Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-16 / 268. szám
HÍREK Salakot az Újtelepre! A gyömrői Újtelepen jártam. Gondoltam, ha már itt vagyok, betérek egyik „őslakoshoz” és elbeszélgetek vele az újtelepiek életéről. Fórizs Sándorral beszéltem, aki igen régi lakója a Gyöngyvirág utcának. Tőle hallottam egy kérést és óhajuknak szeretnék itt is hangot adni. Mivel hamarosan beállnak a rendszeres őszi esők és iel- áztatják az utat, félő, hogy a tavalyihoz hasonló sár keletkezik az utcákon, amin aztán száraz lábbal átkelni lehetetlen. Ennek megelőzésére szükséges lenne néhány autó salakot szállítani az utcákra, amit az itt lakók társadalmi munkában elterítenének. Tehát kérésünk mindössze néhány autó salak, amit reméljük. hogy az illetékesek még az esők beállta előtt odairányítanak. Kaeziba Antal H0S.7IDCQI •'A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 268. SZÄM 1962. NOVEMBER 16, PÉNTEK JVtfíUan. bwsiklvíesen, őszintén ! Meg kell oldani a vezetők és munkások közti problémákat a ke Kegy ár ban Új fodrászüzlet nyílt Vecsésen, mint arról már hírt adtunk. Most két képen mutatjuk be az új üzletet, ahol Stász Erzsébet, Jó- zsa Jánosné, Huszár Béláné, Hajdú Istvánné, Peregi Anna és Kollár Eta ügyes kezének nyomán megszépülnek a ve- csési lányok és asszonyok. (Kútvölgyi Mihály felv.) A napokban kefegyéri munkásokkal hozott össze a sors. Egyszerű munkásemberek. Nem mesterei a szavaknak. de ami a szívükön, az a szájukon is. Így tudtam meg a következőket — ami szerintük a többi munkások véleménye is. — Ilyen összeforrt vállalati vezetőségünk még nem volt. Megértéssel, megbecsüléssel talállco- zunk. Véleményünket meghallgatják, figyelembe veszik. Egyszóval jó az összhang a gyáron belül. Csak ... Szóval látszólag minden rózsásnak tűnik, azonban van egy-két dolog, amin változtatni kellene. Lassan, nehézkesen intézik az újítások ügyeit. Nehéz összehozni az újítási bizottságot, s ha a bizottság össze is jön, de az igazgató nincs ott nem mernek határozni nélküle. S rétestészta hosszúságúra nyúlik egy-egy újítás elintézése. A műszaki vezető, Pázmándi elvtárs, keveset, nagyon keveset jár a dolgozók közé. Pedig irodáiból irányítani a termelést, irodában megtudni a dolgozók véleményét egész más mint ott „lent” a műhelyben, a munkapadok, a gépek mellett, és ez fáj a dolgozóknak. Igazuk van! — Ha látná az ember, hogy érdekli őt a problémánk, ha legalább egyszer odajött volna hozzám megkérdezni, mi van a géppel, hogy megy a termelés, nem szólnék, de ez nem történt meg — 1 mondja az egyik munkás, aki 12 éve dolgozik a gyárban, s már a törzsgárdához számít. — Vagy itt van a jutalmazás ügye — mondja egy másik dolgozó. — Augusztus 20-ra ígérték, majd november 7 lett az újabb dátum, s ki tudja lesz-e egyáltalán. Meghallgattam ez ügyben az igazgató véleményét is, aki elmondta, hogy novem— Tanácsülést tartanak ma Monoron, Gombán és Vecsé- sen. — Ma avatják fel, délután két órakor, a monori vásártéren a MÁVAUT új javítóműhelyét. — A járási tanács mezőgazdasági osztálya három bizottságot szervezett, amelyek közül az első a helyszínen mérte fel a termelőszövetkézetekben a betakarítási és silózási munkák állását, a második az őszi mélyszántás és trágyázás ütemének meggyorsításával foglalkozott, a harmadik pedig a termelőszövetkezetek takar- mónykészletét és szükségletét állapítja meg. — (íj szolgáltató-részleget nyitott Vecsésen a Fehérnemű Ktsz. — Beszámolót tart ma ár. Bálint Ferenc járási tanácstag Üllőn, Augusztán Károly pedig Vecsésen. — A televízió-tulajdonosok száma 670-re nőtt Vecsésen. — Lángost is sütnek már a sülyi kisvendéglőben. Az üzletvezető új kezdeményezését örömmel fogadták a sülyiek és napok alatt jelentősen megnőtt a lángosfogyasztók tábora. ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Született: Dudás József és Prek- ler Erzsébet leánya: Anna. Házasságot kötött: Olasz István és Walcz Márta. Elhunytak: Tóth István fM éves. Kovács MIhályné Füstös Mária 78 éves, Agócs János 75 éves, Fehér Sándor 69 éves. üllő Született: Abonyi László és Török Eszter fia: József. Házasságot kötött: Hamenda József és Túlik Katalin. Elhunytak: valkó Béla 46 éves, Sánta József 88 éves. Vecsés Elhunytak: Kuni József 58 éves. Hőgye Kálmán 66 éves. Szabó Miklós 77 éves. Lázár Istvánné Hadik Róza 66 éves. MAI MŰSOR Mozik Monor: Elcserélt randevú. Vers es: Hátha mégis szerelem (széles'). nT-előadások Ecser (16-án, 14 óra 36): Ifjúsá- ! gi film-előadássorozat: Űj világJ épül... (Szovjetunió). Film: 10 J perc Moszkva felett. Napsütötte j partok. Oroszország lovasai. Elő-j adó: Farkas Lászlóné. Gomba (,16-án. 18 óra): KISZ if-! júsági akadémia: Mi a politika,j mi a politizálás? Gyömrö (16-án. 14 óra 36): Ilj ú-' sági film-előadássorozat: Mikszáth J Kálmán. Film: Szent Péter eser-j nyője. Előadó: várhelyi György, j Monor (16-án. 14 6ra): Ifjúságii film-előadássorozat (gimnázium):! Mikszáth Kálmán. Film: Noszty-j fiú esete Tóth Marival. Előadó:) Tóth Erzsébet. (16-án, 14 óra 20): KISZ ifjúsági j akadémia (gimnázium): A komplex j géoesílés és az automatizálás. Elő-i adó: Pénzes János. . (16-án. 19 óra): Amit érdemes! tudni. Monor község jelene. Elő-; adó: Magócsi Károly. Nyáregyháza (16-án. 19 óra):! Szövetkezeti téli esték: Községünk! mezőgazdasági helyzete. Előadó:; Vécserek Lajos vb-elnök. Péteri (16-án. 18 őrs): Szövetke-! zeti téli esték: Községünk mező-; gazdasági helyzete. Előadó: Bán-; falvi István mezőgazdász. Pilis (16-án. is óra): Térméit szövetkezeti akadémia: A jövedelem- < elosztás formái a tsz-ekben. Élő-; adó: Fehér László. Üllő (16-án. 18 óra 30): Termelő-; szövetkezeti akadémia: Kukorica-; termesztés. Film: a kukoricáiért meeztés iftvőie. A kukorica karié-j vő állatai. Előadó: Horváth Árpád. Este 6 ófa. Esik az eső. A sötétben fénysugarak szűrődnek ki a „Kuckó” udvarából Üllőn, Bent az udvarban Dob- ronyovszky Istvánná és Horváth Erzsébet, az ittlevő bolj kiszolgálói válogatják az idehozott, eladásra váró burgonyát. — Soká tart még? — kérdezem tőlük. — Még eltart egy darabig, hiszen 27 mázsát szállítottak és ezt mind munkaidő után kell biztonságba helyezni, mert ha elvész belőle, azt nekünk kell megfizetni. Az eső egyre jobban szitál, ők ennek ellenére szorgalmasan dolgoznak a gyér világosságban. — Azt is írja meg — mondja Horváth Erzsébet —, hogy a vállalatunk milyen gondatlan. Esős az idő, és így nappal sötétebb van, mint máskor és villanyra volna szükségünk az üzletben. Már két-három napja elromlott a villany és hiába szólunk az illetékeseknek, nem javítják meg. — Semmilyen segítséget nem kapnak a krumpli ügyben a vállalattól? — Nem, pedig 27 mázsa nagyon sok. Mást is tudnánk csibér 7-re tervezték a jutalmak kiadását. Minden kész is van, azonban, a logarüzem- rész vezetője javaslatával a pártszervezet és a gyár vezetősége nem értett egyet. G aszparics elvtárs viszont szabadságra ment s nélküle nem akartak változtatni a névsoron. A napokban ez is megoldódik, s meglesz, ha késve is, a jutalmazás. Helytelenítik a munkások azt is, hogy egy-egy felelős beosztású dolgozó, vezető egy-egy gyűlésen, termelési értekezleten állandóan az óráját figyeli, s fél háromkor veszi kalapját — lelép. Így aztán egyesek kibeszélhetik a lelkűket, senki sem akar gyűlésre, termelési értekezletre ott maradni. A vezetők példája ragadós — a rossz mégin- kább! Fentebb megemlítettem azt a véleményt, hogy a dolgozók is látják, hogy jelenleg jó a vállalat vezetése. S mégis mennyi fájó, megoldatlan probléma merült fel néhány órás beszélgetés közben. Pedig csak néhányat említettem. A pártszervezetnek. az üzemvezetésnek és az említett személyeknek sürgősen tisztázni kell, meg kell oldani a problémákat, hogy tart«» legyen a róluk — a vezető kollektíváról — kialakult jó vélemény. Meg kell oldani nyíltan, becsületesen, őszintén. Blaskó Mihály Felülvizsgálják az élelmiszert árusító boltegységeket Beugrunk egy duplára Monoron a főtéri cukrászdába. A külső hefyiség zsúfolt, a belső nagy helyiség pedig zárva. Az ablakon át látom, hogy bent Killner doktor és Bódis elvtárs vezetésével néhány ember beszélget, számolgat. Nem hagy nyugton a kíváncsiság, amíg Bódis elvtárs el nem mondja, hogy ez a bizottság, amely a járási tanács, a Vöröskereszt, a népi ellenőrző bizottság és a Ceglédi Kiskereskedelmi Vállalat megbizottjaiból áll, a közeli napokban felülvizsgálja a járás legnagyobb részében az élelmiszer árusításával foglalkozó boltegységeket. Ahol a szükségességét látják, elrendelik az üzlet korszerűsítését, átalakítását, festését. A cukrászda felett az épület tetőzete rossz, átázik a meny- nyezet, a tetőzet kijavítása a legrövidebb időn belül megtörténik. Megtudom még, hogy a cukrászda nagyterme is a jövő év elején „új ruhát” kap, s bútorzatát is újra, kényelmesebbre cserélik át, (kiss) f Jó pihenést, Józsi bácsi! szerv van a. járásban, amely nem fordult még hozzá segítségért. Ö mindig készséggel segített. És most? Kissé hirtelen jött, pedig mindenki számított rá. Nyugdíjazták. Munkatársai — a ktsz tagsága, vezetősége, alkalmazottai — mind-mind ösz- szejötte/c, hogy elbúcsúzzanak tőle. Búcsúzó szavaikban — Németh Béla, Halász Gyula. Prekler Jánosné, Hrutka Ferenc — elmondták, hogy szigorú, de igazságos munkatársuk, vezetőjük volt, kellemes pihenést, nyurfodt öregséget kívántak részére. Meghatottan, meleg savakkal mondott köszönetét. Titkon egész biztos visszapillantott a múltba, ezt érezhettük ki számiból is. „... Én is kívánom az elvtársaknak, hogy valamennyien élvezhessék erőben, egészségben a szocializmus nagy ajándékát, azt, hogy az emberek nem kizsigerelve, megrokkanva mennek nyugdíjba”. Józsi bácsi! Tudjuk, hogy most egy munkában és harcA Monor és Vidéke 1962. november 7-i számában „Munkaerőgazdálkodás?” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan szükségesnek tartok néhány gondolatot közölni. Előre bocsátom, hogy elvileg tökéletesen egyetértek a cikk írójával. Sőt én is sokat bosszankodtam már úgy is mint magánember, úgy is mint az államigazgatási szerv e téren illetékes dolgozója, hogy reggelenként a Gyömrő felől érkező buszokkal a Budapest felől és Cegléd felől érkező vonatokkal igen nagy számban járnak a község különböző hivatalaiba, intézményeibe zömmel olyan munkakörökbe dolgozni, amelyeket azokkal a dolgozókkal is be lehetett volna tölteni, akik ugyancsak* naponta Monorról járnak más községbe, vagy esetleg Budapesten levő munkahelyekre. Ez tény! — S hogy mi idézte elő ezt az állapotot, ezt részletesen nem kívánom itt elemezni. Erről csupán any- nyit, hogy korántsem az államigazgatási szervek helytelen munkaerőgazdálkodási tevékenysége. S még annyit, hogy e téren jelentős szerepe volt a különböző, társadalmi rendszerünktől oly idegen, de mégis meglevő összeköttetéseknek. Ezután a cikkben kifogásolt közvetítést, illetve annak körülményeit kívánom ismertetni. A monori rendelőintézet igazgató főorvosa 1962. október 26-án bejelentette, hogy a monori és a gyömrői rendelő- intézet részére egy-egy adminisztratív munkaerő szükséges. E munkakörök betöltésére meg is jelölt két személyt. A monori munkakör betöltéséjhez hozzá is járultam, mert az ^illető személy hosszabb ideje | keres munkát. A gyömrői f munkakör betöltésére azon- | ban egy Nagykátán lakó sze- ímélyt jelöltek meg, azzal az ? indokolással, hogy Gyomron ^egyáltalán nem találtak meg- ^ felelő személyt. (A követel- ^ mény az volt, hogy 1961 vagy 1962-ben érettségizett legyen.) | Ebben az időben nálam sem fvolt a nyilvántartásban a kö- ^ vetelményeknek megfelelő ^gyömrői jelentkező, s 1962. ^október 29-én az 1962 augusztus óta munkanélkülinek nyil- ^ vántartott vasadi személyt ^ közvetítettem ki. A közvetítés ínapján körülbelül 11 órakor a | gyömrői rendelőintézet vezető ^ orvosa bejött hozzám, s egy í gyömrői személyt megnevezve ? közölte, hogy a helyi szervekig nek az a véleménye, hogy az $ illetőt közvetítsem ki ebbe a $ munkakörbe. Hangsúlyozni | kívánom, hogy ez a személy ^ nem jelentkezett, nyilvántar- % fásomban nem szerepelt. | Én a helyzetet a rendeletiben foglaltaknak megfelelően júgy bíráltam el, hogy az álta- | lám közvetített vasadi lakos, Í aki már több hónapja várja * tőlünk elhelyezését, semmilyen körülmények között sem szenvedhet hátrányt azzal szemben, aki még nem jelentkezett, legalábbis a munka- közvetítőben nem. Döntöttem a korábbi közvetítésem mellett. Ez történt. S amit még ezzel kapcsolatosan él kell mondani az, hogy Vasadon a Gyöm- rőre közvetített személy elhelyezésére rendkívül csekély lehetőség van. Ha figyelembe vesszük azt az örvendetes tényt, hogy ebben a piciny községben is egyre több az érettségizettek száma, foglalkoztatásuk a járás más községében oldható csak meg. — Bár kétségkívül kedvezőbb lett volna például Monoron elhelyezni. Megragadom az alkalmat ismét, hogy a járásunk területén levő vállalatok, intézmények vezetőinek figyelmét felhívjam a 11/1961. számú munkaügyi miniszteri rendeletben, valamint a 3/1962. sz. kormányrendeletben foglaltakra. Azon személyek figyelmét pedig, akik vezető állásuknál, funkciójuknál fogva a hozzájuk fordulókat munkába helyezéssel hitegetik, arra hívom fel, hogy állapítsák meg már végre illetéktelenségüket ebben a kérdésben. Irányítsák őket e feladatok ellátásával megbízott államigazgatási t szervhez. Romházi I>ászló munkaügyi főelőadó ÚJÍTSUNK! MEGÉRI? Az év első felében beadtam a Maglódi Gépgyár újítási megbízottjának egy darab csapágybontó szerszámot, újítás címén. Az újítási megbízott el is fogadta, majd továbbította a vállalat gazdasági vezetőihez. A későbbiek folyamán a vállalat főmérnöke közölte velem papíron, hogy az újításom elfogadást nyert. Időközben az újításomat kivitték a vállalat csapágybontó telepére és „letétbe helyezték”, mert az ottani vezető elvtársnak nem tetszik a szerszám kivitele. Holott a vállalat újítási csoportjának felelős személyei azt elfogadták. Ennek már ide s tova 6 hónapja és még ez idáig nem történt semmilyen intézkedés az újítással kapcsolatban. Ezáltal szeretném elérni, hogy az illetékes személyek ne ..Pató Pál” módjára kezeljék a lényeges haszonnal járó újításokat, mert nem ez az egyedüli újítás, mely nincs kellőképpen elintézve. A vállalat műhelyeiben és faliújságjain óriási plakátok hirdetik, hogy „Újítással könnyítsük a termelést!”, de ilyen hanyag kezeléssel csak elveszik a dolgozók kedvét az újítástól. Juhász Sándor újító nálni esténként, nemcsak ezt a munkát. Azután a zsákokat hordani is férfiember jobban bírná. Nagyon ajánlom az_ illetékesek figyelmébe mind a két panaszt. A két kiszolgálót pedig dicséret illeti fáradságos munkájukért. Füles László TÚLÓRÁZÓK LEVELEINKBŐL A MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSRÓL ban eltöltött élet után sem csak a nyugdíj élvezésével tölti el életét. Tudjuk, hogy nem lesz hűtlen önmagához, és a pártért, a társadalomért továbbra is dolgozni fog. Arra kérjük, hogy idejét és erejét úgy ossza be, hogy még nagyon sokáig tudjon örülni munkája eredményének- Gyarmati Sándor (Kép: Kalotay Gábor) Ha lejárt a munkaideje, akkor sem rohant haza csapot- papot felejtve, sokat tartózkodott a műhelyben utána is. A munkaidőt kellően kihasználva, a szakma minden fogását ismerve, állandóan élen járt a termelésben. Az utóbbi időben azért gyakran meg kellett állni, hogy pihenjen. Mert a munka közben szinte észrevétlenül elszálltak az évek, gépével együtt öregedett meg Péterfy Józsi bácsi, a gyömrői Vasipari Ktsz fémnyomója. Az \ öregséget azonban csak évei- ; nek számai mutatták, munkatársai sem vették észre az \ idő múlását. ; Pedig az idő múlott. Akii ; hajdan ő avatott be a szak- ; ma rejtelmeibe, ma már ; mint elismert tudású segéd \ dolgozik. És ő? Munkája el- : végzése után még társadalmi ! munkára is futotta az ideje. ; Hosszú évek óta párttitkár ’az üzemben. Szebbnél szebb \ serlegek é« különféle dísz- ! tárgyak kerültek ki keze í alól, kevés olyan társadalmi
