Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
'"v/f/Hap 1962. NOVEMBER 23, Pf NTEK VunácsUos £h us 3ESX3EJ9 Vili. (Folytatás a 3. oldalról) ne ez év végéig az 1950. évihez képest több mint 3,5-sze- resére fog emelkedni. Külkereskedelmi forgalmunk leggyorsabban a Szovjetunióval növekszik és 1962- ben az összforgalmúnk kb. egyharmadát teszi ki. A magyar—szovjet árucsere kiemelkedő jelentőségét illusztrálja a két ország közötti forgalom áruszerkezete is, míg a Szovjetunióból származó behozatalunknak mintegy 61 százaléka ipari, mezőgazdasági nyersanyagokból és félkésztermékekből áll, addig kivitelünk több mint 80 százalékát ipari késztermékek képezik. Ezután részletesen szólt a magyar és a szovjet bauxites alumíniumtermelés együttműködése tárgyában a napokban aláírt egyezményről. A magyar—szovjet egyezmény — mondotta — alapvető változást hoz a magyar alumíniumipar fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításában és évtizedekre előre lerakja a bauxitvagyonunknak megfelelő nagyméretű, korszerű magyar alumíniumfeldolgozó ipar szilárd alapjait. Lényegében abban állapodtunk meg, hogy azt a lehetőséget, amelyet az eddig felkutatott csaknem 80—90 millió tonnás magyar bauxitvagyon nyújt, a jövőben összekapcsoljuk az új nagy szovjet vízierőművek által biztosított olcsó villamos- energiával. A Magyarországon termelt timföldet szovjet vízierőmű mellett épített alumíniumkohó dolgozza fel és az alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja a magyar népgazdaságnak. Vagyis a timföldnek alumíniummá való feldolgozásával tömbalumíniumba csomagolt nagy mennyiségű villamos- energiát_ kapunk a Szovjetuniótól. A szerződés keretében a magyar népgazdaság fokozatosan növekvő és 1980-ig évi 165 ezer tonna kohóalumíniumhoz jut. Ez több mint a magyar alumíniumkohók jelenlegi termelésének háromszorosa és mintegy hét új inotai nagyságú kohó kapacitásának felel meg. Ha mindezt tisztán saját erőből akarnánk létrehozni, az eddigi számítások szerint kb. 30 milliárd forintos beruházást kellene megvalósítanunk. A Szovjetunióval való együttműködésben ebből a 30 milliárd forintból kb. 16 milliárd forintot tesz ki 1980-ig a magyar bauxitbányák továbbfejlesztésére, az új timföldgyárak építésére és a régi üzemek bővítésére szükséges összeg. A Szovjetunió ez idő alatt a szükséges kohók, segédanyag- gyártó és más kiegészítő üzemek építését hozzájárulásunk nélkül, saját erőből valósítja meg. Az együttműködés szelleme teljes mértékben megfelel a KGST ajánlásainak, amely szerint nyersanyagigényes ipart a lelőhely közelében, energiaigényes ipart pedig az olcsó villamosenergiát termelő erőmű mellett célszerű telepíteni. A magyar timföld és szovjet alumíniumszállítások előnyösen valósíthatók meg vízi úton is. A kölcsönös szállítások elszámolásává szocialista világpiac árain, a két ország közötti áruforgalom keretében történik, amely magyar gépipari és egyéb ipari termékek elhelyezését biztosítja a Szovjetunióban. Természetesen az együttműködés realizálásához népgazdaságunk részéről jelentős erőfeszítések szükségesek. Fejleszteni kell a bauxitbányászatot, a timföldgyártást és új hatalmas méretű, a legkorszerűbb technikával felszerelt alumínium-félgyártmány és készáru-ipart kell teremteni. Ha az egyezményt megvaló- .. Htjuk, akkor 1980-ig jelentőben meghaladhatjuk a legfejlettebb tőkés országok jelenlegi színvonalát mind az egy főre jutó alumíniumipari termékek mennyiségét, mind pedig választékát illetően. A Magyar Népköztársaságban Apró Antal elvtárs a szónoki emelvényen egy főre 1980-ban — az előzetes adatok szerint — mintegy két és fél—háromszor több alumínium jut, mint 1959— 1961-ben az Észak-amerikai Egyesült Államokban. Ez az együttműködés is újabb fényes bizonyítéka a szovjet—magyar barátságnak, a Szovjetunió áldozatkészségének. Most pártunk legmagasabb fórumán mondunk köszönetét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió kormányának és személyesen Hruscsov elvtársnak ezért az újabb önzetlen, testvéri seg tségért. amellyel hazánk _ ári' fejlődését ezúton is segítették. Bővülnek gazdasági kapcsolataink Ezután ismertette, hogyan bővültek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országokkal. Az 1958 óta eltelt dőszak- ban Lengyelországgal, az NDK-val, Csehszlovákiával, valamint Bulgáriával és Romániával is jelentősen növekedett árucsereforgalmunk. Ma-már teljes egészében, vagy túlnyomórészt a KGST- hez tartozó szocialista országok biztosítják részünkre nyersolaj, koksz, vasérc, színesfémek, villamosenergia, szén, faféleségek és más fontos nyersanyagok importját. Ezt azért teszem szóvá, mert gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a nemzetközi együttműködésnél csak a gyártásszakosításra gondoljunk és megfeledkezzünk arról, hogy az utóbbi években elsősorban az országok nyers- és fűtőanyaggal való ellátását kellet biztosítani. Ez mindennek az alapja. Példaként említette a „Barátság” kőolajvezeték építését és több európai szocialista ország közötti energia-együttműködést. Elmondotta, hogy az egyesített energiarendszerek párhuzamos üzemének biztosítására a közeljövőben létrejön Prágában a központi teherelosztó, amely már megalakulása időpontjában körülbelül 35 ezer MW összteljesítményű erőműrendszer együttműködését fogja biztosítani. Az együttműködés fejlődésének további példájaként elmondotta, hogy vaskohászatunk egyre szélesebb körben folytat hengereltacél-cserét és kooperációt Csehszlovákiával, Lengyelországgal, az NDK- val, Bulgáriával és Romániával, ami valamennyi érdekelt országban lehetővé teszi a kohászati berendezések jobb kihasználását. Ez a kohászati együttműködés évről évre bővül, és az ilyen formában megvalósuló hengerelt acél forgalmunk több mint 630 ezer tonna lesz 1963-ban, az 1958. évi, mintegy 180 ezer tonnával szemben. Ez az együttműködés szükségessé teszi, hogy mielőbb létrehozzuk a KGST-or- szágok kohászatának közös programozó irodáját is, ami által a költségek további, jelentős csökkentését, a kapacitások jobb kihasználását lehet elérni. A nemzetközi szakosítás kérdéseiről Bizonyos — de távolról sem kielégítő — előrehaladást értünk el a gépipar gyártásszakosításában. A szakosítás során a magyar szerszámgépiparra háruló géptípusok többsége a munkaigényes, a magas műszaki színvonalon álló szerszámgépek kategóriájába tartozik. Szakosítás alapján gyártunk többek között ^nég csőhengerlő gépeket, tizenhat féle komplett konzervgyári és különböző élelmiszeripari berendezést. A műszeripar termékeiből pedig a különböző optikai és orvosi műszerek előállítását helyezzük előtérbe a nemzetközi igényeknek megfelelően. Kezdeményeznünk kell a szocialista nemzetközi munkamegosztás kiterjesztését a jövőben a közszükségleti cikkekre és ezen belül a könnyű- és élelmiszeripar termékeire, továbbá a gépiparban gyártott, úgynevezett tartós fogyasztási cikkeikre is. A nemzetközi szakosítás jó példáját látjuk még a vegyiparban. 1956 óta a KGST vegyipari állandó bizottsága csaknem 600 vegyipari cikk gyártásának kooperálására, illetve termelésük szakosítására hozott határozatot. A felsorolt eredmények mellett azonban megállapítható, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit nem használjuk ki megfelelően. Ma még az alacsony szérianagyságok a jellemzőek az egyes országokban — többek között — a szerszámgépek, a traktorok,é-az autóbuszok, a teher- és személygépkocsiik és más gépipari termékek gyártásánál. Ki kell használni lehetőségeinket Apró Antal ezután a szocialista országok műszaki és tudományos együttműködésével foglalkozott. Ez az új típusú együttműködés —mondotta — fontos eszköze a műszaki haladás meggyorsításának, a munkatermelékenység emelésének. Most azon kell tehát fáradoznunk, hogy a KGST országaiban a nagy jelentőségű feladatok megoldására közös kutató-, tervezőintézeteket hozzunk létre. További lépésnek lehet tekinteni az országok között az ipari gyártmányok szabványosításának továbbfejlesztését. Az ismertetett tények azt bizonyítják, hogy bár a mi gazdasági szövetségünk a KGST- ben az elmúlt évek során a nemzetközi együttműködésben jelentős eredményeket ért él mégsem lehetünk elégedettek. Sok lehetőséget — mi is, akár a többi szocialista ország — kihasználatlanul hagytunk — folytatta Apró elvtárs. Ma a szocialista világrend- szer létezése lehetővé teszi, hogy ne legyen minden egyes szocialista ország kénytelen valamennyi iparág megteremtésére. A szocialista táboron belül az egyes országoknak lehetőségük van arra, hogy azokat az iparágaikat fejlesz- szék, amelyek fejlesztéséhez gazdasági és termelési viszonyaik' a legkedvezőbbek, s amelyek, leginkább megfelelnek nemzeti hagyományaiknak és termelési tapasztalataiknak. Ahhoz, hogy a legkisebb ráfordítással a legfejlettebb technika alapján lehessen megszervezni a termelést minden országban, világosan kell látnunk, hogy külön-kü- lön, elzárkózva a nemzeti határok mögé, nem tudunk kellő eredményt elérni a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Csak széleskörű gazdasági együttműködés útján tudjuk megvalósítani a szocializmus teljes felépítésének programját. Jelenleg húszéves népgazdaságfejlesztési tervünkön dolgozunk. Ezt a jövő évben küldjük el a KGST megfelelő szerveinek, amelyek 1964. év végéig összegezik az egyes országok tervelképzeléseit. Az előttünk álló nagy feladatok megvalósítására még jobban egyesíteni kell erőinket minden szocialista országgal, még jobban össze kell hangolni pártjaink gazdaságpolitikáját, együttműködésünk formáit. Ezért csak helyeselni tudjuk Hruscsov elvtárs újabb javaslatát, amelyet az SZKP Központi Bizottságának mostani plénumán vetett fel: „A KGST-hez tartozó országok képviselőinek minden bizonynyal a közeljövőben ismét találkozniok kell magas szinten, hogy újabb lépést tehessenek előre a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján”. Elvtársak! A szocialista világrendszer erői szakadatlanul növekednek és az egész világon erősödnek a kommunizmus eszméi. Biztosak vagyunk abban, hogy hazánkban is, végrehajtva pártunk VIII. kongresszusának határozatait, viszonylag rövid idő alatt, teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. (Hosszantartó nagy taps.) Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, kifejezte örömét a magyar nép sikerei felett. Bóján Bolgaranov ismertette a bolgár népnek a felszabadulás óta a szocializmus építésében elért kimagasló eredményeit, majd pedig a'BKP VIII. kongresszusán elfogadott éves terv irányelveiről szólt. A továbbiakban elítélte az Albán Munkapárt szakadár tevékenységét. Ezután a kubai nép szabadságát veszélyeztető amerikai provokációról szólt Bóján Bolgaranov. Csak a szektások és a dogmatikusok azok, akik elvesztették érzéküket az események és az élet reális megítélése iránt — csak ők utasítják el a békés egymás mellett élés lenini gondolatát, mert nem tudják megérteni ennek forradalmi lényegét és képtelen cselekedeteikkel a béke és a nemzetközi biztonság ügyét komoly veszélynek teszik ki” — mondotta befejezésül Bóján Bolgaranov. Szélben, napsütésben ÉpüS a százhalombattai olajfinomító Ez lesz az olajfinomító- központi irodaépülete, itt tanyázik majd előírás szerint a tűzoltóság is NÉHÁNY HETE még barátságosabb volt a világ errefelé. Most, hogy a hideg vette át az uralmat, a folyton járó szélben már mindenki a telet érzi. Ezen a lapályos földön a százhalombattai erőmű építkezésének szomszédságában is próbára teszi az építőket az időjárás. A jeges szél szárít és keresztülbújik a pufajkák vattabundáján is. Ha esik, jégszemként záporoz az arcokra és kezekre a késő őszi, metsző eső. Kőműves, ács, kubikos, s egy sor szerelő mesterember állja az időt. Munkásságuk nyomán nemcsak a hetek, az órák és napok is alakítják a tájat. A főépítésvezető, Szabó József egy kicsit távolabb kezdi a gyors kalauzolást. — Az új vasútállomásnál építjük a szivárgót..« — Attól tartok, hogy ezt nem hagyhatjuk magyarázat nélkül. — Az itt felépülő kis pályaudvar sínéi közül aknákba . gyűjtjük, s onnan nagy átmérőjű csővezetéken tovább visszük a csapadékot. Útközben a vezeték laza összeillesztése miatt is javarészt szétszivárog a földbe ez a folyadékmennyiség. — Mennyi csövet tesznek a földbe az idén? — Szeretném, ha jövő hónap közepére elkészülnénk^ a közel egykilométeres programmal. — S itt, az építkezés kiindulópontján? — Tulajdonképpen még tart a felvonulási helyiségek építése. Most betonozzák a szép orvosi rendelőt és gyorsan készül az üzletház is. Lesz itt népbolt, cipész, fodrász, hogy ne kelljen messzebb menni .. 5 — A hidegebb időben egyszerre nagyobb gond lett a jó ebéd, vagy vacsora elköltése. Ezért kérdem, mi van a sokat emlegetett étkezdével? — Lényegében elkészült. Belső vízszerelési munkálatait szombaton fejezik be. :Az átadásra akkor kerül sor, amikor az épületek központi fűtését biztosító kazán a most emelkedő kazánházzal együtt elkészül, üzenjképes lesz. — Növekszik-e az olajfinomító központi iroda épülete? — BÁR NEM A MI vállalatunkhoz, az út-, vasútépítőkhöz tartozik, annyit mégis tudok róluk, hogy még ez évben szeretnék tető alá hozni. Azon tanakodnak, miként lehetne elérni, hogy A magyar divatcikkek iránt egyre több ország érdeklődik. A MODEX Magyar Divatáru Külkereskedelmi Vállalat Európa csaknem minden országába eljuttatja modelljeit, de szállít Afrikába, Közép- és Dél-Amerikába is. Különösen sokat rendelnek kartonruhákból. A kartonanyagok mintájukban is gazdagok. A divatos sötét színek mellett rengeteg a világos, fiatalos színű moa zimankós idő beálltával már zárt helyen, a belső építéssel folytathassák áz irodaház munkálatait. — S itt nem akadályoz a rövidesen várható hidegebb, fagyos idő. — Ma már az építkezés nem idényjellegű, de természetesen télen nehezebben megy a munka. Mégis igyekszünk állni a fagyot és a sarat, építeni a finomító alapjait, szélben, napsütés- bem t. gy. deli. Kisebb mennyiséget a hazánkban közkedvelt, nyári anyagokból is exportálnak. Külföldön azonban nemcsak a nyári ruhák közkedveltek, hanem a téliek is. A legújabb „twist” és „doboz” szoknyák, trapéz, hólos ruhák változatos színekben kerülnek exportra. Ezek tervezésében a Ruhaipari Tervező Vállalat, az OKISZ-labor és a különlegességi divatszalon vesz részt. A MODEX most jelentős eseményre készül: november 25-e és december 15-e között Accrában rendez kiállítást. Bemutatnak majd nemcsak egyszerű praktikus kartonru- hékat, de sportöltözeteket és estélyi ruhákat is. A fárfikoinfekció exportjában is nagy a fellendülés. Sikert arattak a nylon sportzekékkel, a műszálas, gyűrhetet- len nadrágokkal, öltönyökkel, a tweed jellegű zakókkal. A nylon zekéket főleg Hollandiába és Norvégiába szállítják. A női konfekció hatalmas fellendülése mellett kötöttáruexportunk is fejlődött. Különösen növekedett a gyapjúáruk exportja. Az idén csaknem 40 százalékkal többet szállítanak külföldre, mint amennyit 1961- ben szállítottak. Európa csaknem minden országába exportál a MODEX Negyven százalékkal nőtt a gyapjúkészítmények exportja
