Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-17 / 269. szám

1962. NOVEMBER 17, SZOMBAT rrn r HEGYEI '&€írlm> 3 A tsz érdekeit is nézzék! Felelőtlenség és anarchia az albertirsai Szabadság Tsz baromiikombinátjának épít kezésénél Bátran és határozottan kí­vánnak előre lépni a nagyüze­mi baromi i tenyésztésben az albertirsai Szabadság Terme­lőszövetkezet tagjai. A tsz ve­zetőinek javaslatára nagyhoza­mú baromfi fajtákat rendeltek a Bábolnai Állami Gazdaság törzstenyészetéből és azokat akarják tartani, illetve te­nyészteni. Ezek a külföldről behozott nagyhozamú tyúk­fajták — schäver és tuhmann — mind a gondozás, elhelye­zés, mind pedig a takarmá­nyozás szempontjából rendkívül igényesek, ezért a tartásuk, tenyésztésük gondos felkészülést kíván. , .Előbb istállót, azután marhát” — mondja a népi bölcsesség, amit a Szabadság Tsz meg is fogadott. Másfél­millió forintos költséggel épülő korszerű baromfiszállás munkálatait bízta e célból az ÉM. 25. Építőipari Vállalatra. A tsz és az építőipari vállalat megállapodása szerint 1962. december 31-ig kell befejezni az építkezést. Mivel a Bábolnai Állami Gazdaság január elején szál­lítja a naposcsibéket, a tsz- nek létfontosságú lenne az, hogy a csibenevelő a‘határidő előtt két héttel felépülne. A csirkék fogadására ugyanis megfelelően úgy készülhetnek fel, ha január elejére a berendezéssel, a próba- üzemeltetéssel is végezhet­nének. A fűtő, szellőztető, ete­tő, itató, műanya berendezé­sek szerelése, kipróbáló" sa ugyanis legalább két hetet igényel* .amire a csirkék érkezése clótt lenne szükség. Ezt figyelembe véve, a tsz a tőle telhető legnagyobb fokú segítséget igyekezett nyújtani az építkezéshez, hogy hama­rabb befejeződhessen. így a többi között az összes építő­anyagot a tsz szállította az állomástól az építkezés szín­helyére, ,gyakran éjszaka is, amivel többezer forintos köt­bér kötelezettség kifizetésétől mentette meg a vállalatot. Ennek ellenére az építkezési munkák kezdettől fogva fel­tűnően lassan haladtak. A megye termelőszövetkezeti beruházási irodájának műsza­ki ellenőrzése is ezt tárta fel. A november ötödiki helyszíni ellenőrzésen az iroda főmér­nöke, Bagyinszky Kálmán már olyan állapotokat talált az építkezésen, amelyek szüksé­gessé tették, hogy panaszt emeljen az építőipari vállalat igazgató­jánál. Ez alkalommal ugyan­is a munkahelyen senki sem dolgozott, mivel a fizikai dol­gozókat levonultatta az építés- vezetőség. Mindössze három embert — egy művezetőt egy raktárost és egy gépkezelőt — talált az építkezésnél. A mű­vezető csupán a tsz-től köl­csön kapott három ácsot fog­lalkoztatta. A tsz-beruházási iroda fő­mérnöke a művezetőtől és a vállalat dolgozóitól megtudta, hogy a vállalatvezetőség már hetek óta nem gondoskodik megfelelően a szükséges anya­gok leszállításáról, és emiatt áll a munka. A padlóbetonozást félbe kellett szakítani, mert elfogyott a betonkavics. A ké­ményt sem tudták falazni, mivel a több mint egy hónap­pal előbb kért létraállványt nem szállították a helyszínre. A tetőleszorító csavarokat ugyancsak egv hónapig kérte a művezető — hiába —, s a mun­ka itt is szünetelt. A vállalat úgy készítette el az előnevelőtér födémének al­só ná d p -jj/ibu rkol a tát, hogy nem gondoskodott a tetőszige­telésről. E munka szakszerűt­lenségét növeli, hogy már a mennyezetvakolást is elvégez­ték, kitéve az esős időjárás bomlasztó hatásának. Később november 12-ig — át is ázott a födém, s a nádpalló idő előtti korhadását várhatják emiatt. A vállalatvezetőség nem gondoskodott a hullámpala idejében törté­nő leszállításáról sem viszont a fedetlen utónevelőtér vako­lását elvégeztette. Elszomorító látvány az átázott, omladozó vakolat, s a szervezetlenség ri­kító példáját szolgáltatja. A tapasztalt fejetlenség és felelőtlenség miatt a beruhá­zási iroda levélben fejezte ki tiltakozását. Ezt megelőzően — szinte kétségbeesett hangú — levélben fordult panaszával a vállalatvezetőséghez a terme­lőszövetkezet is. Mindkét le­vélben figyelmeztették a vál­lalatvezetőséget arra, hogy milyen súlyos anyagi kár ér­heti a termelőszövetkezetet, ha nem szüntetik meg gyorsan a hibáikat. A vállalatvezetőség tehát tudta, hogy az épület élettartamát és a tsz baromfi- telepének jövedelmezőségét egyaránt súlyos veszély fenye­geti. Ha ugyanis a kombinát nem épül fel december 15-ig — márpedig becsületes munká­val, jószándékkal még mindig felépülhetne — mintegy 300— 350 ezer forintos bevételkiesé­se lesz a termelőszövetkezet­nek. Sokkal nagyobb lehet a kár, ha a szakszerűtlenül épí­tett kombinát tetőszerkezete az átázás vövetkeztében olyan­kor szakadna le, amikor az ér­tékes imoortbaromfiak benne tartózkodnak. Ez a veszély, sajnos, fennáll. ' A tsz november 6-án, az iro­da valamivel később írta a le- ve’ét, de mindmáig hatástala­nul. A vállalatvezetőség nem­csak hogy nem számolta fel eyorsan a hibákat, de még szóbeli válaszra sem méltatta a panaszokat. Érthetetlen, a szocialista üzemek közötti együttműködés elveitől telje­sen idegen az a mód, ahogyan az építőipari vállalat vezetői kezelik ezt a kérdést. Mi el tudjuk képzelni, hogy a vállalatvezetőség bízik a ha­táridő betartásában, el tudjuk képzelni, hogy később szándé­kozik nagy erőt csoportosítani az építkezéshez, de akkor ér­tesítenie kellene erről a pana­szosokat. Lehet, hogy a sú­lyos szakszerűtlenséget, anar­chiát is megszüntetik, de a már eddig okozott kár is felelősségrevonást követel. Az ugyanis nem menti fel őket a felelősség alól, ha mégegy­szer elvégzik a szakszerűtlen j munkát, mert csak azt érik el vele, hogy a tsz-ről az állam­ra hárítják át a kárt Végül a határidő kérdése is érdemel néhány szót. Igaz, amiatt büntetőjogiig nem le­het felelősségre vonni a vál­lalat vezetőit, ha a határidő előtt két héttel nem fejezik be a munkát. Az erkölcsi felelős­ség alól azonban nem vonhat­ják ki magukat amiatt, hogy a két héttel korábban befejez­hető munkát később fejezik be. Nekik sem lehet mindegy, hogy a tsz teljesítheti, vagy I sem, a baromfitenyésztési ter­vét! Nagymiklós István A tervezettnél tö telepítenek a budai járásban Biztosítani kell az elegendő számú szakembert A Budai Járási Tanács vég­rehajtó bizottságának pénteki ülésén megtárgyalták a .járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának a gyümölcs-szőlőtelepí­tésről szóló jelentését. A je­lentés előadja, hogy a járási párt- és tanács végrehajtó bi­zottság együttes ülésén hozott határozat érteimében gyü- mölcs-szőlőtelepítási műszaki bizottság alakult még a ta­vasszal, amely a telepíteni szándékozó tsz-ek által kijelölt föl­det szakmai szempontból felülvizsgálta. A megfelelő helyekről térkép- vázlatot készített és javasolta a telepítés engedélyezését, va­lamint minden más segítséget megadott a tsz-eknek. Az őszi falusi könyvhetekről Mint már korábban közöl­tük, októberben és november­ben őszi falusi könyvheteket tartanak a földművesszövetke­zetek. Az októberi eredmé­nyekről érdeklődtünk Rózsa Miklósáétól, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának könyvterjesztési előadójától. — Eddig — kaptuk a felvi­lágosítást — háromszázkilencvenötezer forint értékű könyvet ad­tak el a földművesszövet- kezeti könyvesboltok j és a házról házra járó aktí- I vák, bizományosok és lelkes | űttörőpajtások. Ez a szám négyheti munka eredménye. A négy hét alatt több nagyköz­ségben kiemelkedő megmoz­dulások zajlottak le. Nagykő- | tán például november 4-én nagyszabású író-olvasó talál- j kozó volt, más kulturális j programmal bővítve. Ezen a j napon más aktívákon kívül háromszáz úttörő árusított könyvet. Hasonló méretű ak- j ciót bonyolítottak le október I utolsó vasárnapján Monoton is. Most vasárnap pedig Kó- kán indul el százötven úttörő- pajtás, hogy házról házra jár­va ajánlja a legújabb, legjobb könyveket. — Az egy hónap alatt több helyen tartottak könyvbált, amelyek bevételéből könyvet vásároltak és a j könyvet a községi könyv­tárnak ajándékozták. j Lezajlott nyolc író-olvasó ta- j lálkozó is, amelyeket még j újabbak követnek a közeli na­pokban. Egy-egy író-olvasó ta­lálkozó sok kellemes élményt ad, s emlékezetes marad a község lakosságának. Bagón például november 9-én Bá­rány Tamás és H. Szabó Jó­zsef írók voltak lent és mint­egy háromszáz főnyi közönség előtt beszéltek az irodalom­ról, a könyvről. A helyi ter­melőszövetkezet ott a találko­zón ezer forint értékű könyvet vásárolt és ajándékozott a községi könyvtárnak a közön­ség nagy tetszése mellett. — Melyik járásban értek el legjobb eredményt? — A ceglédi járásban. Itt j októberben százharmincezer i forint értékű könyvet adtak ! el, s többek között száz rész­letfizetést gyűjtöttek har­! mincezer forint összértékben. | — A kéthónapos akcióra mennyi könyvet szállítottak ki a könyvesboltokba? — Nagyon sokat: másfél millió forint érté­kű könyvet. Ennek az óriási könyvmeny- I nyiségnek még a szállítása, ! csomagolása, elosztása és egyéb technikai munkája is igen nagy feladatot jelent. El­adásához pedig több ezer ak­tíva szükséges, mint ahogy valóban több ezer lelkes könyvbarát járja is a megye községeit, a községek utcáit, házait. — Mikor kapunk az őszi falusi könyvhetekről végleges eredményeket? — December első napjai­ban összesítjük majd a beér­kezett jelentések alapján a két hónap könyvforgalmát. (tm) A távlati terv szerint az idei telepítéshez 284 hold, a jövő évihez 263 hold terület forga­tása volt előirányozva. Ebből 517 hold forgatását végezték el. A Herceghalomi Állami Gazdaság gépei azonban csak részben hajtották végre a gaz­daságra kiosztott forgatási munkálatokat, a biai szakiskola pedig egyáltalán nem teljesítette a munkát. A forgatásokat a gépállomás a mezőgazdasági osztály által megállapított ütemterv alap­ján végezte el, s az osztály az állomás vezetőivel esvütt kö­zös ellenőrzést többször is tartott. Ennek eredménye lett az, hogy a gépállomás1 először forgatott meg 470 katasztrálís holdnyi területet. Ezen az őszön 238 holdon 69 120 őszibarackcsemetét, húsz holdon 1400 cseresznye­csemetét, tíz holdon 60 ezer tő málnát és két holdon tizen­kétezer gyökeres szőlővesszőt telepítettek, A legnagyobb te­lepítést Solymáron hajtotta végre a tsz. Hetven holden őszibarac­kot, húsz holdon pedig cseresznyét telepített. A legtöbb tsz saját termesz­tésű vagy más járásbeli tsz- ektől kapott csemetéket ülte­tett el. A Hazafias Népfront járási bizottságával közösen a me­zőgazdasági osztály ankétot rendezett az őszibarack- termesztés agrotechnika járói. Az ankét után a telepítéstől húzódozó tsz-ek hajlandók lettek a telepítésre, sőt az an­két hatása alatt az eredetileg tervezett ez évi telepítés mintegy hatvan-nyolcvan holddal megnövekszik. Az ér­di Barackvirág kezelésében húszholdas, faiskola .létesült, amely jövő őszre 90 ezer da­rab oltványt ad. Megfelelő szakemberek biz­tosítása érdekében társadal­mi ösztöndíjra javasolt a járá­si tanács két kertészeti-szőlé­szeti főiskolai hallgatót. Ezek a hallgatók két év múlva vé­geznek és utána a torbágyi, il­letve az érdi tsz-ben veszik át az őszibaracktermelés irányí­tását. Mezőgazdasági tanulót csak nyolc főt szerződtettek a tsz-ek. Közülük négyen ker­tésztanulók, akik elsősorban a gyümölcstermelésben dolgoz­nak majd. A tsz-ek tagjai saját gyermekeik közül sem vállalnak ösztöndíjasokat és a kertészeti tanulók szerződte­tése érdekében sem sokat tesz­nek. Sürgős feladat tehát a tár­sadalmi ösztöndíjak és a szakmunkásképzés növe­lése, hogy a szakember­utánpótlás gyorsabbá vál­jon. A jövői évre beütemezett te­lepítési terv hatszázhúsz ka- tasztrális holdra módosul, mi­vel újabb tsz-ek is be kíván­nak kapcsolódni a telepítési prosramba. Igv azután két esztendő leforgása alatt több mint ezer ka­ta szí rá! is hold új gyümöl­csös, főleg barack lesz a budai járásban. A jelentést a vb tudomásul vette, majd határozatilag ki­mondta, hogy az Érdi Gép­állomás Sz—100 traktorjaival egész évben forgatáson kívül más talajmunkát nem végez­het. Másik határozatában a vb arra utasítja a mezőgazdasági osztályt, hogy a Hazafias Nép­fronttal közösen szervezzen a tsz-ekben nagyüzemi gyü- ; mölestermesztési tanfolyamot. Tekintse a jövőben is a mező- gazdasági osztály a szakem­berbiztosítást fő feladatának és hasson oda, hogy a tsz-ek- nél a szakmunkások .létszámát elsősorban tagjaik gyermekei­ből növeljék, s mindegyik tsz társadalmi ösztöndíj formájá­ban támogassa őket. Épül már a budaörsi villamos második vágánya Két utat szélesítenek és újítanak fel Törökbálint és Budaörs között Az új bécsi országút mun­kálatai mellett nagyszabású út- és vasút-építkezések foly­nak Budaörs és Törökbá­lint határában. Lázas sietség­gel dolgoznak, új utakat kell építeni és új villamosvasúti vágányokat kell lefektetni ja­nuár elsejéig, hogy a két község összeköttetése a fő­További fellebbezésnek Hogyan kapta meg öt munkás Jogos Járandóságát ? Hosszú kálváriát kellett végigjárnia öt kistarcsai mun­kásembernek, amíg végre a járási és a megyei bíróság előtt megtalálták igazságu­kat. Ügyük szinte iskolapél­dája a rosszindulat számba menő, méltánytalan ügyinté­zésnek, az egyes vállalatok­nál uralkodó kiskirály szel­lemnek. Dúlna János, Szilágyi Jó­zsef, Huszka János, Fapp István és Rappai Ferenc, a Fővárosi Szállítási Vállalat rakodómunkásai voltak és külszolgálaton dolgoztak. 1960 nyarán, őszén, illetve telén, az Isaszegi Gépgyárba he­lyeztél! ki őket. Ki hosz- szabb, ki rövidebb ideig dol­gozott olyan körülmények között, hogy a lakó- és munkahelyétől napi tűz órá­nál többet kellett távol len­nie. A hivatalos rendelke­zések szerint e napokra va- lamennyiüket 12—12 forint kosztpénz illette volna meg, ezt azonban a vállalat nem fizette ki. A munkások egy ideig nem tudták, hogy ez a napi tizenkét forint élelme­zési költség jár nekik. Valaki azonban felvilágosította őket erről, s akkor — jól jegyez­zük meg: 1960. október 3­án! — kértél! a vállalatot, hogy a kiküldetési díjat fizes­sék ki-. A vállalat Lulity Gergely osztályvezető útján ezt a kérést kereken elutasí­totta. Noha az elutasítást írásban adta, még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a kérés elutasítását egyálta­lán megindokolja. Sőt, fel­rúgva a Munka Törvény- könyvének rendelkezését, hall­gatott a munkások előtt ar­ról, hogy döntése ellen ho­vá mehetnek panasszal. Az öt ember úgy érezte, hogy jogos jussuktól fosztja meg őket a lélektelen bürok­rácia. Nagynehezen, kerülő úton tudták meg. hogy az igazságtalan döntés ellen a vállalat egyeztető bizottságá­nál tehetnek panaszt. Végre, 1961. november 10-én tár­gyalta ügyüket az egyeztető bizottság a vállalatnál, de szavazategyenlőség miatt ha­tárosat nem született. Ezzel a bizottság egyes tágjai nem­csak a kényes felelősség alól bújtak ki, hanem ismét el­ütötték a munkásokat jogos követelésüktől. Ugyanis any- nyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy tájékoztat­ták volna őket: van még lehetőségük a további felleb­bezésre. Az egész ügy ennek elle­nére végre eljutott a Fővárosi Egyeztető. Bizottsághoz. Az megállapította, hogy az öt munkásnak igenis jár a kikül­detési díj, de ennél többet nem tett. A munkások ennyi­vel persze nem érték be. így gondolkoztak: ha nekünk ez a pénz törvényesen jár, akkor visszamenőleg is jár, tehát követeljük, hogy az elmúlt hó­napokra is fizessek ki! Am feliek--múltak a hóna-i pok, s már-már úgy tűnt, | hogy hiába minden, amikor j megtudták, hogy a jogos állás- j pont védelmében kérhetik az \ ügyészség segítségét is. A gö­döllői járási ügyészség meg­vizsgálta a panaszt és úgy ta­lálta, hogy a rakodómunká­sokkal törvénysértés történt. Ezek után — már 1962-ben! — a munkások védelmében ma­ga a járási ügyészség indított pert a járásbíróságon a válla­lat ellen, hogy az étkezési pénzt visszamenőleg folyósít­sa. A vállalat állta a pert. sőt nem átallott arra hivatkozni, hogy ez a pénz a munkások­nak nem jár, mivel ,;kérésük- kel késedelmesen álltak elő!’’ Hát persze, hogy késedelme­sen álltak elő, amikor maga a vállalat és ügyintéző tisztvi­selői — megsértve a törvénye­ket — elhallgatták munkásaik előtt a jogorvoslat lehetőségét, majd pedig tűzzel-vassal har­coltak a jogos igény kielégí­tése ellen. Hiszen az öt mun­kás az egyeztető bizottsághoz is csak úgy jutott el, hogy még 1961 őszén a járásbíróság jo­gászai Gödöllőn megmondták nekik: hol, merre, miként ke ressék igazságukat! Am hiába ágáltak: a já­rásbíróság, majd most a közel­múltban a megyei bíróság Rajki-tanácsa nem habozott a munkások jogának érvényesí­tésében. Immár jogerős ítélet kötelezi a vállalatot, hogy Dúlna János részére 3942 fo­rintot, Szilágyi Józsefnek 3392 fwintot, Huszka Jánosnak 3834 forintot, Papp István­nak 1876 forintot, s Rappai Ferencnek 4254 forintot, azaz összesen 17 298 forintot azon­nal fizessen ki. S végül, hadd tegyük meg mi azt, amit a vállalat bürok­ratái a munkásokkal szemben mindvégig oly konzekvensen elmulasztottak, hadd hívjuk fel figyelmüket arra, hogy ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek helye most már tényleg nir.es... Firon András várossal a HÉV megszünte­tése után is zavartalanul bonyolódjék le. Tudvalevő­leg a jövő esztendő első napjától kezdve, a Fővárosi Villamosvasút szelvényei köz­lekednek Budaörsig. Török­bálintot pedig autóbuszjára­tok kapcsolják be a budaörs —budapesti autóbusz- és vil­lamosforgalomba. Ezért újítanak fel és szé­lesítenek két utat is Török­bálint és Budaörs között. Új­év napjától mindkét úton autóbuszjáratok indulnak. Az egyiken a budaörsi autóbusz- végállomást, a másikon pedig a villamos-végállomást köze­líthetik meg a törökbálintiak. Az utak építése gyors tem­póban halad, úgyhogy ez év végéig mind a kettő teljes szélességében átadható lesz a forgalomnak. A jövőben csak Budaörsig közlekedő villamos a HÉV ed­digi vonalát követi, csupán az új végállomás előtti, rö­vid szakasz tér el attól. De nemcsak itt kell vágányokat építeni. A budaörsi és tö­rökbálinti HÉV-vonalon a Kamaraerdőtől csupán egy vágányon közlekednek ez idő szerint a vonatok, most te­hát itt is le kell fektetni a második vágányt. Ezek a munkálatok is megkezdődtek már és éjjel-nappal folynak; December 3-tól szünetel a belföldi légiforgalom A MALÉV vezérigazgatósá­ga közli, hogy a repülés szem­pontjából kedvezőtlen meteo­rológiai viszonyok, valamint a vidéki repülőtéri berendezé­sek 'karbantartási munkálatai miatt a belföldi légiforgaiom 1962. december *?—tói előrelát­hatólag 1963. február 15-ig szünetelni fog. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom