­mennyiüknek. Tsz-akadémia Vecsésen A vecsési Zöld Mező Tsz j vezetősége elhatározta: job­ban megszervezi a tsz-akadé­mia előadásainak látogatását. Munkájukat siker koronázta, mert a társadalmi és szövet­kezeti tulajdon védelméről szóló előadást már közel fél- százan hallgatták végig. Az előadás után a hallottak fö­lött vitát nyitottak, amely­ben sók érdekes, hasznos hoz­zászólás hangzott el. Nyugdíjasok ankétja A nagykőrösi Petőfi Tsz- ben működő nőtanács a közös gazdaság nyugdíjasai részére ankétot rendezett a bokrosi tsz-klubban. A nagy számban megjelent nyugdíjasokat Rácz Sándorné köszöntötte, majd Holló Marika a nagymamák­nak, Holló Sanyika pedig a nagypapáknak kedveskedett egy-egy szép verssel. Az ün­nepséget uzsonna követte. Kutyák el'ea nincs orvosság Ezt tartják a nagykőrösi postások. Baleset ugyanis a nagykőrösi postahivatal ber­keiben nem fordult elő, pedig itt is vannak kocsik, motorok, kerékpárok, sőt gépek is. A kutyák ellenben alaposan megkeserítik a kézbesítők éle­tét. Az idén például egy pos­tás napokig munkaképtelenné vált, mert egy kutya megha­rapta. Egy másik postás ol­csóbban megúszta: a kutya csak belekapott a ládába és nem került ágyba. Fél éve az életben Az első mérföldkő az érett­ségi. Vajon fél évvel a matú­ra után hová, merre vezetett a fiatalok útja. Kapta Éva je­les eredménnyel érettségizett az Arany János Gimnázium­ban. Kutatóvegyésznek ké­szült, de a kémia—fizika szak­ra' vették fel. Oláh Ferenc, a fiú diákotthon diákelnöke jogásznak készül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának lett a hallgató­ja. A százharminchat érettsé­gizett közül harmincnégyen járnak egyetemre, főiskolára. A többiek gyárakban, üzemek­ben, hivatalokban helyezked­tek el. Izsáki Judit például műszaki rajz tanfolyamra jár és a helyi konzervgyárban dolgozik. Gaál Ernő a Pest megyei Tervező Vállalat mű­szaki rajzolója lett. E mész Margit ipari tanuló a kecs­keméti magnetofongyárban. Színész is került az idei érett­ségizettek közül: N. Sza bő Sán­dor a Színművészeti Főiskola hallgatója. A szebb, az értékesebb a kelendőbb A hazai vásárlók körében és külföldön is keresetlek a magyar kötöttholmik Négy és félszer többet gyártunk, mint 1950-ben — Nő a finomgyapjú és szintetikus fonal aránya A Könnyűipari Miniszté­rium vezetősége megvizsgál­ta a kötszövőipar fejlődését. Az iparág felmérése azért is figyelemre méltó, mert a kö­töttárugyártás a textilipar egyik legfiatalabb és leg­gyorsabban fejlődő ága, ha­zánkban lényegében az első világháború után indult fej­lődésnek, s a mai nagy köt- szövőgyárak elődje 104 kis­üzem volt. Az utóbbi években szako­sított nagyüzemek alakul­tak ki és most külön egy-egy vál­lalat feladata a harisnya-, a habselyem-, a jerseyáruk, a tréningruhák, a kesztyűk gyártása, és két-két vállalat készíti a pamut és a gyapjú kötöttholmikat. A korszerű szocialista nagy­üzemekben a termelés nagy arányban növekedett és az idén az 1950. évi­nek már a négy és fél­szeresét is meghaladja. A kötöttáruk nemcsak a ha­zai vásárlók körében ked­veltek, hanem a külföldi pia­con is keresett, gazdaságo­san exportálható cikknek bi­zonyultak. A magyar kötött­áruk esztétikai és minőségi színvonalát soli külföldi vá­sárló dicséri. Az export 1955 óta több mint a négyszeresé­re emelkedett és nagy ará­nyokban növekszik majd öt­éves tervünk hátralevő szaka­szában is. Az export növelését a külkereskedelem is tá­mogatja, és segítségével jövőre két durva síkhurkoló gépet, to­vábbá a varrás nélküli haris­nyagyártásra alkalmas 50 gé­pet kapnak a gyárak. A kötszövőipar régi gép­parkjának korszerűsítése és az új berendezések üzembe- helyezóse lehetővé tette az új tech­nológiák bevezetését és az új fonalfajták felhaszná­lását. Csőkként a pamutfonalak fel- használása, ugyanakkor sokkal több finom gyapjúfonalat és szintetikus szálat dolgoz fel az ipar. A szintetikus szál aránya például az 1950. évi 0,2 százalékról 9 százalékra emelkedett és az ötéves terv­időszak végéig eléri a 11 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az értékesebb, tartósabb, szebb kötöttáruk gyártása fo­kozódik. A kötszövőipar szakembe­rei a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a gyárt­mányfeji esztésre, s nemcsak az új termék kibo­csátására, hanem a megle­vők minőségének javítására is. Foglalkoznak például a formatartóbb fehérneműk ké­szítésével, a nylon- és jersey- gyártmányoknál új varrási technológiák bevezetésével. A reumások számára gyógy­hatású, meleg tartó fehérne­műk gyártását kezdik majd meg. (MTI) Gépesítik a magyar halgazdálkodást Elkészült a korszerű halászógép prototípusa Nagy teljesítményű halkiemelő, villanymotoros tókasza, elektromos haltere lő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom