Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

«Jt MT er El 1962. NOVEMBER 24. SZOMBAT Az Antigone bemutatójára készül a Déryné Színház Az Állami Déryné Szín­házban Szofoklész Antigone című drámájának bemutató­jára készülnek. Kertész Lász­ló, a darab szerzője tavaly Athénben járt és ott tanul­mányozta a klasszikus ha­gyományokat. Az előadás egyik érdekességének ígér­kezik a kórus, a narrátor- szerű szövegmondói kar. A művészek és a rendező — több mint egy éve dol­goznak a bemutatót megelő­ző munkán, nagy gonddal igyekeznek színpadra vinni az ókori drámát, amelynek zenéjét Vas Lajos szerezte. A koreográfia Szöllősi Ág­nes, a díszlet Cselényi Jó­zsef munkája, a jelmezeket pedig Rimanóczy Éva ter­vezte. KONGRESSZUSI VERSENY Három üzem - jelentős eredmények Izlandi kaviár a csemegeboltokban Ismét megjelent az üzletek­ben az ínyencek -kedvelt cse­megéje, a kaviár. A napok­ban nagyobb mennyiségű ka­viárt kapott a kereskedelem Izlandból. A magas tápértékű és nagy fehérjetartalmú cse­megét ötdekás mennyiségben, üvegtégelyekben hozzák for­galomba a csemegeboltokban. (MTI) A Prés- és Kovácsoltárugyár szakszervezeti bizottsága jó munkát végzett a szocialista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny, ezen belül pe­dig a kongresszusi verseny szervezésében. Arra töreked­tek, hogy mind a verseny, mind pedig a brigádmozga­lom a termelés, a műszaki színvonal, a termelékenység és a termelés gazdaságosságá­nak növelését segítse elő. E munka eredményeként kilencvennégy brigád verse­nyez a gyárban, amelyek kö­zül hat műszaki brigád. Ed­dig négy brigád nyerte el a szocialista címet, öt pedig küzd a cím elnyeréséért. A gyár TMK generáljavító mű­helye pedig a szocialista mű­hely cím elnyeréséért verseng. A termelési tanácskozásokon, műszaki ankétokon, brigádve- zdtői értekezleteken rendsze­resen megvitatták a legsürgő­sebb tennivalókat, a legnehe­zebb problémákat. Arra töre­kedtek, hogy először ezeken segítsenek felajánlásaikkal, vállalásaikkal. Munkájukkal a termelé­kenység emelésében, az ön­költség csökkentésében s a műszaki fejlesztésben is jó eredményeket értek el. A Csepel Autógyárban termelési érték- 79,2 százalékot 1961-ben a növekedésből Megkezdték idei működésüket a munkásakadémiák Az elmúlt napokban meg­kezdték idei munkájukat a munkásakadémiák. Az idei őszi-téli hónapokban hatszáz munkásakadémia működik majd az országban, ezer tago­zattal, körülbelül hatvanezer hallgatóval. Pest megye ebben a számban huszonegy munkás- akadémiával képviselteti ma­gát, s ez az arány kedvező. Az első munkásakadémiák az 1958/59-es oktatási évben jöttek létre, de kevesen tud­tak róluk, s közülük nem egy már menet közben feloszlott. A következő év már kedve­zőbb volt. majd a múlt esz­tendei ötszáz akadémia, kö­zel negyvenezer hallgatóval megteremtette a gyári nép­művelésnek ezt az új, s ma már népszerű formáját. A tapasztalatok szerint ott működött jól az akadémia, ahol társadalmi vezetőség állt az élén, s az előadássorozatot, a tematikát a dolgozók köré­ben végzett közvéleménykuta­tás alapján állították össze. Ezek az előadások egyrészt kapcsolódnak az üzem speciá­lis profiljához másrészt növe­lik a hallgatók ismeretanya­gát, általános műveltségét. Az idei oktatási-néoművelé- si időszakban nem cél a mun­kásakadémiák nagyarányú, számszerű növelése, helyette inkább a tartalmi munka, a hallgatóság lemorzsolódásának megelőzése. s az összefogot- tabb, célszerűbb program ki­alakítása a feladat. A munkás- akadémiák működéséhez nagy segítséget adnak a helyi, a gyári TIT előadócsoportok, amelyekben a legjobb, leg­képzettebb szakemberek fog­lalnák helyet. \ a termelékenység növeléséből biztosítottak. Az idei esztendő munkájához úgy fogtak hoz­zá, hogy ezt a szintet 1962-ben is tartani, illetve túlteljesíteni kívánják. Az első háromne­gyed év értékelésekor bebi­zonyosodott, hogy elhatározá­sukat valóra váltották. A szá­mok önmagukban így keveset mondanak, elég annyit emlí­teni, hogy új technológiai el­járások folyamatos és üzem­szerű alkalmazásával — első­sorban a precíziós öntésre, a finomkovácsolásra, a porko­hászati eljárásokra, a hideg- folyatásra gondolunk itt — a normák rendszeres ellenőrzé­sével, a veszteségidők csök­kentésével több irányú mű­szaki intézkedésekkel érték el a jó eredményeket. A kong­resszusi versenyben tett fel­ajánlások nagy része is erre vonatkozott. A gyár dolgozói átérezték a pártkongresszus jelentősé­gét, s annak tiszteletére je­lentős vállalásokat tettek Vállalásaikon látszott az is, a dolgozók viszonozni akar­ják azt. hogy a gyárban ál­landóan foglalkoznak, törőd­nek érdekeikkel. Az ered­ményeket többek között a fizikai munka megkönnyíté­sére szolgáló kisgépek és cél­gépek széles körű alkalmazá­sával érték el. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy termelé­kenységi mutatóikat jelen­tősen túlteljesítették. A kongresszusi versenyben a Csepel Autógyár dolgozói a minőségi munkára vonat­kozó vállalásokat is tettek. Különösen fontos ez azért, mert például az év első ne­gyedében csaknem annyi különleges kocsit gyártot­tak, mint a megelőző évek­ben egy esztendő alatt. Je­Munkás vasárnapok Gyálon Napközi otthon a kongresszus tiszteletére Iskolás gyermekek között, színehagyott munkaruhában magyaráz a tanár. Mögöttük az újonnan felépült napközi­otthon, előttük a még hepe­hupás udvar. Egy teherautó áll meg az udvar sarkában. A gyerekek — mire odaérek — szétugranak, egy részük a te­herautóra mászik fel, a töb­biek körülállják a téglara­kást, ahol a teherautó áll. Nem telik bele fél óra, s a ra­komány tégla már a kiásott derítőgödör szélén áll rakás­ban. Ez a kép egy a sok közül, ami gyakorta megismétlődött a munkás gyáli vasárnapokon a nyár folyamán. A tanár Dankó István, egyik legaktívabb társadalmi munkása a napköziotthon- építkezésnek. Hogy is kezdődött? Gyálon az utóbbi két évben csaknem kétszeresére emelke­dett a lakosság lélekszáfna. Magyarországra érkezett Anna Maria Ferrero, a neves olasz filmszínésznö, akit a magyar közönség a Hűtlen asszonyok és a Háború és béke című filmekből ismer. A művésznő magánlátogatásra érkezett hazánkba, férjéhez, Jean Sorel-hoz, aki ezekben a hetekben, a Magyarországon forgatott Germinal főszerepét játssza. — Képünkön Yves Allegret, a Germinal rendezője, Jean Soréi, Anna Maria Ferrero és Vörös Tibor, a Petőfi Színpad művésze a Gellert Szálló halijában beszélgetnek (Gábor felv.) Természetesen nőtt az iskola- köteles gyermekek létszáma is. Három évvel ezelőtt még'673 gyermek járt az általános is­kolába. az idén már 1018-an. Szűk lett a 12 tantermes is­kola, a 24 osztály mellett már nem volt helye a napközi ott­honnak. A gyáli szülők túl­nyomó többsége viszont Pes­ten dolgozik. Napközi otthon nélkül nem maradhat Gyál. Kész, e célra alkalmas épü­let nem volt, tehát építeni kellett. A tanács magáévá tet­te az ügyet, nyomban meg­szavazott 260 ezer forintot. De ez még kevés volt a közel hétszázezer forintos típusterv alapján építendő új napközi otthonhoz, összefogott a Ha­zafias Népifront, a szülői mun­kaközösség, a különböző tár­sadalmi szervek, s rövidesen négyszáz társadalmi szerző­désiben mintegy nyolcezer munkaórát ajánlottak fel a gyermekek hozzátartozói, tár­sadalmi munkában, j Áprilisban kezdődött a !j munka, s a pártkongresszus ^ megnyitására befejezték az ^ építkezést. Két foglalkozási terem, parkettázva, modern ^ felszerelésű konyha, akkora, J hogy a jövőben nagyobb lét- í szám esetén is ki tudja elé- ^ gíteni az igényeket. A falak £ csempézve mindenütt. Az ^ egész épület hossza harminc £ méter és csaknem tíz méter ^ széles. Ahogy az ember ránéz ^ az épületre,, vagy közelebbről ^ megnézi a belső munkálatokat ^ is. alig hiszi el, hogy mindezt í társadalmi munkások csinál- ^ ták. Nincs e helyen lehetősé- günk valamennyi példamutató társadalmi munkás nevét fel- ^ sorolni. Csak néhány nevet ^ említünk a sok közül: Kiss £ Géza nyugdíjas lakatos, Lin- ^ ka Béla esztergályos. Holló > Lajos lakatos, Pribék Ferenc ^lakatos, König Lajos kőmű- vés, Sipos János nyugdíjas. És e nagyszerű társadalmi össze- fogás szervezője, Solymári ^ Béla általános iskolai igazga- ^ tó, a nápfrontbi-mttság elnöke. , Ferencz Lajos lentős értéket képez a tő­késországokba irányuló ex­portszállítás is, itt pedig tud­valevő, hogy számos külön­leges minőségi igényt kell a gyárnak kielégítenie. A gödöllői Ganz Árammérőgyárban a kongresszusi versenyben született felajánlások, a ter­melékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a műszaki fejlesztés további javítására vonatkoztak. A munkaverseny eredményei már a korábbiakban is nagy­ban hozzájárultak a válla­lat tervének és exporttervé­nek teljesítéséhez. A válla­lat vezetői közösen a párt, a szakszervezet aktíváival és a KISZ-fiataljaival szervez­ték és indították a versenyt. Ennek nyomán harminchat brigád versenyez, és a múlt évvel szemben, amikor öt szocialista és három szo­cialista címért küzdő bri­gád dolgozott a gyárban, idén hat szocialista brigád van versenyben, huszonnégy pe­dig küzd a szocialista brigád címért. A műszaki brigádok és a műszaki osztály dolgo­zói vállalták, hogy a rnű- szinttervi feladatokat határ­időre, illetve határidő előtt végzik el. Ugyancsak válla­lást tettek az új gyártmá­nyokkal kapcsolatos határ­idő előtti kísérletekre is. Meg kell említeni itt, hogy rendszeresen megtartják a műszintterv-értékeléseket. A szakszervezeti bizottság nem feledkezik meg a ver­senyben legjobbnak bizonyu­ló dolgozók népszerűsítéséről, jutalmazásáról sem. a gyár­ban eddig, ebben az évben, száz húszon hárman kaptak ki­váló dolgozó oklevelet és jel­vényt. Mindhárom üzemben az éves munkaverseny kereté­ben értékelik a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítését. A ju­talmazásra is csak ezután kerül sor. Mindenütt elhatá­rozták, hogy a kongresz- szusi verseny lendületével kívánják továbbra is vé­gezni munkájukat és teljesí­teni vállalásukat. T. T. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Javul a lakosság áruellátása A járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban rend­kívüli ülésén megvitatta a já­rás kereskedelmének helyze­tét. A vb. rpegállapította, hogy a kereskedelmi tevé­kenység általában javult. So­kat fejlődtek az elmúlt idői ben az egységek, kulturáltab­bá, színvonalasabbá lett a munka, amiben nagy része van az újonnan létesített ön- kiszolgáló, illeme önkiválasz­tó boltoknak. Az új kereske­delmi módszerekkel árusító üzletek megnyerték a lakos­ság tetszését. A végrehajtó bi­zottság megállapította azt is, hogy az áruellátás is jobb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ceglédbercelen, Csemö- ben és Törteién a lakosság kívánságára bevezették a tej árusítását. Mind kevesebb cikk hiányzik a boltokból, legfeljebb műanyag kötött­áruk és fekete lapossarkú, szé­lesorrú cipők fogynának a je­lenleginél nagyobb mennyi­ségben. A hibákról szólva a vb megállapította, hogy a sü­tőipari termékek szállítása te­rén a vállalat nem tartja meg a szerződést. Ezért sok helyen zavar mutatkozik a kenyérel­látásban. A sütőipari termé­kek választéka sem kielégítő. A lakosság áruellátásának megjavítása érdekében a kö­zeljövőben további fejleszté­seket javasolna a járás iizlet- lethálózatában. Néhány új üz­let létesítését máris tervbe vették az érdekelt földműves­szövetkezetek. M®S3R@ÓKSgRS UIH II IHlliLgr.'i.lC.A.+n „li. |—Hf—l^| Kongresszusi műszak Ezekben a napokban ünnep­li második születésnapját a VIZÉP Vállalat vecsési üze­me. Többé-kevésbé már ki­alakult a szakmunkás-gárdá­ja és jónak mondható az üzemben a munkaszervezés is. A dolgozók eleven versenyt kezdeményeztek, november 20-tól 30-ig pedig ünnepi, kongresszusi műszakot tarta­nak. A műszakot kongresszusi verseny előzte meg. Ebben a lakatos üzem haladt az élen. Vállalták, hogy a hulladék alkatrészek átdolgozásával új anyagot takarítanak “meg. Adott szavuknak eleget is tet­tek. Több mint százhúsz má­zsa használt alkatrészt alakí­tottak át újból felhasználható­vá. Az éves munkaverseny eddigi győztese a kotrósze- relő-brigád. Szervezett mun­kával két-három nappal előbb elkészítették a javítandó gé­peket, Ezzel 29 munkanapot megtakarítottak. Jelentős ez a népgazdaság szempontjából, mert egy nap megtakarítása 30 000 forintot jelent. Az üzemben jelenleg a legna­gyobb problémát a szakmun­káshiány okozza. Tízmillió forint rekonstrukcióra A DÁV nagykőrösi üzlet­igazgatósága az üzemegységek közötti versenyből győztesen kerül ki. Érthető a siker: év­ről évre emelkedik a termelé­kenység értéke. A vállalat kettős munkát végez: hálózat- építést és áramszolgáltatást. A hálózati szerelés terén a múlt évhez viszonyítva 18 százalé­kos, a kongresszusi vállalások nyomán még 6 százalékos, te­hát összesen 24 százalékos emelkedés észlelhető. Az ener­gia-szolgáltatás terén szintén 24 százalékos növekedést ér­tek el a múlt évhez képest. A tavalyi évben az értékelés alapján négy brigád elnyerte a szocialista címet. Jelenleg az üzletigazgatóság területén tizenhat brigádban 153-an \ harcolnak a szocialista bri­gád címért. A legutóbbi ér­tékelés szerint a brigádok 30 százaléka eddigi eredmények | alapján elérte a szocialista j brigád színvonalat. A jövő év egyik legfontosabb célki­tűzése, hogy a területükön levő húsz termelőszövetkeze­tet villamosítsák. Ezzel a je­lenlegi fogyasztólétszám — mintegy hetvenezer fő — lé­nyegesen megnövekszik. Az építési programban szerepel a kecskeméti alállomás korsze­rűsítése. Műszaki fejlesztésre és rekonstrukciókra tízmillió forintot fordítanak jövőre. Kölcsönös együttműködés - hasznos tapasztalatok A KGST-országok csaknem száz tudományos intézetével dolgoznak együtt a magyar építésügyi kutatók — Bővítik kapcsolataikat a nemzetközi tudományos szervezetekkel Az utóbbi másfél évben széleskörű kapcsolatokat épí­tettek ki a külföldi tudo­mányos intézetekkel a magyar építésügyi kutatók. A koráb­bi kapcsolatok csak a köl­csönös tájékoztatásra, az eredmények ismertetésére kor­látozódtak, csupán az Épí­téstudományi Intézet és az Építőanyagipari Központi Ku­tató Intézet alakított ki terv­szerű kutatási együttműkö­dést a Szovjetunió, Csehszlo­vákia és Lengyelország né­hány intézetével. Magyarország javaslatára azonban tavaly a KGST- országok építésügyi ál­landó bizottsága meg­alakította a tudományos munka összehangolásá­nak Szervét, amely azóta összeállította a legfontosabb kutatási témák terveit és felosztotta a mun­kát a tagországok között. A baráti országok építés­ügyi kutatói összesen 29 fontos tudományos feladatot dolgoznak, ki 1965-ig, a má­sodik ötéves tervidőszak végéig. A magyar kutatók há­rom jelentős tudomá­nyos témáért vállaltak felelősséget. A hazai, valamint a KGST­országok tapasztalatainak fel- használásával új gyorségetési módszert kísérleteztek ki a porcelángyártás technológiá­jának korszerűsítésére. Ezen­kívül gondos tanulmányt ké­szítenek a regionális terve­zés és a népgazdaságfejlesz­tési terv összehangolásáról, valamint a különböző kór­házak, iskolák, művelődési | házak és más közszolgálta- í tási intézmények méreteiről és elhelyezésük legcélsze­rűbb telepítési elveiről. A magyar kutatók segítsé­gét többszörösen viszonoz­zák a KGST-nemzetek tu- j dományos intézetei, a Né­met Demokratikus Köztár­saság tudományos szakem­berei már befejezték a feszített betonszerkeze­tek gyártási módszeré­nek és berendezésének egységesítését, ami lehetővé teszi a gépesí­tés jelentős fejlesztését. A Szovjetunió a jövő év elején adja át a nagyelemes építke­zések nemzetközi tapaszta­latairól összegyűjtött tanul­mányát, amely számunkra különösen jelentős, mert hi­szen Magyarországon még csak a következő években kezdik meg a nagypanelek' széleskörű felhasználását- Nem kevésbé fontos anyagot kapuni Romániától is a nagy kezdőszilárdságú cement (előállításának korszerű gyár­tási eljárásáról. A KGST-országok közös építésügyi kutatási ter­veinek megvalósításában csaknem száz baráti tu­dományos intézettel mű­ködnek együtt a magyar szakemberek. így mór ötször annyi külföl­di intézettel állnak szoros kapcsolatban, mint az előző években. A jövő esztendőben is jelen­tősen bővítik külföldi kap­csolataikat a hazai kutatók. A tervek szerint részt vesz­nek az építőanyag- és szer­kezetvizsgáló nemzetközi egyesület valamennyi tudo­mányos kongresszusán, ame­lyeken az építésügy műsza­ki fejlődésének világszínvo­naláról és a legújabb tapasz­talatokról tájékozódhatnak majd kutatóink. Az építési kutatások nemzetközi taná­csának, a CIB-nek eddig csak három munkabizottsá­gában dolgoztak magyar szakemberek, de a jövő év­ben még hét munkabizott­ságba kérik felvételüket. így csaknem nyolcvan . újabb külföldi kutatóintézettel tud­nak majd együt'működni az építőipar fejlesztésében. (MTI) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom