Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

rest

HEGYI!

JCírlap

1962 NOVEMBER 21, SZERDA

Hifldd-dijjal tiinteltá ki termes Maria hegdűművésznőt

Vermes Mária magyar hegedűművésznő a hallei operaház meghívására az idén már a hetedik évadot tölti a zenekar első koncertmestereként az ottani dalszínházban. A magyar művésznő, akit már korábban az NDK kamaraművésze címmel tüntettek ki, most újabb, nagyjelentőségű elismerésben részesült: „kima- gasfló művészi Händel-inter- pretálásért” — Handel-díjjal jutalmazták. (MTI)

Városiak lettünk

Beleszédült a kútba

Érd-Parkv árosban, a Baj- csy-Zsilinszky úton, a kutat tisztította és javította Bő- neki Ferenc, ötvenéves férfi. Munka közben • belezuhant a vízbe és ottveszett. A rendőrség feltevése szerint a kútból gáz tört fel, s a férfi ettől szédült meg. A vizsgálat folyik.

Nagykoros város lakossága a népszámláláskor kerekén huszonötezer volt. Ebből hatezer él külterületen. Kőrös a „klasszikus tanyarendszer” hazája. Nagyobbrészt családi tanyák voltak: a fiatal gazda a tanyán lakott, a városban már csak részlegesen vezetett háztartást, de öregségére hazaköltözött a városba. A fel- szabadulás óta hol erősödő, hol lanyhuló ütemben állandóan tart a végleges beköltözés, a tanya felszámolásának folyamata.

Három családot kerestem fel — mind a három az elmúlt években költözött be.

Nyitraiélc mindketten tanyasiak voltak, amikor 1924- ben összeházasodtak. Hosszú ideig szabadkertészként kint dolgoztak, rövid időre bejöttek a városba, majd újra visz- szaköltöztek. Nyitrainé nyolc

Két találmány, két új exportcikk

Rövid idő alatt elkészültek az új textilműszerek mintapéldányai

Ha új alapanyag érkezik a textilgyárakba, rögtön megkezdik a próbafonást és ilyenkor a gépek egy részét a kísérletezéshez veszik igénybe. Az újabb alapanyagok megismerése, a próbafonás rendszerint terméskiesést okoz. Ennek megakadályozására Gatigli Boldizsár vezetésével a Textilipari Kutató Intézet mérnökeinek egy csoportja olyan laboratóriumi gyűrűs- fonót szerkesztett, amely elvégzi a különféle alapanyagok próbafonását, nem kell tehát erre a célra a termelőgépeket igénybe venni.

A találmány alapján a műszer mintapéldányának elkészítését a METEFÉM-re, a Mechanikai Textilgépkészítő Fém- és Műanyaggyártó Ktsz- re bízták. A mintapéldány négy hónap alatt készült el és a ktsz a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat

megrendelésének eleget téve, máris hozzálátott a sorozat- gyártáshoz. A laboratóriumi fonógép ugyanis jó exportcikknek ígérkezik, az idén

hatot, jövőre pedig tizenötöt gyártanak.

Ugyancsak most készült el a ME'TEFÉM Ktsz-ben a vállalt • határidőnél szintén egy hónappal hamarabb Králik István találmánya alapján egy másik textilmüszer, az automatikus fonalszakító szi- lárdsAgmérő is. Az eddig használt fonal-szakítószilárdság vizsgáló berendezés kézi műveletre épült és kezelőjének jártasságától függött a kísérleti mérés pontossága. Az új konstrukció automatikus vezérlésű és számlálóberendezése percek alatt szolgáltatja azokat az adatokat, amelyeket eddig napokig, sőt hetekig tartó statisztikai összegezéssel számítottak ki.

A külföldön elismert magyar textilműszer-család most ezzel a két Raggal gyarapodott, az automatikus fonal- szakítószilárdság mérő szintén exportcikk lesz. A METRIMPEX számára ebből az idén tízet, jövőre pedig tizenkettőt gyárt a szövetkezet. (MTI)

J

KILENC BRIGÁD VERSENYRE KEL

(Folytatás a 7. oldalról)

hegy beszélgessenek ezekről munkatársaikkal. A beszélgetések eredményeként május elsejére további hat brigád alakult. Mi pedig, a másutt szerzett tapasztalatok alapján, kidolgoztuk a vállalásokra vonatkozó javaslatainkat.

— Ekkor ért bennünket a meglepetés — veti közbe önkritikusam az igazgató: — mire mi elkészültünk a javaslattal, a brigádok is összeállították a magukét. Hasznos, reális elgondolásaik szerencsésen egészítették ki a mieinket. így születtek meg végül is azok a

szocialista szerződések,

amelyeknek teljesítését — éppen a szervezésben elkövetett hibák miatt — egy évvel ezelőtt még lehetetlennek tartottuk.

Tanulságos végignézni e szerződéseket. Itt, ahol oly nehezen, botladozva indult el a mozgalom, jó érzékkel választották ki azokat a feladatokat, amelyek a szocialista brigádot megkülönböztetik a többitől. Valamennyi brigád vállalta, hogy rendszeres munkavédelmi őrjáratot tart a munkahelyén; ahol •megvan a lehetősége, szocialista megőrzésre veszik át a munkaszerszámokat; több brigádban védnökséget vállaltak az ipari tanulók felett, segítik őket a szakmai ismeretek elsajátításában; mind a kilenc brigád tagjai kötelezték magukat szakmai tudásuk és politikai műveltségük gyarapítására; valamennyi brigád tagjai vállalták, hogy beiratkoznak a műszála könyvtárba; a brigádtagok példát mutatnak a munkafegyelemben, megszüntetik a késéseket s az igazolatlan hiányzásokat.

— A verseny csak májusban indult, de máris érezni a hatását: előtérbe került a

gazdaságosság és a takarékosság elve,

javult a munkafegyelem,

a brigádtagok gondosabban bánnak gépeikkel, szerszámaikkal — sorolja Gál László. — Sajnos, a harmadik negyedévi tervünkben elmaradás volt, de év végéig — a létszámhiány ellenére is — pótoljuk. Korábban magunk sem bíztunk volna abban, hogy behozzuk a lemaradást, hiszen olyan objektív körülmények nehezítik a termelést, mint üzemünk forgácsoló kapacitása, amely nem felel meg a követelményeknek, vagy az egyik-másik műhelyünkben levő, csaknem manufakturális termelési viszonyok. Most azonban bizakodunk: dolgozóink vállalták, hogy év végéig 101,5 százalékra teljesítik a tervet. Ha pedig vállalták: meglesz!

Üzemünk fennállásának tizenkét esztendeje alatt tízszer nyertük el az élüzem címet, tavaly pedig a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Egy évig volt a miénk a zászló — s szeretnénk visszaszerezni... Ebben a törekvésünkben elsősorban a szocialista brigádokra és az egyéni munkaverseny résztvevőire számítunk.

Nyíri Éva

gyereket hozott a világra — hetet egészségben felnevelt. 1945-ben, a földosztáskor 15 hold földhöz jutottak, azon építették a tanyát. Itt éltek 1956-ig, Innen jártak a gyerekei iskolába, majd a városba dolgozni. Az egyik fiú, a ládagyár munkása, megnősült. A fiataloknak szűk volt már az igénytelen tanya. A férfit munkája is a város felé húzta. TeLket vettek az. Alszegen. s együtt az öregekkel építkezni kezdtek. Közben születtek az unokák, de két éve már annyira jutottak, hogy a házba beköltözhettek. A villaszerű' épületben két szoba-konyha, fürdőszoba a fiataloké. S hátul egy kisebb lakásban élnek az öregek.

— Hogy miért jöttünk be?

— néz rám csodálkozva Nyit- rai néni. Hát a fiam itt dolgozott. télen a hó, nyáron a homok miatt 'még motoron is nehéz bejárni. S az unokák! Messze volt szegényeknek az iskola. Szántam őket. Mi pedig nem akartunk ott maradni öregségünkre. Szükség is van rám — az unokákra keli ügyelni.

A fiatalok lakásában a bútor még régi — majd később erre is sor kerül —, de az ágy mellett, az éjjeliszekrényen szép, modem rádió áll. A ház. előtt gondosan ápolt virágos- kert.

Egy Utcával odébb a

Dankó Pistáról elnevezett, csupa új házzal ékeskedő telepen Koncz Józsefeket nem találom otthon, pedig szerettem volna bekukkantani az utca legszebb házába. Olyan, mint egy villa a Rózsadombon. ők is tanyasiak. Fiatal házasok, szüleikkel közösen éltek a tanyán. Apja még most is ott lakik. József 27 éves, felesége. Erzsébet, négy évvel fiatalabb. A fiatalember az egyik szövetkezet kertészetében dolgozik.

A szomszédoktól hallom, hogy a fiatalasszony özvegy édesapjánál van kint a tanyán

— kenyeret sut neki. Miért jöttek be?

— A fiatalok szeretnek saját gazdájuk lenni — mondja egy barátjuk tömören. Pedig a férfinek vissza kell járni a külterületen levő kertészetbe.

Munkahelye továbbra is a határ maradt. Csak lakása változott, tehát éppen fordított eset, mint Nyitraiék. S ebből az is kiderül, hogy nem a be-, vagy kijárás a döntő, hanem a városi életforma vonzóereje.

Halasi József házából

fekete ruhás férfiak kerékpároznak ki, itt értesülök, hogy ma volt a temetése.

Az 52 éves ember éppen két éve költözött be három gyermekével, feleségével a tanyáról. Nem sokáig élvezhette az új házat, a városi életet. Pedig az egyszerűbb, külsőre igénytelenebb házat saját kezével építette. Mindent maga csinált. Maga ásta ki az alapot, rakta föl a falat, s együtt tették fel a piros cserepeket.

Halasi bácsi fogatos volt a szövetkezetben. Ő hordta ki a varosból reggel a munkásokat a földre, s este vissza. Egy nagyobb fia ládagyári munkás, egy, másik katona, s az udvaron ott sír az ötéves, késői kisgyerek.

— Ő már a városban nő föl

— mondja a bátyja.

Az egész utca csupa beköl- íöz<T. új házat építő nép — együttérez velünk a gyászban. Á városba jött tanyasiak jobban számontartják egymást, mint a városiak. Még él bennük. az ősi egymásra utaltság ösztöne.

Mi az, ami előresegíti a beköltözést?

Elsősorban a szövetkezeti mezőgazdaság teremtett a tanyaproblémában új helyzetet. A termőhelyen való tartózkodásnak többé nincs olyan iel°ntősége. mint a magángazdálkodásnál. A város vonzása viszont nagyobb lett. Nagykőrös modem boltjai, filmszínházak. kulturális rendezvényei. iskolái, technikumai, természetes erővel vonzzák a növekvő igényű tanyai lakosságot Különösen a fiatalsás igényli már a villanyt: ideje is van olvasni, szórakozni.

450 vagon vetőmag

$

Évente 450 vagon tisztított, feldolgozott vetőmag kerül ki % a Vetőmagellátó Vállalat monori magtisztító telepéről. Zömmel 4 exportra dolgoznak, főleg borsót és konyhakerti magot szállítanak.

Tápai Gyuláné laboráns, a lucerna szennyeződését vizsgálja

+ 4S hg így van, akkor miért él még mindig öt-hatezer ember odakint?

Nemcsak azért, mert vi-] szonylag drága a házhelyár. ] sokan vannak, akik a házépí-] tés. vagy vásárlás feladatával] meg tudnának birkózni. Az] alapvető ok a tanya körül ki-: adott háztáji gazdaságban ke-i resendő. Tanyán könnyebb az i állattartás, mint .városban. A; legtöbben kisebb-nagyobb sző-í löt. gyümölcsöst telepítettek,! ezt onnan tudják igazán gon-; dozni. A kérdést véglegesen; csak á fejlődő szocialista; nagyüzem oldja meg.

De akik már beköltöztek,; azokkal bizonyos értelemben! jobban kell törődnie a város-! nak, mint őslakóival. A be-i költöző családokat hozzá kel 1! segíteni ahhoz, hogy a lehető! legjobban kihasználhassák a; város igazi előnyeit. Tanyasi-1 ból — a falusi életformát át- j lépve — egyenest városivá; lenni nem magától értetődői folyamat. Számos új hatás éri! a beköltözőt és nem mindegy,! hogy milyen. !

A városi könyvtárban:

— Most jöttünk be a tanyá-; ról, vinnék valamit olvasni,! most már van villany, jobban; rá is érek. Mit ad nekem? !

A védőhőnál:

— Mindig sír ez a gyerek. J

— Anyám mondta, adjak J

neki egy kis mákfőzetet,- Attól! majd elcsendesül. Megpróbál-! jam? I

Az építési előadónál: |

— Nem" lehet . nagyobbat,! kérem. Behozom a tanyáról a! cserepet, elégnek kell lenni az; új házra is. Ki van számítva.; Mit mond? Hogy inkább ké- í sőbb, de nagyobbat? •

, ! Uj honfoglalás kezdő-!

dött. Csökken a külkerületi J lakosság, megnő a városi. Sa^ város várja állandó tanyasi la-^ kosait — egykori mostohafiait ^ — teljes jogú, minden előnyét^ élvező tagjaiul. í

I :££

\ m «iSr ~

í I

Németh Géza

Baranyi Károly borsóvetőmag-tisztítő gépen dolgozik

.............. (MTI Foto)

y

,

„XXXXVX\\XXXX'XX>XXXXXXXXXXXX'XXXX>XXXX>XXXX-».XXXXXV»tVXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXV«\.XVVXXXXY'

JÁTÉK ÉS FELELŐSSÉG

Karszalag és sfoptárcsa — Csak jó tanulók — Az új KRESZ-szel bővül a tanrend

Karszalag és stop tárcsa, no és az elmaradhatatlan sötétkék- tányérsapka — ezek a „felségjelvényei” a monori úttörőknek. Annak a három őrsnek, amely „közlekedési őrség” néven a járási székhely három általános iskolájában: az Ady Endre és a Munkásőr utcaiban s a Kossuth iskolában teljesít szolgálatot. Három őrs — harminc pajtás, fiú és lány vegyesen, a felső tagozat felső és a kamaszkor alsó (határán. Mi a feladatuk, izük-e a munkájuk? — kérdezzük meg az alapítókat, az Ady Endre utcaiakat.

— Szervusztok, pajtások!

— Csókolom.

Nem a legszabályosabb a köszönés egyikünk részéről sem, de ha az újságíró bácsi nem előrével köszönt, így illik válaszolni. Mert az illem, az udvariasság a felségjelvényeken kívül, nélkülözhetetlen kelléke az őrs valamennyi tagjának. Tudják ezt jól a pajtások — és így is beszélnek akkor, ha valakit „leszólítanak”;

— Csókolom. Bácsi, kérem, tessék visszamenni a járdára, mert szabálytalanul tetszik közlekedni és rossz példát tetszik mutatni a gyerekeknek.

Mit csinál ilyenkor egy felnőtt? Vagy nevet és visszamegy a járdára, vagy morog és úgy megy vissza, vagy elkezd veszekedni:

— Te akarsz megtanítani?

Sértő ez annak a fiúnak,

vagy lánynak, aki olyan komoly hivatástudattal szorongatja kezében a stoptárcsát, mint pilóta a ködben a botkormányt — sértő, de azért úttörők, hogy ne veszítsék el a fejüket. S ha szavakkal nem győzik tovább, ott az igazgató bácsi, elmennek hozzá panaszra.

nemcsak mint igazgató, mint a gyerekek „főhatósága”, de mint férj is, mert felesége a járási úttörőtitkár, s ő kezdeményezte — a rendőrséggel közösen — az őrsök létrehozását. S az sem utolsó érv. hogy fiuk, a hetedikes Zoli, aki gépészmérnöknek készül, oszlopos tagja az őrsnek.

— Sok baj van a felnőttekkel?

— Szerencsére, egyre kevesebb. Megismerték a gyerekeket, tudják, hogy hallgatni kell rájuk, mert szolgálatban vannak és nem kötekedésből beszélnek. Inkább az a baj, hogy 60 forint egy sapka és a beszerzésükre nincs semmi fedezetünk. Jó volna végre rajveze- tőt találni, aki a három őrs munkáját irányítja és összefogja. Aztán az igazolványok ügye... A megyei rendőrfőkapitányság még nem adott igazolványt a pajtásoknak.

elektrotechnikus, Szalay Tibi könyvelő, Ácsai Ida textiltechnikus, Har.ess Edit tanárnő, Béky Erzsi és Dóka Ági vegyésztechnikus lesz, a legro- mantikusabb tervet Csete Lacitól hallottam, aki pilótának készül.

Különben Csete Laci másról is nevezetes. Miatta romlik a tanulmányi átlag; ő a közlekedési őrs legrosszabb tanulója. Igen. a legrosszabb, mert Laci csak jeles rendű.

e

o

Magócsi Károly, at igazgató, nagyon szereti az őrséget. No,

Az őrs ékes bizonysága annak, hogy nálunk teljes egyenjogúság van nők és férfiak között. Igen, mert ezt az öt fiúból és öt kislányból álló fegyelmezett testületet egy nő. azaz egy bájos és igazságos kislány vezeti. Evarics Katinak hívják, kitűnő rendű tanuló, nyolcadikba jár és textiltechnikusnak készül. Persze, a helyettese — az egyenlőség kedvéért — fiú, és nem is akárki: a nyolcadikos Lengyel Pista, igazán kimagasló egyéniség, Máté Berci, a legkisebb, a jövendő erdőmérnök, egy teljes fejjel alacsonyabb nála.

— Milyen pályára készültök?

Jólesik hallgatni a választ. Arról tanúskodik, hogy ezek a vérbeli gyerekek — akik nagyon szeretnek játszani — kedvesek talpraesettek, és saját jövendőjükről is magától értetődő természetességgel nyilatkoznak; Az őrevezetőhelyettes

A napi szolgálat fél nyolctól nyolc ■ óra öt percig tart. s a tizenkét óra, egy és két óra utáni szünetben, amikor hazamennek az iskolások. Naponta más-más őrpár — az egyenlőség kedvéért egy fiú és egy kislány alkotja az örpárt — látja el a szolgálatot.

A szolgálatot, amely a játék és felelősség sajátos, rokonszenves keveréke, amely nagyon hasznos és pedagógiai szempontból is igen előnyös elgondolás. Ezt különben Tin- kel Lóránt bácsi, a monori önkéntes közlekedési rendőrök parancsnoka is igazolhatja, aki már iskolán kívül is igénvbe vette az őrséget. És igazolta a növekvő tanulmányi átlag, mert csak jó tanulókat vész- név fel a végzett nyolcadikosok helyébe,

Lezárult a negyedév — áí- képzik az őrséget. Az ú’ KRESZ reájuk vonatkozó részével ismerkednek a pajtások. S mielőtt elbúcsúzunk tőlük, hadd idézzük az igazgatójukat:

— Országosan is sokat nyernénk azzal, ha minden iskolának, minden úttörőcsapatnak volna egv közlekedési őrsége. Ügy vélem, ösztönzően hatna, ha az úttörőelnökség külön- próbaként bevezetné a közlekedési tudnivalókat.

Murányi József