Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

/ 1982. NOVEMBER 70, KEDD t*E-9'F Ml EGY Ei Z/Círlan n Nagyobb erőt a betakarításra és a mélyszántásra A városok között Cegléd, a járások között a ceglédi járás az első a mélyszántásban Titokzatos haláleset Zsámbokon Tegnap hajnalban holtan találta 41 éves feleségét az ágy alatt Zombor István. A boncolás megállapította, hogy az asszony halálát fulladás okozta. Férje az éjszaka fo­lyamán ittas állapotban érke­zett haza. A rendőrség a vizs­gálatot folytatja. A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága 1962. no­vember 19-én, hétfőn ülést tartott. Napirenden szerepelt a megyei főügyész jelentése a polgári ítélkezés törvényességé­ről. különös tekintettel a munkajogi és családjogi ítéletekre, é Tárgyalt a végrehajtó bizottság a cigány lakosság helyzeté­nek megjavításáról szóló határozat jelenlegi végrehajtásáról, valamint egyéb folyó ügyekről. A végrehajtó bizottság valamennyi napirendi pontban megfelelő határozatokat hozott. A napokban beköszöntött esőzés jelentősen befolyásolta az őszi mezőgazdasági munka ütemét. Míg az őszi mélyszán­tás végzésében kétségtelenül pozitívan hatott, mivel köny- nyebben és jobban szánthat­nak a traktorok, a betakarí­tás ütemét némikép lassította. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának tájékoztatója szerint azonban az objektív körülménye­ket figyelembe véve sem kielégítő ütemben halad­nak ezek a munkák. A kenyérgabona vetését gyakorlatilag befejezettnek tekinthetjük, mivel csak tized százalékok vannak hátra a tervből, de részleteiben nézve komoly kifogások emelhetők. Különösen a budai járás teljesítménye kifogásol­ható, mert a járásban még mindig 575 holdnyi őszi vetés van hátra, s az elmúlt heti telje­sítmény mindössze kilencven­hat hold volt. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya úgy véli, hogy a járásban már nincsenek meg az elmaradás pótlásának feltételei, mert hiányzik a kellő akaraterő. A kukoricatörés üteme jobb az előző évi ütemnél, de az idei lehetőségek még sincsenek kellően kihasználva. Az időjárás, valamint a gépi és emberi munkaerő kapacitás gytírsabb ütemű munkát tenne lehetővé a megyében. November közepéig bőven volt idő e ■ munka befejezésé­re, de a teljesítmény mégis csupán kilencvennégy száza­lékos. Legnagyobb fokú el­maradásért ebben a munká­ban is a budai járás a fele­lős, mivel Itt még csaknem ötezer holdnyi töretlen kukorica van. A monori járásban mintegy másfélezer, a szentendrei já­rásban ennél valamivel több, a ráckevei járásban mintegy kilencszáz holdnyi az elmara­dás a kukorica tő résben. Jelen­tős elmaradás mutatkozik a nagykátai járásiban, valamint Cegléd városban is. A szűkös takarmányhelyzet reflektorfényében különösen feltűnő a kuikoricaszár beta­karításának vontatottsága. Ez a munka még a kuko- ricatörás üteménél is lassúbb, mivel nem követi nyomban azt. A megyében összesen 113 915 holdon fejeződött be a mun­ka, vagyis az egész terület nyolcvannégy százalékán vé­gezték el a törést a termelő- szövetkezetek. A hiányzó csaknem húszonegyezer hold­nyi területből a budai járás­ban 6913 hold, a ráckevei já­rásban 3175 hold, a ceglédi járásban 3482 hold vár még betakarításra. Elmaradás mu­tatkozik még ebben a munká­ban a monori, szentendrei, dabasi és a nagykátai járás­ban is. A kukoricaszár betakarítá­sánál nemcsak a gyorsaság, hanem a gondosság is hiány­zik. Több termelőszövetkezet­ben lebecsülik a kukorica­szár takarmányozási je­lentőségét, ezért nem fordítanak gondot annak minőségi megóvására. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya arra inti ezeket a termelőszövetkezeteket, hogy ahol lehet silóként, má­sutt viszont szálastakarmány­ként értékesítsék a kukorica­szárat. Mindenképpen töre­kedjenek arra, hogy levágás után nyomban kupacolják, vagy más módon óvják meg az eső bomlasztó hatásától a kukoricaszárat. A tudomány legújabb kutatási eredményei szerint sok-sok mázsa kemé­nyítőértéket lehet megmente­ni az állatállomány számára a kukoricaszár maximális, gondos betakarításával. Tájékoztatást kaptunk a megyei tanácstól a cukorrépa betakarítás helyzetéről is. Ezt a növényt több mint hétezer holdon termesztjük a megyé­ben, amelyből november kö­zepéig 6376 holdat takarítot­tunk be. A mintegy nyolcszáz hold­nyi betakarítatlan terület nagy része a ceglédi, rác­kevei, nagykátai és az aszódi járásban van. Az elmúlt héten mindössze 368 holdat takarítottak be cu­korrépából a megyében, ezért itt is fokozni kell a munka ütemét. Noha az esőzés meglazította a talajt, a mélyszántási mun­ka lendülete nem fokozódott megfelelően. Az elmúlt héten mindössze 3167 holdat szán­tottak fel a megye gépállomá­sai és termelőszövetkezeti traktorai, ami — a kapacitást figyelembe véve — egynapi komoly teljesítménynek felel meg. A megye mélyszántási ter­vét mindössze 52,5 száza­lékra teljesítettük novem­ber 16-ig, ami azt jelenti, hogy e téren van szükség a legnagyobb munkalendületre. A követke­zőkben idézzük a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak kimutatását, amelyből vi­lágosan kitűnik, hogy melyik járásokban halad leglassabban ez a munka. a járás, város neve: tervteljesítés: hátralék: í. Cegléd város 5 532 kh = 92,—% 528 kh 2. ceglédi járás 13 880 kh = 76,6% 4 300 kh 3. ráckevei járás 11270 kh = 63,3 % 6 570 kh 4. nagykátai járás 18 875 kh = 63,2 0/0 9 845 kh 5. aszódi járás 8 755 kh = 62,5 % 5 380 kh 6. gödöllői járás 6 550 kh = 51,8 % 6 112 kh 7. monori járás 6 842 kh = 48,—% 7 558 kh 8. dabasi járás 6 936 kh = 40,2 % 10 304 kh 9. váci járás 3 628 kh = 36,—% 6 382 kh 10. szentendrei járás 1 807 kh = 32,8 % 3 683 kh 11. budai járás 5 860 kh = 32,7 % 12 010 kh 12. szobi járás 3 323 kh = 32,3 % 6 939 kh 13. Nagykőrös város 1 923 kh = 30,8 % 4 637 kh Országszerte megkezdték munkájukat a takarmánygazdálkodási bizottságok A Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Fő­igazgatóságán tájékoztatásul elmondották, hogy a jó át- teleltetés érdekében minden megyében megszervezték a takarmánygazdálkodási bi­zottságokat. Ezek járásonként munkabizottságokat alakítot­tak, és sorra járva a ter­melőszövetkezeteket, máris hozzáfogtak a takarmány- készletek felméréséhez, to­vábbá — az állatállomány lét­számának, a tervezett gyara­podásnak és a termelési ter­vek figyelembevételével — a takarmánygazdálkodási és te- leltetési mérleg elkészítésé­hez. A munkabizottságok a tényleges helyzet alapján de­cember 5-ig intézkedési ja­vaslatot adnak be a megyei takarmánygazdálkodási bi­zottságokhoz, a megyék pedig december 10-ig tesznek jelen­tést a földművelésügyi és az élelmezésügyi minisztérium illetékes főigazgatóságainak. A már említett gyenge múlt heti teljesítmény azt mu­tatja, hogy naponta átlag 527 holdat szántottak fel a gépállo­más! és termelőszövetke­zeti traktorok. Ezt a teljesítményt 175 szán­tótraktor is elvégezhette vol­na, ha teljes kapacitással dol­gozna. Ezzel szemben a me­gyében mintegy ezer szántás­ra fogható gépállomási, illet­ve termelőszövetkezeti szántó­traktor van. Ebből természet­szerűleg következik, hogy minden lehetőség megvan a mélyszántási munkák gyors befejezésére. A járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai, a gépállomások és termelőszövetkezetek veze­tői kövessenek el mindent, hogy a lehetőségeket maximá­lisan kihasználják mindenütt a mélyszántási munka meg­gyorsítására, illetve befejezé­sére. A pártkongresszus tiszteletére: LENDÜLETES VERSENY BUDAKALÁSZON A Budakalászi Textilművek­ben az éves munkaverseny­ben hatvannyolc brigád vett részt hatszázhúsz fővel. Ter­mészetes, a brigádversenyen kívül az üzemrészek is ver­senyeznek egymással, ezenkí­vül pedig pontozzák az egyéni telje­sítményeket is. A hatvannyolc brigád közül huszonhárom versenyez a szocialista brigád címért, ösz- szesen 220 dolgozóval. E hu­szonhárom brigád között két ifjúsági brigád is van, ame­lyek szintén szeretnék elnyer­ni a szocialista címet. A munkaversenyt minden negyedév lezárása után érté­kelik és jutalmazzák. Az Tanulmánykötet a magyar sztrájkmozgalmak történetéről A Legújabbkori Történeti Múzeumban egy tudomá­nyos kutatócsoport megkezd­te a magyar sztrájkmozgal­mak történetének feldolgo­zását. A munkaközösségnek az összegyűjtött anyagokból ki kell válogatnia a kortör- ténelmi szempontból legér­tékesebbeket. Sok régi dá­tumnak kell utánanézni, esetleg helyesbíteni azokat és szemtanúkat meghallgat­ni. Az is előfordulhat, hogy a szándékosan elferdített írások nehezítik majd mun­kájukat. A munkaközösség tagjai a kutatásra egy évet szánnak, utána állítják össze a 25 év­re tervezett tanulmányköte­tet. (MTI) egyes üzemrészek és brigádok felajánlásaikat már az egész gyár tervének ismeretében tették meg, így elsőrendű kö­vetelmény az volt, hogy o tervnél a minőség, a mennyi­ség, a termelékenység és az önköltség csökkentése tekin­tetében magasabb értékű vál­lalásokat tegyenek. Az üzemrészek, a brigádok és az egyéni verseny jutalma­zására negyedévenként mint­egy harmincezer forint áll rendelkezésre. Az egyéni ver­seny serkentésére minden hó­napban a gyár ötven legjobb dol­gozóját, a vállalat igaz­gatója írásbeli dicséretben és száz forint pénzjuta­lomban részesíti. Az ország többi üzeméhez hasonlóan Budakalászon is áprilisban hirdették meg a kongresszusi versenyt. Annak ellenére, hogy éves munkaver­seny van, a kongresszus tisz­teletére tett felajánlások je­lentős mértékben kiszélesítet­ték a munkaverseny kereteit. Legjelentősebb eredményként talán azt könyvelhetjük el, hogy sok új brigád alakult és számos új felajánlás született minden munkaterületen, és ezek meghaladták a korábbia­kat. Az új brigádok megala­kulásával kapcsolatban emlí­tést érdemel, hogy velük megnövekedett a teljesítmény­A kommunista párt megszületése Pest megyében Visszapillantás a KMP megalakulásának 44. évfordulójára Ma -14 éve. ígis. novem­ber 20-án, Budapesten egy maroknyi forradalmár fér­fiú kibontotta a nemzetiközi proletariátus vörös zászla­ját a magyar munkások szá­mára. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kításából és az első párt­szervezetek megszervezéséből Pest megye munkásai és pa­rasztjai is kivették a részüket. Míg Kun Béla és a magyar bolsevikok Szovjetoroszor- szágban megalakították szer­vezeteiket és a szovjethatalom oldalán küzdöttek, addig ide­haza a forradalmi szocialisták és a baloldali szociáldemok­raták tevékenysége készítet­te elő a talajt az új típusú forradalmi munkáspárt lét­rehozására. A forradalmi szocialisták kiemelkedő veze­tője volt Mosolygó Antal, a mátyásföldi repülőgépgyár főbizalmija és a Tanácsköz­társaság alatt a Gödöllői Já­rási Tanács elnöke. Mosoly­gó Antal két bizalmi társával, Mikulik Józseffel és Thicán Henrikkel együtt vett részt a forradalmi szocialisták moz­galmában és Kun Béla, vala­mint társainak hazatérése után csatlakoztak a proletár- forradalom és a polgárhábo­rú füzében megedzett ma­gyar bolsevikokhoz. November 20-án zajlott le Korvin Ottó lakásán az a nagy jelentőségű megbeszélés, ahol a különböző forradalmi csoportok képviselői meg­kezdték tárgyalásaikat a párt megalakításáról. Ennek ered­ményeképpen kimondták a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását. Az ala­pító értekezleten részt vett Mosolygó és Mikulik is. Az utóbbi tagja lett a megválasz­tott első központi bizott­ságnak és a Tanácsköztársa­ság alatt is fontos megbízatást kapott Pest megyében. A párt megszületése pilla­natától kezdve nyíltan hif­ién parasztok tanácsainak diktatúrája útján. A munká­sok és földtelen parasztok tanácsai és a proletárdiktatú­ra vezet bennünket a szocia­lizmushoz és a kommuniz­mushoz .. . Ebben az irány­ban odaállunk a Kommunis­ták Magyarországi Pártjá­hoz.-” Pest megye kommunistái helyesen ismerték fel törté­nelmi küldetésüket. A ma­gyar proletariátus 1919. már­cius 21-én valóban a forra­dalmi tanácsok útján vette a kezébe saját sorsa intézését és kiáltotta ki a Magyar Ta­nácsköztársaságot. A kom­munisták Pest megyében épp úgy, mint az egész or­szágban, világtörténelmi je­lentőségű tettet hajtottak végre: bebizonyították, hogy a proletárforradalom, a pro­letariátus diktatúrája, nem orosz sajátosság, hanem a munkásosztály egyedüli kö­vetendő útja a tőke elleni harcban, az adott viszonyok között. Dr. Vígh Károly bérben foglalkoztatottak szá­ma. A pártkongresszus tiszte­letére alakult nyolc brigád azóta is a többiekhez hasonló jó munkát végez. A kongresszusi verseny so­rán a legutóbbi értékelés az üzemrészek versenyében a szövődét minősítette a legjobbnak. A brigádok versenyében négy brigád szerepelt a legjobban. Fábián László művezető Jacquard szövőbrigádja ki­váló minőségben exportra kerülő árut gyárt. Tichy Józsefé ugyancsak Jacquard szövőbrigád, míg Horváth Gyula jó munkát .végző bri­gádja a műszaki szövődé­ben dolgozik. Banner Ti- borné készárumintázó bri­gádja is a jók között szere­pel. A volumenemelkedés mel­lett, amelyet a versenyfel­ajánlások teljesítésével is biztosítanak. rendkívül jelentős a mi­nőségi színvonal eme­lése. A vállalat számára előírt át­lagos minőségi együttható ebben az esztendőben 99,19 százalék. Ezzel szemben ed­dig 99,43 százalékos minő­ségben végezték munkájukat a budakalásziak. Es ez nem is qlyan. egyszerű, ha arrq gondolunk, hogy sok esetben,, kis szériát kell gyártaniok és ez az előkészítő üzem­től kezdve a gyártás egész folyamán jelentős megter­helést jelent, hiszen nincs mód a nagyobb szériáknál lehetséges gyakorlat meg­szerzésére, mert például a szövődében át­lagosan kéthetenként tel­jesen kicserélődnek a gyártott cikkek. Ugyancsak a minőségi szín­vonal emelésében és az el­ért eredmények megőrzésé­ben jelent gondot, hogy az exportnál a nagyobb téte­lek, amelyek például 35 ezer négyzetméterből áll­nak, tizennyolc-húsz dessin- ből tevődnek össze és a szál­lításra váró tétel csak ak­kor minősülhet exportképes­nek, ha az utolsó dessin is ládázható. A versenyről adott hír­adás és a néhány példa is bizonyítja, hogy a Budaka­lászi Textilművekben a ne­héz feltételek és a nem mindig kedvező adottságok' ellenére is lendületes ver­seny folyik. Ezt a lendüle­tet most. a kongresszus he­tében, megsokszorozza az a szándék, hogy a gyár vala­mennyi dolgozója jobb és eredményesebb munkával kí­vánja köszönteni az MSZMP VIII. kongresszusát. T. T. November 12-24-ig háztartási műanyagvásár az iparcikk szaküzletekben Aszód, Gödöllő, Vác, Pomáz. Cegléd. Nagykőrös. Budakalász, Szentendre, Törökbálint. Monor etette, hogy célja a munkás­hatalom megteremtése és a munkásosztályt a hatalom át­vételére készítette elő. A kommunista párt maroknyi csapata viharos gyorsasággal erősítette sorait, és a kommu­nista mozgalom csakhamar gyökeret vert az egész or­szágban, így Pest megye munkásai és falusi szegényei között is. A Pest megyei kommunista szervezetek munkájában részt vett a magyar kommunista mozgalom nem egy kiváló személyisége. így például Czóbel Ernő, Kellner Sán­dor. Mosolygó Antal, Nyisz- tor György, Rabinovics Jó­zsef, Szaton Rezső, Vántus Károly és mások. A kommunista pártszerve­zet az aszódi repülőgépgyár­ban és a kistarcsai gépgyár­ban már decemberben meg­alakult, januárban pedig a tököli földmunkások csatla­koztak a KMP-hez és az üllői szociáldemokrata pártszerve­zet választott kommunista vezetőséget. A Galga vidé­ken. továbbá Szobon, Zebe- gényben stb. is megalakultak a kommunista szervezetek és nyilván számos más, Pest me­gyei helységben történt meg­alakulásról nem maradt fenn írásos dokumentum. A KMP központi lapja, a Vörös Újság 1918. december 12-i számában közli, hogy az aszódi repülőgépgyár munká­sai elhatározták csatlakozá­sukat a kommunista párthoz. Egy későbbi számban a Vö­rös Újság arról ad hírt, hogy „ötórás vita után a munká­sok a következő határozatot hozták: Az aszódi szervezett munkásság 1918. december 17-1 ülése egyhangúlag ki­mondja, hogy «a jelen tár­sadalmi rend megérett a megdöntésre és egyedül a munkásság képes arra, hogy szervezetten átvegye a hatal­mat a munkásság és a földte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom