Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

IS >2. NOVEMBER 2, PÉNTEK rtJ i HEG 3 Fékezhetetien „jókedv“ Vasárnapra virradó éjszaka ' Kiskunlacházán, egy disznóto­ros vacsorán botrányt rende­zett Cs. Nagy László 18 éves fiatalember. Botrányos visel­kedése miatt közbelépett, s megpróbálta őt figyelmeztet­ni Nagy János önkéntes rend­őr. A duhaj fiatalember a kö- ' telességét teljesítő önkéntes r?ndőrbe belerúgott. A társa­• ágból valaki a hivatalos sze­mély védelmére kelt, Cs. Nagy ezt is megütötte. Ekkor a megvadult legényt közös erö­• el lecsendesítették, s kivitték z udvarra. A helyszínre érke- ítt a szolgálatban levő rend­őr őrmester. Cs. Nagy arra is átámadt. A fékezhetetien •otrányhős ellen ekkor kihív­ók a járőrt, de ő azokra \ megint csak rárohant. Végül erőszakkal fékezték meg. őri- j -etbe vették, s átadták az ügy J kivizsgálásáig az ügyészség- 1 nek, majd hivatalos személy elleni erőszak miatt a bíró­ság előtt kell felelnie. Elemi csapás ? Széljegyzet helyett két statisztikai kimutatásra I’ utó pillantást vetve a két statisztikai összesítőre, látszó- 1 lag normális állapotnak lehet- j ne tartani azt a tényt, hogy j megyénkben ez év harmadik negyedében mindössze 22 köz­úti balesettel volt több, mint az 1961-es esztendő azonos idő­szakában. E felületes ítéletet indokolni látszik az a körül­mény. hogy egy év leforgása alatt Pest megye számos lako­sa lett autótulajdonos, ennek sokszorosával gyarapodott a , motorkerékpár-állomány, s; még inkább azok száma, akik gyalogosokból kerékpárosokká j ..léptek elő". Az efféle érvelés­ben helyet kaphat továbbá az a körülmény is, hogy a fővá- j rcs körül elterülő, s ennél fog­va központi helyet elfoglaló megye közúti forgalmába az i országos járműpark növekedé­MŰEMLÉK LENNE? Nyilván épületet műemlék lehet, azért nem bontják le ezt az Vác egyik legforgalmasabb utcáján, ahol az át­menő forgalom, bonyolódik le. Ajtaja zárva, de ha nyitva lenne, akkor se nagyon alvadna, aki akár csak egy pohár italra is be merne lérni ebbe a házba (Gábor felv.) Közlekedési filmhét Budapesten E héten közlekedési filmhét kezdődött a Technika Házá­ban. Rendezője, a Közlekedés­tudományi Egyesület. 51 kis­fiámét mutat be az érdeklő­dőknek. Ma már közismert, hogy a film a szórakoztatáson, s a művészi élményeken kívül a szakmai oktatásnak és a balesetek elleni küzdelem­nek is egyik leghatásosabb eszköze. Érthető tehát az a törekvés, hogy minél tc6b oktató, felvi­lágosító film álljon rendelke­zésre. A kiírilmek közül sok al­kotás témája az autóközleke- öés. A második ötéves tervben 300 ezer motorkerékpárral, több mint 80 ezer személy- és tehergépkocsival és ötezer autóbusszal nő a közúti forga­lom. Film készült a KRESZ legfontosabb szabályairól, s a szabálytalanságok kö­vetkezményeiről. A filmek népszerűsítéséről, szaknyelvem szólva ,,forgal­mazásáról’ több intézmény és vállalat gondoskodik. A vasút­nál hat mozgó vetítőcsoport működik, ezek napi hat elő­adáson mutatják be az aktuá­lis kisíilmeket. Az autóközle­kedési filmeket az Autófel­ügyelet, a Budapesti Főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya, s más autóközleke- I dési intézmények vetítik. Az elmúlt esztendőiben több I mint ötezer alkalommal fhá- j romnegyed millió néző előtt vetítettek szakmai filmeket. A ; filmszínházakban és a televí- i zióban 9 közlekedési kisfilm- mel találkoztunk az eddigiek ! során. Ezek az igen hasznos filmalkotások eljutottak a né- ; pi demokratikus országokon kívül Angliába és Egyiptom- ! ba is. Színvonalukat, művészi : kivitelüket, meggyőző erejüket jól mutatja, hogy máig 7 külföldi és 8 hazai fesztiválon nyerlek díja­kat, A közlekedési filmhét meg­rendezésének célja, hogy ele- | jét vegye a baleseteknek, s el* terjessze a legkorszerűbb tech­nikai és munkamódszereket. Halálos vasúti balesetek se is beleszámít, elsősorban a három íő kategória (személy-, teherautó és motorkerékpár) tekintetében. Mindezek után kézenfekvő­nek tűnhet kijelenteni, hogy a tavalyi esztendő harmadik ne­gyedének 327 balesetéhez ké­pest javulást jelent az idei év azonos időszakának 349 közle­kedési balesete. Ez azonban sajnos, távolról sem igaz. Nem törvényszerű, hogy a gépjár­műpark növekedésével egye­nes arányban kell növekednie a közúti szerencsétlenségek­nek. De térjünk vissza a két ösz- szesítőre! 1961 harmadik negyedévé­ben negyvenhét. 1962 azonos időszakában pedig 72 balesetet okoztak a személygépkocsik. A teherautó okozta balesetek szá­ma 45-ről 54-re emelkedett. A motorosok mindössze 3 bal­esettel többet idéztek elő, mint korábban. Valamelyest csök­kent a kerékpáros balesetek száma, csökkent a vonta tógé­pek áital okozottaké is. A baleset 0;iaj szerint cso­portosított statisztikai számok nemcsak a közlekedési t'egye- lem romlását fejezik ki. ha­nem a balesetek kimenetelé­nek súlyosabb következmé­nyeit is_ Tavaly gyorshajtás­ból 46, az idén 60 szerencsét­lenség származott. A szabály­talan előzés mindkét időszak­ban 39 balesetet okozott. Az elsőbbségi jog meg nem adá­sa a korábbi 18-cal szemben ebben a negyedévben 26 bal­esettel járt. Negyvennyolcról 59-re emelkedett a gondatlan vezetésből eredő balesetek szá­ma. Az ittas vezetés okozta szerencsétlenségeké a tavalyi 50-ről 66-ra növekedett. A gya­logosok hibájából bekövetke­zett baleset néggyel volt több. mint megelőzőleg. Ezek a számok már önma­gukban. .nézve. is figyelmezte- tőeki különösen pedig azért, mert következményeik súlyo­sabbak voltak a korábbi idő­szakénál. Gyorshajtás miatt négyen haltak meg. súlyosan megsérültek 35-en. (A tavalyi időszakban ugyancsak négy halálos baleset, de csak 20 sú­lyos sérülés történt.) Szabály­talan előzés: 4 halálos, 14 sú­lyos sérülés. (Előzőleg 1 halál­eset, s csak kettővel több sú­lyos sérülés.) Elsőbbségi jog meg nem adása: két emberál- dozat. 10 súlyos sérült. (1961- ben: 1 haláleset, súlyos sérü­lés nem volt.) Gondatlan veze­tés: két halállal végződő, 36 súlyos sérülés. (Korábban 5 ha­láleset, de csak 26 súlyos sé­rülés.) Ittas vezet«»: 6 halálos. 40 súlyos sérülés. (1961-ben: 3 emberáldozat. 30 súlyos sérü­lés.) A számbelileg megnöveke­dett balesetek azonban nem­csak emberéletben és a sú­lyos sérülések következtében múlták felül a korábbi idő­szakét, hanem anyagi kár te­kintetében is. Amíg 1961-ben kereken 470 ezer, addig 1962- ben 720 ezer forint közvetlen kár érte a népgazdaságot, il­letve a magánosokat. (A nép­gazdaságot közvetve persze sokszorosan több, hiszen a balesetek miatt kiesett tete­mes munkaidőveszteség, vala­mint a gyógyításnak a társa­dalomra háruló költségei nem szerepelnek a közúti balese­tek kárstatisztikájában.) A legnagyobb & pótoiha- tatlan veszteség azonban az emberáldozat, illetve az, ha a baleset sérültje egész életé­re megnyomorodik. A fentebb ismertetett statisztika ebben az évben 22 halálesetet és 209 súlyos sérülést tartalmaz, a tavalyi időszak 19 halálos és 199 súlyos sérülésével szem­ben. A nagyon tanulságos és megszívlelendő két adatfel­dolgozás magában foglalja az áldozatok, sérültek kor sze­rinti megoszlását is. Ennek megfelelően a 14 éven aluli áldozatok és sérültek (halál, súlyos és könnyű sérülés) szá­ma így alakult: 1961 harmadik negyedé­ben 55 gyermek. Egy meghalt, 28 súlyosabban és 26 köny- nyebben sérült meg. 1962 azo­nos időszakában 35 áldozat, illetve sérült. Meghalt 3 gyer­mek. 18 súlyosan és 14 köny- nyebben sérült meg. A 14 éven felüli áldozatok, illetve sérültek statisztikája ezt mutatja: 1961-ben: 342. Meghalt 18 személy, súlyosan 171, köny- nyebben 153 személy sérült meg. Az 1962-es esztendő azo­nos időszakában 365 baleset végződött halállal, illetve sé­rüléssel a magasabb korosz­tálybelieknél. Meghalt 19 sze­mély, a súlyosan sérültek szá­ma 191. a könnyű sérülteké 155. A kft negyedév baleseteit tárgyaló számvetésből számta­lan következtetést vonhatnak le azok. akikre ez hivatásuk­nál fogva tartozik. Bizonyára meg is teszik, ügy véljük, kü­lönösen két irányban kell a korábbinál nagyobb erőfeszí­tést tenni. Mindenek előtt a megelőzést kell fokozni. Ide tartozik a jobb és megszakítás nélküli balesetelhárítási pro­paganda és ide tartozik a kü­lönféle ellenőrzések számának növelése és szigorúságának alkalmazása. A másik módja a megelőzésnek, hogy a neve­lő-, felvilágosító munka min­denkor párosuljon a határo­zott és kemény felelösségre- vonással, büntetéssel. Erre annál inkább is szükség van, mert a közúti balesetek nem elemi csapások, amit nem le­het elhárítani. A közúti bal­esetek szinte minden esetben a forgalomban részt vevők nemtörődömségéből. tudatos, felelőtlen szabálysértéséből származnak. Ezért nem tör­vényszerű, hogy a növekvő forgalom több balesettel jár­jon. Ha pedig nem az. akkor éppen törvényeink erejével akadályozzuk meg, szorítsuk minimumra az embert és a népgazdaságot egyaránt sújtó felelőtlenséget. András Endre Nem érdeke a népgazdaságnak! Hosszú időbe telt, míg dr. Csömör Jánosnak igazsá­got: szolgáltattak. Az ügy 1961. február 25-én kezdő­dött. Akitor kézbesítették részére a felmondólevelet, amely felszólítja, hogy hu­szonnégy órán belül adja át munkakörét. De ismerkedjünk meg job­ban szenvedő hősünkkel. Dr. Csömör János a Vácott lévő Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat vertikális ügyintézője. 1904-ben szü­letett. jogot végzett. Régi ér­telmiségi, aki képességei leg­javát igyekszik szocialista társadalmunk szolgálatába ál­lítani. (Számos elismerő le­vél és jutalom tanúskodik mellette.) Idős ember, rö­viddel a nyugdíjbavonulás előtt. Vajon miért kellett csaknem kétesztendős fárasz­tó idegesítő, hangulatot és energiát romboló küzdelmet vívnia saját igazságáért? Csömör doktort a vállalat szakszervezeti bizottsága még említett ügyének kezdete előtt delegálta a vállalati egy értető bizottságba. Nem­csak jogi végzettsége, hanem lelkiismeretessége. körülte­kintő alapossága. igasság- szeretete is alkalmassá tet­te a VEB-tagságra. Mint ilyen, Csömör János sok­szor kényszerült az igazgató, vagy a vállalat más veze­tőinek döntését társaival együtt módosítani, megbíza­tásuknak megfelelően. De ha a Munka Törvénykönyve úgy kívánta, elmarasztalta a pa­naszos dolgozót is. Egyszó­val: legjobb tudása szerint az igazság mellett foglalt ál­lást. Az 1961. február 25-én kelt felmondólevelet, VEB-tag lé­vén, nem fogadta el. Az igaz­gatónak, Prohászka József­nek hosszú időre, közel há­rom hónapra volt szüksége ahhoz, hogy meggyőzze Cseri János szb-titkárt: hivassa vissza -Csömör Jánost az egyeztető bizottságból. Május 16-án felmentik a VEB-tagság alól. a követ­kező napon, 17-én pedig újabb felmondólevelet kap. Ez azonban érvénytelen, mert Csömör doktor éppen beteg- állományban van. Ez év nyarán újból meg-_ bízzák a VEB-ben korábban* viselt tisztségével, de az igaz­gató újabb nyomására is­mét visszahívják. Szeptember 26-án az igaz­gató a Mt. 133. §-ának b) pontjára való hivatkc-zással, népgazdasági érdekből fize­tésének mintegy kétszáz fo­rintos csökkentésével más munkakörbe helyezi. Az ügy a VEB elé kerül, ahol az igazgató eljárását nem minősírik törvénysértő­nek. csak helytelenítik, hogy nyugdíj előtt levő emberrel ilyen módon járjanak el. Jo- vasolják visszahelyezését, az igazgató azonban erre nem hajlandó. Megszületik a fellebbezés, így kerül végül is az ügy a területi egyeztető bizottság­hoz. Itt az elnök, dr. Nagy József, alaposan megvizsgál­ja az előzményeket, amelyek szerint világossá válik, szó sincs arról, hogy Csömör doktor áthelyezését a nép­gazdaság érdeke kívánta meg. Ugyanis a dolgozó változat­lanul ugyanazt a munkát végzi, mint korábban, csak éppen kevesebb fizetést kap. Fény derül arra is, hogy helytelen volt az idős jogászt visszahívni az egyeztető bi­zottságból. Meghallgatták Saári Gá­bort, Csömör János osztály- vezetőjét, aki arról beszélt, hogy beosztottja mindig leg­jobb tudása szerint, lelkiis­meretesen végezte feladatát. Soha nem tartotta soknak munkáját. A TEB. határozatában, visz- szahelyezi dr. Csömör Jánost régebbi munkakörébe, java­solja a szakszervezetnek, hogy bízzák meg VEB-tagsággal és rosszallását fejezte tó, hogy a vállalat igazgatója ily mó­don járt el egy jó munkát végző VEB-taggal és rá­adásul az embertelenséggel határos módszereket alkal­maztatott vele szemben. Á párt osztálypolitikája és er­kölcse ennek ellentmond. Egy becsületes embert nem lehet meghurcolni, oktalan idegeskedésnek kitenni. t. í. Mindkét fél jól jár ­Előnyös, kifizetődő a kocatartás, a sertéshizlalás a háztáji gazdaságokban Sertéstenyésztésünk fellen­dítése, a húsellátás biztosítá­sa és javítása érdekében több intézkedést foganatosítottak már a járási és a községi ta­nácsi szervek. Többféle akció számos variációja szerint ad­tak ki a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokba anya­kocát, és hizlalásra sertést. A megyei pártbizottság és a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya a közelmúltban vég­érvényesen tisztázta a meg­kezdett akciók helyes értelme­zését és egyben útmutatást is adott a gyakorlati végrehaj­táshoz. Erről kértünk tájékoz­tatást Borbás Lajostól, a me­gyei tanács mezőgazdasági | osztályvezetőjétől. —- A közös tenyésztési és hizlalása tervek teljesítésének j fő bázisa továbbra is a ter- j melőszövetkezetekre épül fél i — mondotta elöljáróban Bor- | bás Lajos — de ki kell hasz- ] nálnunk a háztáji gazdaságok- ! ban rejlő lehetőségeket is. j Miért és hogyan javasoljuk a í tenyésztésre és a hizlalásra szánt sertések háztájiba való kihelyezését? Hadd szögezzem le. hogy a közösből a háztáji | kezelésbe akkor látjuk indo­koltnak kiadni az anyakocát, vagy hízósertést, ha a közös tartási feltételek (elhelyezés, takarmányozás, gondozás) nem biztosítják a tervek teljesíté­sét. A sertés továbbra is kö­zös tulajdonban marad, ellátásáról a termelőszö­vetkezet gondoskodik, és annak eredménye a közös tervteljesítéshez tartozik. — Mikor indokolt tehát a sertések kihelyezése? — Főképpen akkor, ha a közös sertéstelepen valami­lyen állatbetegség kórokozói megtelepednek, s a további fertőzés veszélye nélkül nem lehet sertést tenyészteni, hiz­lalni. A kihelyezésnél ter­mészetesen a szövetkezet ve­zetőinek figyelembe kell ven­ni: van-e a szövetkezeti tag­nak megfelelő házkörüli férő­helye, rendelkezik-e a te­nyésztésre, hizlalásra vállal­kozó gazda megfelelő szakmai hozzáértéssel, s van-e olyan házkörüli hulladék, amiből ol­csóbban tudja tartani az ál­latot. — Milyen állatokat lehet kihelyezni a háztáji gazda­ságokba ? — Kocasüldőt, kocát, és hizlalásra szánt malacokat. Kihelyezheti a szövetkezet a meglevő állományának egye- deit. s úgyszintén az ál­lamtól vásárolt tenyészsül- dőket és hízóalapanyagot. A termelőszövetkezet írá­sos megállapodást köt a sertés nevelésére, hizlalására vállalkozó taggal, s a szerződésben részletesen meghatározza a feltételeket, — Milyen előnyökkel jár az anyakoca kihelyezési ak­ció? — Legelőször is a koca és a szaporulata részére a ter­melőszövetkezet biztosítja a takarmányt, a létfenntartásra évente minden átlag kiló ko­casúly után fajtától függően vegyes abrakot. Minden fia- lási előkészítésre 50—70 kiló. a szoptatás időszakára pedig malaconként naponta 20—30 dekagi-amm abrakot bizto­sít a termelőszövetkezet. A ! biztosítási és az egészség- j ügyi költségeket a szövetke- ■ zet viseli. A termelőszövet­kezet gondoskodik ugyan­csak rendszeresen alomszal­máról. zöld takarmányról, s mindennemű szállításról. A koca gondozásáért, va­lamint a szaporulat el­helyezéséért a szövetke­zet gondozási díjat fizet. Az anyakoca gondozásáért évente 180 forintot egy ko­ca után. malaconként pedig a választásig kilagrammon- ként 4—8 forintok Söldő- nevelésért kilogrammonként a ránevelt súly után 2—3 fo­rint illeti meg a tsz-tagot. — Ha a termelőszövetkezet nem teljesíti a megállapodás­ban vállalt kötelezettségeit, a tag a megállapodást fel­mondhatja, kérheti az el­számolást és a végleges kár megtérítését. A tsz-tag a le­választott malacokat köteles 30—35 kiló súlyig felnevel­ni a tsz-nek ezt bejelen­teni és átadni. Hasonló elveken alap­szik a hizlalás is. A termelő- szövetkezet a tagnak az el­helyezésért és a gondozásért megfelelő díjat fizet. Min­den ráhizlalt kiló után iv„— 2 forintot, plusz minden da­rab sertés után napi 1 rintot. fo­Takarmányról folyama­tosan a termelőszövetke­zet gondoskodik, minden ráhizlalt kiló után 5 kiló vegyes takarmányt bo­csát a szövetkezeti tag ren­delkezésére. Ebben az eset­ken is a tsz-tag gondosko­dik a sertés elhelyezéséről és megfelelő <?ondo7As5ró7 _ f eiere be bás Lajos elvtárs. (s. p.) ( már mozgásban volt, de a | harmadik nő, a hetvenkét ’ éves Pelczer Teréz szintén megkísérelte a leszállást. Ö j a kerekek alá zuhant és ször- ; nyethalt. A rendőri vizsgá- j lat megállapította, hogy a sajnálatos balesetért a vas­utat felelősség nem terheli. Szerdán hajnalban a Szol­nok—budapesti személyvo­natra felszállt Halász Ilon­ka 14 éves* tápiószecsői kis­lány. Az állomásra apjával együtt ment ki. de nem vele együtt szállt fel a vonatra, hanem barátnőjével egy má­sik vagonba. Magdolna-telep- nél, eddiik ki nem derített kö­rülmények között a vonatból kiesett, a kerekek alá került, amelyek halálra gázolták. A vizsgálat folyik. Kedden este, sötétedés után j a budapest—szobi személyvo- ! nat Nógrádverőce előtt a nyílt pályán megállt. A vonat utolsó kocsiján utazott a j helybeli szociális otthonba ; három idős hölgy. Azt hit- | ték, hogy már az állomáson vannak és le akartak szállni a vonatból. A hetvenkét éves Csepela Katalin lépett le el­sőnek a kocsiból, de a ma­gas lépcsőről lecsúszott és összezúzta magát. Ennek el­lenére talp ráállt és megpró­bált segíteni a nyolcvankét éves Heib Margitnak. Köz­ben azonban a vonat elin­dult, s az idős nő oly sze­rencsétlenül esett le, hogy koponyaalapi törést szenve­dett és meghalt. A vonat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom